Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-04 / 224. szám

J&ÍKE1DÉK 1925. október 4. Várszeghy földesnr Kurta, nagygazda agglegény . . Gyuri, unokaöccse Márton, kisgazda . Rebeka, felesége . Éva, leánya Zsiga, cigány . . Pet?' ) gyermekei Ferke, urasági gazda hajdú . . . Misi gyalogpostás . Történik 1 Vándory Gusztáv Kfirthy József Sárossi Andor Vendrey Ferenc Ujhelyiné Jolán Sacy von Blondel Rizsahegyi Kálmán Muzsnay Bella Kompothy Gy. Szőke Sándor Mihó László 840-ben. Kisérő műsor: SICC, a hadvezérek gyöngye És a kultuszminiszter látoga­tása Nyiregyhá: ári Jön Jön A szerelem vizpróbája és az Orvos szive a Diadal Mozgóba Álmok rabszolganője és Drága apukám a Városi Szinház Mozgóba.. Kiépítik a sóstói köves) utat. A «Nyirvidék» tudósítójától­Az autósoknak rengeteg bosszú­ságot okozott az a rettenetesen rossz ut, amely a kemecsei utat a Sóstógyógyfürdő MáV. állomása mellett lévő kanyarodásától a für­dővendéglővel összekötötte. Esős időben az autó tengelyig belefe­küdt a sárba s ugyancsak meg kellett dolgoznia motornak, hogy kivergődjön a szárazra. Most egyszerre megszűnik min­den baj, mert köves ut lesz egészen a fürdőtelep mögött levő hídig­Az ut előmunkálatai már javában folynak s a tavaszra minden bi­zonnyal pompás köves uton me­hetünk ki a Sóstóra. Ki autón, ki kocsin. Ahogyan a zsebe bírja. A gyalogosok azonban ezentúl is az árnyékosabb erdei utat fogják vá­lasztani, amiben nekik van igazuk. Diadal és Városi Szinház Mozyá Október 3. és 4-én szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor SZIGLIGETHY EDE örökbecsű népszínműve filmen 8 felvonásban A cigány Címszerepben Rózsahegyi Kálmán a Nemzeli Szinház művésze, Személyek: Mezőkövesd a világpiacon. Kövesdiek a bécsi, kölni és frankfurti Messén. — Száz­milliós megrendelés kövesdi hímzésekért. — Háromszoro­sára emelik a kiviteli vámot. — Mikor sepernek Mező­kövesden. A Nyirvidék munkatársától. Mezőkövesd híresség tekinteté­ben már régen túlszárnyalta Mis­kolcot, m&ynek világhíre egyálta­lán nincs. Mezőkövesd neve — az eredeti matyóhimzések révén — ma már világhíres, mert a kövesdi hím­zéseknek csakúgy piaca Amerika, mint Hollandia, Németország, An­glia, Franciaország. A kövesdiek élelmessége — mely felér a szabályok vállalkozó, üzleti rátermettségével — azt a világhírt nemcsak tudatosan öregbiti, de ala­posan ki is használja. A kövesdi matyó menyecskék ma már csak­úgy járnak portékáikkal Budapest­re, mint Berlinbe és Párisba. A matyó hímzés világpiaci cikk ma napság, melyet mindennél jobban jel lemez és illusztrál az alábbi párbe­széd, aminek színhelye a miskolc— budapesti személyvonat egy má­sodosztályú fülkéje volt kedden délelőtt. A fülke nyolc utasa még Mezőkövesden szállt fel.. Köztük két úriasszony. Alig, hogy elhelyez­kedtek, retiküljeikből _papirt, ceru­zát vettek elő. Gondterhes arccal bújtak össze. Hosszú lista állott a papírlapon. Újból meg újból átnéz­ték. Összeadtak, kivontak, számol­tak és minden percüket az üzlet fontosságának szentelték. — Meg­szólal végre egv Kövesden felszállt férfi ismerősük: — Hová mennek, nagyságos asz­szony ? — A frankfurti Messére. Szerda délben ott leszünk. Pláne, ha a Messére különvonat indul Pestről. Ezekben a kofferekben visszük az árut. Budapesten — a vámvizsgálat után leplombáltatjuk a koffereket és megyünk tovább. — Lesz-e jó vásár? — A frankfurti Messe ideális el­helyezésű. Látogatója temérdek, de. a magunkkal vitt árukat eladni ba- . jos. Csak rendeléseket szabad el- | fogadni. Frankfurtban igen szigo­rúak. Nem ugy, mint a bécsi Mes­sén, ahová mindig lehetett eladó portékát bevinni. Az osztrákok sze­met hunytak felette. A németek mások.. Azt tartják, hogy eladni ők akarnak. Áz ide­gén vásárolni jöjjön hozzájuk, ne eladni.. Ha a helyünket megkap­juk — amit egy ismerősünk a saját maga részére lefoglalt, hat né zetméter helyből enged át — kor minden jó lesz. — Sietni kell — mondja a má­sik asszony — mert állítólag ok­tóber elsejétől háromszoros vámot kell fizetni az áruk után Egy asz­talteritőért például a legjobb eset­ben kapunk Németországban 25— 30 aranymárkát. Ezt az összeget most is 5 aranymárka vám terheli.. Hozzájön az útiköltségből és az ott tartózkodás idején költött pénz­ből az árut terhelő rész. Mi marad akkor nekünk? Már most, ha öt aranymárka helyett tizenöt arany­márka egy terítő vámja, mit kér­jünk egy teritőért? — A konkurrencia máris tűr­hetetlen és minden számításunkat lehetetlenné teszi. A mult hónap­ban százmillió papirkoronás meg­rendelést kaptam Németországból. Kaptam előleget is 1000 arany­márkát. No és mi történt? Én 90 ezer koronáért számítottam egy pár­na darabját, mig az én megrende­lőm Budapesten — kövesdi asz­szonyoktól 75.000 koronáért kapta meg ugyanazt a párnát, aminek ,az önköltségi ára 78.000 korona. Ezek az asszonyok persze néha el­sütik 100—12Ö.000 köronáért a párnát, viszont eladják néha 75, meg 70.000 koronáért is. Igy után a jelen esetben is az én né­metem lemondta a 100 milliós ren­delést, csak az 1000 aranymárka értékű árut szállítottam le. Közben az egyik asszony kivesz a retiküljéből kétféle selymet: — Ezt meg most küldte egy hollandiai megrendelőm, aki eb­ből a két színből kívánja elkészít­tetni a hímzéseket. Szóba jön ezután, hogy a kölni Messén nyolc kövesdi volt kint hímzésekkel. Frankfurtban is hár­man lesznek, mert Kohnnénak már öt esztendeje van helye a frankfurti Messén. — Bécsben is temérdeken voltak és Lipcsében is. A kövesdi hímzésnek ma már világpiaca van és ha Magyarországba jön látoga­tóba bármiféle náció, Kövesdet fel­keresi. A svájciak is ott voltak a héten. Tiszteletükre ki is seperték a kövesdi utcákat, amelyek azeszt vendégek látogatása óta nem voltak kiseperve.. ...Azután kövesdi témákra for­dult a sor... Ez már nem világpiac­ra való, mint a matyó hímzés, ame­lyet ma már a frankfurti Messe népe fog megcsodálni. Rendelet a kerékpárosok túlkapásai ellen. Október 5-től jelentkezni kell a kerékpár tulajdonosoknak. Nyilvántartásba veszi a rendőrség a kerékpárosokat és rendszámokkal látja el a gépeket. ket is, amennyiben kimondja, hogy Több izben foglalkoztunk lapunk hasábjain a közönség köréből hoz­zánk érkezett panaszok alapján azokkal az anomáliákkal, melyeket a mindinkább nagyobb mérvben elszaporodó kerékpárok tulajdono­sainak egyrésze követ el, a közön­ség testi épségének veszélyeztetése által. Hogy felszólalásunk nem volt jog talan és hiába való annnak bizo­nyítékául szolgál az államrendőr­ség nyíregyházi főkapitányának Kiss Sándor rendőrfőtanácsosnak e tárgyban kibocsátott rendelete, melyben hivatkozva a 42159—897. B. M. és 39820 -921. B. M. számú rendeletekben biztosított diskre­dionális jogokra — elrendeli a Nyíregyháza város területén levő összes kerékpárosoknak nyilvántartásba va;6 vételét és rendszámozását és felhívja a kerékpár tulajdonosait, hogy ez okból, valamint az egysé­ges jelzőszámmal való ellátás cél­jából a kapitányság 2. számú szobá­jában folyó évi október hó 5-téIő november hó 5-éig a hivatalos éíák alatt annál is inkább jelentkezzenek, mert a jelentkezés elmulasztása, vala­mint a rendelettel ellentétes cselekmények elkövetése bün­tetést von maga után, mely 200.000 korona pénz-, vagy 5 napig terjedhető elzárás bün­tetéssel sújtható. A rendelet október hó 5-én lép hatályba és 1926. évi december hó 31-ikéig marad érvényben. Védelmébe veszi a rendőrfőkapi­tány a rendeletében a közkeríe­tilos a kerékpározás a Nép-, Károly-, Dessewffy, Bessenyei Kossuth-kertekben és az Er­zsébet-ligetben. A főkapitányi rendelettel kapcso­latban a hivatkozott belügyminisz­teri rendelet főbb intézkedéseit az alábbiakban ismertetjük olvasóink­kal: A kerékpáron való közlekedésre, tekintve, hogy az a könnnyü jár­müvek közé van sorolva, a kocsi közlekedésre nézve a közutakon, utakon és tereken követendő álta­lános szabályok az irányadók. A kerékpárral való közlekedés általában csak a kocsi uton engedhető meg. Gyalogjárón kerékpárral közlekedni nem szabad. A kerékpárok csengőkészülékkel, vft llamint este világító lámpával látan­dók el. A lámpás üvege szines iiém lehet. * A város belterületén a gyorshaj­tás tilos. Gyorsabban, mint általá­ban a lófogatok járnak, nem sza­bad hajtani. A kerékpárral verse­nyezni, embert avagy állatokat kö­rül keringeni, a személy és vagyon­biztonságot veszélyeztetni, a köz­lekedést akadályozni, a lovakat és egyéb állatokat megriasztani tilos. Utcakeresztezésnél, kapuknál va­I ló kifordulásnál valamint a forgal­® masabb utvonalakon csak a gya­logos ember menetsebességével való közlekedés van megengedve, vala­mint az ilyen helyeken a járókelő közönség megfelelő távolságból csengőjelzéssel figyelmeztetendő. Kötelessége a kerékpárosnak a A fekete kancellár Hatalmas kiállitásu kalandos film Szombattól iApOllQban | Hétfőig Előadások szombaton és hétfőn 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom