Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-07 / 226. szám

JStyíRTiDÉk. 1925. október 7. (*) Októberi elöflzetésSt az Ujságboltban ujitsa meg. (*) Hajat mos, Hennával fest, ondolál) manikűröz, mindennemű parókát, hajfonatot, loknikat, fülcakkot a legfinomabb kivitelben jutányosán készit, műkedvelő előadásokat alakit — maszkíroz — parókát kölcsön ad. Babi és Bubi hajvágásban specialista. Ondolálás és fésülésre abonenseket jutányosán vállal privát háznál és bent a hölgyfodrász szalonban Maleskevitz László Uri- és női fodrász, manikűröző és paróka készítő Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 10. Úrhölgyeknek külön szalon Scherr Sándorné Reich Rózsika, bécsi hölgyfodrász és paróka-készitő szakiskolát végzett hölgyfodrásznő vezetése mellett. — Vágott és hullott hajat veszek. — Elsőrendű manikürös-lányt felveszek . I SPORT. 1 DTE—DEAC, 2:1 (1:1) Biró: Nagy Dániel. A jobb csatársorral rendelkező csápat győzött minimális gólkülönbséggel. A győztes csapatban Fejér, Szlamek és Weisz, a Deacban a Cses2ktí I., ökrös, Cseszkó II. halfsor volt a legjobb. A gólokat Kaiser és Farkas (Dte) és Boda (Deac) lőtték. DVSC-BUSE 2:0 (0:0) Bird; Égner. Szép, érdekes mérkőzés, melyből a Vasutasok megérdemelten kerültek ki győztesen nagyobb állóképességük, de különösen a Buse halfsor gyengesége miatt. A gólokat a kitűnően játszó Wampetics és Kertész lőtték. Rajtuk kivül Molnár, Szolánszky I. és Kántor, a Busé-ban pedig Lakner kapus, Ertinger, Klein és Cicka játéka érdemelnek dicséretet. A Nykise birkózók Debrecenben. A Dte tegnapelőtt rendezte Debrecenben országos ifjúsági birkózóversenyét, amelyen a főváros és a vidék legjobbjai jelentek meg. A Nykise kitűnő ifjúsági gárdája dr. Szilágyi Jenő vezetésével szintén résztvettek a versenyen és igen szépen szerepeltek. Kovács Mihály megnyerte a nehézsúlyt, Humenyik a pehelysúlyban, Vegera a könnyüsulyban, Ilovszky a nagy középsulygan értek el a nagy konkurenciában respektábilis harmadik harmadik helyezéseket. Paula Menichelli Franciaországba szerződött. A nemzetközi kinematográfiának nagy szenzációja van. Paula Menichelli, az olasz filmgyártás egyik büszkesége, Franciaországba szerződött. Az olasz filmgyártás az utóbbi esztendőkben teljesen hanyatló irányt mutatott. Francesca Bertini és Lydia Borelli teljesen visszavonultak a munkától, Helena Makowska, Marcella Albani és a többi olasz színésznők mind külföldre gravitáltak, egyedül Menichelli maradt még Torinóban. Most azonban végre Menichelli is belátta, hogy olasz földön már ném terem fllmprimadönna számára babér és ő is elhagyta szülőföldjét. Párisba szerződött és Párisban valósággal újjászületett. Mielőtt azonban Menichelli átköltözött volna Párisba, mintha az olasz kinenlatografia hattyúdala volna, ,,A kurtizán házassága" cimme), Artúr Wepineronak, a hires angol drámaírónak egyik legszebb alkotását filmesítette meg. Menichelli egy nagyvilági hölgyet játszik, ki férjhez megy, s a legboldogabb házasélet után sem találta meg az otthonát, mert a múltért bűnhődnie kellett s ezt egy golyó által végre is hajtja magán. Menichelli az évad első és egyúttal utolsó filmjét az Apolló mutatja be kedden és szerdán 7 és 9 órakor. NYILT-TÉR.* A nóta vége Bérletek már válthatók Szigeti Miklós színházi titkárnál és a Jakobovits dohánytőzsdében. 6045 *E rovat alatt kőzlöttekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. Aranykorona kiszámítási táblázat 14500-as szorzószám alapján kapható JÓBA -nyomdában, Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Mindenféle BluiÉerpél. KÖZGAZDASÁG.} Sikeres gazdálkodás szárazságban. Magyar Dry-Farming. Irta: Gyárfás József m. kir. gazdasági főtanácsos, az Orsz. m. kír. Növénytermelési Kísérleti Állomás igazgatója. (Kiadta az OMGE könyvkiadóvállaiata, «Pátria» R. T. Budapest, IX. Üllői-ut 25.) Ára 126.000 koroWa. Ez a 16 íves munka, amely most hagyta el a sajtót, tulajdonképpen II. átdolgozott és bővített kiadása Gyárfás József legszebb munkájának, az 1922-ben megjelent Magyar Dry-Farming-nak. Az a körülmény, hogy az I. kiadás rövid id\ő alatt teljesen elfogyott, ami mezőgazdasági " szakirodalmunkban ritka sikernek mondható, eléggé bizonyítja e munka nagy gyakorlati értékét. És csakugyan e munka nemcsak a magyar szakirodalom eseménye, hanem a világirodalomban is külön hely illeti meg. Noha sok más országban is gyakori vendég a szárazság, noha a többek" között Amerikában is vannak olyan nagykiterjedésű országrészek, ahol a szárazság a legnagyobb akadálya a sikeres gazdálkodásnak, a magyar mezőgazdasági szakirodalmon kívül más népek szakirodalmában nincs még egy mű, amely a száraz viszonyok között sikeresen folytatható gazdálkodás irányelveit összefoglalóan és kimerítően tárgyalná, mint teszi azt Gyárfás József könyve. Aki eddig a szárazság elleni védekezést témájuknak választották, mint pl. Campbell, mind megelégedtek azzal, hogy a védekezésnek csak egy-egy oldalát világították meg, leginkább a talajm ívelést, holott a "szárazság ellen nem lehet egyoldalúan védekezni, hanem a talajm ívelésen kívül egész növénytermelésünket a vetéstől kezdve az aratásig úgy kell irányítani, hogy a szárazság káros hatását letörjük, vagy legalább is hathatósan gvengítsük. E sokoldalú védekezésre, a magyar ' «száraz-gazdálkodásra» tanít meg Gyárfás József könyve, amely tehát ilyenformán a mezőgazdasági szakirodalomban nemcsak, magyar, hanem nemzetközi szempontból is kivételes méltatásra és megbecsülésre tarthat számot. Hogy a szerző mennyire kimerítette e tárgyat a 48 képpel díszített munkájában, mutatja tartalmának rövid felsorolása is. A szárazságról és következményeiről nagy vonásokban találó képet nyújtó bevezetés után a szerző ismerteti a minket legjobban érdeklő külföldi szárazgazdálkodási rendszereket, amelyek kiegészítéseként később a bánkúti főhercegi uradalomban kialakult talajmívelő rendszert közli, piint annak bizonyítékát, hogy különleges viszonyok milyen különös gazdálkodó és talajmívelő rendszereket teremthetnek meg. Tárgyalja továbbá ezzel kapcsolatban azt az újabban nálunk is vitatott kérdést, vájjon a száraz gazdálkodásban nélkülözhetjük-e az ekét. Behatóan előadja továbbá a száraz-gazdálkodás talajmívelését attól a perctől kezdve, amint a növény lekerül a földről, egész a vetésig, élesen és határozottan boncolgatva a tarlótörésnek, őszi szántasnak, a jjiélymívelésnek, a tavaszi szántásnak, a vető alá való előkészítésnek stb. legkülönbözőbb kérdéseit. ' Méltányolja a szerző, mint a száraz-gazdálkodás különleges talajmívelő eszközeit, a tárcsás-boronát, a tömörítőt és a talajmarót, rámutatva arra, hogy hol nem boldogultak velük. Eredetiek ama fejtegetései, amelyek kimutatják, hogy a henger nem mindig szárítja a földet és miképpen kell azt a nedvesség megőrzésére felhasználni. E munka tárgyalja továbbá azt a kérdést is, hogy egyes szántóföldi növényeink miként bírják a szárazságot és megoldja azt a legnehezebb kérdést, hogy a száraz viszonyok között miként biztosíthat a gazda elegendő takarmány állatainak. A száraz-gazdálkodás vetésforgójának ismertetése után a trágyázást a szerző oly szempontból tárgyalja, hogy miképen kell úgy a szervestrágyának, mint az egyes műtrágyák alkalmazását irányítani, hogy védelmet nyújtsanak a szárazság ellen. Száraz viszonyok között rendkívül fontos a jó kelés és erős fejlődés biztosítása, nemkülönben a vetések megfelelő ápolása is, amely kérdések tárgyalásárá külön fejezeteket szentelt e munka, amint továbbá azzal is foglalkozik, hogy szárazságban milyen fogások alkalmazhatók a szénakészítés és ara tása körül. A gyakorlatból vett és a gyakorlatnak szóló értékes tanításoknak és jó tanácsoknak így szinte kimeríthetetlen forrása a kiváló munka. Nem feledkezik meg a szerző azokról a gazdákról sem, akik száraz viszonyok között szélsőséges talajon gazdálkodnak, tömören megadja leírását annak, hogy futóhomokon és tőzeges talajon, továbbá sziken hogyan kell gazdálkodni és végre megkapjuk kritikai leírását annak is, hogy az újabb időben felmerült különféle szíkjavítási eljárásokról mit tartson a magyar gazda . Szól továbbá a munka a fásításról is oly szempontból, hogy mennyire lehet a gazdának a szárazságban védelmére, befejező részében pedig foglalkozik az öntözés sel, kellő értékükre szállítva le azokat a túlzott reménykedéseket, melyek a mi viszonyaink között egyedül az öntözéstől várják a szárazság káros hatásaitól való megváltást. Mivel az ujabb kiadás jelentékenyen bővítve, egyes részeiben átdolgozva jelent meg, szóval sok ujat tartalmaz, érdemes és célszerű megszerezni azoknak a gazdáknak is, akik az első kiadását már ismerik. A magyar gazda e bibliájának egy gazdaságból sem volna szabad hiányoznia. Csak a magyar agrikultura üdve fekszik szivünkön, mikor azt reméljük, hogy e munka második kiadásában is eppen olyan gyorsan kifogy a könyvkereskedők polcairól,mint ahogyan első kiadását vásárolták gazdáink. Burgonya kiemelő gép és traktorok bemutatása okt. 10-én. A Bácher és Melichar gépgyár egy uj rendszerű burgonya kiemelő szerkezetet hozott forgalomba, melyet már Petneházán és Görögszálláson a cég bemutatott. A bemumai Megnyílt! a halcsarnok a Bessenyei-téren

. Megnyílt! Naponta friss Tisza-I hal kapható.