Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-14 / 156. szám

KÖZGAZDASAG. Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület Nyíregyházán. Telefonszám: 113. 350-1925. FELHÍVÁS a traktor és mótortulajdonósokhoz A tapasztalat azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott von­tató gépjármüvek, szántógépek és motorok állandóan kisebb-nagyobb és mindegyre sürübb üzemi zava­rokat szenvednek s ennek fofytán rövidesen üzemen kivül kerülnek. A tulajdonosok és a gazdaközönség a gépek szerkezetében vagy gyártá­si minőségében keresi a baj okát, pedig ez igen nagy tévedés. A gép jó. A kivánt célnak meg­felelően van készitve és a gyártási minőség sem esik kifogás alá. A baj oka a gép szakszerű kezelésé­nek hiánya, a karbantartás elmu­lasztása és a gép oktalan tulerőlte­tése. A gép szerkezetét nem értő leg­többször psak futólagosan képzett motorvezétőben van az ok. A gyár­ból beszabályozottan kikerült gép kezdetben kifogástalanul működik. A szakavatatlan motorvezető azon­ban nem veszi észre azonnal a gep működése közben természetszerű­leg jelentkező apróbb defektusokat — amelyeken kezdetben egy-két csavarszoritással is lehetne segíteni — hanem a gépet tovább is mű­ködésben tartja mindaddig, mig a szokatlan zakatolás az ő figyelmét is felébreszti, vagy a gép műkö­désre képtelenné válik és akkor meg vajn a baj. Ezután a szakszerűtlen javítások többé-kevésbé sikerült sora követ­kezik, amig a tulajdonos ebbe bele nem un és méltatlanul szidva a gyárost, a nagy költséggel beszer­zett gépet félre dobja. A motor vontatás és motor erő­forrás ezen gyermekbetegségén a mezőgazdaságilag fejlettebb nyu­gati államokban pld. Németország ban már sikeresen átment s ma napról-napra nagyobb tért hódit a birtokosok teljes megelégedése mel­lett a sikeres többtermelés dicső­ségére. A praktikus németek a motor kérdést igen gyakorlati és pénz­ügyileg is előnyös módon oldották meg. Az aránylag egyszerű szerkezetű és sablonos munkát végző motorok­nál a magasabb szakképzettségű gépkezelők alkalmazása az üzemet igen megdrágította volna, tehát meg elégedtek a kisebb szakképzettségű motorvezetőkkel, hanem szövetke­zeti alapon valamely jó hírnevű gépgyár védnöksége alatt teljesen képzett kerületi motor ellenőröket alkalmaztak, akik időnként a mo­torok és szántógépek működését és üzemét a helyszínen gondosan megvizsgálták, a motorvezetőket kel főképp kioktatták, az apróbb de­fektusokat ott a helyszínen rend­behozták, nagyobb hiányok esetén pedig a motorokat a gyár műhe­lyében szakszerűen teljesen karba­hozták és újból beszabályozták. Ez h rendszer a géptulajdonosok teljes megelégedésére ott teljesen bevált, mert annak aránylag csekély költ­ségei az üzem teljes biztonsága ré­vén bőven megtérültek. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamarával együttesen ezt a már bevált rendszert itt is megkí­vánja honosítani s azért felkéri .q területén lakó motor és traktor tu­lajdonosokat, hogy a szövetkezet­be való belépő hajlóddóságukat a gép gyári márkájának számának és jelenlegi működési helyének megjelölése mellett a Szabolcsvár­megyei Gazdasági Egyesület titká­ri 'hivatalának levélben vagy szemé­lyesen sürgősen bejelenteni szíves­kedjenek, hogy a kerületi motor ellenőrök működése már az őszi munka campagnéban bevezet­hető legyen. Az érdeklődőknek a Szabolcsvár­megyei Gazdasági Egyesület Elnök­sége bővebb felvilágosítással szol­gát , A Szabolcsvármegyei Gazda­sági Egyesület Elnöksége. A mezőgazdasági haszonbérletek szabályozása. A minisztérium legújabban ki­adott rendelkezései értelmében mindazok a haszonbérlők, akik 50 kat. holdat meg nem haladó mező­gazdasági ingatlant birnak haszon­bérben és vagy földmivesek, vagy oly egyének, akiknek földhözjutta­tását az 1920. XXXVI. t. c. ille­tőleg az 1924. VII. t.-c. célozza, az 1925. évi január első napja előtt lejárt még ki nem fizetett, valamint 1925. évi január hó 1. napja és je­len rendelet életbelépte közötti idő­ben lejárt akár kifizetett, akár ki nem fizetett, úgyszintén a haszon­bérlet még hátralevő tartama alatt lejáró terményhaszonbér pénzbeli egyenértéke fejében további rendel­kezésig métermázsánkint : búzáért 25 aranykoronánál rozsért 22 » takarni .-árpáért 16i/ L> » sörárpáért 23 » zabért 21 » tengeriért 151/2 » többet nem kötelesek kifizetni. E rendelkezések csak azon ha­szonbérletekre nézve nyernek al­kalmazást, melyek a rendelet élet­belépése előtt létrejött haszonbéri jogviszonyon alapulnak; ez utóbbi esetben sem nyernek alkalmazást Nyíregyháza, julius 13. Saját tu­dósítónktól. v Sorozatos lopások történtek az elmúlt hónapok folyamári egyes szabolcsi községekben. A csendőr­ség a ravasz tolvajok nyomai után hosszú időn keresztül hiába kuta­tott. A kitartó üldözésnek azonban még is csak meg lett az eredménye s julius 7-én a csengeri őrs bekí­sérte Nyíregyházára a két tettest. Mindaketten csengeri lakósok. — Névszerint Gellért Zsigmond 23 éves géplakatos segéd és Plutzel József 26 éves kereskedő segéd. Egy kisebb fajta bűnügyi história kitellene viselt dolgaiból. Először en-gros-ba akartak dolgozni s 3 Szatmárvármegyei Gazdasági Ban­kot környékezték meg julius 3-án s mint jól nevelt betörőhöz illik, éj­félkor. Álkulccsal kinyitották az épület kapuját, az udvaron óvato­san áthaladva, a helyiség ajtaját is az előbbi módszer szerint kény­szeritették engedelmességre. Mi­után a helyiségbe behatoltak, a Wertheim kasszát kezdték fúrni, azonban a furó eltompult s igy a vállalkozás csődöt mondott. — Mindamellett u?. asztal fiókjából el­vittek 1.300,000 K-t és több vál­tót ,melyek révén a beváltás utján 7000.000 K-t vágtak zsebre. Ezt követte a nyírbátori betörés, ami­kor is Lefkovics fűszerestől 650000 K-t vittek el. 1925. május hóban a nyírbátori Hangyából vittek el 2.300,000 K értékű tárgyakat. Ez év junius 24-én Mátészalkán Erdélyi Bertalan fűszerest 630.000 K ér­ákkor, ha a felek a jelen rendelet életbelépése után a bérfizetés mó­dozatait illetőleg máskép állapod­nak meg. Kivételt képez a fenti kiszámítást magában foglaló ren­delkezés alól az a haszonbérbeadó, akinek összes földbirtoka az 50 kat. holdat nem haladja meg. Az aranykorona átszámítása a pénzügyminiszter által az arany­vámok tekintetében a tényleges fi­zetés idejére megállapított érték szerint történik. A rendelet alkalmazást nyer akár szerződésen, vagy egyezségen, akár árverésen bírói, vagy más határo­zaton alapul is a haszonbérleti jogviszony, vagy a haszonbér (évi járadék) továbbá alkalmazást nyer az 1920: XXXVI. t. c. alapján a közös legelő céljára juttatott terü­letek után fizetendő haszonbérekre nézve is, tekintet nélkül az illető legelőterület nagyságára. A vagyonváltság földek haszon­bérét a rendelet nem érinti. A rendelet az átszámítás szempontjá­ból figyelembe veszi az alhaszon­bérleteket is. A fentebb megjelölt haszonbér­lők, amennyiben mezőgazdasági tnüvelés alatt lévő területekről és nem kertgazdaságról van szó, a haszonbérlet még hátralevő egész tartamára szól, a haszonbérelt terü­let átlagos hozadékának megfelelő ujabb birói megállapítását kérhe­tik akkor, ha a haszonbér a fent meghatározott árak alapján való értékelés után kat. holdanként az 50 arany-korona értéket megha­ladja. Azonban ez a rendelkezés, mely a rendelet 4. szakaszában foglaltatik csakis azokra a haszon­bérekre nyer alkalmazást, amelyek a rendelet életbelépése előtt álla­píttattak meg. Az O. E. B.-hoz kell fordulniok az érdekelteknek a földbirtokreform törvények ismert rendelkezései szerint, vagyis ez esetekben az emiitett 4. szakaszt nem kell alkalmazni. tékben károsították meg. Julius 1-én Nyíregyházára jöttek. Itt már nem volt pénzük. Másodikán elmentek gyalog Mátészalkára, itt elhatározták, hogy Nyírbátorba men nek betörni. Éjfélkor értek Nyír­bátorba s ott egy Tóth nevü hen­testől' husnemüeket loptak el. A tettesek azt hozzák fef védel­mükre, hogy azért loptak, mert az adósságukat akarták kifizetni. A kir .ügyészség a becsületes cél irányában való munkálkodásukat méltányolni fogja s a megérdemelt nyugalmat biztosítja számukra a bujtosi szanatóriumban. Ne haragudj, testvér, hogy a Jóska kis piszkos ügye szellőztetve lett. Hiszen téged nem érdekel ez az ügy. Te szolid, becsü­letes, erkölcsös férfi vagy. Te még gondolatban sem sérted meg a más asszonyát, hát miért fájna ne­<ked a Jóska baja?! Nem mondom én, hogy helyes az önbíráskodás el­ve, a világért sem, egy percig sem gondoltam ari*a, hogy helyesen jár­tak ei vkle szemben. De hát tudod Testvér, a harag, a rossz tanács­adó, az nem válogat az eszközök­ben. Hát ha még a haraghoz a megaláztatás, a guny m'érges fu­lánkja is társul szegődik?! Nem gondolod, Testvér, hogy olyan esetben még te is elveszítenéd a jó­zan eszed és meg nem engedett büntetendő cselekményt is tudnál talán elkövetni? Pedig te azt mon­dod, hogy te intelligens, müveit, urí ember vagy! Neked finomult, csiszolt, hogy is mondjam csak, kulturált modorod van. Te azt mondod, hogy ősapáid már mind kulturemberek voltak! Hát ha ez igy van és én tudom, hogy igy van miért vagy te mindjárt ide­ges, miért vagy te mindjárt meg­sértve, ha a Jóska, vagy a Sándor, vagy a Guszti kis piszkos ügyét szellőztetik az újságok? Testvér, em­lékezz csak, te mindig az prédikál­ta, hogy ha a ti családotoknak va­lamely tagja nem tisztességes dol­got követ ei, azért nem lehet fele­lős az egész család, azért még a család többi tagja bátran, emelt fő­vel járhat, kelhet. A vétkest kita­gadjátok, kiközösítitek a családból, megtagadtok vele minden közös­séget, és ti továbbra is tisztessé­ges emberek maradtok. És most mit Iátok Testvér? A múltkor Gusztit egy kis huncutságért egy pár hétre üdülni küldték — és neked nagyon fájt, hogy ezt más is megtudta, nemcsak az ő család­ja. Látod Pista a multkorába fél­relépett és én nem szóltam egy fiangos szox sem, magamba megsi­rattam és ha ma kérdik tőíem, hogy ismertem-e, azt mondom, hogy én egy becsületes Pistát ös­mertem, az pedig meghalt emezt nem ösmerem. Jancsi mindig hen­cegett a nők körül elért sikereivel, a múltkor aztán meglékelték egy kicsit és elkezdett tüzet kiabálni. Szép lassan a fülibe sugtam neki, hogy én tudtam ugyan, hogy ez (lesz a vége, azonban ajánlottam ne­ki, hogy mentüf hangtalanabbul igyekezzen magának törvényes uton kárpótlást vagy elégtételt szerezni. Azt is megsúgtam azonban neki, hogy a családja a rajta esett sé­relmet az ő egyéni sérelmének te­kinti és minden, ez ügyből folyó szolidaritást megtagad vele szem­ben. Az idegeskedésre, kedves Testvér szükségesnek tartottam ezeket az apró eseteket tudomá­sodra hozni, máskor ha valakinek a családban fáj a feje, kérdezd meg tőle, hogy miért fáj és ha megtud­tad a fájdaíomnak az igazi okát, akkor tedd megfontolás tárgyává, hogy vájjon te is jajgass-e a jajga­tóval ?! Ölel testvéri szeretettel : Frici­— Erdély hét millió hadikár megtérítést kap. Kolozsvárról je­lentik: A költségvetésileg előirány­zott 250 millió lei kártérítést Brati­nau Vintilla elnöklete alatt egy kü­lön bizottság 7-én felosztotta. Er­délyre összesen 7 millió jutott s ennek kifizetésére sem tűztek ki időpontot. — Az árviz pusztításai Lengyel­országban. Varsóból jelentik: A lengyelországi árviz igen nagy ká­rokat okozott. A belügyminiszter végig járta az árvizsujtotta vidékek egy részét és azt konstatálta, hogy a legnagyobb károkat a drohobi­czi járás szenvedte, ahol a gabo­nát a viz teljesen elpusztította és a földeket annyira megrongálta, hogy nagyrészük körülbelül 10 év­re teljesen alkalmatlan lett a müve­lésre. Ezen a területen a viz hosszú időn át néha 2 méter magasságban borította a réteket és a szántóföl­deket. Hasonló károkat szenvedett a sambori járás, ahol mintegy 60.000 hold rét és 20.000 hold szántóföld termése pusztult el s emellett a föld hosszú időre szin­tén alkalmatlanná lett a művelés­re. Ezen tájakon a lakosság egé­szen elszegényedett, elpusztultak házai és sok kárt szenvedett a lábas jószágban. Elfogták a csendőrök a szabolcsi községek fosztogatóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom