Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-22 / 239. szám

JfttBXKSÉE 1925. október 22. A Ml NYARUNK. A rni nyakunk ez... Az... — Hidd [el nékem ! — Amely körültünk imént lángra gyúlt Nézz csak végig a sok-sok emléken, Amit tükörként elénk tár a mult... , i A mi nyarunk ez... Hisz' éppily [S'zép volt... Épp igy csattogtak a csalogányok... Épp igy ragyogott a táj, az égbolt... — Mi vagyunk csak mások... TfKOS ANDOR. (*) KIMARADT 35, 36-os lakkcipők 220.000 K-ért LICHTENBERG-nél. Benjámin Hermann festőművész képkiállítása. A «Nyirvidék» tudósítójától. Benjámin Hermann, a világot járt kitűnő festőművész képkiállitása néhány nap óta látható délélőttőnként a Kereskedők és Gazdák Körében. A körülbelül harminc képből álló kollekció a művész sokoldalú készségének fényes bizonyítéka. Különösen portréi ^érdemelnek említést, amelyeken sikerrel oldja meg a klasszikus formára való törekvés problémáit. — 'Utcai részletei a térhatások hü szemléltetésében kiválóak, mig vásári jelenetei kompozíció dolgában sikerültek . Ugy tudjuk, hogy a kiváló művész szelesebb keretekben is be fog mutatkozni a nyiregyházi publikum előtt. A képeiről való részletes beszámolót akkorra tartjuk fénn. Ezen az időben még pontosan meg nem határozható kiállításon kerülnek majd nyilvánosságra azok a portrék, amelyeket Benjámin Hermann időközben itt Nyíregyházán készített. A művész festőiskolát nyit. A művész elhatározta egyébként, hogy ^alkalmat óhajt nyújtani azoknak, akika rajzolásban és festészetben kiképeztetni szeretnék magukat. Ecélból kezdők és haladók részére november 1-én kurzust nyit, a jelentkezők időbeosztásának megfelelőén heténkint háromszor, délelőtti, iliette délutáni csoportokban. A tándij igen mérsékelt : 300 ezer korona navónta. Előjegyzéseket a Ferenczi-féle könyvkereskedés e hó végéig fogad el. i Diadal Mozgó 1925. október hó 21-én és 22-én, szerdán és csütörtökön, 5, 7 és 9 órai kezdettel két attrakció ^ egy házasság tragédiája 7 felv. ban.. Főszerepben: / Conrad Nagel, Eieanor Boardman Szerelem, hűtlenség és bűnhődés. Bibliai és modern rész. Két felvonása a legújabb eljárás szerinti csodálatosan szép szines felvétel. DIXIE HANDICAP (A sorsdöntő futam) amerikai történet 7 felvonásban. Fősze eplők: — Claire Windsor, Frank Keenan és Lloyd Hughes Jön: Jön: VIRRASZTANAK A FEGYVEREK!? KÖZGAZDASÁG. A magyarfajta baromfi felkarolása. Irta : lovag Mann György. Végre megtörtént az első lépés, hogy hazai baromfifajtáinkat is arra a színvonalra emeljük, mint a külföldieket. Az ember még alig mert a szaklapokban, kiállításokon ; és Versenyeken magyar ^baromfiról émlV tést tenni, mert annyira idegennek hangzott ez, mintha valahol Amerikában vagy Angolországban történne. Hiszen nemcsak sportköreink, de a mérvadó gazdasági {szakkörök js a magyarfajta baromfiról csak mint olyan tenyészanyagról tesznek említést, amelyet minden áron idegenfajtákkal keresztezni »feljavitani« szükséges. Hogy egyáltalában létezik még magyar baromfi jellegének egész Tisztaságában, azt annak köszönjük, hogy a magyar gazda ijsmert konzervativizmusával még mindig ragaszkodik a sokat lebecsmérelt fajtákhoz és hogy az idegen fajtákl — hála Istennek — még nincsenek oly nagy számban hazánkhan elterjedve, hogy gazdasági tényezőként is teljesen háttérbe szorítják sajátunkat. Mint valami hallatlan újdonságot olvassuk, hogy a debreceni Mezőgazdasági Kamara felhívást bocsátott ki egy pályázati munkálatra, amely a magyarfajta baromfi tenyészszinvonalának emelését célozza. Tehát kezdünk ráeszmélni, hogy az a hatalmas érték, ami egy őserőben gazdag állományban rejtik, képezi tulajdonképen baromfiten yésztésiitiknek alap ját és. hogy az idegen fajták minden:! kiváló tulajdonságuk dacára * csak mintául szolgálhatnak mind(•addig, amig hazánkban a gyakorlati gazdasági tenyésztő maga nem" emelkedett szakmájában arra a magas szjnvonalra, hogy saját állományából egy olyan tenyészanyagot fejlesszen, amely az az idegennel egyenlő értékként léphet versenyre. Sokan azt kérdik, hogy vájjon lehet-e egyáltalában magyarlajta baromfiból magas színvonalú fajtákat kinevelni ? Tekintsünk a modern baromfitenyésztés vezető Országaira s rögtön megállapíthatjuk, hogy azok is csak az eredeti hazai madarakból nevelték ki céltudatos és szakértő munkával azokat a remek fajtákat és megvan adva erre ja válasz: Lehet! A tenyészkiválogatás, trágyaneJ velés, selejtezés és modern szer-, vezkedés modern technikája mai már nem titok előttünk, tudjuk, hogy bármely állományból, ha az ősi erőben és fejlődő képességében tisztán megvan, a legmagasabb célokat is kiépíthetjük és kifejleszthetjük. Ne keverjük értékes, habár még kitenyésztetlen madarainkat idegen vérrel, amely csak elhomályosítja, elgyengiti életerejüket és jellegüket, hanem alkalmaztuk a modern szaktudománynak eszközeit, a helyes standardok határozott kitűzését, a céltudatos tenyészkiválogatást, a szakszerű takar mányozást, gondozást, hygiéniai kezelést, selejtezzük ki fokozatosan a meg nem felelő egyedeket és

t szervezzük meg mindenekelőtt a gazdasági baromfitenyésztést konstruktív, produktív és merkantil alapon, terjesszük erélyesen a szaktudást iskolákban és falusi gazdakörökben és vessük meg végre az országos baromfitenyésztésnek reális alapját a magyartajta baromfiak nak előtérbehozatalával, hogy az végre azt a helyet foglalja el saját ftazájában, amely megilleti. Mert amig falusi gazdáink maguk meg nem tanulják előbb a tenyésztést saját erejükből és saját állományukon, addig a legkiválóbb idegen fajtáknak behozatala is csak a sporttenyésztésnek fejlesztésére fog szorítkozni és gazdasági téren alkalmazva, egy pár év múlva sokkalta rosszabb és selejtesebb állományokat fog eredményezni, mint eddig. Mert a legnemesebb fajta is, ha nem megszokott környezetbeli színvonalán kezelik tovább, sokkalta mélyebbre ziillik, mint valamikor volt, mivel már hiányzik benne a mindent pótló ősi erő és fejlődőképesség. Az idegen fajta szép és jó divatcikk a sporttenyésztö kezében gazdasági célokra azonban csak akkor való, ha a gazdák zöme már átment a tenyésztési mesterségnek iskoláján, ha már megvan annak kézzelfogható eredménye egy egyen értékű hazai állománynak tömegében. Ez pedig még hiányzik és ezért örömmel kell fogadnunk azt az első indítványt, hogy emeljük mindenekelőtt a magyarfajta baromfi tenyészszinvonalát. Remélhetőleg ez most már sikerülni is fog. i< A JÖVŐ HÉTRE BEJELENTEM MAGAMAT CONRAD VEIDT BERLINBŐL HÍRE K. KIS NAPTÁR : Október 22. Csütörtök. Róm. kath. Kord. sz. vt. Gör. kath. Aberc pk. Prot. Előd. Diadal-Mozgó: Nagyvilági házasság, Conrad Nagel és Eieanor Boardmann főszereplésével és Dixie handicap (A sorsdöntő futam) Claire Windsor főszereplésével (5, 7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó: Boleyn Anna, Henny Portén és Emil Jannings főszereplésével (7 és 9 órakor.) Városi gőzfürdő : nyitva (férfiaknak.) Vármegyei Jósa-Muzeum : nyitva 9—1 óráig. Egész héten át a Lányi-Gonda és Török-gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. DALOK EGY SZÉP ASSZONYHOZ. 6. Ünnep az a nap én nekem, Mikor nagy ritkán látlak S mikor fölzsongnak lelkemben, Az ott szunnyadó vágyak. S szélén a Hozzád vezető, Virágos, dalos átnak : Feléd, e vágyak hótiszta Fehér hattyúként úsznak. Megmelengeték szárnyukat Szépséged sugarában És vissza szállnak szivemre, Szelid álmokra váltan. Szathmáry Zoltán. —- Testnevelési főiskola lesz. A magyar testnevelés ügyének hathatósabb fejlesztése érdekében a vallás és közoktatásügyi miniszter országos testnevelési főiskolát szervez, melynek cime: m. kir. testnevelési főiskola, feladata pedig a következőkből áll: 1. Testnevelő tanárképzés a középiskolák és más középfokú iskolák részére. 2. A testnevelés kérdésére vonatkozó elméleti oktatás. 3. A kultuszminiszter rendelkezései szerint gondoskodás a működő testnevelési tanárok továbbképzéséről. A főiskola rendes hallgatói lehetnek azok, akik középiskoláról érettségi vizsgálatot tettek, akár tanítói, akár tanítónői oklevelet szereztek és 30-ik életévüket nem töltöttékbe. Az iskolai képzés időtartama 3 év. A hallgatókat felvételi vizsga alapján veszik fel, amelyet orvosi vizsga előz meg. — Ügyvédi hir. Dr. Garay Gyula ügyvédi irodáját Nyíregyházán Selyem-utca 5. szám alá helyezte át. 3x — A középszabolcsi ref. egyház" megyei tanítóegyesület Nyíregyházán, 1925. október 23-án délelőtt 10 órakor a ref. iskolában rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Megnyitó. 2. Elnöki jelentés. — 3. A nevelésről értekezik: Zsoldos Ferenc buji tanitó. 4. A modern rajzoktatásról előadást tart: Szabó Géza, nyiregyházi tanitó. 5. Az uj tantervet ismerteti: Kovács Ábel, nyiregyházi tanitó. 6. Indítványok. — Kincsetérő meteort bányásznak ki az amerikaiak. Arizona, Amerikának sokat emlegetett félvad tartománya felé az utóbbi napokban nagy figyelemmel fordul az amerikai business érdeklődés. A Coon Butte nevű magaslaton esett volna le, történelem előtti időkben a világ legnagyobb meteorja. A környéken a föld különböző mélységben tele van Trisebbnagyobb meteorvas darabokkal és mikroszkopikus gyémántok tömegével. A közelmúltban szindikátus alakult a gazdátlan kincsek kibányászására. A fúrási munkálatok megkezdése után 425 méter mélységben óriási meteorvasmagra akadtak. A szakemberek véleménye szerint ez a vasmag 1 milliárd tonna sulyu. A leletet még értékesebbé teszi az a körülmény, hogy az itt található meteorvas igen gazdag platina tartalmú. — A yankeek a legnagyobb serénységgel fogtak hozzá, ennek az igazán égből hullott kincsnek a kiaknázásához. (

#) SIESSEN cipőszükségletét rendkívül olcsón, kiárusitási árban beszerezni UCHTENBERG-nél.