Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-08 / 227. szám

JmYOTBDDBB Í925. október 8. elérhető. Ugy látszik, hogy a legújabb Junkers-gépek szakítják meg a folytonosan "ujabb szerkezetek sorozatát és végleges megállapodást hoznak létre. Más országbeli gyáraK természetesen szinten sietnek a maguk típusának kialakításával. Mihelyt azután a korszerűen berendezett gyárak szabatos menetben naponta százszámra ontják magukból a gépeket, áruk lényegesen olcsóbb lesz ésj a viteldijak is lejjebb szállnak. Az utazás már is majdnem olcsóbb repülőgépen, mint a nagy nemzetközi luxusvonatok elsőosztály u hálófülkéjében, nem is beszélve a nagy kényelemről, zavartalanságról, határok vámvizsgálati kellemetlenségeinek elkerüléséről és a rövid pár órai útról, amely után a kereskedő frissen és kipihenten azonnnal ügyei után nézhet. Ma szerdán utoljára P. MEMCHELII világfilmje A kurtizán házassága (A nagyvilági feleség) — Egy különös nő regénye 10 felv. Engedj meg, Testvér, ha lelki nyugalmadat megháborgatom, azonban kénytelen vagyok apró tűszurásaidat akaratlanul is észrevenni, bár feltettem magamban, hogy figyelmen kivül fogom azt hagyni, de mivel nem akarok olyan látszatba kerülni, hogy hallgatásom helyeslésnek minősíttethessék, igy kénytelen vagyok legújabb csipkedéseidre ismét válaszolni. Azt mondod kedves testvérem, hogy mi szükség van arra, hogy a szomszédba menjünk egy kis apró tereferére, mikor idehaza, a mi portánkon éppen elegen vagyunk ahoz, hogy esténkint egy kis tereferét rendezzünk csak ugy magunk között. Hát ebben igazad van testvér, de... a Jancsi öcsémnek azt találtam mondani valamelyik este ilyen terefere alkalmával, hogy mi a fészkes csudának volt neki szüksége arra, hogy alkonyat táján, amikor a csorda mán hazajött felseperjen és fellocsoljon a kapu előtt., holott láthatta mán, hogy lecsüng az eső lába és minden pillanatban szakadhat a zápor. i. No hát kedves testvér, ha még nem láttál láncairól elszabadult furiát, hát ezt meg kellett volna nézned, s akkor nem zaklatnál engem a te bolondos kérdéseiddel. — Vagy mondok neked egy másik esetet. Pista bátyámnak azt találtam mondani a multi héten, hogy miért nem Szegezte fel jobban a kutostorra a vedret, hogy ne esett volna a veder a kútba. Hát kedves testvérem, kicsi hija volt, hogy a vasvillát belém nem vágta mérgibe. Szerencsém volt, hogy Julcsa néném éppen abban a pillanatban jött ?a a pitvarból, m'jkor Pista bátyám 'az ámbitus mellé támasztott villa után kapott. Tudod kedves testvér, hogy ha Julcsa néném elkezd beszélni, hát még a holt ember is megfordul kínjába a sirban, igy aztán Pista bátyám is letette szép csendesen a vasvillát s igy szerencsésen megmenekültem egy kis fejbetapogatástól. — Még egyet mondok neked testvér 1 Ma két hete meg, éppen ángyomnak volt a születésnapja, aztán elszórakozgattunk este egy kicsit, tudod testvér, mint mán ilyenkor szokás és azt találtam kotyogni Nagyapámnak, hogy bizony okosabban cselekedett volna, ha nem fódoztatta volna ki a tetejét annak az ócska hombárnak hanem eladta volna, vagy felvágta (volna a tűzre,

1 mert a mán úgysem sokat ér, mivel az oldalán is korhad a deszka, meg az egyik végén is. Addig fogja tákoigatni, hogy többe kerül az ócska, amelyik mégis csak ócska lesz, meg hamarabb tönkre megy, mintha ujat csináltatott volna. — Erre aztán mán amúgy istenigazában kitört a családi nyári zivatar. Julcsa néném olyan dühbe jött, hogy a galuska(szűrőt vágta a fejemhez, Nagyapám a kampós botjával figyelmeztetett derékon, Pista bátyám meg a csizmahuzó kutyát hozta a hátammal érintkezésbe, Jancsi! öcsém meg a látott jó példákon felbuzdulva a .szakajtó kosarat akarta a fejemre borítani, de mán erre engem is elfogott az indulat és az öcsköst ugy találtam képen trafálni, hogy az ágy alá gurult örömében, én meg jónak láttam átlábalni a szomszédékhoz, ahol mégis csak csendes pipaszó mellett diskurálgathatunk az időjárásról, meg a disznó koleráról, aztán akármit is mondok, szépen meghányjuk-vetjük s nem törjük be egymás fejét... Hát ezért szeretek én a szomszédba menni, kedves testvér egy kis tereferére. — Majd ha odahaza nem lesznek olyan kisasszony természetűek, hát akkor nagyon szívesen otthol maradok, de

; mán addig csak át-átnézek a szomszédba egy kis tereferére, kedves testvérem. — Áldjon meg az Isten friss, jó egészséggel kedves testvér és ölel szerető öcséd Frici. Mikecz Dezső udvari tanácsos, a Bessenyei Kör elnöke, lemondott tisztségéről. Spáiiyi Géza dr. és Kardos István is lemondtak. — A Bessenyei Kör igazgató választmányának ülése. A «Nyirvidék» tudósítójától. A Bessenyei Kör igazgató választmánya f. hó 5-én a vármegyeháza tanácstermében tartotta az évad kezdetén első ülését. Az ülést Vietórisz József dr. h. elnök vezette. A mult évi tevékenységről terjesztette elő jelentését Kardos István titkár. A jelentés adataiból kiviláglott, hogy különösen a szabadliceumi szakosztály fejtett kt nagyértékű és szorgalmas munkásságot. Az irodalmi szakosztály rendezte a Jókai irodalmi ünnepet, a zenei • szakosztály pedig a nagy zenekari hangversenyt. — Az egyesület tagjainak száma 523. A jelentést az igazgatóság tudomásul vette. Ezután a h. elnök előterjesztette Mikecz Dezső udv. tanácsos elnök lemondó levelét. — Mikecz Dezső 1920. év eleje óta vezette és irányította az uj életre kelt Bessenyei Kört, s a Kör ujjáfejlesztése az ő érdeme. Egyénisége az irodalom és művészetek szeretetének inkarnációja s lelkes odaadással vezette a kört a nemzeti kultura utján. Az egyesületet az ország nagyobb városaiban és mindenütt ismertéjk s a fővárosban ugy emlegették a Bessenyei Kört, mint ahol lelkes és tevékeny munka folyik. A Benczúr, Ábrányi, Madách, Petőfi és Jókai ünnepek igazolták, h<jgy a nagyközönség ér' deklődése és rokonérzése fordult az ismét irodalommal foglalkozó Kör munkássága felé. A Bessenyei kultusz feltámasztása is a nagyműveltségű elnök érdeme. Az igazgatóválasztmány a legmélyebb sajnálattal vette tudomásul elnöke lemondását s elhatározta, hogy küldöttség útján fejezi ki háláját és őszinte köszönetét szeretett elnökének. Ugyanezen ülésen mondott le Spányi Géza dr. a szabad líceumi szakosztály nagyszerű eredményeket felmutató elnöke, aki munkát, fáradságot nem kiméivé vitte a líceum ügyeit. Lemondott az ügyvezető titkár Kardos István is hivatali sok elfoglaltsága miatt. — Lemondásukat a választmány tudomásul vette s köszönetét nyilvánította önzetlen és eredményes munkásságukért. A közgyűlést hamarosan összehívja az igazgatóság, amely Vörösmarthy, Széchenyi és az Akadémia centennáriumának megünneplését vette tervbe, örömmel vette tudó; másul a választmány, hogy Berzeviczy Albert dr., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke f. hó 13-án városunkba érkezik s az Akadémia centennnáriuma alkalmá ból a »Jámbor szándék» írójának, Bessenyei Györgynek szobrára, lehelyezi a hálás akadémia babérkoszorúját. A marokkói front magyar hősi halottjai. Körülbelül ezer magyar van a francia idegenlégióban. Kétszáz magyar esett el az eddigi harcokban. A marokkói háború folyamán megint tucatjával jelennek meg leirások, amelyek a legsötétebb sziyiekkel festik a francia idegenlégió borzalmait és többnyire nagynehezen ^negszökött légionáriusok emberfölötti szenvedéseire utalva, igyekeznek elrettenteni a kalandvágyó fiatalságot attól, hogy a légióban keresse boldogulásat. A cikkek tendenciáját csak helyeselni lehet, mert az idegenlégió valóban pokol mindenki számára. A francia idegenlégióban szolgálni egyet jelent az öngyilkossággal mert az ott uralkodó rendszer egyál talán nem kíméli az emberéletet. Valaha régen az idegenlégiót csak azok az emberek keresték föi, akik számára az élet már teljesen elveszett. A háború előtti években az idegenlégió legénysége a világ minden tájáról egybegyűlt gonosztevőkből rekrutálódott, avagy pedig olyanok végállomása volt, akik valami oknál fogva megcsömörlöttek az élettől. A háború óta azonban megváltozott a légiók összetétele. Ma a gonosztevők sokkal jobb helyeket találnak maguk számára, viszont azonban megszaporodott azoknak a száma, akik az élettől szenvedtek hajótörést és a végső elkeseredésükben arra szánták magukat, hogy idegen állam zsoldjába szegődjenek. Az uj ország és politikai' változások sok áldozatot vetettek a francia légió karjaiba, akiken, sajnos, már segíteni nem lehet. De akik qithon vannak, okulhatnak az idegéíí légióról szóló rémtörténetekből, amelyek, ha talán kicsit tulságbavittek is, nagyjában azonban mégis megfelelnek az igazságnak. . Az idegenlégió három gyalogés egy lovasezrede Marokkóban, Algírban és Délkinában oszlik meg. A mintegy 40.000 katona között 1920 szeptembere óta körülbelül ezer magyar szolgált, akik közül mintegy kétszáz pusztult el, nem számítva ezek köze a megrokkantakat, őrülteket és eltűnteket. Az [utóbbi hetekben is számos magyar esett áldozatául a marokkói hábofunak. (*) Uj téli vasúti menetrend kapható az Ujságboltban. kezdődik!! I nóta vége Bérletek már válthatók Szigeti Miklós sz

;nházi titkárnál és a Jakobovits j dohánytőzsdében. 6045 PÁRIS LÁNGYKBAN Szombattól az Apollóba. axaaraorasss