Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-28 / 244. szám

2 J&imwtsL ISSö. október 28, Csáky Károly gróf a középeurópai bizton­ság kérdésérői. A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága a minap tárgyalta le a hon­védelmi tárca költségvetését. Az uj budget természetszerűleg a trianoni békeszerződés által reánk kénysze­ritett lényeges szervezeti változá­sokhoz alkalmazkodik és a zsoldos rendszer életbeléptetése folytán i mindössze harmincötezer főben megállapított hadsereglétszám szükségleteit elégíti ki. Honvédsé­günk felszerelésének mértékét a fegszükebb keretek közé szorítot­ták, a hadkiegészítés intézményét gyökereiben átalakították és ezek a ténykörülmények világosan kifeje­zésre jutnak az idei hadügyi ház­tartásban. A nyugdijterhek termé­szetszerűleg emelkedtek és a zsold szintén hatalmas emelkedést mu­lat Ezek ellenére is a mostani elő­irányzat több mint másfél millió aranykoronával kevesebb, mint a tavalyi. Ez az összezsugorodási fo­lyamat zárja ki, hogy a jelenlegi keretek között a) magyar honvédség továbbfejlesztéséről egyáltalán szo eshessék. A pénzügyi bizottság vi­tája során a honvédelmi miniszter élénken rávilágított arra, hogy a toborzás rendszere mily döntő be­folyással hat egyáltalán védelmi berendezkedésünk kialakulására és mily magas terheket ró az 'állam­háztartásra. Pedig a központi igaz­gatás létszáma az elmúlt esztendő folyamán majdnem felére apasztó­dott, viszont "azonban 1 a katonák fi­honvédelmi miniszter fölvilágosi­tásai tárcájának kiadási tételeiről teljes mértekben megnyugtatták ^ a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságát, íst meggyőzfék arról, hogy az élő­irányzat a honvédség, bár szük ke­retekbe szorított, de korszerű kikép­zésének és fegyelmi nevelésének feladataihoz alkalmazkodik. Gróf Csáky Károly beszédének azonban volt ennél az adminisztrációs téte­lekre vonatkozó magyarázatánál egy fontosabb és mélyrehatóbb vo­natkozású megállapítása, mely be­lékapcsolódott a locarnói' konferen­cia időszerű kérdésébe. Ez a nem­zetközi biztonság problémáját érin­tette. Csáky gróf nyiltan kimon­dotta, hogy Magyarország bizton­ságát csak a környező államok le­szerelése adhatja meg, mert hiába vannak külügyi szerződéseink és hi­ába garantálták a nagyhatalmak ön­állóságunkat, amig á szomszédos államok álig fegyverben állnak és számban és erőben nagyobb hadse­negge', mint porkolábok vigyáznak még lélekzetünkre is. A mi célunk ugyanaz, mint a nagyhatalmaké és különlegesen a franciáké, a bizton­ság eléréséhez, csupán utaink má­sok. Bennünket elsősorban a le­szerelés végrehajtása a kisantant, államaiban juttathat biztonsághoz, tekintve, hogy a trianoni kényszer­béke Magyarországot megszorí­totta abban a jogában, hogy politi­kai és földrajzi helyzetének meg­felelő haderőt tarthasson és a szomszédi fegyverkezéssel szemben hasonló mértékkel álthassa a ver­senyt. A locarnói konferencia és az ott kötött nemzetközi szerződés minket, magyarokat arra serkent, liogy hasonló egyezmény életrehi­vására törekedjünk s' azt a nemzet­közi célt mely Európa nyugalmát nemzetei biztonságát, népei sza­bad fejlődését, államai egyenjogú­ságát és országhatárainak az igaz­ság és földrajzi helyzet meghatároz­ta helyes kialakulás által megszi­lárdítandó békéjét állandósítja, megvalósíthassuk, a körnvező álla­mok belátásra térítésével. El kell . mak és kishatalmak békés együtt­tehát következnie rövidesen annak I működése és kölcsönösen meg­ftz időnek, mely a magyar állam j értő szelleme megteremti és meg­biztonságának problémáját egy uj f szilárdítja az annyira óhajtott kö­Locarnó elé viszi, ahol a nagyhatal- ( zépeurópai egyensúlyt. A szinészeti főfelügyelő a legnagyobb elismerés Slangján nyilatkozott a Gulyás-társulat működéséről. Benes polgármester és Sallay főfelügyelő a legmesszebbmenő támogatást ígérték. A «Nyirvidék» tudósítójától. A súlyos anyagi gondok igáját huzó vidéki színészet ügye, mikor a magyar kulturéletnek egyik nem­kevésbbé fontos tényezője, az utób­bi időben igen sok gondot ad a kormánynak és a színészek vezér­férfiainak egyaránt. Az ország pénz ügyi nehézségei ugyanis a vidéki színészetet is érzékenyen érintették — és már-már odajuttatták, hogy felmerültek annak a sivár képnek az ijesztő kontúrjai, hogy talán be fog kelleni zárni a vidéki színházak kapuit. A szanálás általános szel­lemében azonban a kulturális ügyek iránt a legmesszebbmenő áldozato­kig is elmenő mai kormány a szí­nészet szakvezetőségével egybefog­va minden lehetőt megtesz, hogy ez a szomorú helyzet elő ne álljon |és hogy a vidéki színházak oltárán továbbra is loboghasson a magyar nemzeti szellem szent lángja. Fél­tékenyen őrködik ez okból a kor­mány arra is, hogy a vidéki szín­házak olyan igazgatók kezében le­gyenek, akiknek a személye és a múltja garanciát nyújt az irányban, hogy ez az igaz magyar szelleme, a szó szépirodalmi értelmében, a ma lábrakapandó idegen izü, destruáló fércmüvekkel szemben megmaradjon és tovább elmélyedve erősödjön. — Továbbmenve pedig minden rendelkezésére álló eszköz­zel igyekszik magukon a színésze­ken, azok anyagi helyzetén is 'se­gíteni. A 'nyíregyházi Városi Színház i^ átesett már ezen a válságon s ma már a javulás határozott, bizfos vágányára került. Az uj helyzet megvizsgálása cél­jából szombat délután megérkezett dr. Sallay Géza országos sziné­szeti főfelügyelő, aki a legnagyobb megelégedéssel állapította meg, hogy á nyíregyházi Városi Szín­ház ügye jó helyzetbe került. A lá­togatásról a következőkben emlé­kezünk meg: A szombat délután 4 órakor ér­kezett dr. Sallay Géza országos fő­felügyelőt az állomáson Kardos fstván kulíurtanácsos, Gulyás Meny­hért színigazgató és Rigó Alfonz, a Magyar Nemzeti Bánk fiókjának főnöke fogadták szíves vendégsze­retettel. Este 7 órakor pedig a színház­ban, a színpadon gyülekeztek ösz­sze a társulat tagjai a főeflügyelő fogadtatására. Néhány perc múl­va megérkezik dr. Salíay Géza, akit nagy éljenzéssel fogadtak. A tár­sulat nevében Gulyás Menyhért színigazgató üdvözölte lelkes sza­vakkal, biztosítván a társulat őszinte ragaszkodásáról, akire ugv tekintenek, mint akitől minden jót várnak. Ecsetelte nehéz helyzetüket s kérte a főfelügyelő megértő tá­mogatását. Komoly szavakkal biz­tosította végül a főfelügyelőt arról, hogy azt a csorbát, ami a színészet hirnevén az utóbbi időben itt Nyír­egyházán is esett, ki fogják köszö­rülni. Sallay dr. főfelügyelő válaszolt az üdvözlésit és kijelentette, hogy megnyugvással veszi tudomásul á látottakat, Gulyás Menyhért igaz­gató személyében biztosítékot lát a jövőt illetőleg s kérte a társula­tot, hogy együttes erővel dolgozza­nak a magyar kuitura érdekében és a mult sok hibáját valóban kö­szörüljék ki. Beszédét nagy éljen­zéssel fogadták. Közben megérkezett Benes Kál­mán dr., m .kir. kormányfőtaná­csos polgármester,- akit Gulyás színigazgató meleg szavakkal üdvö­zölt. Benes Kálmán dr. a legmesz­szebbmenő támogatásáról biztosí­totta a társulatot és kilátásba he­lyezte, hogy keresztülviszi, hogy a társulat minden olyan kedvezményt megkapjon, amit más társulatok él­veznek. A színészekre megnyugtató pol­gármesteri kijelentések éltető tu­domásulvétele után Gulyás Meny­hért Kardos István kulturtanácsost is üdvözölte állandóan tapasztalt jóindulatáért. A kulturtanácsos vá­laszában szintén buzdította a társu­latot a reményteljes jövő jegyé­ben. Az este 8 órakor kezdődő elő­adást a főfelügyelő a polgármester páholyából nézte végig. A második felvonás után Gulyás színigazgató tett a páholyban látogatást, aki előtt a főfelügyelő elragadtatásá­nak adott kifejezést a tapasztaltak felett. Kijelentette, hogy szép, tisz­ta, pontos, rendes munka folyik a színházban. Azután Rigó Alfonzék páholyába vonult át a főfelügyelő, ahol szin­tén örömének adott kifejezést a tapasztaltak felett és a legmesz­szebbmenő támogatását helyezte kilátásba a társulatnak. A barna kenyér egész­ségesebb mint a fehér A háború és a kötött forgalom alatt az ország fogyasztóközönsé­gének jogos panasza Volt a kenyér­lisztre, melyet ez idő alatt kapott. A magas kiőrlés folytán ez oly sok korpát tartalmazott és oly sötét­szinü volt, hogy a jobb kenyér­liszthez szokott közönségünk csak más hiányában fogyasztotta és et­től a tulbarna liszttől úgyszólván megcsömörlött. A szabadforgalom helyreállításával a fogyasztók kár­pótolni akarván magukat a sok nélkülözésért, a másik végletbe es­tek és csak fehér lisztből készült kenyeret fogyasztanak. Ez eljárás, a külföldön eszközölt orvosi meg­figyelések eredményei alapján, köz­egészségügyi szempontból kifo­gásolandó. Kormányunk is megkísérelni próbálta, liogy a népet a barnább kenyérnek, főleg a rozskenyérnek fokozott fogyasztására szoktaása, azonban ez a lusérlet, ahogy ezt a Budapesten megejtett kisérletek mutatják, a közönség ellenállása következtében meghiusult. — Az Unió Sütőiparosok Lapja, az egyik pesti lap londoni levelezőjének egy tudósítása alapján igen érdekes hí­reket közöl, hogy mikép viselkedik a külföld gz észszerű kenyérfogyasz tás előmozdítása tekintetében." — Amerikában és Angliában egész­ségügyi szempontból a kormányok komoly akciót indítottak a barnább kenyér fogyasztásának érdekében és ez akció élén Angliában az orvosok (Az ttri tolvaj) Csak felnőtteknek Szerdán-csütörtökön azApoilóbanjj

Next

/
Oldalképek
Tartalom