Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-29 / 219. szám

.ríyDFarinfeic 1925. szeptember 27. Szőlőtermelésünk válsága. Irta : Szánthó Menyhért dr. miniszteri tanácsos. Válságban a magyar szőlőgaz­daság, mert nem tudja a termést értékesíteni és nincs piaca a bor­nak. A bor nem elsőrendű élet­cikk, hanem élvezeti cikk. Azok az országok, melyek a magyar bor­nak állandó vevői voltak, a háború folytán elszegényedtek. A töme­gek vevőképessége megfogyatkoz­ván, elsősorban a nélkülözhető árucikkek beszerzéséről mondottak le vagy azok fogyasztását teteme­sen mérsékelték. A bor iránt való kereslet egész Közép-Európában megfogyott, a piac állandóan lanyhább lett és igy az értékesítés lehetősége nagyot csökkent. Ha a háború utáni árakat, akár az aranyparitáshoz, akár a termelési költségekhez viszonyítjuk, azt lát­juk, hogy az elsőrendű életszük­séglet cikkek, amilyen például a buza vagy a zssir, megtartották régebbi áruk színvonalát, sőt azt meg is haladták. Hallottuk azt a kijelentést, hogy a buza arany. Bezzeg a bor forgalmi ára jóval alatta van az aranyparitásnak. De a szőlősgazdára nézve a legfonto­sabb a szőlő és a bor termelési költségei (napszám, rézgálic, szén­kéneg, hordó stb.) igen megdrágul­tak és a szőlő termelés gazda­sági mérlegét megrontották. Volt már a magyar szőlőgazda­ság válságos helyzetben. Ebből a válságból fölemelkedett uj szőlő telepítésével, a fajok megválasztá­sával és a vész leküzdésére alkal­mas művelődési alkalmakkal ugy, hogy jelenleg uj szőlőtermelésünk meghaladja ,a filokszéra-vész előtti terméseket. A mai válság az értékesítés ne­hézsége. És ez nem muló jelen­ség, hanem olyan, hogy annak még a fokozásával kell számolni. 1919-ben az Amerikai Egyesült Államok törvénybe iktatták a szesz­tilalmat. Száztizmillió ember — a legjobb fizetőképességüek — nem jöhet többé számitásba a bor ér­tékesítése szempontjából. Számolni kell azzal, hogy a szesztilalom propagandája tovább terjed és mindig többen lesznek, akik a bor­ról, mint italról lemondanak. A magyar szőlősgazda tehát legjob­ban " teszi, ha szőlőgazdaságát mindinkább ugy igyekszik beren­dezni, hogy a szőlőt gyümölcs alak­jában értekesitse és ne kelljen bort préselnie belőle. Van a szőlőnek „sok olyan fel­dolgozási módja, amellyel erjesz­tés nélkül is lehet azt értékesíteni. Ilyen a szőlőmézszörp és szőlő­lekvár készítés. Ilyen a must be­süritése és pasztörizálása. Bizonyá­ra vannak a konzerválásnak és feldolgozássnak olyan módjai, ame­lyeket gazdaközönségünk nem is­mer és nem gyakorol eléggé. A Népegészségügyi Muzeum fentartására az utóbbi időben köz­hasznú egyesület alakult, a Nép­egészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség neve alatt, amely egyesü­let egyebek közt, azt is céljául tűzte ki, hogy a szőlő konzerválására és erjedés nélküli feldolgozására szolgáló módszereket tanulmányoz­za és annak eredményét propa­gálja. Kívánatos volna, ha gazda­közönségünk ezt a tevékenységet saját tapasztalataival vagy anyagi hozzájárulásával támogatná, mert ezzel közérdekű célt szolgálnak. Be kell látnunk azt, hogy a szőlő kierjesztésével nagy táplálóérték semmisül meg. Maga a szőlő a legnemesebb gyümölcsök egyike: üdítő íze, finom zamatja és tápláló értéke van* ugy, hogy gyönge egészségű ember is élvezheti. A borból ez majdnem mind hiány­zik. Magyarország évi szőlőterme­lése 4—5 millió mázsa. Ebben kö­zel £gy millió mázsa cukor van, tehát több mint az ország évi cukorfogyasztása, amit cukorrépá­ból állítunk elő.. Ez a fontos táplálóérték méltóvá teszi a szőlőt arra, hogy mindent megtegyünk annak konzerválására és terjesztésére. Hét napi fogházra ítélték a Tiszántúli Hírlap szerkesztőjét, mert Szomjas Gusztáv tiszalöki földbirtokos, volt főispánról ^ sértő cikksorozatot irt. (A »Nyirvidék« debreceni tudósí­tójától. Tiszántul-szerte ismeretes az a hosszas személyes indokokból fa­kadó hajsza, amelyet Reitz János ny. állatorvos folyfat már évek óta különböző lapjaiban s ujabban a Tiszántúli Hirlap-ban Hajdú vár­megye volt köztiszteletben álló főis­pánja, Szomjas Gusztáv nemzet­gyűlési képviselő, földbirtokos el­len. Reitz Jánost e hajsza miatt egy ízben már elítélte a bíróság ^zonban Szomjas Gusztáv legutóbb ismét kénytelen volt a bíróság elé állítani az elnyűhetetlen erkölcsi­tészt, aki, bár időközben ko rmánypárti szerkesztővé vedlett, .nem szűnt meg állandóan támadni Szom­jas Gusztávot, aki tudvalevőleg az egységes párt egyik legtekintélyesebb tagja. A Tiszántúli Hirlap 1925. ju­nius 13-iki számban R• J. jelzéssel »Vázlatkönyvből ' cim alatt Reitz János vezércikket közölt, amely iskolapéldája volt a destruktív la­poktól elsajátított úgynevezett >>fejlett technikának«, amely a so­rok között bujkálva akar menekülni a törvény sujtókeze elől. A vezér­cikk — bár a név egyáltalán sehol sem volt kiírva — Szomjas Gusztáv közéleti szereplésével foglalkozott és pedig olyan formában s tenor­ban ,hogy Szomjas Gusztáv becsü­letsértés miatt feljelentést tett Reitz János ellen. Reitz békülni szeretne A becsű letsértési üggyel szomba­ton délután 3 órakor foglalkozott a debreceni Kir. törvényszék Laka­tos Gábor tanácselnök elnöklete alatt működő tanácsa. Reitz János nacionaléjának felvétele után La­katos tanácselnök ismertette a vádiratot, amely szerint a vádta­nács egy rendbeli folytatólagosan elkövetett becsületsértés miatt emelt vádat Reitz János ellen. Ezekután az elnök kísérletet tett arra, hogy a felek az ügyet béké­sen intézzék el. A kínálkozó alkal­mon kapva-kapott a vádlott. Kije­lentette, hogy egyéni integritásában abszolúte nem akarta sérteni Szom­jas Gusztávot s erről szívesen haj­landó is lett volna Írásbeli nyilat­kozatot tenni, azonban Szomjas pusztáv nem fogadta el a bocsánat­kérést. 1 Szeptember 28, 29. A 1 MARION DAVIS I € S Marié de Bourbon hercegnő 1 világfilmje Janice Meredith | $1 a j r I | M 1 1 iSzaoaasag vag ? halai 1 Diadal és Városi Mozgó. | li «Ez kérem egy eszmei elgondolása Miután a békéltetési kísérlet meg­hiúsult, kezdetét vette Reitz János kihallgatása. Az elnök kérdéseire a vádlott elő­adta, hogy bűnösnek nem érzi ma­gát, mert — bár pár pillanattal előbb még hajlandó lett volna a bocsánatkérésre — azt állította, hogy a cikk nem Szomjas Gusz­távra vonatkozott. — Ez kérem egy eszmei elgondo­lás — mondotta Reitz — egy' álta­lános cikk, melynek egy sora sem vonatkozik a főmagánvádlóra. — Igaz-e, hogy máskor is több' cikkben támadta Szomjas Gusz­távot, — kérdezte meg erre az el­nök, mire Reitz János a következő meglepő választ vágta ki: — Soha! Egyetlen egyszer sem.f!) zetgyülési képviselő kihallgatására Ezután Szomjas Gusztáv nem­kerűlt a sor. Két-három pártban egyszerre Az elnök kérdésére Szomjas Gusztáv elmondotta, hogy a Reitz cikkét debreceni ismerősei a legna­gyobb felháborodással mutogat­ták neki, mint olyan Írásművet, ami ő reá vonatkozik. Végighaladva a cikk egyes kitételein, adatokkal bizonyította Szomjas Gusztáv, hogy Reitz csakis ő reá vonatkoztathatta a cikket, mert az abban felsorolt dolgok megegyeznek az ő körülmé­nyeivel és közszereplésének mo­mentumaival. Ezután elmondotta Szomjas Gusztáv, hogy Reitz Já­nosnak állandóan politikai ambí­ciói voltak s végigment már az összes létező pártokon. Mint kisgazdaképviselő is fellé­pett, de miután megbukott és ezt a bukást neki tulajdonította, soro­zatosan támadta őt. Mint kormány­párti lapszerkesztő még most is ál­landóan támadja őt, amit csak ugy képzelhet el, hogy most is valami más pártban van, mert hiszen Reitz két-három pártban is benne volt egyszerre. Ezután Reitz János próbált men­tegetődzni, majd dr. Fráter Pál nemzetgyűlési képviselő, ügyvéd, a sértett jogi képviselője tartott nagy­hatású beszédet, amelyben utalt ar­ra, hogy Reitz az inkriminál,, cik­ket azután tette közzé, hogy egy Szomjas Gusztáv által indított saj­tóperében elmarasztalták. Egyben nagyszerű logikával és erélyes sza­vakkal utasította vissza a vádlott tagadásban kimerülő «gyerekes» védekezését. Utána Reitz próbált ismét mo­sakodni, miközben kijelentette, hogy az ő erkölcsi felfogása sze­rint a cikkben nincs semmi becsü­letsértés s hosszasan igyekezett is bizonyítani ezt az állítását. Hét nap/* fogház A bíróság ezután ítélethozatal­ra vonult vissza s mintegy órai tanácskozás után kihirdette az íté­letet. A bíróság folytatólagosan el­követett becsületsértés vétségében mondotta'ki bűnösnek Reitz Já­nost s ezért őt 7 napi fogházra s 500.000 korona pénzbüntetésre ítél­te. Az ítélet indokolásában megál­lapította a bíróság, hogy Reitz Já­Irodalmi esték az Apollóban Kedden Szerdán Francis Marion hires regénye Törvényen belül főszerepben Norma Talmadge

Next

/
Oldalképek
Tartalom