Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-16 / 158. szám

Nyíregyháza, 1925. julius 88. * Yasárntip XLVI. évfolyam. * 161. szám. ül PÉNZEGYSÉG gondja őrli a financiális elméket, hogy a mai papirkorona helyébe jobbat, bizalmat gerjesztőbbet, na­gyobb értékűt, az ország hitelét in­kább kifejezőt és olyant állítsanak vagy hozzanak forgalomba amellye. való bíbelődés, amellyel történő fi­zetés nyugvópontra hozza a felzak­fatott kedélyeket, akár fizető, akár elfogadó is legyen bárki. Hogyne végezne ez a gondolat őriő munkát, amikor hallunk be­széini shillingről, tallérról, frankról, pengőről'és a jó Isten tudja, mi­lyen, csak éppen nem csengő ma­gyar pénzről; amikor viták folynak, ankétek tartatnak arrói, hogy ho­gvan is nevezzék hát azt a fizető .eszközt, amellyel ezután fog fi­zetni a magyar? Elég hosszú esztendőket tevő hányattatás és keservek után jutot­tunk el végre oda, hogy stabilizál­nák a magy ar papirkoronát. Láttuk, hogy az ideérkezésig micsoda vacii­lálás folyt le, míg megtermett a gondolat, népszövetségi kölcsön utján biztosítani a stabilizációt. — Méregdrága áron sikerült ez, de Is­ten neki, végre megvan. Van őrünk, aki védi az adóst és annak portéká­ját. Nem ugyan csupán a mi ér­dekünkben. hanem amolyan közös érdeken. Most nem osztrák, hanem Népszövetségi érdek ez. Magyar is, de 'nem tisztán magyar. A mai papírpénz stabil- Látjuk, tudjuk, jplvassuk nap-nap mellett, a züricln börze jelentéséből. Mint­hogy stafcii, igazán mindegy, hogy annak mi a neve. A lényeg az, hogy 0.00725 schweizi frankot ér, ami" ma, a mai papírpénzben, közel 15.000 koronának felel meg. Ha te­hát a mai értéket osztjuk 15.000-ret akkor 1 schweizi frank értékéhez közel álló egységet nyerünk. — Ha pontosabban számítunk, akkor azt találjuk, hogy 15.000 papirkorona megfelel 1.0875 schweizi franknak. Tudjuk jól, hogy a békében, 1 magyar koronáért, 1.05 frankot kap tunk. Ha tehát most a papirkoro­nát 0.00725 frankra becsüiik a zü­richi börzén, akkor a 15.000-res osz tó szám alkalmazásával, 1.0875 frank értékű pénzegységet nyerünk. Mindezeket meggondolván, iga­zan csodálatos, hogy vannak embe­rek, akik azon törik a fejüket, hogy mi legyen a neve az «uj magyar pénzegységnek. Minek ide «uj» nénzegység? Nem jó a «korona»? Soha jobb nevet ennéi ki nem ta­lálhattak. Wekerle Sándor akkori­ban jónak látta a «korona» elneve­zést. Miért ne volna ez ma is jó? Hiszen értékviszonya az angof font­hoz változatlan maradhat! A németek nem sokat gondolkod­tak. Nekik épen elég jó volt a i<Rentenmark» és utána a <.Goid­mark» elnevezés. A,z osztrákok — Istennek hála — ellökték maguktól a «Krone elne vezést, nekik a «Shil!ing» inkább testhezálló lett. Örüljünk neki. — Legalább még ezzel is eltávolod­tunk tőlük. De ne majmoljuk ők^í a shiiling behozatalával! Mindezeknél fogva igen kézen­fekvő, hogy ha elnevezést keresünk az ';uj» magyar pénzegységre, ak­kor maradjunk meg a régi mellett. A «Korona» annyira beiérögzött a magyar eimékbe, hogy nem kell kipróbálni azt a shilling, a tallér, A turul, a pengői, a franík, a máriás, vagy a tarokk, vagy a kaláber, meg miegymás elnevezések megtanulásá­ra, hanem hagyjuk meg azt a jó magyar «Korona» tudatában. A régi jó magyar korona is mindig viszony lőtt valahogyan a többi pénzegységhez, éppen ugy, mint a mostani romlott magyaJr korona is viszonylik valahogy a)n, mindenfajta pénzegységhez. Ha a schweizi frankot vesszük alapul, ak­kor a békében ez a viszony 1:1.05 volt s ha most 15.000-res osztó­számot alkalmazunk, akkor a vi­szony 1:1.0875 lesz, ami azt jelen­ti, hogy ez oszfószám alkalmazásá­val jobb egységet nyerünk, mint amilyen a békében volt. Ami pedig a praktikus részt il­leti, az is elfogadható. Pompásan lehet valorizálni. — Akinek békebeli követelése van, vagy tartozása, az ugyanannyival tartozik, vagy ugyanannyit követei, mint a békében. Akinek pedig 1914. augusztustói, az «uj» egység behozataláig keletkezett követelése vagy tartozása van, az akármiféle fajta neve is iesz annak a tervezett «uj» egységnek, mindenképpen Jtell, hogy plajbászt vegyen a kezébe és számoijon. Számoljon pedig két­szer. Egyszer a tőkét, másodszor a kamatokat. Aranykorona elneve zésnél «csak» a kamatokat kell szá­molni. Ez is előny. De mit kell ezen annyit speku­lálni? Amolyan »német móc!ra« tes sék «schneidig» belevágni a dolog­ba és tabuia rasa-t csinálni. Szinte rémítő annak a sok bá­bának a jajveszékelését olvasni, akt mind «pénzügyi szaktekintéiy»ezen a téren. Rettenetes nyögések foly­nak. Ugy fest a dolog, mintha fáz­nának az «uj» pénzegységtői. Pedig már régen elmúlt az ide­je, hogy rend legyen végre! Pisszer János, Ferii, női és gyermek­liaLFÍsn^áh legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrinyi Ilon a-ntca. 5. Felgyúl a tábortűz a Tiszapartján ... A nyíregyházi evangelikus reálgimnázium 88. Szabolcs cserkészcsapatának remetezugi nagytábora. Nyíregyháza, julius 15. Saját tu­dósítónktól. Alig zajlottak le a pünkösdi cser­késznapok — csapataink máris ujabb cserkészmunka előkészítésé­hez fogtak : a nyári nagytábor meg szervezéséhez. Alkalmunk volt a gimnázium cserkészcsapatának ké­szülődését megfigyelni, s talán jó szolgálatot teszünk a cserkészet ügyének, de olvasóközönségünknek >ís, ha a látottakról beszámolunk. Keveset hallat magáról a reál­gimnázium cserkészcsapata, s talán ez képezte okát annak, hogy sok­szor nem is vették figyelembe, pe­dig megérdemli a figyelmet, sőt a támogatást is. Városunk legré­gibb csapata még a mozgalom első 'íveiben, 1914. májusában alakult. Csekély anyagi erejével igyekezett a munkájához szükséges dolgokat megnevezni, s mikor már indul­hatott volna nyugodtan utján, — jöttek a románok, s a szépen fel­szerelt cserkész-otthon a mócok prédája lett. Ezután vegetált a csapat, míg ez év tavaszán Kozák István főgimnáziumi tanár, cser­Vésztiszt személyében egy uj pa­rancsnokot kapott, s ő megindítot­ta az újjászervezés munkáját,amely nek eredménye a kerületi cserkész­napon — a' legszebb, legrende­sebb táborért kapott első dij lett. Akik látták a > Szabolcs táborát a Sóstón, nem fogják elfeledni azt az egyszerűségében is imponáló \ sallang, cicoma nélküli, rendes tá­bort, amely nemcsak a nézők, ha­nem a szakemberek elismerését is kiváltotta. S emellett meglepetések­kel is szolgáltak, bemutatták az első villanyvilágitásos cserkész­tábort, sok bámulója akadt a fia­tal facsemeték megóvására készí­tett növényvédő rácsaiknak; benn a sátraikban a tisztaság, a rend mellett a cserkészeket megjelölő fejcédulák keltettek meglepetést. S ezek az apró — keményléptü fiuk, akiknek egy-egy kivonulása is látványosság számba megy, most újra meglepetéssel jönnek elő: Nagytáborba mennek a Tisza partjára. Szerkesztőségünket cserkészszire­tettel hívták meg táborukba s mel­lékelve litografált utmutatót küldtek. Ez késztette munkatár­sunkat arra, hogy otthonukban ke­resse fel a Szabolcs-cserkészeket. Az emeleti cserkészotthon csuk­va van — mikor kérdezősködni aka rok a cserkészek után, kopácsolás hangja üti meg fülemet s látom, hogy lenn az udvaron fürge, apró legények ládákat vasalnak meg. A földszint egyik termében találom meg Kozák István parancsnokot, -ezt az ízig-vérig magyar embert aki minden idejét az ifjúság neve­lésének áldozva olyan felszerelést teremtett elő rövid idő alatt csa­patának. hogy csodálkozva néztem körül: lehetséges-e ez ebben az Szerdától az ikp ollóban ráadásul mi is fellépünk ZORO és HUHU agyonszanált világban. Kozák tanár ur beszél. Hangja a fiai iránt aggódó cserkészpa­rancsnok szeretetétől meg-megre­meg, mikor elmondja a tábor elő­készületének nagy munkáját. Meg­mutatja a kifogástalan tisztaság-­ban tartott csapatholmit, a sátrakat, szalmazsákokat, pokrócokat — a csapat büszkeséget, a városi tiszt­viselők által adományozott szer*­íkocsit, a sok-sok szerszámot, a csa­pat támogatóitól kapott élelmisze­reket, a tábor irodai munkálatait, a pontos, rendes minden percre előre kidolgozott napirendet, a három hétre szóló étlap-tervet. S elárulja az uj titkot : a csapat áramfejlesztő gépét — Szalay Sándor főgimnáziumi tanár ajándé­kát — a rádiókészüléket, s azt a sok-sok holmit, amit a tábor beren­dezéséhez előkészítettek. Hálatelt szavakkal emlékezik meg azokról akiknek támogatása lehető­vé tette a fiuknak úgyszólván mini­mális költségen való három heti táborozását, első sorban Hofer Cunó úrról, akinek nagylelkű tá­mogatása tette lehetővé a tábor megszervezését. Rappensberger Ká­roly jószágigazgató és Vámossy Mihály urad. intéző urák eléggé meg nem köszönhető támogatásáról s =annak a sok-sok cserkeszbarátnák adományáról, akik lehetővé tették ennek á táborozásnak a létrejöttét. A tábor helye a Hofer Cunó ur által készséggel átengedett Tisza­parti Remetezugban, ideális helyen van. A táborba indulók száma 31 cserkész, 4 tiszt. Kezdete f. hó 16. napján. Nyíregyházáról a bal­sai vonattal egy nap alatt meg­járható. Megköszönve a szives közlést, jó munkát kívánva elköszönök; szemembe fénysugár vetít, s mikor szétnézek az udvaron az üstöket mosogató Erdélyi Ferenc, Lingvay Jenő és Ferenczy Lajos cserkészek által tükörfényesre csiszolt üstök sorát látom. Szóba elegyedek ve­lök, s elmondják, hogy a gimná­zium csapatával a /Baross Gáboré és a Szent Lászlód cserkészek is jönnek. Jóleső érzéssel hallom, mert ez az igazi utja a jobb jövő felé haladásnak; az együttműködés. A Szabolcs - cserkészek jó munkát végeznek akkor, amikor a Baross Gábor iparostanulókból álló csa­patával együtt mennek táborozni. Ez a táborozás közelebb fogja vinni az ifjú magyar lelkeket egy­Jnáshoz; s talán a magyar megér­tés idejét fogja megteremteni. Elgondolkozva kerülök ki az is­kola falai közül. Mi lett volna, lu. a mi ifjúságunkban is az egymás­megértését, az egymás iránti ma­gyar szeretetet tanultuk volna meg. Ha meg tudtuk volna becsülni egymást, ésszel és kézzel dolgozó magyarok. Szomorú sors jutott ne­kik kicsinyeknek. Romok között építeni újjá a magyar erősséget' a magyar lelket. De addig, míg olyan vezetői vannak a magyar ifjúságnak, mint Kozák István, ad­dig van remény a feltámadásra, van hit az uj magyar jövő boldog­ságában. A 'Szabolcs: cserkészek csütörtö­kön reggel indulnak táborukba a Bessenyei-téri állomásról. Érdemes lesz megnézni ezeknek a fiuknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom