Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-29 / 219. szám

.ríyDFarinfeic 1925. szeptember 27. Szőlőtermelésünk válsága. Irta : Szánthó Menyhért dr. miniszteri tanácsos. Válságban a magyar szőlőgazdaság, mert nem tudja a termést értékesíteni és nincs piaca a bornak. A bor nem elsőrendű életcikk, hanem élvezeti cikk. Azok az országok, melyek a magyar bornak állandó vevői voltak, a háború folytán elszegényedtek. A tömegek vevőképessége megfogyatkozván, elsősorban a nélkülözhető árucikkek beszerzéséről mondottak le vagy azok fogyasztását tetemesen mérsékelték. A bor iránt való kereslet egész Közép-Európában megfogyott, a piac állandóan lanyhább lett és igy az értékesítés lehetősége nagyot csökkent. Ha a háború utáni árakat, akár az aranyparitáshoz, akár a termelési költségekhez viszonyítjuk, azt látjuk, hogy az elsőrendű életszükséglet cikkek, amilyen például a buza vagy a zssir, megtartották régebbi áruk színvonalát, sőt azt meg is haladták. Hallottuk azt a kijelentést, hogy a buza arany. Bezzeg a bor forgalmi ára jóval alatta van az aranyparitásnak. De a szőlősgazdára nézve a legfontosabb a szőlő és a bor termelési költségei (napszám, rézgálic, szénkéneg, hordó stb.) igen megdrágultak és a szőlő termelés gazdasági mérlegét megrontották. Volt már a magyar szőlőgazdaság válságos helyzetben. Ebből a válságból fölemelkedett uj szőlő telepítésével, a fajok megválasztásával és a vész leküzdésére alkalmas művelődési alkalmakkal ugy, hogy jelenleg uj szőlőtermelésünk meghaladja ,a filokszéra-vész előtti terméseket. A mai válság az értékesítés nehézsége. És ez nem muló jelenség, hanem olyan, hogy annak még a fokozásával kell számolni. 1919-ben az Amerikai Egyesült Államok törvénybe iktatták a szesztilalmat. Száztizmillió ember — a legjobb fizetőképességüek — nem jöhet többé számitásba a bor értékesítése szempontjából. Számolni kell azzal, hogy a szesztilalom propagandája tovább terjed és mindig többen lesznek, akik a borról, mint italról lemondanak. A magyar szőlősgazda tehát legjobban " teszi, ha szőlőgazdaságát mindinkább ugy igyekszik berendezni, hogy a szőlőt gyümölcs alakjában értekesitse és ne kelljen bort préselnie belőle. Van a szőlőnek „sok olyan feldolgozási módja, amellyel erjesztés nélkül is lehet azt értékesíteni. Ilyen a szőlőmézszörp és szőlőlekvár készítés. Ilyen a must besüritése és pasztörizálása. Bizonyára vannak a konzerválásnak és feldolgozássnak olyan módjai, amelyeket gazdaközönségünk nem ismer és nem gyakorol eléggé. A Népegészségügyi Muzeum fentartására az utóbbi időben közhasznú egyesület alakult, a Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség neve alatt, amely egyesület egyebek közt, azt is céljául tűzte ki, hogy a szőlő konzerválására és erjedés nélküli feldolgozására szolgáló módszereket tanulmányozza és annak eredményét propagálja. Kívánatos volna, ha gazdaközönségünk ezt a tevékenységet saját tapasztalataival vagy anyagi hozzájárulásával támogatná, mert ezzel közérdekű célt szolgálnak. Be kell látnunk azt, hogy a szőlő kierjesztésével nagy táplálóérték semmisül meg. Maga a szőlő a legnemesebb gyümölcsök egyike: üdítő íze, finom zamatja és tápláló értéke van* ugy, hogy gyönge egészségű ember is élvezheti. A borból ez majdnem mind hiányzik. Magyarország évi szőlőtermelése 4—5 millió mázsa. Ebben közel £gy millió mázsa cukor van, tehát több mint az ország évi cukorfogyasztása, amit cukorrépából állítunk elő.. Ez a fontos táplálóérték méltóvá teszi a szőlőt arra, hogy mindent megtegyünk annak konzerválására és terjesztésére. Hét napi fogházra ítélték a Tiszántúli Hírlap szerkesztőjét, mert Szomjas Gusztáv tiszalöki földbirtokos, volt főispánról ^ sértő cikksorozatot irt. (A »Nyirvidék« debreceni tudósítójától. Tiszántul-szerte ismeretes az a hosszas személyes indokokból fakadó hajsza, amelyet Reitz János ny. állatorvos folyfat már évek óta különböző lapjaiban s ujabban a Tiszántúli Hirlap-ban Hajdú vármegye volt köztiszteletben álló főispánja, Szomjas Gusztáv nemzetgyűlési képviselő, földbirtokos ellen. Reitz Jánost e hajsza miatt egy ízben már elítélte a bíróság ^zonban Szomjas Gusztáv legutóbb ismét kénytelen volt a bíróság elé állítani az elnyűhetetlen erkölcsitészt, aki, bár időközben ko

rmánypárti szerkesztővé vedlett, .nem szűnt meg állandóan támadni Szomjas Gusztávot, aki tudvalevőleg az egységes párt egyik legtekintélyesebb tagja. A Tiszántúli Hirlap 1925. junius 13-iki számban R• J. jelzéssel »Vázlatkönyvből ' cim alatt Reitz János vezércikket közölt, amely iskolapéldája volt a destruktív lapoktól elsajátított úgynevezett >>fejlett technikának«, amely a sorok között bujkálva akar menekülni a törvény sujtókeze elől. A vezércikk — bár a név egyáltalán sehol sem volt kiírva — Szomjas Gusztáv közéleti szereplésével foglalkozott és pedig olyan formában s tenorban ,hogy Szomjas Gusztáv becsületsértés miatt feljelentést tett Reitz János ellen. Reitz békülni szeretne A becsű letsértési üggyel szombaton délután 3 órakor foglalkozott a debreceni Kir. törvényszék Lakatos Gábor tanácselnök elnöklete alatt működő tanácsa. Reitz János nacionaléjának felvétele után Lakatos tanácselnök ismertette a vádiratot, amely szerint a vádtanács egy rendbeli folytatólagosan elkövetett becsületsértés miatt emelt vádat Reitz János ellen. Ezekután az elnök kísérletet tett arra, hogy a felek az ügyet békésen intézzék el. A kínálkozó alkalmon kapva-kapott a vádlott. Kijelentette, hogy egyéni integritásában abszolúte nem akarta sérteni Szomjas Gusztávot s erről szívesen hajlandó is lett volna Írásbeli nyilatkozatot tenni, azonban Szomjas pusztáv nem fogadta el a bocsánatkérést. 1 Szeptember 28, 29. A 1 MARION DAVIS I € S Marié de Bourbon hercegnő 1 világfilmje Janice Meredith | $1 a j r I | M 1 1 iSzaoaasag vag

? halai 1 Diadal és Városi Mozgó. | li «Ez kérem egy eszmei elgondolása Miután a békéltetési kísérlet meghiúsult, kezdetét vette Reitz János kihallgatása. Az elnök kérdéseire a vádlott előadta, hogy bűnösnek nem érzi magát, mert — bár pár pillanattal előbb még hajlandó lett volna a bocsánatkérésre — azt állította, hogy a cikk nem Szomjas Gusztávra vonatkozott. — Ez kérem egy eszmei elgondolás — mondotta Reitz — egy' általános cikk, melynek egy sora sem vonatkozik a főmagánvádlóra. — Igaz-e, hogy máskor is több' cikkben támadta Szomjas Gusztávot, — kérdezte meg erre az elnök, mire Reitz János a következő meglepő választ vágta ki: — Soha! Egyetlen egyszer sem.f!) zetgyülési képviselő kihallgatására Ezután Szomjas Gusztáv nemkerűlt a sor. Két-három pártban egyszerre Az elnök kérdésére Szomjas Gusztáv elmondotta, hogy a Reitz cikkét debreceni ismerősei a legnagyobb felháborodással mutogatták neki, mint olyan Írásművet, ami ő reá vonatkozik. Végighaladva a cikk egyes kitételein, adatokkal bizonyította Szomjas Gusztáv, hogy Reitz csakis ő reá vonatkoztathatta a cikket, mert az abban felsorolt dolgok megegyeznek az ő körülményeivel és közszereplésének momentumaival. Ezután elmondotta Szomjas Gusztáv, hogy Reitz Jánosnak állandóan politikai ambíciói voltak s végigment már az összes létező pártokon. Mint kisgazdaképviselő is fellépett, de miután megbukott és ezt a bukást neki tulajdonította, sorozatosan támadta őt. Mint kormánypárti lapszerkesztő még most is állandóan támadja őt, amit csak ugy képzelhet el, hogy most is valami más pártban van, mert hiszen Reitz két-három pártban is benne volt egyszerre. Ezután Reitz János próbált mentegetődzni, majd dr. Fráter Pál nemzetgyűlési képviselő, ügyvéd, a sértett jogi képviselője tartott nagyhatású beszédet, amelyben utalt arra, hogy Reitz az inkriminál,, cikket azután tette közzé, hogy egy Szomjas Gusztáv által indított sajtóperében elmarasztalták. Egyben nagyszerű logikával és erélyes szavakkal utasította vissza a vádlott tagadásban kimerülő «gyerekes» védekezését. Utána Reitz próbált ismét mosakodni, miközben kijelentette, hogy az ő erkölcsi felfogása szerint a cikkben nincs semmi becsületsértés s hosszasan igyekezett is bizonyítani ezt az állítását. Hét nap/* fogház A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza s mintegy órai tanácskozás után kihirdette az ítéletet. A bíróság folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében mondotta'ki bűnösnek Reitz Jánost s ezért őt 7 napi fogházra s 500.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolásában megállapította a bíróság, hogy Reitz JáIrodalmi esték az Apollóban Kedden Szerdán Francis Marion hires regénye Törvényen belül főszerepben Norma Talmadge