Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-21 / 265. szám

""" wTéW ^.m^í... A mié* JUéMJXSESL 1925. november 21. A községek feladatai. .irta; Szánthá Menyhért h. á%tH titkár. A városok és községek most készítik 1926. évi költségvetésüket. községi háztartásnak az a feladata, liogy fedezetről gondoskodjék mindazon szükségletek biztosítására, amelyeket a községnek ki kell fizetni avégből, hogy közigazgatási feladatait ellássa, esetleg régebbi adósságait törlessze. Honnét végzi a község a fedezetet? Elsősorban a vagyona jövedelmét (a község földbirtokának haszonbére, értékpapír jainak kama'jövedelme stb.1 veszi igénybe, azután a község rendelkezésére álló más "jövedelmi forrásokat, amilyen pl. a helypénz, Jcövézetvám, ujabban a forgalmiadó és ehhez hasonló jövedelmek. A Imég mutatkozó hiány a lakosságra kivetett pótadóból szerzi meg. A pótadó emelése népszerűtlen ténykedés, a községi képviselőtestület idegenkedik tőle, ezért nehéz a várost vagy községet ujabb terhek vállalására birni, hacsak az ujabb teherrel nem állnak szemben olyan előnyök, amelyek a lakosság széles rétegeinek érdekében'valók. Falusi községeink készséggel vállalkoznak pl. közlegelő vagy jó apaállatok beszerzésére, aminek közvetlen hasznát látja az állattartó gazdák egyeteme, vagy, a fenyegető vízmosások megkötése, ami a telektulajdonosok birtokától távoltartja a veszedelmet. Ilyen készséggel vállalt kiadás a tüzoltószerek beszerzése is. Nehezebben szavaz meg a képviselőtestület olyan kiadást, amely a lakosság művelődését van hivatva előmozdítani, mert ennek a közvetlen haszna nem oly szembetűnő. Hasonló feladat a közegészségügy ápolása, az egészségügyi ismeretek népszerűsítése, a fertőző betegségek távoltartása, a balesetek elleni védekezés, mentőállomás berendezése. Fontos feladat a községi képviselőtestület tagjait meggyőzni arról, hogy ezek a befektetések nem meddők, hanem igenis haszonhajtók. A való élet egy-két számadata szembetűnővé teszi ezt. A háború előtti Magyarországon évenkint 150.000 újszülött gyermek halt meg, egy éves korának betöltése előtt. Mennyi költség járt ezzel, mennyi szenvedés, fájdalom — és mi az eredmény? A sok sirlialom és a még több szülői bánat. Minden költséget megérne, hogy (fezt a halálozási arányszámot leszállítsuk. A hazánk népét tizedelő betegségi a gümőkór, 70.000 életet oltott ki évenkint Nagymagyarország lakosai sorából, javarészt virágzó fiatal korukban. Mekkora anyagi kár ez? Az elmaradt keresetképességet és az ápolási költségeket báró Korányi Frigyes évi 300 millió aranykoronának számította. Az őszszeg nagyságát fölbecsülhetjük, ha szembeállítjuk akkori egés2 búzatermésünk értékével, an\i 800 millió aranykorona volt. Mennyit áldozott az ország a vizszabályozásra, árvizek elhárítására, hogy a búzatermésünknek csak egy huszadrészét is el ne ragadja az árviz? Hasznos befektetés tehát annak a betegségnek a távoltartására áldozatot hozni, ami ennek az értéknek egyharmad részét évről-évre elragadja tőlünk. Egy amerikai szaklapban olvastam nem rég.,egy érdekes összehasonlítást Illinois állam két szomszédos városának a fertőző betegségek leküzdésére fordított költségéiről. Az egyik község fejenként 5 centet költött a betegség leküzdésére, a másik község 8 centet. Az eredmény az volt, hogy az első község lakosait fejenként 40 dollár veszteség érte a fertőző bajokból, a másikét csak 20 dollár. Ezt a tanulságot azért emelte ki egy Szakember, hogy a községek buzdítást nyerjenek "belőle a betegségek elleni küzdelemre. Minden pénz, amit a község egészségügyének javítására fordítunk, a legjobb befektetés, amely előbb-utóbb anyagi javakban iis bőségesen megtérül. Diadal Mo

zgó 1925. november 20-án, 21-én és 22-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órai, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: A KIS ROBINSON Jacbie Coogan legújabb és legnagyobb filmje 7 felvonában, — És Páris—London—Chicago A világ legnagyobb kalandor filmje 6 felvonásban. Ha jó helyet akar, elővételben biztosítsa jesjyét! Jegyelővétel a Diadal pénztáránál hétköznap d. e. 10 tői, d. u. 4-től. Ifjjl Lon Chaney, a „Notre-Damei toronyőr" címszerep- Ifin UUn lője legújabb szerepében: „Vér az én véremből." (JUH Fiatalemberek sorfala a nyíregyházi kirakatok előtt. A korzó ideje alatt a vásárló közönség sem a kirakatokhoz, sem az üzletekhez nem juthat az ott sorfalat állók miatt. Sürgős rendőri beavatkozást kér a kamara. A «Nyirvidék» tudósítójától. A Kossuth-téri és Zrinyi Ilonautcai kereskedők részérői állandó a panasz azon rossz szokás miatt, hogy főleg fiatalemberek délben és este az úgynevezett «korzó» ideje a'att valóságos eleven .sorfallal zárják el nagy költséggel fenntartott kirakataikat, a kirakatokat megtekinteni szándékozó vásárolni akaró közönség elől. A kereskedőnek úgyszólván semmi forgalma nincs s üzlete fennmaradásáért kétségbeesett harcot, kell vivnia. Teljes mértékben érthető tehát, ha a fenti rossz szokás ma erősebb visszahatást vált ki s annak megszüntetését fokozottabban kívánja. A kereskedők vállaira nehezedő közterhek, adó, alkalmazottak fizetése, üzletbérek, világítási költségek stb. igen súlyosak. Ezeket a költségeket hiába viselik a kereskedők, legalább az esti órákat illetőleg, ha éppen a legnagyobb forgalom idején kirakatuk sein nem látható, sem pedig üzletük az előtte levő áttörhetetten eleven sorfal miatt megközelíthetetlen. A közeledő karácsonyi vásár alkalmából különösen elkeseríti a kereskedőket annak a tudata, hogy éppen este, a legnagyobb forgalom idején kirakatuk a nagyközönség által sem nem látható, sem még nem közelíthető, mert azt az ott álldogáló fiatalemberek teljesen , eltakarják. Ez a rossz szokás nem mai keletű. Régen megvan az és jó ideje okoz a nehéz válsággal küzdő kereskedőknek állandó sérelmet. lEvekkel ezelőtt már, az érdekelt kereskedők panaszára a debreceni kereskedelmi 'és iparkamara megtép te az illetékes hatóságnál megszüntetésére a szükséges lépéseket, de most újult erővel kapott lábra fe szokás és annyira elfajult, hogy különösen az esti órákban a korzó, útjába eső üzletekbe egyáltalán ném, vagy csak jelentékeny akrobatái erőkifejtés árán juthatni be. „Nyírség" néven önkéntes cserkészcsapat alakult a Magyar Nemzeti Szövetség védelme alatt. : A Nyirvidék tudósítójától. Nemesül Széchényies cselekedet érleléséhez ad ösztökélést a gyógyító idő. Az^osztrák elnyomás idejére esik a legelső centennáriumi ünnepszentelés, a Kazinczy Ferencé, 1859-re. íme, a triánoni diktatórius végzéssel suly.tott dunamenti ország népe Jókai, Széchényi centennáriumi ünnepet ül 1925-ben. Ez ünnepszentelesek legszebb, legnyíltabb, legreménytfakasztóbb formáját az ifjúság testületi tömörülésében találjuk.' Az ősi (Zrinyi, Wesselényi, Fran. gepán, Rákóczi) magyar erényeknemes hajtását látjuk a levente- és cserkész intézményben. A közoktatásnak a köznevelésre irányuló szervezete ugy a levente, mint a cserkész intézmény. Erősödik, izmosul mindkettő. örömmel emlékezünk meg egy olyan cserkészalakulatról, mely friár kinőtt a/, iskola karjai közül, a társadalomhoz közelebb szervezkedik egy országos szövetség védelme alatt. Dr. Szesztay Zoltán kormányfőtanátsos elnöklése mellett november 18-án alakult meg formailag is a vármegyeháza tanácstermében a «Nyirség» cserkészcsapat, a tanulóifjúság soraiból kinőtt öreg cserkészekből. Ennél szebb, nemesebb gondolat valóra váltását, mai nehéz napjainkban alig várhattunk volna. Az alakulás a következő módon történt. Elnök üdvözlő és tájékoztató szavai után Tamáska Endre igazgató cserkészparancsnok terjesztette elő a cserkészcsoport alakítására vonatkozó előzményeket, a fogadatom pontozatait, a levente- és cserkészintézmény között nélkülözhetetlen szervi kapcsolatot. A bizottság, mely a «Nyirség» önkéntes cserkészcsapat megalakítását kimondotta, örömmel fogadta és járult hozzá a Tamáska előterjesztéséhez. A magyar céí, a magyar önvédelmi szervezkedésiem tür sötétséget. Valamint Széchényi reformátori föllépése isteni küldetésü volt, éppen olyan isteni külrietésü mindaz a mozgatom, melylyel a nagy, a «legnagyobb» magyar ember célkitűzésének állunk szolgálatába. A szervező-bizottság ülésén jelenvoltak elnökön, előadón ki\ 'ül dr. Szesztay András, dr. Tóth Lásztó vm. főjegyző, a levente-intézmény lelkes munkása, vármegyei előadója, Kozák István tanár, cserkészparancsnok, Pillér József, Bökénvi Dániel, Blizmann László, Szabó Gábor.' Üdvözöljük a «Nyij"ség» önkéntes cserkészcsapatot alakulása alkalmábóll s jo munkát kívánunk neki. A felekezeti tanítóknak is ki kell utalni a 15 százalékos fizetési előleget. I Budapest, november 20. Az 1925. évi 1400—25. M. E. számú rendelet tudvalevőleg 15 százalékos előleg kiutalását engedélyezi az állami alkalmazottaknak és így az állami tanítóknak is. A kultuszminiszter megkeresésére a pénzügyminiszter ugy nyilatkozott, hogy az iskolafentartók minden olyan pótlékot tartoznak megadni a tanszemélyzetnek, mint amilyeneket az állami tanitók élveznek. A közigazgatási hatóságokhoz olyan felhívás érkezett, a mely kötelességükké teszi, hogy saját hatáskörükben hassanak oda az egyes iskolafentartóknál, hogy amennyiben anyagi viszonyaik megengedik, a tanszemélyzetnek a 15 százalékos előleget szintén szolgáltassák ki. Pestvármegye közigazgatási bizottsága ez alapon máris intézkedett és utasította a rendezett tanácsú városok képviselőtestületeit, valamint a községi elöljáróságokat, hogy- a területükön levő valamennyi nem állami óvoda és jelemi iskola fenntartóival közöljék ezt a rendeletet. (*) A világhírű KORÁNYI KÁMFOR KRÉM kapható minden szaküzletben. 26x asszonya az