Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-01 / 221. szám

JSÍYÍRVIDÉK iim ni— ii mint illan un i 19'.4 5, október 1 . ^r .^ lJi l IgiBt—I biró a vármegye vezetősége s kü­lönösen Mikecz István alispán, Ré­vész Dezső özv. Márczyné zászló­anya, Fedor István a főszolgabíró képviseletében jelenlevő Bartha tb. főszolgabíró s a védnök-hölgyek és koszorús lányok egészségére ürí­tették poharukat. Nyirbogdány község intelligen­ciája azt a tapasztalatot szűrheti le az ünnepség tanulságául, hogy ha továbbra is egymást megértve, vállvetett munkálkodással segítik elő községük boldogulását, ugy né­pük hálája lesz az a babér, mely küzdelmüknek méltó jutalma le­end s az a vezetés, mely az t") kezükben van összpontosítva, iiy nyomdokon haladva, jólétet, meg­elégedést és boldogságot varázsol majd a legegyszerűbb kunyhóba is. Sétáló­Ma, szerdán utoljára Az évad legszebb filmje ! Francais Marion regénye Törvényen belül Főszerepben Norma Talmadge 7 és 9 órakor az Apollóban. Tanyai iskolák szerve­zése Szabolcsban. A kultuszminiszter Nyíregyházán való időzése alkalmával meggyőző­dött azon azon szomorú valóság­ról, melyet a hivatalos körök a sza­bolcsi analfabéták nagy számáról oly sokszor jelentettek és egyelőre 25 tanyai iskolaépület (tanterem és tanítói lakás) építéséhez járult hoz­zá a költségeknek 50 százalékát is meghaladó államsegéllyel. A szervezési sürgős akció, mely­nek élére a vármegye főispánja ál­lott, nyomban megkezdte műkö­dését. A főispán vezetésével lefolytatott helyszíni tárgyalások, melyeken a miniszter kiküldötte dr. Benisch Arthur, a tanyai országos iskola­szervezés programmjának tervezője és elkészítője adta meg a szaksze­rű utasításokat, felvilágosításokat, a következő eredményeket hozták létre: Ujfehértó határában épü/ 4 is­kola, mégpedig a nagymicskei, bo-­korhelyi, Mezőssy tanyai és ökör­kuti körzetekben, Nyirábrány ha tárában Felsőfülöp, Alsófülöp, Ber­nátrészben 1—1 iskola; Nyiracsá­don a belterületen 3 iskola; Nyir­adony határában Tamási pusztán 1 iskola; Balkány határában 4 is­kola, mégpedig Perked pusztán, Mo gyorós, Megyery és Reviczky— Jármy tanyákon, utóbbin 2 tante­remmel. Ezeket azért soroltuk fel elől, mert e területen az analfabéták szá­ma 92 -95 százalék. Nagykálló határában Görény-ta­ny4n; Nyíregyháza határában a Nádas és Siposbokori iskolák te­« hermentesitésére 1 iskola; Nyírbá­tor határában Bátorligeten 2 tan­teremmel létesülnek az uj 'iskolák, mindenütt megfelelő tanítói laká­sokkal. A tárgyalások tovább folynak és a nagybirtokokon létesítendő isko­lákkal együttesen rríMegy 40 U' tanterem és tanítói állás fog szer­vezhetni egy év alatt. Az uj iskolák létesítésében köz­reműködtek dr. Nánássy Andor és dr. Illés József nemzetgyűlési' kép­viselők is, akiknek kerületében van legtöbb szükség tanyai iskolákra. Az érdekelt községek mindenütt igyekeztek megragadni a kedvező alkalmat és a részükről megkívánt áldozatot kivétel nélkül megaján­lották. Szerencsés körülmény, hogy a vármegye főispánja ebben a tekin­tetben is annyira szivén viseli vár­megyéje érdekeit. Amióta meggyő­ződött, hogy Szabolcsvármegyében a tanyai körzetekben az elmaradott­ság annyira megdöbbentő, azóta minden lehető alkalmaf megragad a helyzet orvoslására és eddig is sokat javított a helyzeten, most egyenesen üstökén ragadta meg, az alkalmat és a legszükségesebb he­lyekre beosztva egyszerre 25 uj is­kolát biztosított Szabolcsvármegyé­nek, amely egy év alatt 40 uj is­kolára egészülhet ki, ami körülbelül 2400 olyan tankötelesnek teszi le­hetővé az iskolábajárást, akik eddig • az oktatás áldásaiban nem része­| sülhettek. 3 idők álmodozóit, hogy ilyennek képzelték-e a sajtószabadságot és a parlamentizmust, akkor megállapí­tást nyerne, hogy ezek az álmodo­zók nem képzelték a durvaság és prepotencia mai támadásait. Ok megépítették az állam épületét, de nem. számoltak a termeszek akna­munkájával. — Mindenkinek össze kell fogni az emberi lélek megmen­tésére, mely kívánja az örök erköl­csi értékek intézményes biztosítását, — s kívánja, hogy a keresztyén; kut­tura gyakorlatilag is érvényesüljön a gazdasági erők harcában. Bírák és ügyészek előtt peregnek le az emberi lélek tragédiájának leg szomorúbb jelenetei. Az állami és társadalmi regenerálódás nem nél­külözheti azokat a sociológiai ta­pasztalatokat, melyeket ők gyűjte­nek hivatásuk gyakorlatában. Azt kell akarnunk, hogy az imádott ma­gyar nemzet a bírói szék perspektí­vájából is kovácsolója legyen sorsá­nak. — Téved a racionalizmus, mert erkölcs nélkül nem lehet jog, és nem lehet igazságszolgáltatás er­kölcsi tartalom nélkül. — Fájdal­mas aggodalommal látjuk a nemze­tek egymásközötti viszonylatában a nemzetközi jognak azt az égbekiál­tóan igazságtalan eltolódását, amely osztály és hatalmi érdekek szolgála­tában áll. Ami a bírói és ügyészi kar anyagi Jérdekeit illeti, e tekintetben meg van győződve, hogy statusrendezési munkálatokból is sértetlenül 'kerül 'ki a bírói függetlenség és hatalom. Mindenkor kellő higgadtsággal és nyomatékkal fogjuk képviselni a testület erkölcsi és anyagi érdekeit csak egyet kívánunk : együttérzést, egységet, objektív, de plszánt, mindig törvényes és méltányos fel­lépést és támogatást. A szív érzelmét követem — fejez­te be beszédét Wolff Károly — mi­ikor a magyar birói és ügyészi kar ütőerére teszem kezem és tudom, hogy egy gondolatnak és érzésnek adok kifejezést, amikor szivem egész melegével üdvözlöm a ma­gyar birói Kar legdíszesebb méltó­ságának körünkben megjelent kép­viselőjét : Dr. Juhász Andort. — Megvagyok győződve, líogy ha a magyar birói és ügyészi karnak módjában lett volna érzelmei sze­rint valakit beültetni a Kúria elnöki székébe, akkor mindenki meditáció nélkül őt emelte volna pajzsra, aki­nél a magas méltóság nem zárja be a szív kamráit, hanem szeretetet és örömöt hint szét a kartársai lelké­be, szivébe. Ezután Székáts Aladár közigaz­gatási biró tartotta meg előadását arról, hogy milyen a jó magyar biró, — s lebilincselő előadásából egy tapasztalatokban gazdag, az életet átélő és átérző, mély kultu­ráju, nemes és gazdag élet tárult fel. Költői hangulatu bevezetés után meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a birói hivatás művészet, s annál nagyszerűbb, minél egysze­rűbb, természetesebb, s minél hűb­ben alkotódik meg benne a tények foszlányaiból megalkotott valódi igazság tündöklő köntöse. — A jo biró lelke örök egyetemes em­beri, mely jobbít, nemesebbit, sze­retetet önt szét, lelket lehel a meg­tévelyedett emberek lelkébe, s visz­.szavezeti őket a becsületes élet munkamezejére, az életörömök, az emberi szabadság értékelésére és megbecsülésére, Isten, haza és az emberiség szeretetének felismerésé­re. — Annál tündöklőbb az az íté­let, minél igazabb és egyetemes em­beribb, — s annál meggyőzőbb és megnyugtatóbb, minél több benne a jsziv, a lélek, a természet és az összemberi szeretet. — Végered­ményben a birói hivatás feltételei : a nagy kultura, ezen felépülő jel­lem és legnagyobb etika. — A fi­Egy soífőr borzalmas szerencsétlensége az országúton. Az öngyújtójától meggyulladt a benzinnal átitatott ruhája. Súlyos égési sebeket szenvedett. A «Nyirvidék» debreceni tudósi­tóiától. Borzalmas szerencsétlenség tör­tént szombaton este a hajdúböször­ményi országúton. Nagy Béla sof­főr utas nélkül az országúton ha­ladt, mikor az autót kisebb defek­tus érte. A soffőr neki állt és fá­rasztó, nehéz munka után sikerült neki az autót megjavítani. Munka­közben a ruhája leomlott benzin­nel és az egész öltözetét átitatta a banzin. Majd öngyújtójával vilá­gosságot akart csinálni, hogy az autó egyik szerkezetét megnézze, azonkívül ráakart gyújtani egy ci­garettára is. Az öngyújtójával azon­ban véletlenül hozzáért benzines ruhájához. A ruha pillanatok alatt meg" gyuladt és hatalmas lánggal égni kezdett. Nagy Béla kétségbeesetten kiálto­zott segítségért, de a közelében ak­kor senkisem járt és igy segítség sem érkezett. A soffőr mindenképpen igyeke­zett eloltani a tüzet, de az lobogva égett tovább és a következő perc­ben már a haja. is meggyuladt. — Ekkor a földre vetette magát és a földön hemperegve igyekezett a tüzet eloltani. Ez azonban csak nagynehezen si­került, a soffőr ezután a kiállott iz­galmak és rendkívül súlyos égési ss bek következtében eszméletlenül té­rült el a földön. Az arra járók talál­tak rá egy ór£ múlva. Nagy Bélát szombaton este be­szállították a debreceni egyetemi sebészeti klinikai telepre. Állapota életveszélyes, de az orvosok most már biznak felépülésében. Részletesen eddig még, nem hall­gatták ki . Nyiregyháziak részvétele a birák és ügyészek kecskeméti országos gyűlésén. 1927-ben Nyíregyházán lesz az országos gyűlés. (A »Nyirvidék« tudósítójától.; — Vasárnap tartották meg az orszá­gos nagygyűlésüket Kecskeméten a birák és ügyészek. Autók és kocsik sora várta a nagyszámú érkezőket. A nyíregyházi osztály részéről : Ze­lenka Lajos dr. kúriai biró, törvény­széki elnök, Szarka Sándor dr. kú­riai biró, Szirmay Lajos dr., Foltin Endre dr. törvényszéki birák, Bojt. ner Károly dr., Pcrényi Rudolf dr., Glatz Árpád járásbirósági elnökök, Lakató^ Lajos dr. járásbiró és Litte­ráty Dezső dr. titkár jelentek meg. A vendégek Juhász Andor dr. kú­riai elnökkel élükön megtekintették a várost, amely eleven valóságát mutatja Lestár Péter és Kada Elek országos liirü polgármesterek nagy alkotásainak. Vasárnap délelőtt 9 órakor az összes templomokban is­tentiszteletet tartottak, melyen a bi­rák és ügyészek is részt vettek,i s majd 10 órakor megjelentek a ref. jogakadémia évmegnyitó ünnepén, ahol Benedek Sándor dr. a közigaz­gatási bíróság másodelnöke elnö­költ, — s ezt követőleg 11 órakor (kezdődött a gyűlés a városháza disz (termében, ahol Wolff Károly a fő­udvarnagyi bíróság elnöke, mint az egyesület elnöke nyitotta meg az országos közgyűlést. Beszédében kiemelte, mikép az országos gyűlésnek nagyobb súlyt kiván biztosítani akkor, amidőn ezen közgyűlés keretébe beleakarja kapcsolni a társadalmi és állami lét problémáit. Az utolsó decenniu­mok világos bizonyítékai, hogy a lét folyamatos küzdelem, s hogy ny az elmúlt évtizedek relatív nyu­galmában nem vettük észre, mikép a létért való küzdelem szenvedő ala nyai főképen magunk vagyunk. — Az államok, hatóságok és ember­egyedek abban a meggyőződésben voltak, hogy az adminisztratív gé­pezet egyszerű lepergetése elegendő biztosíték a lét tenntartására. A történelmi tények, az emberi hullák­ból lett hegyek, államok és trónok összeomlása, országhatárok eltoló­dása mutatja, hogy paragrafusok rideg alkalmazásával és szuronyok nyers erejével nem lehet egy napról más napra megalkotni és biztosíta­ni a társadalmi és állami létet. Az összemberi lélek van súlyos válság­ban. — A birói termeket ostromló áradat nem szimpatikus jelenség, •— az egész emberi kultura veszede­lemben van. Minden szép, igaz, jó és nemes ellen intézett támadások az általános társadalmi krizis krité­riumai. Az emberi lélek megmenté­sére össze kell fogni templomnak, államnak és társadalomnak. Kétség­telen tény, hogy a ma bíráinak több önuralomra, nagyobb önmérséklet­re és erejének intenzív kifejtésére van szüksége, mint az úgynevezett relatív nyugalom klasszikus birái­nak. A történelem bizonyitja, hogy sok tétel, melyet a múltban exióma­ként tiszteltek, — végeredményben hasznavehetetlen frázisnak bizo­nyult. A jelen események pedig kiáltják, hogy a nyers erő akna­munkájával szemben nem elegendő a letargikus és konservativ nyuga­lom. Ha tetemre hívhatnánk a 48-as

Next

/
Oldalképek
Tartalom