Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-26 / 269. szám

JNÍYÍföriDÉK 1925. november 26. A tüzpüps élet írójának egy

1 nagy témája van, melyei kimerit-i hetetlennek érez s mely minduntalan uj lírai' hangot váll ki a költőből : ez az Élet! Beszél ehhez a nagy úrhoz, hangja elégikus, vagy követelő, néha bizakodo vagy fáradt; veszekszik vele, hadakozik a kis betűk rengeteg hadseregével. A harc heves, a harcoló erőtől duzzadó, hiszen fiatal férfiember ! t Egyébként ez az a téma, ami kis;sé egyhangúvá teszi a kötetet, bár e költeményeken megérzik, hogy szívesen, komolyan mélyed el bennük a költő. Néhol hódoló, máskor szemrehányó, vagy éppen megvető hang az, amellyel az élettel beszél ; . »IdeboruUain te eléd, Mint engedelmes, hü cseled, Királyi Elet, fenséges urunk ; i Nélküled járni nem tudunk.« (Életkirály előtt) j »Lingot az arcom, éget az ajkam IU járóka borús,esőverte síkon, Kiáltom felétek-: én vagy az élet S aki ellenem vem, azt most harcra [hivom. (Tűzpiros élet.) »Csak egy-két szót — s 'itthagyjuk [iegymás

1, Néhány valamit visszakérek: Add vissza, amit néked adtam. Add vissza, add, oh élet, élet.i (Allj meg élet.) Szerelmi versei szépek, de kissé közvetlenebbeknek kellene lenniök hogy velük érezzen az ember. Az Asszony ö előtte is bálvány, démon és rejtelem, kiért áldozatot üjell hozn,i, lelket adni neki ésbiint elkövetni érte. > »Meghajlok előtted — Büszke fejem a porig ejtem S megcsókolom a lábu jjad hegyét Most nyertem, el a legszebb asz> [szony-bálvány Sugát'oszló, szerelmes, nagy kel gyét.-. (Bálvány/ .'Te vagy a széles égbolt, A napsugár, a béke, örökre nyitó asszony — Szegény, bolond szivemnek Nyugalmas menedéke.'' (Te vjagy.) Kritika ? Pár kis idézet ? Ez, amit írni szándékoztam. Amit írtam egyéni vélemény tulajdon-képen, de sa Költőt megismerni ugy lehet, ha elmélyedünk verseiben. Segesdy László megérdemli az érdeklődést. Kötete Budapesten jelent meg, kiadta a »Középeurópai Kurir« lapvállalat. < T. Sfinto Ilona„ (*) Köhögés, rekedtség esetében valamint a torok bántalmainál és a légzőszervek működési zavarainál legelső szaktekintélyek által legjobban az Egger mellpasztilláit ajánlják. — Ezen kitűnő ízű cukorkák az étvágyat és a gyomrot nem rontják es biztos natásuak. Több mint 60 év óta vannak forgalomban és ugy a belföldön, mint az egész külföldön a legnagyobb mértékben beváltak és a legjobb hírnévnek örvendenek. (

#) Eddig legjobban bevált, sok elismerés tanúskodik róla, a Blumbergnél készülő csipőformáló 65, melltartó 45 ezertől feljebb . Marólúgot ivott egy 4 éves rakamazi kisfiú. Borzalmas kinok között halt meg. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vajgli Gusztáv 43 éves rakamazi földműves fia, a 4 éves Jóska gyerek e hó 18-án délelőtt fél 12 óra tájban, mialatt anyja takarított, átszökött a szomszédba Stomp Ferencékhez. Stomp Ferencné épen a szobát meszelte és észre sem vette hogy a gyerek bejött a házba s a sütőkemence padkájáról leveszi a festékes bádogdobozt, amelyben az előző napi mosásból' megmaradt marólúg volt. A gyerek levette a marólugos edényt és inni kezdte. Természetesen az első korty után irtózatos visításba kezdett, mire Stompné berohant, de odaszaladt a házban lakó Weisz Mihályné is, aki nyomban orvoshoz vitte a rettenetesen kínlódó gyereket, aki azonban ekkor már elvesztette eszméletét. A rögtön alkalmazott orvosi segély azonban már nem hozta eszméletre a kisfiút, aki éjfélre borzalmas kinok között meghalt. Most aziránt folyik a nyomozás, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. n á leánygimnázium Széchenyi ünnepélyt rendez A «Nyirvidék» tudósitójától.) A nyiregyházi ág. h. ev. leány- j gimnázium december 2-án szerdán délután 5 órai kezdettel a Kossuth Lajos főgimn. dísztermében Széchenyi emlékünnepélyt rendez, amelyre az érdeklődőket ez utón meghívja. Az ünnepély műsora a következő: 1. Erkel: Himnusz, előadja az ifjúsági énekkar. 2. Régi magyar virágénekek; előadják Harsányi 1. Vli. Kovács K. I. és Zombori I. VI. o. t, 3. Ünnepi beszédet mond dr. Kopányi Mária tanár. 4. Béri M. Emil: Esdeklés: énekli Margócsi E. VII. zongorán kiséri Harsányi 1. VII. o. t. 5. Arany: Széchenyi emlékezete; szavalja Perlmann E. VI. o. t. 6. Jelenet Vörösmarty: Csongor és Tünde c. drámai költeményéből. Előadják: Faragó I. Hargita V., Olchvárí Th., Perge I. Petneházi J. Téger K, Tóth E., Veres Á., Wallrabenstein I. I. o. t. és Fábri E. II. o. t. 7. Brahms: Magyar táncok; zongorán előadják: Hartmann Zs. és Ziner M. VIII. o. t. 8. Erkel: Ima a Bánk-bánból, előadja az ifjúsági énekkar. Dec. 4-én, csütörtökön délután 3 órai kezdettel ugyanott a miisor az ifjúság számára ismét előadásra kerül. Ezután is kérjük az iskolák ifjúságát, hogy ezen az előadáson jelenjen meg. — Belépődíj nincs; önkéntes adományokat elfogadnak. Büdszentmiháiyon a vetélytársak megverik a leány ndvarlóját. A «Nyirvidék» tudósitójától.) Dancs Mihály és Kerékgyártó Mihály bündszentmihályi legények e hó 15-én estefelé kimentek a község határában levő Kincses tanyára, hogy Szedlecky .Julianna nevü közös ismerősüket meglátogassák. Amikor kilenc óra tájban elbúcsúztak és hazafelé indultak, a Szedleckyék házától mintegy 15— 20 lépésnyire Nánási Gábor és Nánási János büdszenímihályi legények, akik előzőleg ott leselkedtek, olmos bottal és.kapával megtámadták az udvarlásból haza igyek vő két legényt és ugy összeverték őket, hogy a Dancs-fiu 20 napon tul, a Kerékgyártó-fiu pedig 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A két lovagiatlan vetélytárs ellen, akik a nyomozás szerint hátulról, orvul támadtak, megindult a bűnvádi eljárás. (*) A világhírű KORÁNYI KÁMFOR KRÉM kapható minden szaküzletben. 26x DIADAL MOZGÓ 1925. évi november hő 25-én és 26-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és^9 órakor: Kaland az aranymezükön (GOLDEN-WEST) a First National Pietures nagy sikart aratott 6 felvonásos alaskai kalandorfllmje, szenzációs mutatványokkal. Főszerepben: MAE BUSH és EUGEN O'BRIEN. 5ZIVEK MR Cd dráma 5 felvonásban. Jdfl! A boldogság tolvaja! Jön! á vetési varja mezőgazdasági jelentősége. Irk: Saomjas Gusztáv. III. Ha figyelemmel kísérjük Neumann Frigyes, Hermán Ottó, Chernél István, Csörgey Titusz, Schenk Jakab vagy más magyarországi megfigyelők észleléseit, többek között Rácz Béla, Dr. Nagy Jenő megfigyeléseit, ha a Magyarországon egy izben, a gazdákhoz intézett körkérdés eredményeit összesítjük ugy körülbelül az általam felsorolt (kártételekben ki is merül a vetési viarju bünlistája. Hasznothajtó tevékenységét ha összevetjük kártevésével, ugy tételem jazon állítása, miszerint: haszonhajtása pótolhatatlan, nyilvánvalóvá lesz és a mérleget feltétlenül a vetési varjú javára billenti. Itt leginkább saját észleléseimet sorakoztatom fel és azokért vállalom minden körülmények között a felelősséget. Kiemelem, hogy a fent felsorolt tudós urak megfigyelései teljesen fedik álláspontomat s az ő megállapításaik is oda concludálnak, hogy a vetési varjú kártevése minimális, kellő óvrendszabályokkal megelőzhető és megakadályozható, hasznothajtó tevékenységük pótolhatatlan. Első helyen említem fel ismételten saját tapasztalataim alapján a varjú mezei pocok pusztítását.! Ezfen a téren sem én vagyok az egyedüli, mások megfigyeléseit gyakran olvastam az Aquilában, a m. kir. Madártani Intézet folyóiratában. " , Egy évben — 1913-ban — oly mértékben szaporodott el a pocok (Arvicola), hogy egy 80 holdas maglucerna táblámat teljesen elpusztította. Majd a kikelt őszi vetést oly mértékben kifoltozta, hogy szinte kétségbeejtő volt a helyzet. A legelőkön, tarlókon, árok és töltésoldalakon lyuk-lyuk mellett volt, s egy-egy lépésre 8—10 egeret láttunk surranni. A pocök tömeg illusztrálására elég, ha megemlíteni, hogy egy négyszögöl területen 70—80 egerlyuk is volt, egy 400 négyszögöles területű lucernaföldön 6000 db. pockot irtottunk ki kiöntéssel s a szántásnál az eke vasa és barázda véres volt a széjjelhasitott egerek vérétől. Az eke nyomán a varjak ezrei sürgölődtek s a hajléktalanná vált pockokat állandóan és kitartóan fogdosták és fogyasztották. Ez azáltal válc lehetővé, hogy a pockok hajlékait az eke feldúlta és hajléktalanná váltak. * Búvó helyük nem lévén, prédául (estek a varjaknak.' Azt sohasem tapasztaltam, hogy röptében csapott volna le a varjú, de Hermán Ottó és Rácz Béla állítják. Egy közeli uradalom fácánosában megtelepedtek fészkelésre a varjak Tűrhetetlen károgásuk, piszkitáguk bántotta az uradalmi tiszti személyzetet és a fácán-csibéket, tojásokat is féltették. — Indokolatlanul lövöldözték a varjakat, mígnem az egyik tiszttartó megnézte a lelőtt varjak begyét; tömve voltak Cleonussal, népabogárral. A GRANADAI VIHARLOVAS «ü