Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-08 / 254. szám

2 JíftKnDÉSL 1925. november 8 Gőre Gábor születése. Miskolc, november 7. A magyar literaturában Gárdo­nyi Géza is humoros írásaival in­dult a hódító útra.. Kezdetben Göre Gábor derűs alakításánál jutott a dicsőség zenitjére s amilyen utol­érhetetlen humorral kezdte iróii pá­lyáját, olyan mélyen szántó élet­regénnyel és elmélyedő bölcses­séggel — a filozófiával fejezte be irodalmi életéit. / 3 Mint pesti gimnazista a diáktár­sai előtt «Vigolai» néven volt is­meretes; egri képezdész korában pedig «Agárdy» álnéven irt az eg­ri jogászok titkos lapjába, a «Fül­lentő»-be. A képezdei padsorokban Gárdo­nyi — Répássy János költő pro­fesszorától megkedvelte az iro­dalmat. Első kísérletei az egri Ly­ceum falai közé esnek, ahol iskola­társainak «Drukk» cimen egy ele­ven szellemű diáklapot szerkesz* tett. Ebben a lapjában Gárdonyi irodalmi professzorát: Répássyt — «Ribizke» és «Répa Matyi» elne­vezéssel rajzolgatta. Inkognitóban dolgozott ekkor még a «Füllentő» £s a «RegéIő Themis» cimü egri la­pokban is. Közleményeit Gárdonyi iról­álnéven adta közlésre, az egykor Ziegler Géza nevet vi­selő keszeg-termetű kis praeparen­dista, igy senki sem tudta, hogy ezeket ő irta. Gárdonyi Géza önmagától soha­sem akart tanitó lenni, ez csak szüleinek elhatározása volt. Bi­zonysága erre első tanítói állomá­sáról, Somogy-Karádról Magyary Károly tisza-eőrsi tanitó barátjá­hoz irt akkori alábbi levele: Kedves Karim! Amint értesülék, te nagyon jó korhely fészekbe kerültél, nem ; ugy mint én, aki bortj is csak mise alatt lát. Hogy vagy pajtikám? Én nem a legjobban. Azt hivém, most kez­dődik a boldogság; pedig fenét! — most a szenvedés. De egészen más az élet, mint én képzelem. Csak emlékeim vigasztalnak; jövőm sö­tét, mint a pokol! Kárád, (Somogy) 1881. dec. 29. Ölel barátod f Ziegler Géza. Gárdonyi legvígabb kedélyű ta­nitó Karádon volt, itt pedig jóba­rátái voltak: a pincejárás, meg a szerelem. Gárdonyi Géza Bölsche azon' el­méletét követte, hogy a szerelem mindenkit a hetedik égbe emel!... Ideálja volt tehát egy nagy uri­ipánynak, akit egyik elismerő le­vjele szerint «Petőfi is megénekel­hette volna!» Az egri remetének ma is élő ka­rádi kortársai visszaemlékezéseik­ben hitelesen előadják, hogy Gárdonyinak Karádon két szó­rakozó helye volt: a kaszinó és a zsidó-csárda. Legjobban szerette a városi csár- | dát, mert ott népfigyeléseit mind­jobban tökéletesithette. Megálla­pítás szerint a karádi zsidó-csárda a község tulajdona volt s mivel Schwarzenberg volt a bérlője — nevezték el «zsidó-csárdának». E korcsmában gyűlt össze annak idején Happ József ottani igazga­tó-tanitó nyomozása és felderítése szerint is az egykori neves karádi «elüljáróság», mint is: Lepenye Im­re bíró, Kovásznay József, Ha­rangozó János, Türgyei József, Pósza István és Hatnakovics Jó­zsef. Velők pedig a helybeli ma­lacbandából egy pár szál cigány Vig poharazás, pipaszó és dalolás mellett itt dült el a falu sorsa! A cigányprímás (Kátsa elődje Lá­tó Gyuri és Gela, volt. Ez a csárda ma tűzoltó őrtanya és börtön. A csárdában gyakran megfor­dult Gárdonyi, de nem mulatási szándékból, hanem Diadal Mozgó 1925. évi november hó 7-én és 8-án, szombaton 5, 7 és 9 órai kezdettel, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel ZORO ÉS HUHU főszereplésével Aranyásók a Eivierán vígjáték 7 felvonásban, — Kísérő műsor: Férj jfceresiietik 2 felv. burhszk FOX főszereplésével Jön: Jön: A $3o8V&-f$arfr& egyse* rcseke es A három halálos kívánság ÚÍETS népismereteinek kibővítése cél­jából. Ennek a muzsikaszótól hangos öreg csárdának nevezetes látoga­tóiról rajzolta meg magának ké­sőbb pedig a magyar olvasókö­zönségnek Göre Gábor összes frek­venciáit. Hatnakovics pocakos bí­róról: Göre Gábort, Pósza kiszóló kovácsról: Durbints sógort és Ge­la füstös hangászról: Kátsa ci­gányt. i < Később a derűs alakokat a bor­sodi hegyközi néptipusokkal tö­kéletesítette s a somogyi lakodalmi köszöntő­kön kívül Göre szavaiban szere­peltette a szegedi dialektust is. Mint .pesti újságíró a «Magyar Hirlap»-náí" Szemere Attila bátorí­tására kezdte könyvbe írni, melye­iket a híres Singer könyvkiadó cég házi rajzolója; Mülbech Károly — kitűnő karrikaturáival mindin­kább népszerűsített; igazi bölcsője ózonban a somogyi Ka rád. Tóth Kálmán. I III IMWIII I .. !• IIMi. I • • •IWHIM Nagyszabású baromfi és vadá­szati kiállítás Debrecenben. A Debrecenben székelő Kelet­magyarországi Baromfi- és Ga­lambtenyésztők Egyesülete, mely már két izben rendezett Debrecen­ben nagyszerű és országos jelentő­ségű kiállítást, két évi; pihenés után december ó—8-án tartja meg or­szágos baromfi, galamb, nyul, és vadászati kiállítását. A sikeresnek ígérkező és orszá­gosan nagy érdeklődéssel kisért ki­állítást a közhasznú tevékenységé­nél fogva országos hírnévre szert tett egyesület a földmivelésügyi minisztérium kebelében alakult Or­szágos Baromfitenyésztési Tanács és a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara támogatásával rendezi meg s minden remény meg van arra, hogy a kiállítás az eddigieket fe­lülmúlva, minden tekiintetben ki­váló eredményeket teremthessen. Különös érdekességet kölcsönöz a Régi dolgok. KÖ?.IÍ Gál István. A magyar nyelv pallérozása. Rápotti Mihály uram Kenderes­ről 1814. tavaszán, igy hirdieti megjelenendő «remekét» s ily pal­lérozott nyelven igyekszik előfize­tőket toborozni: Helmeczy urnák, aki doktor a Szép M. M. Fő Tudományszék­nél, a Magyar Kurírral eleresztett gyönyör jelentése Kazinczynak munkái kiadása eránt, annyi bájt ömlesztett és olly entheoszt adott belém, hogy nem senkibe lángo­lóbbat, nem egybe is szerentsés­bet arra, hogy pályára lépjek s dijkoszorut nyerjek, meüyet mint déltzeg ifjú mindazon egynek tar­tok. Ugy, hogy noha még eddig a pórseregben voltam, mely né­kem dísztelenségre volt, ki akarok haladni léptsőről léptsőre elő a feljebbekre; s magamat kitiszto­gatni s tsinosbitgatni az eredeti dőröngés és óság szennyeiből, túl­emelkedni a fonákságokon s le­telepíthetni Literatúránk pariaga­in egy remekemet, mely báj Ión fogja Iebelgetni nagy Pathosz­szal és lángözönnel, egyszersmind mennyel rokon húrokon a Grá­tziák kecseit vékony, bájos pon­gyolában, s remény lem, hogy igen kedvencz Árkász leszek, mivel et­setem egyszerű hir és gyönyörala­kokat fog előteremteni, mellyeken sok tsin, kellem, deli fenség, erő, báj fog lenni s elömleni, mint mester-míven. Gyönyörrel, ma­gasztalásokka! fogja majd olvasni iaz én korom ezen fiatalkori dol­gozásomat, kivált a jobb lelkek; de a pórsereg nem és szentül; mert attó! kedveltetni dísztelenség., Ám hadd hunyorogjanak és kong­janak a pujaság s myopiszmusz baglyai, tsak a felavatott és ezen én unokái nyelvemmel rokon lel­kek zengjenek diadalmi paeant a boldog jóslatra. Egy-két szót hát munkám bel­sejéről, külsejéről. Prózával el­egy drámai jámbuszt akarok létre hozni, a mostani elnehezült, pén­zetlen időben előfizetési uton, ha a szép szándék boldoguland, ilyen tzim alatt: A zsagori ablakból egy gyönyörű Tündér. Ez poétái szer­zemény, tsapongó lángözönnel lesz irva és ki less vedlesztetve min­den rettegősködések zordonságá­bói. De ennek megjelenhetését tsak Előfizetők segédhazafiságának foghatja la nemzet köszönhetni, mert könnyebb s jutalmasb módot ennél eszközölhetni azt, nem tu- [ dok s nem látok elfogadhatónak. { Lesz abba hív honnositás, aesthe- • sis, s az aranykornak oly való mássá, hasonmása, hogy akármelly Referendár megesmérheti annak való betsét, ha ő velem egy szem­pontból nézi, itéü. A külsőjét á mi nézi, a hom­loklapon lesz egy vignetta és a Régiségnek egy szép szobra, melly mivel a legügyesebb művész által készülendő leszen, ezáltal egy kü­lönös mestermü tsudálhatására fog eljuthatni mind a pórsereg, mind a nagyérdemű közönség. Az áriáról, melly a nivo betséhez képest sok nem lehet, az után fo­gom értesitenii a közönséget, ad­dig veszteg serénységgel arról el­némulok. — írtam Kenderesen, 23. May 1814. Rápolti Mihály s. k. Jegyzés. Látni való, hogy a tisztelt Iró ur, ki, a M. Kurirt ezen Híradásnak kinyom tattatására szívesen megkérte, valamint ezt, ugy a zsugori ablakból igért gyö­nyörű Tündért is, mint nemzeti megm iveit nyelvünk remek mus­tráját akarja tükör gyanánt a kö­zönség eleibe botsátani. Sokak megláthatják ezen tükörben a ma­gok szépségit, vagy rútságát. Le­szen-e foganattya, az idő fogja megmutatni. Mi is kérünk néhá­nyat a gyönyörű Tündérből, s azon fogunk lenni, hogy sok ve­vőket találhassunk néki. A «csapongó lángözönb Ígérő Híradásnak aligha volt «foga­nattya», legalább erre enged kö­vetkeztetni az ugyanakkor közzé­tett Tudósítás, mely igy panasz­kodik: Alól nevezett illendő tisztelet­tel jelentem a nagyérdemű Pub­likumnak, hogy dr. Frank urnák, dr. Felső-Öri Fülöp Sámuel ur által ezen cim alatt: «A Nemorvo­sokat az Orvosok megesmerésére és kiválasztására vezérlő utmuta­tás» magyarul kiadatott munká­jára a Praenumeránsok száma náüam tsak háromra szaporodott; mely kevés számnak valóságos oka |az attól való tartás, hogy a kihir­dettetett határnapra a Munka meg nem jelen, mint meg is történt, s hogy talán maga a cimjének egé­szen meg nem felel; mellyre néz­ve, mivel a tökéletesen megvaló­ságosodott elsőbb ok a három Praenumeráns uraknak nállam le­tett pénzek visszaadására éngem méltán kénszeritett, a Titt-kiadó­nak pénzt nem küldhettem, leve­leire pedig, mivel azok hozzám nem jöttek, nem válaszolhattam. « ttMMKiTOOMi •——• —, , 11 —————11 — I .IHIHII—IIIWI—•MLUWI—_ [ Megérkeztek a világhírű Svéd, Angol és Wimpassing hócipők és sárcipök. N*i, fé'ft é* gyermekformákban, drapp, barna, szürke __ , „ „ , , , . é« fekete d vatszinekben, minden nagyságban és óriási OUflíÍ3Tl<| UDOáfU íl SZD3 ti válasz ékban. — Női angol hócipők 225 ezer K tói c - -r , . , n c , _ 8 F 7r uu Zrínyi llona.utca 5. szám. Telefon: 195. szám. * feljebb a H ó_ éjJ s j, r cjpöiavitásokat elfoga.lank.

Next

/
Oldalképek
Tartalom