Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-16 / 158. szám

Nyíregyháza, 1925. julius 88. * Yasárntip XLVI. évfolyam. * 161. szám. ül PÉNZEGYSÉG gondja őrli a financiális elméket, hogy a mai papirkorona helyébe jobbat, bizalmat gerjesztőbbet, nagyobb értékűt, az ország hitelét inkább kifejezőt és olyant állítsanak vagy hozzanak forgalomba amellye. való bíbelődés, amellyel történő fizetés nyugvópontra hozza a felzakfatott kedélyeket, akár fizető, akár elfogadó is legyen bárki. Hogyne végezne ez a gondolat őriő munkát, amikor hallunk beszéini shillingről, tallérról, frankról, pengőről'és a jó Isten tudja, milyen, csak éppen nem csengő magyar pénzről; amikor viták folynak, ankétek tartatnak arrói, hogy hogvan is nevezzék hát azt a fizető .eszközt, amellyel ezután fog fizetni a magyar? Elég hosszú esztendőket tevő hányattatás és keservek után jutottunk el végre oda, hogy stabilizálnák a magy ar papirkoronát. Láttuk, hogy az ideérkezésig micsoda vaciilálás folyt le, míg megtermett a gondolat, népszövetségi kölcsön utján biztosítani a stabilizációt. — Méregdrága áron sikerült ez, de Isten neki, végre megvan. Van őrünk, aki védi az adóst és annak portékáját. Nem ugyan csupán a mi érdekünkben. hanem amolyan közös érdeken. Most nem osztrák, hanem Népszövetségi érdek ez. Magyar is, de 'nem tisztán magyar. A mai papírpénz stabil- Látjuk, tudjuk, jplvassuk nap-nap mellett, a züricln börze jelentéséből. Minthogy stafcii, igazán mindegy, hogy annak mi a neve. A lényeg az, hogy 0.00725 schweizi frankot ér, ami" ma, a mai papírpénzben, közel 15.000 koronának felel meg. Ha tehát a mai értéket osztjuk 15.000-ret akkor 1 schweizi frank értékéhez közel álló egységet nyerünk. — Ha pontosabban számítunk, akkor azt találjuk, hogy 15.000 papirkorona megfelel 1.0875 schweizi franknak. Tudjuk jól, hogy a békében, 1 magyar koronáért, 1.05 frankot kap tunk. Ha tehát most a papirkoronát 0.00725 frankra becsüiik a zürichi börzén, akkor a 15.000-res osz tó szám alkalmazásával, 1.0875 frank értékű pénzegységet nyerünk. Mindezeket meggondolván, igazan csodálatos, hogy vannak emberek, akik azon törik a fejüket, hogy mi legyen a neve az «uj magyar pénzegységnek. Minek ide «uj» nénzegység? Nem jó a «korona»? Soha jobb nevet ennéi ki nem találhattak. Wekerle Sándor akkoriban jónak látta a «korona» elnevezést. Miért ne volna ez ma is jó? Hiszen értékviszonya az angof fonthoz változatlan maradhat! A németek nem sokat gondolkodtak. Nekik épen elég jó volt a i<Rentenmark» és utána a <.Goidmark» elnevezés. A,z osztrákok — Istennek hála — ellökték maguktól a «Krone elne vezést, nekik a «Shil!ing» inkább testhezálló lett. Örüljünk neki. — Legalább még ezzel is eltávolodtunk tőlük. De ne majmoljuk ők^í a shiiling behozatalával! Mindezeknél fogva igen kézenfekvő, hogy ha elnevezést keresünk az ';uj» magyar pénzegységre, akkor maradjunk meg a régi mellett. A «Korona» annyira beiérögzött a magyar eimékbe, hogy nem kell kipróbálni azt a shilling, a tallér, A turul, a pengői, a franík, a máriás, vagy a tarokk, vagy a kaláber, meg miegymás elnevezések megtanulására, hanem hagyjuk meg azt a jó magyar «Korona» tudatában. A régi jó magyar korona is mindig viszony lőtt valahogyan a többi pénzegységhez, éppen ugy, mint a mostani romlott magyaJr korona is viszonylik valahogy a)n, mindenfajta pénzegységhez. Ha a schweizi frankot vesszük alapul, akkor a békében ez a viszony 1:1.05 volt s ha most 15.000-res osztószámot alkalmazunk, akkor a viszony 1:1.0875 lesz, ami azt jelenti, hogy ez oszfószám alkalmazásával jobb egységet nyerünk, mint amilyen a békében volt. Ami pedig a praktikus részt illeti, az is elfogadható. Pompásan lehet valorizálni. — Akinek békebeli követelése van, vagy tartozása, az ugyanannyival tartozik, vagy ugyanannyit követei, mint a békében. Akinek pedig 1914. augusztustói, az «uj» egység behozataláig keletkezett követelése vagy tartozása van, az akármiféle fajta neve is iesz annak a tervezett «uj» egységnek, mindenképpen Jtell, hogy plajbászt vegyen a kezébe és számoijon. Számoljon pedig kétszer. Egyszer a tőkét, másodszor a kamatokat. Aranykorona elneve zésnél «csak» a kamatokat kell számolni. Ez is előny. De mit kell ezen annyit spekulálni? Amolyan »német móc!ra« tes sék «schneidig» belevágni a dologba és tabuia rasa-t csinálni. Szinte rémítő annak a sok bábának a jajveszékelését olvasni, akt mind «pénzügyi szaktekintéiy»ezen a téren. Rettenetes nyögések folynak. Ugy fest a dolog, mintha fáznának az «uj» pénzegységtői. Pedig már régen elmúlt az ideje, hogy rend legyen végre! Pisszer János, Ferii, női és gyermekliaLFÍsn^áh legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrinyi Ilon a-ntca. 5. Felgyúl a tábortűz a Tiszapartján ... A nyíregyházi evangelikus reálgimnázium 88. Szabolcs cserkészcsapatának remetezugi nagytábora. Nyíregyháza, julius 15. Saját tudósítónktól. Alig zajlottak le a pünkösdi cserkésznapok — csapataink máris ujabb cserkészmunka előkészítéséhez fogtak : a nyári nagytábor meg szervezéséhez. Alkalmunk volt a gimnázium cserkészcsapatának készülődését megfigyelni, s talán jó szolgálatot teszünk a cserkészet ügyének, de olvasóközönségünknek >ís, ha a látottakról beszámolunk. Keveset hallat magáról a reálgimnázium cserkészcsapata, s talán ez képezte okát annak, hogy sokszor nem is vették figyelembe, pedig megérdemli a figyelmet, sőt a támogatást is. Városunk legrégibb csapata még a mozgalom első 'íveiben, 1914. májusában alakult. Csekély anyagi erejével igyekezett a munkájához szükséges dolgokat megnevezni, s mikor már indulhatott volna nyugodtan utján, — jöttek a románok, s a szépen felszerelt cserkész-otthon a mócok prédája lett. Ezután vegetált a csapat, míg ez év tavaszán Kozák István főgimnáziumi tanár, cserVésztiszt személyében egy uj parancsnokot kapott, s ő megindította az újjászervezés munkáját,amely nek eredménye a kerületi cserkésznapon — a' legszebb, legrendesebb táborért kapott első dij lett. Akik látták a > Szabolcs táborát a Sóstón, nem fogják elfeledni azt az egyszerűségében is imponáló \ sallang, cicoma nélküli, rendes tábort, amely nemcsak a nézők, hanem a szakemberek elismerését is kiváltotta. S emellett meglepetésekkel is szolgáltak, bemutatták az első villanyvilágitásos cserkésztábort, sok bámulója akadt a fiatal facsemeték megóvására készített növényvédő rácsaiknak; benn a sátraikban a tisztaság, a rend mellett a cserkészeket megjelölő fejcédulák keltettek meglepetést. S ezek az apró — keményléptü fiuk, akiknek egy-egy kivonulása is látványosság számba megy, most újra meglepetéssel jönnek elő: Nagytáborba mennek a Tisza partjára. Szerkesztőségünket cserkészsziretettel hívták meg táborukba s mellékelve litografált utmutatót küldtek. Ez késztette munkatársunkat arra, hogy otthonukban keresse fel a Szabolcs-cserkészeket. Az emeleti cserkészotthon csukva van — mikor kérdezősködni aka rok a cserkészek után, kopácsolás hangja üti meg fülemet s látom, hogy lenn az udvaron fürge, apró legények ládákat vasalnak meg. A földszint egyik termében találom meg Kozák István parancsnokot, -ezt az ízig-vérig magyar embert aki minden idejét az ifjúság nevelésének áldozva olyan felszerelést teremtett elő rövid idő alatt csapatának. hogy csodálkozva néztem körül: lehetséges-e ez ebben az Szerdától az ikp ollóban ráadásul mi is fellépünk ZORO és HUHU agyonszanált világban. Kozák tanár ur beszél. Hangja a fiai iránt aggódó cserkészparancsnok szeretetétől meg-megremeg, mikor elmondja a tábor előkészületének nagy munkáját. Megmutatja a kifogástalan tisztaság-ban tartott csapatholmit, a sátrakat, szalmazsákokat, pokrócokat — a csapat büszkeséget, a városi tisztviselők által adományozott szer*íkocsit, a sok-sok szerszámot, a csapat támogatóitól kapott élelmiszereket, a tábor irodai munkálatait, a pontos, rendes minden percre előre kidolgozott napirendet, a három hétre szóló étlap-tervet. S elárulja az uj titkot : a csapat áramfejlesztő gépét — Szalay Sándor főgimnáziumi tanár ajándékát — a rádiókészüléket, s azt a sok-sok holmit, amit a tábor berendezéséhez előkészítettek. Hálatelt szavakkal emlékezik meg azokról akiknek támogatása lehetővé tette a fiuknak úgyszólván minimális költségen való három heti táborozását, első sorban Hofer Cunó úrról, akinek nagylelkű támogatása tette lehetővé a tábor megszervezését. Rappensberger Károly jószágigazgató és Vámossy Mihály urad. intéző urák eléggé meg nem köszönhető támogatásáról s =annak a sok-sok cserkeszbarátnák adományáról, akik lehetővé tették ennek á táborozásnak a létrejöttét. A tábor helye a Hofer Cunó ur által készséggel átengedett Tiszaparti Remetezugban, ideális helyen van. A táborba indulók száma 31 cserkész, 4 tiszt. Kezdete f. hó 16. napján. Nyíregyházáról a balsai vonattal egy nap alatt megjárható. Megköszönve a szives közlést, jó munkát kívánva elköszönök; szemembe fénysugár vetít, s mikor szétnézek az udvaron az üstöket mosogató Erdélyi Ferenc, Lingvay Jenő és Ferenczy Lajos cserkészek által tükörfényesre csiszolt üstök sorát látom. Szóba elegyedek velök, s elmondják, hogy a gimnázium csapatával a /Baross Gáboré és a Szent Lászlód cserkészek is jönnek. Jóleső érzéssel hallom, mert ez az igazi utja a jobb jövő felé haladásnak; az együttműködés. A Szabolcs - cserkészek jó munkát végeznek akkor, amikor a Baross Gábor iparostanulókból álló csapatával együtt mennek táborozni. Ez a táborozás közelebb fogja vinni az ifjú magyar lelkeket egyJnáshoz; s talán a magyar megértés idejét fogja megteremteni. Elgondolkozva kerülök ki az iskola falai közül. Mi lett volna, lu. a mi ifjúságunkban is az egymásmegértését, az egymás iránti magyar szeretetet tanultuk volna meg. Ha meg tudtuk volna becsülni egymást, ésszel és kézzel dolgozó magyarok. Szomorú sors jutott nekik kicsinyeknek. Romok között építeni újjá a magyar erősséget' a magyar lelket. De addig, míg olyan vezetői vannak a magyar ifjúságnak, mint Kozák István, addig van remény a feltámadásra, van hit az uj magyar jövő boldogságában. A 'Szabolcs: cserkészek csütörtökön reggel indulnak táborukba a Bessenyei-téri állomásról. Érdemes lesz megnézni ezeknek a fiuknak