Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-10 / 153. szám

56 1925, julius 1. Budapest fürdőváros. Irta: Szviezsényi Zoltán ny. minisz" teri tanácsos, a Budapest Fürdőváros Eg;estilet igazgatója. Élénk emiékezetünkben van Jó­zsef Ferenc kir. herceg nagy­szabású elnöki székfoglalója, me­lyet a Budapest Fürdőváros Egye­sület május 19-iki közgyűlésén mondott. Valóban dicső emlékezetű dédapja, a Palatínus nyomdokain halad az ifjú királyi herceg, aki­nek családjában mindig tradíció volt Budapest szeretete. Főváro­sunk ujabb fejlődése úgyszólván öss2e van forrva a nádor család­jával. Mit jelent Budapest az ország gazdasági életében ? Budapest — ahogyan József kir. herceg találóan mondotta — az ország szive és ha ez a sziv nem működik rendesen, ha a vérkeringés rossz, megbénul az egész ország. Budapest Nagy­magyarország fővárosanak indult és ma egy csonkaország egyetlen reménysége. Egykori nagyságunk­ból ez maradt meg érintetlenül és Magyarországot kifelé ma ugyszól ván 'Budapest reprezentálja. Ami ma európai értelemben vett kultura van nálunk, az úgyszólván kim ­rül Budapesten. Bécs, a volt monarchia büszke császárvárosa szintén megérezte az összeomlást, de hogy világváros je­lentőségéből ne veszítsen, minden gondját az idegenforgalom növelé­sére fordította.' Ha Budapest nem akar lemaradni a világvárosok ver­senyében, akkor neki is uj fejlődé­si lehet,"segekről keli gondoskodni rrík közül József kir. herceg hár­mat jelölt meg a főváros számára : Budapest legyen az átmeneti euró­pai kereskedelem főhelye, ahol Ke­let produktumai Nyugat termékei­ve* kicserélődnek; legyen a gyó­gyulásra és üdülésre vágyó embe­riség zarándokhelye, amire párat­fan gyógyhatású vizei predeszti­nálják; legyen egy nagy európai kulturcentrum, ahol Nyugat kul­túrája a Kelet színpompás fantáziá­jával felfrissülve íj irányokat hir­det. Budapestnek két olyan tényezője van, amely a fejlődés útját biz­tosítja: páratlan fekvése, és kiváló változatos gyógyvizei. Ezeket keh okszerűen kihasználnunk, hogy csonka hazánk fővárosa a világ-i városok versenyeiben le ne marad­jon. Igy válik elsőrangú problé­mává az idegen forgalom kérdése. Ha Budapestet minél több idegen fogja felkeresni, hogy itt fürdőit használja, hogv itt kereskedelmi ügyleteit lebonyolítsa és hogy itt uj irodalmi és művészi impressziók ra tegyen szert, akkor megindul az egészséges vérkeringés a periferiák felé is és az erős sziv friss vért visz át a beteg testbe. Az idegenforgalom növekedésével uj kereseti alkalmak nyílnak, enyhül a szociális nyo­mor, csökken a munkánélküliség. Országos érdek tehát, hogy meg­maradt értékeink közül az egyik legbecsesebbet, Budapestet naggyá virágzóvá tegyük. A »Budapest Fürdővárosának nem szabad csupán jelszónak ma­radnia, hanem élő valóságként kell ebben a kifejezésben foglalt célnak az egész ország köztudatá­ba átmennie. Budapestet divatossá, népszerűvé és ismertté kell tenni a világ közvéleménye előtt és ebben j minden magyar embernek elől kell j járnia. \ Széchenyi István álma volt Bu­dapestnek világvárossá való fej­lesztése és ehhez az első alapokat ő rakta le. A változott idők uj megoldási módozatokat parancsol­nak és uj embereket kívánnak. Az ifjú királyi herceg kijelölte a fej­lődés útjait, adja Isten, hogy ő le­gyen az a kiválasztott férfiú, aki­nek fiatalos energiája, szélesen ( megalapozott tudása és fővárosunk | iránt érzett szeretete uj díszhez, uj szerephez és solia nem látott fejlő­déshez juttassa Budapestet. A súlyban és jelentőségben, anyagi és szellemi javakban meg­növekedett Budapest lehet az a kiindulási pont, amely útjainkat az integritás felé vezeti. A „Eansz" akciója a nyugdíjasokért. Tisztviselő gyűlés a törvényszék esküdtszéki termében. Nyíregyháza, julius 9. Saját tudó­sítón któf . A nyaralási idő beköve .kezese da­cára szépszámú közönség gyűlt ösz­sze a kir. törvényszék esküdtszéki termében, ameJyen a közszolgálati alkalmazottaknak minden csoport­ja képviselve vo'lt és igy a tényle­gesek és nyugdijasok egyértelrflü­leg tiltakoztak a jobb sorsra érde­mes, csak a nyugdijukból való meg­élésre kényszeritett kartársák, üjab­bi megrövidítése ellen. A gyűlést Ragó József dr. elnök nagy körültekintéssel vezette. Luka Jenő főtitkár beszámolt az egyesü­két működéséről, amely statisztikai adatokra támaszkodva főleg a fize­tések rendezéseért folyó harcokban merült ki. A megdönthetetlen szám­sorok arra késztették Bethlen mi­niszterelnököt ,hogy Genfben p. Kansz által szolgáltatott adatokra tá maszkodva, jogosnak hirdette az 50 százalékos felemelés kérését, mert ez esetben érték volna el cs;ik a közszolgálati alkalmazottak az osztrák kartársak létminimumát. — Beszámolt a jó tanuló gyermekek jutalmazásáról, a kedvezményes áru közszükségleti cikkekről és más folyó ügyekről. "Ezek után Siposs Árpád jegyző olvasta fel a RuShnyay József nvug. állampénztári főnök memorandu­mát, mely szerint a nyugdijasokat immár harmadízben éri sérelem, ha a ténylegeseknek á most beígért 15 százaiékos emelést megadják. A négy oldalas és törvényszakaszokra támaszkodó, hatalmas indokolás feltárta ,hogy a ténylegesek sem kapnak fizetésemelést, mert hisz a járandóságuk nem lesz több, mint amennyit eddig fizetés és segély cí­mén kézhez vettek. Annái sérelme­sebb tehát, hogy ha a nyugdíjaso­kat ismét kizárják a címváltoztatás által fizetésemelésnek nevezett ki­utalásokból. Bekény Aladár ny. min .tanácsos hatalmas beszédben azt fejtegette, hogy a tisztviselők Sorsát intéző miniszteri tanácsosok, államtitkárok és más magasrangu tisztviselők ne felejtkezzenek meg arról ,hogy ők is lehetnek', rövidesen nyugdijasok, amikor megérzik a terhét a mostani veszedelmes pre­cedensnek. Ragó József dr. azt mutatta ki, hogy a szanáiás kezde­tekor leszögezték minden alkalma­zottnak azt a járandóságát, amely­nél kevesebbet nem lehet adni neki, mert másképpen nem kapja meg a létminimumot. Ezzel szemben ma az a helyzet,, hogy a piaci árak ugy alakultak, hogy ma még a 15 száza­lékos emelés esetén sem képes any­nyi és olyan minőségű cikket vásá­rolni az a tényleges vagy nyugdí­jas tisztviselő, mint a szanálás kez­detén tehette. A szanálási törvényt is megsértik tehát az intézők, ami­kor nem adnak olyan értékű fizető­eszközt az embereknek, mint a szanáiás megindításakor. — A pénz nek az értékét ugyanis nem Zürich­ben kell nézni, mert' fizetésünket mi nem költhetjük el külföldön, hanem idehaza, a napi piacokon,, amelynek emelkedő tendenciáját egészen más erők duzzasztják, mint a világpiacokét. A naggyüiés egyhangúlag fogad­ta el Ruhnyay József határozati ja­vaslatát éspedig a Ragó József pót­lásával egyetemben. Fejiratában rá­mutatott arra is, hogy a központ memorandumában foglaltakkal mindezekben egyetért, de szükséges nek tartja mégis a vidéki gyüiések megíartását ,ameiyből láthatja a központ, hogy; a Vidéki szervek nern csak aggódással' figyelik a fejlemé­nyeket, hanem a küzdelemben is részt kívánnak venni. Féríi, női és gyermek­harisnfáh legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrínyi Ilona-ntew, 5. Ujabb hólabda szédelgés lost nem ingyen cipőt, hanem a változatosság kedvéért Ingyen vásznat ígérnek. — A debreceni iparkamara figyelmeztetése a közönséghez. A debreceni kereskedelmi és ipar- 1 kamara a következő felhívást in­tézte a közönséghez: Ismeretes a nagyközönség előtt a Keresztury cég által indított cipő hólabda szédelgés, amelynek a kir. Járásbíróság azon ideiglenes intézkedése vetett végett, meiy sze­rint 100 millió pénzbírság terhe alatt Keresztury Bélát hólabda szerződé­sek további kötésétői eltiltotta. Egy ideig szüneteitek is ezek a visszaélé­sek, hogy- mostan annál erőteljeseb­ben kapjanak lábra más szakmák­ban. Most már nemcsak a cipőt akarják egyesek más pénzén besze­reznie'maguk részére, .hanem a mu zsikáíis hajlandóságuak hiányzó Ibach zongorájukat, mások a tőzs­dei kracií következtében elvesztett autójukat, a tőkét néikülöző tőke­pénzesek pedig a külföldi tőke be­áramlását akarják az úgynevezett aranyeső rendszerrel megszerezni, illetőleg biztosítani. Az F. W. Stap­per amsterdami cég nagystiiü szé­delgése ez, amelytől a kereskedel­mi és iparkamara a közönségei óva inti. Ne tévessze meg a fogyasz­tóközönséget az, hogy egynéhány szerencsés egyén a körlevélben em­lített tárgyakhoz, illetőleg pénzhez hozzájutott, mert a postai szállítás megvonása az emiitett cégtől min­den pillanatban bekövetkezhetik s akkor a befizetett pénz oda fog vesz j ni. Jelenleg is csak már ugy tudja i az emiiíett cég az egyes küldemé- 1 nyeket elküldeni, hogy Belgiumon keresztüí és nem cégéres borítékok­ban intézi levelezését, azonban en­nek a visszaélésnek az elfojtására is röv ;d időn belül meg fog történ­ini a kellő intézkedés. A Keresztury cég szédelgései idején a kamara fi­gyelmeztetésére igen sokan nem hallgattak, azonban akkor, amikor megszűnt a cipők küldözgetése, azok, akik a kamara figyelmezteté­sét fölényesen megmosolyogták, egymásnak adták a kilincset a ka­maránál s azután érdeklődtek, hogy most már mitévők legyenek? A másik nagyarányú szédelgést Biasskó Bertalan Budapest Teréz­körut 21. szám aiatti cég üzi még­pedig a változatosság kedvéért vá­szonban. Figyelmezteti a kamara a közönséget, hogy nevezett cég eilen az eljárás szintén folyamatban van s az eiőzetes intézkedéssel az áruk további küldését rövid időn beiül meg fogják akasztani, vala­inlint a postai száiJitás jogát is meg­fogják vonni. Saját érdekében cse­lekszik tehát mindenki, ha az anya­gi veszteségek elkerülése * végett tartózkodik szelvények vásárlásától és terjesztésétől. I Piadal Ma csütörtökön utoljára Nagy kacagó est FI x-F o x vigjáték attrakciója Kerek egy pofont Nagy burleszk-vígjáték. Főszerepben És a kísérő műsor. Előadások 7 és 9 órakor. Jön Jön A végzetes házasság Lilían Gsch. Ma csütörtökön utoljára A francia filmgyártás remeke Varrónő és attasé szerelme (colette> Gaston Roudes világhírű regénye 8 felvonásban és a kisérő műsor. Eíőadasok V*8 és 1/ 4tO-kor. Legközelebbi műsor Larsac asszony íeánya A versíillesi szépségtilm, melynek szereplőit a párisi rendőrség betekig fogva tartotta. Péntektől a Diadalba, RODOLPH YALENTINO (A jeges halál) legújabb filmjében LILIÁN GISCH (A végzetes házasság) legszebb filmjében Vasárnapig a Diadalba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom