Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-19 / 263. szám

ijlregyháza, 1925. november 12, * Csütörtök XLTI. évfolyam, * 257, Küzdelem az analfabetizmus ellen. Az iHii-olvasni tudás minden műveltség alapja, fokmérője egy nép civilizációs törekvésének. A magyar nemzetnek összeszükitett országhatárai között, széttépett állapotában nem lehet elsőbbrendü feladata, mint védeni kulturáját, biztosítani evvel fölényét a szomszéd államok népeivel szemteri s a tudás és haladás fegyverével küzdeni olyan béke megszerzéséért, amelyet leiérni a túlerővel szemben harci fegyverekkel nem tudott. Legyőzetésünk után, számolva azzal, hogy egyedül kulturális fölényünk és tuKományos intézeteink, valamint népiskoláink nivója tarthat meg bennünket az európai kultúrközösségben, minden törekvésünk arra irányult, hogy az általános műveltségi arányszám megjavítása érdekében védőbástyákat emeljünk. Az általános tankötelezettség szigorú keresztülvitele tudja legelsősorban a forradalmak után duló erkölcsi meglazultság állapotában a színmagyar területeket megvédelmezni a tovább zülléstől és megfékezni azokat a kártékony indulatokat, amelyeket felforgató politikai irányzatok szabadítottak fel a társadalmi rend elleni izgatással, bizonyos, hogy legkönnnyebb a műveletlen, vagy félmüveit rétegekben elégedetlenséget (sszrtani, ,mig icftf, ahol a tanulás, Ja (művelődés, a tudás és a szélesebb látókör m

egveti lábát, sikertelen ma. rad minden bomlasztó szándék. — Nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy magyarságunk iskolai képzettsége a régibb generációkat, amelyeknek módjába sem volt a népiskolák kevés Száma miatt gyermekeit iskoláztatni, felülmúlja és megjavítsa azt az arányszámot, amely az analfabetizmus visszaszorítását mutatja. Az utolsó esztendőkben közoktatási kormányunk 235 uj elemi iskolával 1265 tanítói állás szervezésével és számtalan felnőtteket oktató tanfolyamokkal folytatta azt a küzdelmet, amelyet már Nagymagyarország indított tervszerű kultúrpolitikával a magyar értelmiség számának megnövelésére. Erős kézzel szervezzük ujjá közoktatásügyünket s rendkívüli figyelemmel gondoskodunk az alföldi vidékekről, amelyek annakelőtte egy magasabb állami szempont és nemzeti érdek érvényesülése folytán mostohábban kezeltettek a nemzetiségi területeknél. Azok az erők, amelyeknek egykor nemzeti ségeinket kellett hogy a magyar nyelv ^meretébe való bevezetésre bírják, ma a megmaradt országterületen az írás és olvasás alapvető ismeretére koncentráltatnak. A legközelebbi népszámlálás bizonyítani fogja, hogy megfogyatkozott az analfabéták Száma és kikorrigálta az | (ország a közbeeső' évek elhanyagolt I tanköteleseinek visszamaradását. Örvendetes tény, hogy a reánk váró nagy, nemzeti feladatok között kultuszkormányunk az alsóbb fokú közoktatást szorgalmazza, mert ezáltal a jövő generációt fegyverezi fel arra a versenyre, amelyet Nyugat és Kelet érintkezési határán hazánknak isteni rendelésből, történelmi hivatásához méltóan sikerrel kell megvívnia fennmaradásáért; s a környező népek felett való magas kulturai pozíciójának megtartásáért. Diadal Mozgó 1925. évi november hó 18-án és 19-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor ursum Corda (A szerelem hajótöröttéi) Szinmü 7 felvonásban. Főszereplők: Florence Vidor : : :-: :-: és House Peters. :-: :-: :-: Chang-Chang! (A singapuri ördög.) — Titokzatos történet 6 felv. Főszereplők: Hobart Bosworth is Magde Bellaray. Jövök mint Kis Robinson—Jackie CooganI Pénteken délután tartja Szabó László katonai főelőadó első előadását a vármegyeháza nagytermében. A «Nyirvidék» tudósitójátó,. Hírt adtunk már arról, hogy a közeli napokban két előadást fog tartani Szabó László katonai főelőadó a vármegyeháza nagytermében, melyek során a ma legaktuálisabb kérdések kerülnek objektív megvilágításba. Az első előadás pénteken délután 6 órakor lesz. Az előadás tárgya: A politika és hadvezetés közötti összefüggés. Hadicélok. A tömören összefoglalt és ismertetett világháború keretén belül, elméleti fejtegetés alábbi kérdésekről: A hadsereg szükségessége, a fegyverkezési láz okai. A politikai célok és a fegyverkezés nagyságának összefüggése. A leszerelés. A háború filozófiája, a háború formái. Ki vezessen: a politikus, vagy a hadvezér? összműködés békében, háborúban. Hadicélok. Világtörténelmi példák. Végül a világháborúból 'kivett olyan jelenségek, események, melyek példaszerűen illusztrálják az elméleti fejtegetéseket. Az előadásra belépődíj nincs. — Önkéntes adományokat azonban elfogad a rendező Turáni Kör, mely, összegből cserkészalapot kíván létesíteni. A Debreceni és Nyíregyházi Városi Dalegylet közös hangversenyének műsora. Művészi tekintetben is magas szín Vonalú lesz a debreceni és nyíregyházi városi dalárdák nov. 21-iki, szombati hangversenye. A Debreceni Városi Dalegylet fellépése már egymagában is biztosítja a műértő közönség részére a művészi nivpt, de még inkább azzá teszik azok a szereplők, akiket Városi Dalárdánk* nak erre az alkalomra megnyerni sikerült. Itt első helyen kell megemlítenünk Kreiner Artúr, ennek a fiatal, nagyjövőjü hegedűművésznek a nevét, aki két számmal lép imajd a közönség elé és aki direkt lennek a hangversenynek" a kedvéért jön le Bécsből, ahol tanulmányait folytatja, Nyíregyházára. Nem kisebb vonzerőt képvisel a városunkban jólismert Símkovics—Tamáska —Ruzsek—Ferenczy vonósnégyes közreműködése ; az ő fellépésük mindig a legnagyobb műélvezetet jelentette minden jelenlevő számára. Páratlan előadói orgánumáról, izzó hazaszeretettől áthatott szavalatairól közismert előttünk' — mert már. sokszor láttuk és hallottuk — Mayer Béla szigorló orvos, aki szintén megígérte a hangversenyen való közreműködését. A hangverseny teljes műsora a következő : Magyar Hiszekegy, összkarban énekli a Debreceni és Nyíregyházi Városi Dalegylet Forray István debreceni karnagy vezetése mellett. 1. A Nyíregyházi Városi Dalegylet üdvözli vendégét, a Debreceni .Városi Dalegyletet. 2. Hoppé : A reményhez, összkarban énekli a Debreceni és Nyíregyházi Városi Dalegylet Jakab Szellemi kapcsolatunk a művelt külfölddel. Irta Gál István. Sok szó esik erről. Lelkes hivatottjaink mindent elkövetnek, hogy ezt a szellemi kapcsolatot a müveit külfölddel megteremtsék, ádáz küzdelmet folytatva a külső és belső akadályokkal. Körülgyűrűző, a magyarságot elszigetelni törekvő ellenségeink még a levegőt is elvonnák tőlünk. A hazugságok és rágalmak fegyvereinek bőséges használatával áldozatkész és ügyes propagandát fejtenek ki ellenünk, főleg a csehek. Az oláhok külügyminisztere már a parlamentben meri a világba kiáltani, hogy megnyomorittatásunk a történelmi fejlődés természetes folyománya. Olthatatlan vakmerőségüket misem jellemzi inkább, mint az, hogy még kulturánk fölényét is kikezdték. A magyar kultura fölényéről kell hát tanúságot tennünk oly erővel, hogy az minden vitát eleve meddővé teve bizonyítsa, hogy a trianoni ostoba hóhérmunkával mily széles HAJSZA utat és szabad lehetőséget nyitottak Középeurópa nagy részének elbalkánizálására, ami természetesen kárvalló hatással lesz — sőt már van is — a müveit nyugatra. Tudományos Akadémiánk születésének századik évét velünk együtt ünneplő külföldi notabilitások tudomást vettek arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia százéves, a külföldi tudósok ösmerik és elösmerik kifejtett munkásságát, a közmondásos magyar sziveslátást is megtapasztalták, de mindez nem elég. Nemcsak a tudomány embereinél, a legszélesebb körben érdeklődést kell magunk iránt keltenünk s erre fel kell használni a kultura minden eszközét, örömmel látjuk, mint tör előre a sport terén et magyar erő; jól esik tapasztalnunk, mily keresettek a magyar színműirodalom termékei; elégtétellel vesszük tudomásul, hogy az elkapcsolt részeken rendezett mintavásárokon az idegen szem is meglátta, hogy ami ott kiváló, az magyar. Ám amikor elvárjuk, hogy nagyjainkat és mindazt, amiben kiválóak vagyunk, a müveit külföld ösmerje s elösmerje, viszont az is A megkövetelheti, hogy mi ösmerjük és megbecsüljük a külföld kultúrájának kiválóságait. Hiszen a szellemi kapcsolatát a müveit külfölddel csak igy, a megértő viszonosság alapján lehet és kell megteremteni s ápolni. Fontos szerepe van e tekintetben a La Fontaine-Társaságnak. Kevesen tudják, hogy ennek a társaságnak a bölcsője magyar. Budapesten alakította meg dr. Vikár Béla, a Tud. Akadémia tagja, dr. Sc.iack Béla főigazgató s még néhány lelkes, arra hivatott kezdetben azért, hogy' La Fontaine örökbecsű meséit uj fordításban s méltó kiállításban adják ki, főcélja pedig most már, hogy irodalmi nagyjainkat a külföldön, a külföldieket pedig nálunk ösmertesse. A magyar születésű La Fontaine Társaság elsőbb Hollandiában, azután az összes müveit külföldi államokban megalakult és működik szoros kapcsolatban a magyarral. A magyar La Fontaine Társaság központja és vidéki csoportjai által rendezett előadásokat és ünnepélyeket a külföldiek tudomásul veszik és összes lapjaik közlik. Igy amikor a tavasszal Byron ünnepélyt rendeztünk, egész Angliában olvashatták, hogy Nyíregyházán Byront ünnepelték, leközölvén a műsort a szereplők neveivel együtt. A jövő hó 8-án rendezendő Goethe-ünnepély egész műsorát és a szereplők neveit Németország fogja tudomásul" venni. A La. Fontaine-Társaság közpon t ja és vidéki csoportjai tehát nemzeti szempontból értékes munkásságot fejtenek ki. A nyíregyházi csoport még egészen fiatal intézmény, csak a tavasszal alakult meg és igy intenzív munkára csak ezután lesz alkalma. De már most rá kell mutatnunk, mennyire szükséges, hogy a régfi, nagyszerűen megalapozott, hivatásszerű működésével kitűnő hírnevet szerzett, rátermett — ujabban szerencsés választással felfrissített — vezetőktől irányított Bessenyei Kör szorosan együtt működjék a fiatal, de szintén fontos nemzeti érdekeket istápoló La Fon tain e-Társasággal. •••••• (*) Estélyi divatlapok nagy választékban érkeztek az Ujságboltba,