Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-02 / 222. szám

jtoűriDÉK. 1925. október 2, Aranykorona! A Nyirvidék olvasói bizonyára nem érzik meglepettnek magukat attól, hogy a penteken összeülő minisztertanács, az »uj« magyar pénzegység kérdésének csupán technikai részével lesz kénytelen foglalkozni. Nem lepi meg őket ez, mert hiszen az »uj« pénzegység dolgában eléggé megokolt cikkünk (amelyben a »régi jó magyar koro­nát« jelöltük meg annak, amely még megcsonkított voltunkban is a legészszerübberi lesz reaktiválha­tó, olvasóink körében, általános he­lyeslésre talált. | Popovics Sándornak, a Jegybank elnökének ezirányu jól megfontolt álláspontja, hivatalos pénzügyi kö­rökben is, de az Angol Bank kor­mányzójánál is elfogadást talált ugy, hogy éppen Montagu Nor­mann-nak, az Angol Bank kor­mányzójának közreműködésére, a nálunk tartózkodó népszövetségi főbiztos, Smith Jeremiás és Step­rnann jegybanki tanácsadó is, akik­nek egymással szemben eltérő volt az álláspontja, elfogadták »uj« ma­gyar pénzegységül, a régi jó ma­gyar koronát. Ezzel tehát ismét igazoltnak látjuk a magunk felfo­gását gazdasági tekintetekben, ezúttal a valutareform kérdésében. Azokkal szemben, akik az osztrák shilling mintájára nálunk is a tízezres osztószámot kívánták az egyszerűség kedvéért behozni, azt mondtuk, hogy ne utánozzuk őket, örüljünk, hogy ebben is eltérhe­tünk az osztrákoktól Ma azt azí ál­lítást is megkockáztathatónak lát­juk, hogy valószínűleg az osztrá­kok még át fognak térni a régi psztrák koronára, mint nekik is. jobban megfelelő pénzegységre. — finnek az áttérésnek technikai meg oldása lehet különböző, éppen ezért jerrői kár szólani. Az azonban két­ségtelen, hogy a frankrendszer Kö­zépeurópában praktikusabban hasz­nálhmató, mint az egyéb rendsze­rek. Ugy hirlik, hogy az »uj« pénz­egységre áttérést, a mai mammuth számokról, valószínűleg akként ál­lapítják meg, hogy 100.000 pa­pirkoronát egyenlőnek vennének 7 aranykoronával. | Ezt a felfogást mindannyiunknak helyeselnünk lehet. Elfogadható­nak, sőt praktikusnak és jónak keh mondanunk. Azért ,mert a mai és a mult értékelésének nagyon jól megfelel. Ma ugyanis százezer ma­gyar papirkoronát, a schweizi tőzs­dén 7.26 schweizi frankka. vesznek egyenlőnek, illetve ennyit adnak a magyar százezresért. A jövőben pe­dig mi magyarok, a százeresért 7 aranykoronát adnánk. Ez viszont azt jelentené, hogy a magyar pénz­nek a schweizi frankkal szemben ágiója lenne, a magyar aranykoro­na többet érne, mint a frank. A különbség közei 4<>/o lenne a magyar pénz javára ,szem ben a régi idők 5%-os különbségével. — Regen- ugyanis közelítőleg 5°/o-al ért a magyar pénz többet, mint a frank, a lira stb. Ez az értékkü­lönbség megvolt a régi jó arany­koronánál is. Mindenki tudhatja, akinek módjában állott ezt tapasz­talnia pénzváltásoknál, vagy aki a különböző pénzegységek egymás­hoz való viszonyát ismerte. Az értékkülönbség magyarázata pedig rejlett magának az ötvözetnek ma­gasabb értékében. Minthogy pedig a régi magyar koronának reaktiválásáfól van szó, kézenfekvő, hogy az 1 o/o-os differencia miatt, komplikált átszá­mítási kulcsot alkalmazni, a pa­pirkoronáról az aranykoronára át­térésnél, nem volna észszerű. — Egyenesen káros volna más arányt választani, mint az emiitettet. Mert sem a 14500-as, sem a 14000-es, de sem a 15000-es osztószám nem felelne meg annyira jól, mint a 100.000 :7-hez. Az átszámítás ugyanis a 7-es számmal való szorzás és a 100.000-reI való osztás utján a legkisebb nehézséggel végezhető el bárhol, ahol a mammuth számok, aranykorona értékre lesznek átszá­mitandók. Egy számjeggyel szo­rozni és a szorzatból öt jegyet elvágni, gépies munka lesz. Ezt semmiféle üzletember nem kifogá­solhatja, mert az elemi iskolás gye­rekkel Is elvégezhető számítás. Itt reá kell mutatnunk arra a té­vedésre, amely szerint akkor, ha a papírkorona értéke a külföldön emelkedni fog, — amit remélni le­het. — az osztószámot 14000-re le­hetne venni. Tévedés, mert az osz­tószám a mai érték mellett is kisebb már, mint 14000. Ha pedig a pa­pírkorona emelkednék, az osztó­számnak tovább kellene csökkennie. A külföldi érték és az osztószám nagysága fordított viszonyban van és nem egyenes viszonyban. Mindeme meggondolások után csupán annyit kell még felhoz­nunk, hogy az elvesztegetett időkért kár, amelyek a mérlegvaló­diság és az aranykorona életbelép­tetéséig elteltek. Ezt gyorsabb tempóban is meg lehetett volna ol­dani. Amúgy »németesen !« Egy­szerű császárvágással ! Node. Ami késik nem múlik, amint azt az aranykorona és a mér­legvalódiság, meg sok egyébnél, amit itt már hangoztattunk, való­ban be is bizonyosodott. Csak az időért kár, amely elveszett ! Pisszer János. Modern parkok a régi városi kertek helyén. Villanylámpák égnek a Dessewffy és Károlyi téri parkokban A «Nyirvidék» tudósítójától. A városok fejlődésének történe­tében, hosszú évtizedek jelentenek olyan hatalmas átalakulást, mint amilyet Nyiregyháza városa az utóbbi alig két-három év alatt elért. A város naggyá, szép tevésének akarása itt nem csak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánult. S ez a néhány esztendő elegendő volt, hogy a tipikus poros alföldi városból, egyszerre országos vi­szonylatban álló, hatalmas nagy virágzó város legyen. Az idegenek, akik néhány év óta nem voltak városunkban, csodálkozva nézik azt a nagyarányú fejlődést, amit az uj köntösbe öltözött Nyiregy­háza mutat. Séta az újjávarázsolt kertekben. A Károlyi-térre ezelőtt ha vélet­lenül bevetődött az ember, ijedten menekült. A természet szépségeit megcsúfoló, elhanyagolt szemétle­rakodó hely volt. S most egy da­rab idevarázsolt városligeti sé­tányt látunk. Gyönyörű, üde pá­zsitja a városi virágkertészet leg­szebb ezernyi szinü virágaival van diszitve. Olyan a hatalmas virág­ágyak, mint a matyó terítő. Alig pár lépésnyire egymástól régóta óhajtozott padokra ülhetünk. Este ha kigyúl a villany, tündérfényben ragyog a kert. Gyönyörű, speciális sétány ivlámpái valósággal becsábit ják az embert. A kert közepén épül Lengyel Nándor cukrász pa­villonja. Néhány nap múlva telje­sen befejezve, készen várja az el­jövendő tavaszt, hogy megnyitva kapuit, ismét gazdagabbak legyünk egy kedves szórakozóhellyel. A Dessewffy-tér szinház előtti kerí­tés barrikádjait lebontották és itt is egy művészi kezekkel tervezett kert adja mejg a diszes harmóniát a színháznak és a methodista temp­lom szép épületének. A Széchenyi­téren kiépített oktogon legszebb dí­sze a városnak. Esténkint ha ki­gyúlnak a hatalmas Ívlámpák, olyan nyüzsgés van itt, mint a fővárosi Oktogonon. A nyíri homoH száműzetése A nehéz, tüdőt romboló pir las­sacskán már csak a mult kellemet­len emlékei közé fog tartozni. — Az utcák hatalmas porrétegeit tel­jesen száműzte az ujjonnnan lera­kott kőburkolat. A Bessenyei-tér és az utcák nagy része uí köntösbe öl­tözött. A katholikus templom mel­lett gyönyörű kis miniatűr kert épült. Itt van nagyvárosiasodá­sunk leghűbb bizonyítéka, a bér­autó állomás. Négy-öt autó áll ál­landóan a standon, hogy a konfli­sokat kiszorítva, bármelyik pilla­natban a közönség rendelkezésére álljanak. A Kis Ernő-utca válósá­gos sugár uttá lett kiépítve. A Ká­rolyi-kert és Ér-utca között egy uj utcát vágnak, ami a vasúttól a város szivébe a teheráru forgal­mat lesz hivatva lebonyolítani. A vá ros három legforgalmasabb helyén Október 2., 3. és 4-én A cigány Szigligethy Ede örökbecsű népszínműve. Főszerepben Rózsahegyi Kálmán Diadal ás Városi Mozgóban. fővárosi mintára illemhelyeket léte­sítenek. A főutcákat most szerelik fel hatalmas vas villanyoszlopokkal, aminek vakitó fényű ivlámpái fog­nak véget vetni a sokszor pana­szolt afrikai sötétségnek. A szellemeket szalonnával, disznózsírral, sőt párnával is ki lehet engesztelni. Két veszedelmes makói kuruzsló ci­gányasszony végig fosztogatta a kor­nyék hiszékeny népét. Akik a „ron­tásából élnek., Makóról jelentik: Hiába minden haladás, felvilágo­sodás, Makón és környékén még mindig bő aratásra találnak a bu­taság egyszerű vámszedői, a ku­ruzsló cigányasszonyok. Főleg az asszonyok közül kerül ki az ő adófizetőik tábora. Nem is lehet csodálkozni azon a csanádpa­lotai egyszerű földmivesasszonyon, akitől utolsó párnáját is kicsalták a rontást üző kuruzslók, nem lehet rajta csodálkozni, mikor makói uri asszonyok ma is állandó adófizetői a hires kártyavetőnőknek és jósnők nek. Egész cigánycsaládok van­nak, amelyeknek összes nőtagjai ku ruzslásból élnek. Egy ilyen kuruzs­ló-család három nőtagja került vég­re csendőrkézre Csanadpalotán. Jankó Demeternét, a most le­tartóztatott két cigányleány anyját a gyulai törvényszék nemrégen Ítél­te el három évi fegyházra. Az ügy felebbezés folytán jelenleg a Táb­lánál van. Az anya példáján nem okultak a lányok, legfeljebb annyit, hogy óvatosabban, körmönfontabb prak­tikákkal fosztogatták a hiszékeny asszonynépet. A tenyérből jóslás titka. Jankó Ilona és Rozália honvédi lakosok cserépedény és paprikaáru­sitás ürügyével házalták végig a környékbeli falvakat. Szóba elegyed tek mindenkivel, akivel lehetett, ki­kérdezték a szomszédokat egymás lügyéről-bajáról s mikor már eléggé informálódtak a pasas családi és egyéb körülményeiről, beállítottak hozzá is azzal, hogy most jöttek messzi városból, ha nem akar ven­ni az «asszonyság» paprikát meg edényt, hát legalább mutassa a te­nyerét, mert abból ők mindent ki­olvasnak. Legtöbbször nevetve, hitetlenkedve odatartotta a könyör­gő cigányasszony elé a tenyerét az «asszonyság» s itt kezdődött az <3 megcsalattatásának története. Meg­mondta a ;-ravasz cigányasszony a jámbor falusi asszonynak, hogy van egy beteg édesanyja, aki évek: óta beteg, egyre sorvad, hervad, de ugy jár az egész család, mert rontás van rajtuk. A másik csapodár menyecskének meg kiolvasta Jankó Rozi a mar­kából, hogy nem az urát, hanem' a Dani legényt szereti. De az ráí se néz addig, amig ő — mint már a Jankó Rozi — össze nem ku­ruzsolja a szivüket. Egy rontás 7 millió. A harmadik asszonyt meg azzal vitte lépre, hogy legelkeseredettebb haragosának az intrikáit fedte fel előtte, ugy mintha évek óta köztük élt volna. Azután ajánlkozott, hogy megrontja a gonosz ellenséget. Előbb azonban irást készített s Az Apolló MA bebizonyítja Darvinnak igaza van I

Next

/
Oldalképek
Tartalom