Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-13 / 231. szám

JÍYlMWÍHL 1925. október 13. Balkanizálódnánk ? »Szerbia sorsán«. Ezzel a cimmel irtam akkoriban, amikon a gyalázatos trianoni békeszerződés napfényre került, de még alá nem íratták velünk. írtam pedig a csonkaország gazdasági sorsáról, látván azt a szójátékot rajtunk beteljesedni, amelyet a szerbekkel szemben egyik akkor még hatalmas külügyminisztere a »Gesammtmonarchie«-nak mondott a következőleg : »Und die Sau, falit bei Belgrád in die Donau !« \ Ez akkor azt jelentette, amit ma is, hogy a Száva Belgrádnál ömlik a Dunába. Gazdaságpolitikailag pedig azt

r hogy a szerb disznó, riem juthat Magyarországba, Belgrádnál hullik el és dobhatják a Dunába, mert a vámsorompókat ott lezártuk. Osztrák parancsra, állategészségügyi vesztegzár cimén. Ez a sors ért bennünket, csonkamagyarokat is néhányszor. Most másfajta balkánizálódásról van szó. A megvesztegetésről. Ez is balkáni izii. Kezdtük megismerni a háború alatt. Folytatták in praxi a bennünket megszállott oláhok : en gross-ban. Nem sikerült nekik. Pedig igen nagy gya-" korlátúk volt benne. A megvesztegetés. Sikerül ott, ahol megvesztegethetők vannak. Ám itt nálunk, csonkamagyaroknál, vajmi ritkán sikerül ez. Igaz, olvasunk a lapokban eseteket, de Istennek hála, főként olyanokat, amelyek nem sikerültek. — Olyanokat, ahol a kísérletező bizony dutyiba kerül. Amikor a szabolcsi legújabb sütetű megvesztegető kísérletről hallottam, szinte felkiáltottam, hogy nincs igaza annak, aki azt állítja, hogy balkánizálódunk. Mi történt ? Az, hogy egy magyar pénzügyőri hivatalnokot kerek száz millióval igyekeztek megvesztegetni valamely szeszcsalás, csempészés dolgában, hogy'az a vizsgálatot ugy vezesse le, hogy ne jöjjön a hatóság a csalás és az államkincstár kárának tudtára, ezzel leplezze <azt a mérhetetlen hasznot, amelyért százmilliót fizetni érdemes. A kísérlet nem sikerült, mert a pénzügyi tisztviselő leleplezte a megvesztegetést és a megvesztegető a rendőrség börtönébe került. Érdemes ezen gondolkodni. Száz millió magyar papírkorona annak a magyar tisztviselőnek nem kellett, aki még ma is nyomorúságos fizetésből "kell, hogy tengesse az életet. Száz millió fekszik a rendőrségen mint bűnjel annak a tisztviselőnek becsületessége folytán, akinek százmillió egyszerre, talán sohasem is lesz, vagy' nem is volt birtokában, mint saját tulajdona, legfellebb ugy talán, hogy azt ő kezelhette. Olyan száz milliót adott át a hatóságnak, amelyről az talán soha tudomást nem szerez, tha a csalás leplezésére hajlandó lett volna. És éppen ezzel egyidőben olvastuk a budapesti törvényszéki iktató esetét, akit a lapok szerint kétmillióval kívántak megvesztegetni, de aki a megvesztegetőt rendőrkézre juttatta. Éppen ezek azok a tünetek és esetek, amelyek azt bizonyitjáK, hogy ellenkezőleg, éppen nem balkan izálódunk. Mit jelent a balkanizálódás ebben a tekintetben ? Tudjuk nagyon jól, hiszen szinte naponta halljuk megszállott területekről érkezett honfitársainktól olvassuk az újságokból. Azt, hogy addig ugyan a balkáni köztisztviselő el nem intéz valamilyen ügyet, amig a

1 megfelelő baks'ist le nem szurkolta a fél. Hallottuk és tudjuk, hogy addig vasúti kocsit az állomáson nem kaphatni a Balkánon, amig a megfelelő kenőcsök ki nem fizettetnek. A biró, addig a perbe belé sem fog amig a baksist meg nem kapta és annak van igaza, akinek baksisa nagyobb. Nos hát nálunk ennek árnyéka is messzire van, nemhogy azt mondhatnák mireánk, hogy balkanázilódunk. Mert csak akkor balkanizálód nánk ebben az irányban, ha a sok megvesztegető reá is találna a megvesztegethetőkre. De igaza van Szóló-nak. Balkanizálódunk azon az oldalon, ahol feltételezik a magyar tisztviselőről hogy már annyira volna, hogy balkáni módor, lehet vele eljárni, hogy már szó nélkül megvesztegethető. Mert ezt hiszik sokan, akik a megvesztegetést tekintik üzleti boldogulásuk alapjánakA megvesztegetni akarók oldalán igenis megvan a balkanizálódás. Hála azonban a magyar tisztviselői karnak, amely nyomorult fizetési viszonyok között is intakt, becsületére féltékeny, és sokkal jobban szereti lerongyolt kis magyar hazáját, semhogy szolgálatába szegődjék azoknak, akik megvesztegetéssel igyekszenek ezt a kis országcsonkot .pusztítani. Nem balkanizálódunk ! Hála Istennek ! P/SSZER JÁNOS. A nyíregyházi tűzoltók ünnepe. Nyíregyháza, október 12. A Nyirvidék tudósítójától. Kedvező időben, szép számú és előkelő közönség jelenlétében ünnepelte meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület a tizenötezredik őrségváltást vasárnap a laktanya udvarán. A jubiláris ünnepély reggel zenés ébresztővel vette kezdetét. A díszruhába öltözött tüzoitók a katonazenekar hangjai mellett bejárják a yáros főbb utvonalait. Reggel 9 órától déli egy óráig urnagyüjtést tartottak, melynek eredménye 11 millió koronát tett ki. Az ünnepi diszgyakorlatot s a jubiláris őrségváltást délután a fel négy órakor kezdődő ünnepéllyel tartották meg. A tűzoltó laktanya tágas udvarát előkelő közönség töltötte meg. Az udvar északi oldalánál két hosszú sorban a katonaság képviselői jelennek meg Baur Nándor ezredes ezredparancsnok és Marsálek János csendőrőrnagy a csendőrség parancs nokának vezetése mellett. Soraikat élénken tarkítják a megjelent hölgyek. A sor végénél Bencs Kálmán kormány-főtanácsos, polgármestert, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökét látjuk. Az udvar keleti részén alig lehet mozogni. A szines, eleven képet nyújtói tömeg soraiban ott találjuk Liptay Jenő gazdasági főtanácsost, Rimaszombathy Géza ny. pénzügy igazgatót, az egyesület volt főparancsnokát, Murányi László dr. ügyvédet, az egyesület alelnökét, Sasi Szabó László dr. kormányfőtanácsos, ügyvédet, Szohor Pál városi főjegyzőt, Kardos István kulturtanácsost, polgári társadalmunk számos kiválóságát. A mult és jelen megkapó képét jeleníti meg a ÜzenötezrediK őrségváltás alkalmából az, hogy három olyan köztiszteletben álló polgártársunkat is ott látjuk az

1 ünnepélyen, akik jelen voltak az első őrségváltásnál is, mint annak az első őrségnek tagjai [ Ezek : Bogár Lajos ny. városi főjegyző, Tester Lajos és Statkievicz Román. Fél négy után pár perccel Antal János oktatóparancsnok jelentést tesz dr. Bencs Kálmán elnök előtt, aki megadja az engedélyt a diszgyakorlat megkezdésére. A gyakorlatok a legnagyobb pontossággal, simán a jelenlevők legnagyobb elismerése mellett mennek v<égbe. Kazár és Nácsik szakaszparancsnokok az önkéntes tűzoltókkal, Varga őrmester a hívatásos tűzoltókkal Antal János parancsnok pedig a teljes félszázaddal mutat be gyakorlatokat. — Mint igen érdekes dolgot fel kell jegyeznünk az ötös gyorsszerelést 30 mp. alatt, a visszaszerelést pedig 40 mp. alatt végezték. A hetes gyorsszerelés időpontjai ezek voltak : 45 mp. és 50 mp. Nagy tetszés kisérte a hivatásos tűzoltók egységes ötös gyorsszerelést, melyet három géppel végeztek s az első csoport 26 mp. alatt végezte el a szerelést, mig a visszaszerelés 35 mp. alatt történt meg. Kiválóan sikerültek a mászó gyakorlatok, a mentési kísérletek s az első és második emeletről való ponyvába ugrások. Egy-egy szebb gyakorlatot a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítása kísérte. A gyakorlatok sikeres} bemutatása után diszmenetben elvonult a félszázad a jelenlevő közönség előtt, utána pedig megtartották az őrségváltást. Az őrség felállása után a közönség egy része eltávozik, a nagyobbik része pedig' hozzáfog a jó hangulatban induló szórakozáshoz. Lacikonyha, szerencsehalászat. A Komáromv Károly villamossági részvénytársaság igazgatójának szives áldozatkészségéből nappali világosságban tündöklő laktanyaudvaron az esti órákban megkezdődött a sikerült kis népünnr.epély. — Pálóczyné pompás lacikonyhája kitűnő illatával csábítja a falatozni óhajtókat, akik nehéz választás előtt állnak, minthogy az önkéntes szoba előcsarnokában Barth Antal hentesmester híres készítményei és rögtönzött vírslifőzője is csalogatja őket. Bent az étteremnek berendezett nagyteremben a Kovács Testvérek részesitik a vendégeket előzékeny kiszolgálásban. Cukrász és cukorkasátrak mindenfelé az udvaron, a laktanya egyik udvari helyisége pedig a Szerencse-halászat szórakoztatási céljaira van ügye sen berendezve és nagy közönséget vonz. Kétezer korona egy halászat és mindenkinek a horgára akad valami jóféle nyeremény tárgy. A legkisebb nyeremény is többet ér kétezer koronánál. BUNDÁT téli kabátot, felöltöt, öltönvöket legolcsóbb árban vásárolhat 9 Váradi Testvéreknél, Nyíregyháza, Bessenyei-tér 16. sz. 6158-6 Esite 6 órakor kezdődik a kabaré. A hivatásos tüzoitók laktanyája Thalia templomává magasztosul.— Csinos színpad, tiszta terem fogadja a nemes szórakozásra várakozókat. Kár, hogy kicsi a terem. A férfiak udvariasan ugy oldják meg a kérdést, hogy az ülőhelyeket a hölgyeknek engedik át. Fellibben a függöny, Damuék nyitányt játszanak, majd Nagy Kálmán tűzoltó szavalni kezd. Waiter Géza dr. erre az alkalomra irt prológját adja elő hatásosan. Kitűnő szavaló NagyKálmán, szines, érdekes előadásában máskor is szívesen gyönyörködünk. A hazafias gondolatoktól átszőtt, lelkes, tüzes költemény után két egyfelvonásos bohózatban meglepetve élvezzük önkéntes tűzoltóink játéktudását. Egy-egy alakításuk kilép a műkedvelői keretekből és ha tározott színészi tehetséget mutat. A Hóldkórosok cimü bohózat minden szereplője egyformán jó volt, amit legjobban "a közönség szűnni nem akaró jókedve és kacagása bizonyított. Palumby Gábor, Nagy Kálmán, Heiling Károly, Estók Sándor és Hagymási Sándor osztoznak a dicséretben és elismerésben. Nemkülönben frenetikus sikert aratott a Fáni orvossága cimü helyzet komikumokban bővelkedő kis vigjáték, amelyet végig kacagott a közönség. Itt kedvesen tarkította a szereplőket Szabó Irénke, Ábrahám Icuka és Szabó Margitka minden dicséretre méltó, közvetlen, ügyes és természetes játéka. Mellettük Lackóvszky József, Blizmann József és Hagymásy Sándor mutatták be tudásukat és szereztek felejthetetlenül vidám perceket. Rövid szünet után Szilágyi Béla egyfelvonásos irredenta drámáját «Meghalt az Isten» adták elő. —Maga a darab erős avatott kézzel, izzó magyar érzéssel megirt remek kis munka. A szereplők méltók voltak a darabhoz, játékuk a komoly kritikát is megállja. A lelkész szerepében Széles Béla és Popesku hadnagy személyében Rajtik István elsőrangút nyújtott. A magyar honleány szerepét Erdey Margitka megrázó erővel és a műkedvelői készséget messze túlszárnyaló játékművészettel alakította, szavai, gesztusai közvetlen játéka hivatottságra vallanak. A percekig tartó tapsolásban és ismételteni előhívásban megnyilvánult óriási sikerben nagy részük volt Erdey Gyula, Blizmann József, Szatmáry György, — Csizák László, Heiling Károly és Hagymási Sándor értékes játékának. Nagy Kálmán Kozma Andornak «Nyergeljetek!» cimü irredenta költeményének elszavalásával gyarapiMinden reklám mellőzesével! TOM MIX EG AZ ERDO! Szerdától az Apollóban