Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-03 / 223. szám

2 1925. október 3. Ujabb fenyegető levelek Alig hantoltuk el tegnap a papírkosár fenekén hü másolatát annak az impertinens levélnek, amit a moszkvai «paraszt-tanács» a magyar földmivelésügyi miniszternek küldött, ki ezt valószínűleg a papírkosárba továbbította: ujabb két hasonló ópusz érkezéséről kapunk hírt, mindkettőnek címzettje: a magyar kormány, a feladók pedig valami homályos, furcsa szervezetből alakultak levélírókká. Egy húron látszik pendülni mind la két episztola, a moszkvai^ szovjet «paraszt tanács»-ának az írásával s a Budapesten lappangó, vagy már dutyiba került kommunistákkal. Azt követelik a kormányhatóságoktól, hogy az elfogott «vÖrös»-öket haladéktalanul bocsássák szabadon. Megokolás is van a terrorisztikus szellemtől fűtött két förmedvényben, hogy a rendőrség a letartóztatott cinkosokat a nyomozás során állítólag bántalmazta. »Argumentum ad hominen» gyanánt pedig azzal fenyegetőzik a két írás, hogy: jaj a magyar kormánynak, ha meg nem hajolnak a destrukció aknáiból kibukkant e két patkányok előtt, mert a patkányszövetkezet szálai behálózzák egész Európa proletár-társadalmát, csak egy intés keíl a budapesti titkos aknából kifelé, az általános munkás-revolt meginditássára, mely föl fogja majd forgatni Csonkamagyarország helyreállt rendjét s a magyar kormányhatalmat — elsöpri helyéből. A Bethlen-kabinet nem akar jelentőséget tulajdonítani ennek a kihívó, de anonym irka-firkának, mert az alája jegyzett sommás cim (egy obskurus és ismeretlen szervezet neve) nem egyéb, mint a (névtelenség köpönyegje s a feifelósségrevonatás elől bujkáló rossz lelkiismeret gyávaságának a "takarója. A kormány közzéfétette mindkét irást, had vegyen róluk tájékoztató tudomást a nemzet közvéleménye, osztozhassék az ilyen gonosz firkák elitélésében egész Magyarország. Kormányunk hidegen, nyugodtan s mindenre felkészülten várja a patkánypolitikusok további próbálkozásait A külföld tájékozta* tására informatív cikkek fognak megjelenni, a nagy világsajtóban 'Magyarországról s a vörös propaganda mozgolódásairól. Egész Európa tudomásul veszi e közleményekből a kommunisták legújabb műveleteit, a türelmes papiroson: vádjaik alaptalanságát, mintha Vágiék és Rakösiék a rendőrségnél bántalmakat szenvednének s hogy e papirmanőver nyilvánvaló célja volt, hogy a közhatóságokat terrorizálni, a bíróságot — mely a kommunisták ügyében ítélni fog — eljárásában befolyásolni próbálja. A próbával a patkányaknák bujkáló lakói kudarcot fognak vallani. Rendőrségünk már befejezte a nyomozást teljes sikerrel s mind az ügyészség, mind a bírák magasan felette állanak minden illetéktelen befolyás lehetőségeinek. Ami pedig a bejelentett wilág- I (*) Vásározóknak a forgalmi adó forradalmat illeti, ahhoz szava I igazolványhoz szükséges fénykélesz az összes világhatalmaknak, f peke.t kedvezményes árban 3 óra szava lesz Isten akaratának K. I alatt készít Csépány-müterem, Bes— S senyei-tér 7. A magyar iparnak és mezőgazdaságnak ki kell egymást egésziteniök. i Keleti piacokat kell teremteni. — A magyar kisipar nem" zetközi viszonylatban is versenyképes. — A csak agrár Magyarország nem tudná eltartani lakosait. — A törökök és bolgárok rokonszenvét kamatoztatni kell. Nagy igazságot mondtak a bulgár vendégek Budapesten. Az igazság, amely a bulgárok ajkáról hangzott el, nagy elégtétele a magyar iparnak és azoknak, akik már ráeszméltek arra, hogy a magyar iparnak keleten kell piacot találni• ( A magyar ipar kereste is a keleti piacokat, dehogy jelentősebb eredményeket nem annyira a világverseny, mint a magyar kormányok nemtörődömsége az oka. Nem akarunk most azzal az ósdi, eléggé nem kárhoztatható előítélettel foglalkozni, amely a magyar ipart lekicsinyléssel kisérte végig évszázadokon át — napjainkig. Bár ez a dölyfből és gazdasági érzé(ketlenségből táplálkozó előítélet súlyos teherként nehezedett mindig a magyar iparra és százszorosan az ügyes kisiparosra, még arra is, aki oklevelek nélkül is művésze volt iparának. Az oklevélről eszünkbe jut N hogy az akadt néha, sőt meg is állottak a kisiparos mesteri munkája előtt, de ezzel azután el is volt intézve .minden. Arra, hogy micsoda nemzeti kincs rejtőzik a kisiparos agyába a és tenyerében, s hogy azt menynyire lehetne kamatoztatni, csak kevesen gondoltak. £s rendesen olyanok, akiknek a jövőbelátásnál és a fejlett gazdasági érzéknél egyebük nem volt. Már pedig ezzei a két valamivel ' nálunk nehezen lehetett boldogulni. Nálunk ennél sokkal többet ért az üres, hízelgő frázispuffogtatás az agrároldal felé. De hogy az agrárizmus ezzel nem sokat nyert — az való. ,. • . Ma már kissé változott a helyzet. A tanult, vagy a gondolkozó agrár nem szereti az ipar mellőzését hangoztató szólamokat, mert külföldi államok elért eredményei és az elmúlt pár esztendők amellett tanúskodnak, hogy az egyoldalú gazdálkodás veszedelmes a nemzetre. Tudjuk, hogy Magyarország eb sősórban agrárállam, de vájjon ki 'ttierné állítani, hogy ha még agrárabb lenne is, tudna-e mindenkit foglalkoztatni. Hiszen még az is mily nehéz gondokat okoz a földmivelésügyi kormánynak, ha a munkanélküli aratókat "kell ke* nyérhez juttatni. És bár a közigazgatás is segit a földmivelésügyi kormánynak — mégis maradnak aratók, akik különben dolgozó emberek, aratás nélkül. És mégis hangzottak el oly szavak a mult nemzetgyűlésen, amelyek méltán döbbentették meg a kisiparost. A napokban beszélgettünk egy kiváló külföldi iparossal. Az a következőket mondotta: — Ha a magyar földek kétszer annyi embernek tudnának biztos kenyeret adni, mint amennyinek tényleg adnak, a magyarnak akkor is bün volna az ipart ávokba szorítani és gonosz mostohaként kezelni. És pedig azért nem, mert a magyar a kézműipar terén oly tehetségnek bizonyult, hogy feltűnt a külföldön. Sőt az a vélemény alakult ki, hogy sok iparágban a magyar a legtehetségesebb. Ezt a nagy ajándékot vétek volna elhibázott politikából sarokba dobni. Az lenne a legjobb magyar gazdasági politika, ha az ipari termelés együtt haladhatna az Tagrártermeléssel, ha a kettő kölcsönösen segítené egymást. Ez a mód lenne az egyedüli, amely a magyar mérleget javítaná. — Van egy más ok is, ami nagyon fontos. A keleti népek, különösen a török, nagyon rokonszenveznek a magyarral. A török nem jó iparos, sőt természeténél fogva sohasem lesz az. És eddig nagy hajlandóságot árult el a magyar ipari cikkek iránt. Ezt is ki kell aknázni. Már ezen szempontból is érdemes a magyar kisipart fejleszteni, erőssé tenni. A kelet sohasem fog mástól rendelni, ha rokonnéptől jó árut is kap. — És a magyar ipart azért sem szabad elhanyagolni, mert ha Oroszország föléled mai kábultságából. akkor ott erőteljes mezőgazdasági termelés indul meg. Elárasztja kitűnő búzájával Európa piacait, szóvá/' a magyar búzának olyan versenytársa lesz, amivel komolyan kell számolni. Ha Magyarország csak agrárállam marad, a népek gazdasági versenye megbéníthatja. Ezért kell már ma gondolni az iparra. — A magyar iparcikkeknek Bulgária is kitűnő piaca lesz, de csak az iparcikkeknek. Ezt különben megmondták a napokban a Budapesten járt bulgárok is. Megfontolandó ez és kijózaníthatná az egyoldalúságra törekvőket. És megérlelhetné azt az eszmét is, hogy a magyar mezőgazdaságnak és iparnak, mint jó testvéreknek kell egymásért küzdeniök. N—la. — A CIGÁNY, főszerepben: RÓZSAHEGYI KÁLMÁN a Diadal és Városi színházban. Apolló Ma pénteken utoljára A világ legjobb műsora Íj

amnak igaza van! Groteszk filmjáték 6 felvonásban. A főszerepben Maki, Csacsi és Csimpi, a három csodamajom. Ezt megelőzi; 1 kikapós anyós (Nyári örömök) Amerikai FOX-burleszk 5 felv. Előadások 7 és 9 órakor. Újból szabályozzák a közalkalmazottak, nyugdíjasok és özvegyek lakpénzét. Budapest. A minisztertanács tekintettel arra, hogy a lakásbéreket az 1925 november, 1926. február és 1926. májusi bérévnegyedre fokozatosan felemelik, elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasuti és Máv. vasgyári tisztviselők és egyéb alkalmazottaknak, valamint honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség tagjainak, továbbá a felsorolt csoportokhoz tartozó nyugdijasoknak és özvegyeknek a lakáspénzét az 1925. november 1 -tői 1926. julius 31-ig terjedő időre újból szabályozza. A kormány ezért az állami tisztviselők lakásbéréről részletes sza" bályzatot bocsátott ki, melynek első csoportja a tényleges szolgálatban álló állami, vármegyei, államvasuti állami vasgyári tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére megállapított lakáspénzek uj megállapítását tartalmazza. Azok az állami, vármegyei, államvasuti és vasgyári nyugdijasok, akiket 15 beszámítható évnél hosszabb szolgálati idővel helyeztek nyugalomba, tekintet nélkül a családtagok számára, ugyan olyan összegű lakáspénzt kapnak, mint azok a tényleges szolgálatban álló tisztviselők, akiknek legfeljebb 2 olyan családtagjuk van, akik után csaiádi pótlékban részesülnek. Azok, akiket 15 beszámítható év| nél rövidebb szolgálati idővel helyeztek nyugdíjba, továbbá a felsorolt tisztviselők és állami alkalmazottaknak az özvegyei, külön kimutatások szerint megállapított alacsonyabb lakáspénzeket kapnak. A fekete kancellár Hatalmas kiállítású kalandos film Szombattól Hétfőig