Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-22 / 266. szám

1925. november 22. • m mi ini —i innMi, mi *m jf í í ' I' i tf % r M^ft ÍN| # # JÍYÖOTDÉK A gyermeknevelés kiskátéja. | magyar nép számára a Magyar Gyermektanulmányi Társaság meg­bízásából irta 16 szakíró. Bátran nevezhetnők e. füzetes könyvecskét a Magyar Jövő köny­vének is. Hiszen a gyermek % jövő, a gyermeknevelésből kell kisarjad­jam a magyar jövőnek, annak a szebb jövőnek, mely elé büszkén tekinthet minden magyar. Ezért a Szebb jövőre kell a deformált nem­eeti és családi Telket a gyermekii telken át reformálni. .Ezért kell az Iskolákban (most inkább, mint va-i laha) ;elsősorban nevelni és csak aztán tanitani. Az értelem tulhai­szoiása idején, a békében is fel­feiha,ng2Qf.t az óhaj, hogy a taní­tók necsak tanítsanak, de neveije.­nek is. Most, a világrengés után látjuk csak, hogy »fövényre épített ház« volt minden alkotmány, me­lyet az első rázkódás tönkje lett. Kezdjük tehát az a'apépitést : vál­toztassuk meg a család lelkületét és megváltoztattuk a nagy családnak, á drágaság mértéke aranykoronákban. A drágasági index egy évi csökkenése. nk az a nemzetnek lelkületét.' iratmi§sziónak hivfi és hírcleíg i : férkőzzünk a hasznos olvasmányok' Vtat a család asztalához, a kandalló melegéhez, hogy ezzel,szítsuk tüzét, az egykor szent, ma már hamvadó tüzjét, szunnyadó fépy.ét. / Gróf Teleky Sándioi; a M Oy. T, (T egykori elnöke a Kátéhoz irt elő­szavában azon reményének adott, ki­fejezést, hogy :... »ezer és ezer otthonban fog világosságot árasz­tani s e világ fénye mellett felnő egy testben es lélekben egészsége­sebb, hasznosabb nemzqdék«. Sa­pienti §at ! (Az értelmes embernek nem kell többet mondani./ Kérdezhetnék, ki az a 16 szakíró? .Es miről 'írtak a szakírók ? Nos, ezekre is megadjuk a vá­lásit. Dr. Bókay János egyet, tanár : Hogy táplálja és gondozza az anya a csecsemőjét ? — Ballai Károly : A kisded gyermek. — Orósz Qy. dr. : A gyermek védése a betegsé­gek ellen. — Grósz Gy. dp. : A beteg gyermek gondozása. — Szász Irén : A jó gyermek. — Martos Ágostné : Hogyan neveljük jóvá a gyermeket ? — Jablonkay G. dr. : Az iskolába járó gyermek. — Far­kas Imre : A csalad és iskola. — Nemes L. : A »más gyermekévek való bánás. — Eötvös K. L. : A »cseregyerek«. — Szentimrei Márta: Mint viselkedjünk a törvénytelen gyermekekkei szemben ? — Nóg­rády László dr. : A gyermek és a szórakozás. — Eötvös K L. : A gyermekmunka és jutalom.' — Sassi Nagy L. : A pályaválasztás. — Nagy László : A serdülő korú fiú­gyermek. — Dósainé Révész Mar­git dr. : A serdülő leány. — Nagy László: Az ifjúkor. — Dánielné Lamács Lujza : A felnőtt leány. — Ime itt vannak ! Ezek után csak azt, hogy : »okoskodás a tett ha­lála«. (Madách.) (*) A világhírű KORÁNYI KÁMFOR KRÉM kapható minden szaküzletben. 26x kizdrölag jú minőségben [ Harisnyák I nagy választékban [legolcsóbban i Kedvező fizetési faltételekkel is [MetbdK ü. Kállói-utca2. A Magyar Statisztikai Szemlé-nek legújabb száma szerint a nagykeres­kedelmi árak 1924. december 31. és 1925. szeptember 30. között 1 aranykoronát véve békebeli alap­egységű i a következőképpen 'alakul­tak : 1924. dec. ál-én az élelmi­cikke kiél 1.56, ipari anyagoknál 1.63, belföldi áruknál 1.57, kül­földi áruknál 1.66, gyári cikkek­nél 1.54, átlagban 1.60 volt az aranyindex. 1925. szept. 30-án az élelmicikkek 1.24, az ipari anya­goknak 1.44, a belföldi áruknak 1.25, külföldi áruknak 1.55, a nyersanyagainak 1.35, átlagban; to­llát 1.35 az aranyindex. Az ol­csóbbodás főleg az élelmicikkeknél igen jelentékeny. Az iparcikkek azonban csak lassabban közelednek a békeszfnvona! felé. Di adal Mo zgó 1925. évi november hó 21-én és 22-én, szombaton 5, 7 és 9 órai kezdettel, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai k«*dettcl: e afert !m-& * fi KIS Jackie Coogan l«gnj&hb éi legnagyobb filmje 7 felvonában. — Íb " JS Mi 41 . ifc Mt Jwk M V '•(. I«( • -< Páris—London—Chicago A világ legnagyobb kalandor fllmje 6 felvonásban. Ha jó helyet altar, elővételben bii tosiisa jegyét! Jegyelővétel a Diadal pénztáránál hétköznap d. e. 10-től, d. u. 4-től. ­juTi . Ifin '" 0n Chan ey> a ,,Notre-Damei toronyőr" címszerep- Ifin (lillft «gUjabb szerepébén: ;,Véf 3z én véremUfll." uUl! A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nyilatkozik á drága oltóanyag ügyében. A következő levelet kaptuk:. A Nyirvidék tekintetes Szerkesztősé­gének, Nyíregyháza. Tisztelettel kérjük alábbi soraink közlését: «Drága az oltóanyag) címen a Nyirvidék folyó hó 15-én megje­lent cikkel kapcsolatban a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamata kö­vetkezőket közű: A Tiszántúli Me­zőgazdasági Kamara már az egyes állati megbetegedések ellen a kö­telező védőoltások szükségességére felterjesztésben hivta fel a földmi­velésügyi miniszter ur figyelmét. A közleménynek azon részére, hogy az államnak kellene az oltó­anyagot árusítani, megjegyezzük, hogy ma már az oltóanyag gyár­tását részben az állam vette át. Ugyanis az «ÁHami oltóanyagter­meiő» (Budapest, Hungária-körut 244.) előállítja az összes fontosabb betegségek elleni oltóanyagokat és azokat bármely magánvállalatnál lényegesen olcsóbb áron hozza for­galomba, az oltóanyagok megbízha­tóságáért az intézet igazgatója sza­vatol. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara éppen rriost széles körben ajánlta az állatbiztosító szövetke­zetek megalakítását, mert ily mó­don az állategészségügyi rendelke­zések betartása mellett lényegesen csökkenni fog az elhullások szá­ma, melyek értéke másrészt a biz­tosítás révén megtérül. Erre vo­natkozólag különösen felhívjuk gaz­datársaink figyelmét a Kölcsönös Állatbiztosító Társulat mint Szö­vetkezetre; mint amelyik a földmi­velésügyi kormányzat messzemenő támogatásával újraszervezve áll a gazdaközönség rendelkezésére. Ugy a fentiekre vonatkozólag; mint min­den más állattenyésztési, illetve ál­tategészségügyi kérdésben készség­gel ad tájékoztatást — a válasz­bélyeg csatolását kérve —• a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara Állat­tenyésztési Osztálya (Debrecen, Hu­nyady-utca 10.) Debrecen, 1925. november 19. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara nevében: Dr. Rácz, igazgató. • 1 1 •* - • * " * " Az alvás titkaiból. Berlin, november 20. A «Nyirvidék» berlini munkatár­sától. Az álom és az alvás meglehető­sen hosszú ideig elhanyagolt te­rület volt az emberi kutatás ts vizsgálódás számára. Csak az utób­bi időben terelődött a probléma felé a figyelem r fés az alvás élettani vizsgálata még mindig annyira uj dolog, hogy csak évek múlva fog komoly helyet élfoglalni az egyetemi tanulmányokban. Az alvás lényegéhez tartozik az öntudat időleges felfüggesztése. Ezt mesterségesen is elő lehet idéz­ni bizonyos szerekkel, amelyek az agyra mérgező vagy működését korlátozó hatással vannak; továb­bá elő lehet idézni az agy vér­mennyiségének csökkentésével is. Az érzéstelenítés céljából való nar­kotjzálás és az ájulás az alváshoz hasonló állapotot idéz elő s mind­kető behatóan tanulmányozható, de magát a természetes alvást is lehet kísérleti célokra felhasz­j nálni. Az eddigi kísérletekből nyil­j vánvaló, hogy alvás közben a vér­j nek a testben való eloszlása meg­változik és Tiogy az érverés ren­desen kissé íassubbá válik. A vér­nyomás az ütőérben azonban csak fokozatosan és, lassan éri el minimumát — ritkán az alvás harmadik vagy negyedik órája előtt. A kábultság rendszerint az álom legelső szakában a legerő sebb t ami nagyon valószínűtlenné te&jJ fLzt a feltevést, hogy a vérnyomás csökkenésével szorosan összefügg az öntudat elvesztése. Blanken­horn és Campbell a clevelandi Lakcaide Hospitalban tömérdek kí­sérlet után megállapították, hogy a vérnyomás minimuma — átlag 101 mm ,7-r körülbelül 180—200 percnyi alvás után következik be; ébredés után néhány perccel kissé emelkedik a vérnyomás és az éb­redés után azonnal oly magasra szökik, rpint amily magas az el­alvás percében volt. Landis, a minesotai egyetem fiziológusa leg­ujábban ^kimutattq, hogy a vérk«ringé si változások n*m okai, hanem következményei az alvásnak. Landis kísérleteiből, melyeket most közöl az Am. J. of Physiologi, kö­rülbelül biztosan meg lehet már állapítani hogy az alvás nem egyéb mint , . .. az idegeink által érzékszerve­ink é s izmaink felett gyakor­lott uralomnak felfüggesztése. aminek megtörténte után szerveze­tünk visszanyeri a maga automati­kus funkcióit. Mao William, aki szintén ameri­kai fiziológus, az álommal együtt­járó és a megzavart álmot tette tanulmány tárgyává ezen a nyáron. Mac William megállapítása szerint az úgynevezett lidércnyomás alkal­mával és amikor nagy mozgásokat végzünk álmunkban, szerveze­tünk — izmaink, idegzetünk stb. — igen nagy tényleges munkát fejt ki. A fiatal és egészséges ember ezt az alvásközben kifejtett erőfeszí­tést jói elbírja, az öreg vagy beteg ember azonban a vérkeringésnek az ilyen, az alvásközben kifejtett változásait rendesen megsínyli. Aki­nek hajlama van szivgörcsre, annak rohamát a rossz — lidércnyomás és ehhez hasonló alvás elősegítheti, a has fei és leszálló aorta-bán talmai­nál az alvásközben kifejtett erőfe­szítés halált is okozhat és oly em­bereknél, akiknél a verőér meg van támadva, agy, gyomor és tüdővérzést okozhat az álmukban valö erőkif ejtés. Komplikálja a dolgot az ís, hogy az ébnenlévő embernél a vérnyomás fokozódását ellensúlyozzák az ak­ciókban levő izmok, melyek ser­kentik a vérnek a viszereken át a szívbe való visszaszivattyuzását, — alvás közben azonban az izmok munkássága fel van függesztve és emiatt lassabban szállítják visz­[Sza a vért a Szivbe. Mindezeknek a tanulmányoknak az eredményeiből a laikusnak elég annyit megjegyezni, hogy az alvás megzavarása — amilyen az erősza­kos ébresztés, az ébresztéssel egy­idejű izgalmak stb. — igen jelenté­keny változásokat idéznek elő a vér­nyomásban, ettől tehát a betegek­nek és az öregeknek óvakodniok keli Külön termek Újonnan atalaki .. L OlCSÓ abOnflOITlát u„ á j5ÜS MU:B!t8rin BinDB n Lakodalmak srt olcsón r KLE1H GÉZA Menü rendszeri rendezett, ——orth. kóser étterme NYÍREGYHÁZA. Kossuht Lajos-tér 7. 2628.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom