Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-27 / 218. szám

1925. szeptember 537. jsíyírvidék 11 a jóindulattól — célzások estek stafirungra s a sajt és gyümölcsül tán az öregek oly diszkréten telepedtek ki a verandára. A fiatalember annyit érzett, hogy faem teheti be a lábát annyi boldogság és szivmelengető reménység színhelyére. De abba se tudott belenyugodni ,hogy örökké a titok fátyola takarja el előle a szakítás okat. Nagyon tapintatosan, de acélos szívóssággal kutatni, nyomozni kezdett hát s a napokban nagy ámulatára, még nagyobb fölhábo(rodására a következőket tudta meg: Egyik délután a háztulajdonosékat valamelyik idősebb nőrokonuk látogatta meg. A sok szóbeszéd folyamán sor került a fiatalok dolgára is. — Igaz, hogy komoly szándékkal udvarol X. ur Babinak ? — kérdezte a vendég. — A Szabónak már nyilatkozott — felelt a mama. — Aztán hozzáadnátok a lányotokat ? — Derék, jóravaló fiatalembernek látszik s szép jövő vár rá. — Dehát ismeritek-e a jellemét lelkét ? Bizonyos-e, hogy boldoggá fogja tenni Babit ? — Csak gondoljuk. A lelkébe és a jövőbe nem láthatunk. — Pedig amikor mód van rá, hogy bizonyosat tudjatok, nem volna szabad elhamarkodni a dolgot, — mondta a vendégnénike," kavéjába sokatmondóan kavargatva a cukrot. — És hogyan lehetne a bizonyosat megtudni ? — Hogyan. Hát grafologus által. Nem tudjátok, mi az a grafológus ? Aki pár sor Írásból megmondja láthatatlanul bárkiről, hogy milyen a jelleme. Én mondom, hogy ne hamarkodjátok el a dolgot. Mit lehet tudni, hogy kiben mi lakik ? Képmutató ma az egész világ. Forduljatok grafológushoz. A nénike, miután a gőböt igy beadta, nyugodtan fölhajtotta maradék kávéját s távozott. A háztulajdonos és felesége egy ideig megpróbálták elhessegetni a vén nőrokon által elplántált gyomot, de az mind erőszakoskodóbbá, zsarnokoskodób bá vált. Még álom közben is azt dúdolta az öregek fülébe, hogy : »Nem kell elhamarkodni a dolgot, képmutató ma az egész világ«. Egy álmatlanul töltött éjszaka után elővették a fiatalember egy levelét, amelyben névnapi köszöntő volt Baba részére s fölküldték az egyik budapesti illusztrált hetilap grafológusának. A válasz hamarosan ftiegjöítít s a fiatalemberről a következő megállapításokat foglalta magában : Az illető gyönge karakter. Állandó érzelmekre kép

lelen: csélcsap természetű, könnyelmű, a legkomiszabb dolgokból sem csinál lelkiismereti kérdést, kapzsi. Emellett erőszakos, indulatod, brutális, de való énjét ügyesen tudja leleplezni, mig érdekei ugy kívánják• Amikor a hetilap megérkezett a mama felsikoltott, a papa pedig boszusan mormolta : — Ki hitte volna ? Olyan jóravaló, derék, jellemes embernek látszott. Aztán a családi tanács elhatározta, hogy Baba a fiatalember részére nem lesz többet otthon. Igy lett vége őszre annak, ami tavasszal jött. Természetesen a grafológus vé íeménye nem maradt titokban. Baba nénikéi mindenkinek elmondták ,aki a szakítás oka iránt érdeklődött. Igy nem volt nehéz tanukra szert tenni a fiatalembernek, aki elhatározta, hogy sajtó utján elkövetett durva becsületsértés cimén büntető följelentést tesz a grafológus, illetve a budapesti illusztrált hetilap ellen. A följelentést már be is adta s igy legközelebb érdekes tárgyalás keretében fog eldőlni, hogy grafológiai véleménnyel lehet-e becsületsértést elkövetni. Megjegyzendő, hogy az ö jelleme homlokegyenest ellenkező a grafológus által produkált lelki fotográfiává!. A soproni dalosverseny főrendezője nyilatkozik a szövetségből kilépő dalosegyletekről. A «Nyirvidék» soproni tudósítójától. Megirta a «Nyirvidék», hogy a Nyíregyházi Városi Dalegylet a soproni dalosverseny visszásságai miatt kilépett az Országos Dalosszövetségből. Panaszaival t > nem egyedül áll a Városi Dalegylet, mert már előzőleg is számtalan helyről hangzott el súlyos kritika a soproni rendezőség és zsűri működése ellen. A Városi Dalegylet állásfoglalása, amelyet az egész ország dalos köreiben nagy érdeklődéssel kisérnek, megszólalásra birta dr. Meiszner Ernő soproni ügyvédet, ki a dalverseny rendezésének élén állott. Meiszner az egyik soproni lapban többek között ezeket mondotta: «Annak eldöntése, hogy az egyes egyesületek művészi teljesítményét a jury helyesen itéli-e meg vagy nem, nem tartozhatik másra, mint magára arra a juryre, mert kívülálló egyének, legfőképen pedig maguk az egyes versenyző egyesületek nem hivatottak annak elbírálására, vájjon az egyes egyesületek művészi teljesítményei milyen sorrendben sorozandók. És mégis az történik, hogy az illető érdekelt egyesületek állítják, hogy őket kellett volna jobbnak minősíteni, mint ahogy azt a jury egy másik >—• bizonyára nem érdemtelen — egyesülettel szemben cselekedte. Ez a legnagyobb mértékű elfogódottságról tesz tanúságot és bizonyítja azt, hogy a sok egyesületben a saját maguk megbirálásának szükséges mértéke teljesen hiányzik. Már pedig elfogultsággal és elbizakodottsággal az igazságot keresni és megtalálni nem lehet. Hiszen például a Királydij ügyében senki sem vitatja el a jury döntésének helyességét a Királydij odaítélésére vonatkozólag. — A közvélemény csak ugy a pécsi dalárdának ítélte oda, mint a jury. Már a második és harmadik hely felett nagy viták folytak és a közönség véleménye megoszlott Eger Szeged között, de igen tekintélyes tábora volt "Debrecennek is. — Ebből világosan látható, hogy a laikus közönség ítélete és felfogása szemben áll a művészi bizott ság felfogásával. Az pedig nem lehet vitás, hogy a versenyt figyelem mel kisérő minden szempontot figyelembe vevő bizottság Ítélete sokkal megbízhatóbb kell, hogy legyen és az is, mint a hozzá nem értők véleménynyilvánítása. Helytelen tehát, amikor egyes egyesületek, mint a Nyíregyházi Városi Dalegylet, sértett önérzetükben megbontják a magyar dalosok egységét. Ez az eljárás csak kárára lehet a magyar dalosügy hatalmas megindult fejlődésének. — Dalostestvéreink tehát csak akkor járnak el helyesen, ha félre téve a sértett önérzetet és hiúságot, a jövő versenyre a legkomolyabban készülnek és a soproni verseny eredményét ujabb, szebb és jobb művészi teljesítménnyel múlják feIül.» (*) Kényszerkölcsön kötvényt vesz Nemes Sándor bank és váltóüzlete Széchenyi-ut 7. 3x (*) Városi bunda, alig használt oroszbrobontir béléssel sürgősen eladó Simkóvics szűcsnél. 3x Nyíregyházi gyermekek! Ha meg akarjátok nézni magatokat, amint mult hétfőn a miniszter előtt elmasiroetatok, ugy jertek hétfőn és kedden délután a Városi Színházban tartrndó ifjúsági filmelőadásra és hívjátok meg az esti előadásokra kedves szülőiteket is. A filmen a következő részletek láthatók.: A minisztert váró tanuló ifjúság. A magyar ruhás lányok sorfala. A miniszter érkezése és üdvözlése. A tanuló ifjúság elvonulása a miniszter elctt. Ugyanekkor fogjátok látni az amerikai szabadságharc történetét tárgyaló filmet is. Belépődíj 5000 korona. AB előadások pontos idejét az iskolában tudjátok meg! «.2x Egy hónapi fogházra Ítéltek egy rakamazi gazdálkodót. Arcnlütttte a községi birót és tört-zúzott a fogdában. A «Nyirvidék» debreceni tudósítójától. Staiber György 37 éves rakamazi gazdálkodó október 28-án elment a vámospércsi nagyvásárra állatokat venni. Meg is vásárolt Berki Imre vámospércsi gazdától két darab ökröt és egy borjut s amint ez szokás, áldomást ittak rá. Kis idő nyúlva Staiber a vásárolt borjut jó haszonnal eladta. A nyereség örömére ismét áldomást ivott az uj vevővel. Ezután felment Berkivel a községházára, hogy a járlatokat átírassa. Ekkorra azonban már többet ívott a kelleténél, úgyannyira, hogy Csurka járlatkezelő előtt illetlenül viselkedett. Csurka ezért kiutasította Staibert az irodából. — Staiber ki is ment, de az ajtónál nem tudott tovább jutni. A községháza előtt lefeküdt és nyomban elaludt. Az emberek Tóth Sándor községi bíróért küldtek, hogy vitesse el onnan Staibert. — A bíró csakhamar megérkezett és ébresztgetni kezdte az alvó embert. Staiber azonban dühös lett, hogy nem hagytáb aludni és mellen ragadva a birót, ugy vágta pofon, hogy az hanyatt esett. Közben megérkezett Timán Ferenc csendőrörmester és be akarta Staibert vinni a fogdába. Birokra keltek és Staiber a csendőrt is a földre teperte, közben a jegyzői iroda ablakát bezúzta és "szidalmazta a főbírót, mint a csendőr segítségére siető mészárost, akit többször meg is rúgott. A csendőr és a mészáros nagynehezen aztán megfékezték a dühöngő Staibert és becsukták a fogdába. Ahogy rázárták az ajtót, ismét dühöngeni kezdett, szidta az elöljáróságot és a fogdában levő zászlót darabokra tépte. Nagynehezen aztán elaludt. Másnap nem tudott semmiről semmit és bocsánatot kért az inzultusért^ mondván, hogy az ital volt az oka mindennek. Ekkor azonban már megtettek ellene a feljelentést. Csütörtökön tárgyalta az ügyet dr. Lakatos Gábor büntető tanácsa a debreceni törvényszéken és a tanuk meghallgatása után könnyű testi sértésben, kétrendbeli hatóság elleni erőszak és becsületsértés vétségében, valamint ingó vagyon rongálásában bűnösnek mondta ki Staibert s egy hónapi fogházra és 500.000 korona pénzbüntetésre itélte. Az ítéletet ugy az ügyész, mint a vádlott megfelebbezte . — Óriási ásatáscR Athénben. — Mint a Magyar Esperantó Hirlap értesül, 40 amerikai egyetem és főiskola kötött szerződést a görög kormánnyal az ókori athéni «agora» (piac) kiásatására. 100.000 embert kell onnan kitelepíteni s részükre uj lakást épittetni. Amerikában erre is van még pénz! Eredeti párisi és bécsi bársony modell kalapok megérkeztek a debreceni nyíregyházi főraktárába (Luthor-u. 4. Ungár Lipót cég mellett). Ugyanott filc és Yelonr kalapok hihetetlen olcsó árban kaphatók. — Gyári átalakítás 40.000 korona.