Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-22 / 213. szám

1925. szeptember 22 jsfxiksribék. 3 tását jelentené, ami bennünket előbb-utóbb összeomláshoz és véronfáshoz vezetne, annnál is inkább, mivel az Európai Egyesült Államok blokkot alkotnának a keleti veszé'.ylyel szemben. — A magam részéről csak egy irányt látok, amelyek széles alapokon el lehetne tüntetni az egészségtelen állapotokat: nevezetesen, ha Franciaország, Németország, Ausztria stb. helyett cszk egy állam volna: Európa. Minden más terv megvalósítása csak tömegnyomort, tömegfájdalmat és tömeggyilkosságot okoz na, a megszámlálhatatlan népek sorában. — Egyesült Államok a valóságban csak ugy létezhetnek, ha a nagy tömegek alkotják. Ami a kizsákmányolást és a nyomort illeti, ebben a fajok között nincs különbség és minden népnek egyszínű vére van. Azon a napon, amidőn a munkások és parasztok tömegei, akik a valóságban az emberiség éltető erejét jelképezik, szövetséget kötnek, a dolgok erejénél és józanságánál fogva a mesterségesen teremtett háborús elnyomatások lehetősége is eltűnik. Másként azonban soha. Csak egy pozitív, ha messze is levő ideál van: saját maguk, a népek által létrehozott Európai Egyesült Államck. — Jön! AKATAN. (*) Hajat mos, fest, ondolál, manikűröz, mindennemű parókát, hajfonatot, loknikat, fülcakkot a legfinomabb kivitelben jutányosán készít, műkedvelő előadásokat alakit — maszkjroz — parókát kölcsön ad Maleskevitz László uri- és női fodrász, manikűröző és paróka készítő Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 10. Úrhölgyeknek külön szalon Scherr Sándorné Reich Rózsika, bécsi hölgyfodrász és paróka-készitő _ szakiskolát végzett hölgyfodrásznő vezetése mellett. Babi és Bubi hajvágásban specialista. Ondolálás es fésülésre abonenseket jutányosán vállalok privát háznál és bent a hölgyfodrász-szalonban. — Vágott és hullott hajat veszek. 26x (*) MEGJELENIK A MŰVÉSZETI LEXIKON. Holnap tárgyalják a Kupferstein fizetésképtelenséget a nyiregyházi törvényszéken. Hét és fél milliárd a passzíva. Debreceneből jelentik: Kupferstein Nándor és Nándor Ernő milliárdos fizetésképtelenségi ügyében a hitelezők bejelentették követeléseiket a nyiregyházi törvényszéken. A bejelentések meglehetős meglepetést okoztak, mert mig az adóí'sok 5 és fél milliárd adósságot vallottak be, kiderült, hogy a tartozás a 7500 milliót is méghaladja. Kupferstein Nándor 5 és fél milliárddal tartozik, főkép" fiáért vállalt kezességek miatt, ezzel szemben vagyona 4 és fél milliárd. Nándor Ernő olyan tartozása, melyért apja nem vállalt kezességet 2300 millió s körülbelül vagyona is ennyi. A hitelezőket tehát kettős meglefle;toj|s r(3rte. Mipdanki (azít; Ui'ttei hogy Kupferstein Nándor áll jobban vagyonHag, a bíróság vezért kurtán is akarta letárgyalni a két tömeget, a másik meglepetés az, hogy oly rendetlen .és felülés volt a horribilis vagyon kezelése, hogy az adósok 2000 millió adósságról nem is tudtak. A hitelezők túlnyomó többsége, akiknek szavazatától függ a kényszeregyezség sorsa, egyöntetű /es erétlyes eljárásban egyezett (neg. Nevetségesnek tartják a 40 százalékos ajánlatot, mert legalább 80 százalékos fedezet van a bíróság által kinevezett ellenőrök jelentése szerint. Semmi esetre sem hagyják az ügyet elhúzni és készek a legmeszszebbmenő konzekvenciákat levonni. A hitelezőket rendkívül kellemetlenül érintette, hogy dacára a letelt 3 hétnek, az adósok semmi lépást nem tettek a kibontakozás] felé. A szeptember 22-én Nyíregyházán tartandó tárgyalás igen viharosnak Ígérkezik, — mert ki van zárva, hogy az ajánlatot a hitelezők még csak kiindulási alapul is elfogadják. Magyar-csehszlovák-osztrák viznmharc ? A »Nyirvidék« bécsi munkatársától. Az osztrák hatóságokhoz az utóbbi időben egyre gyakrabban érkeznek panaszok a bécsi magyar és csehszlovák konzulátusok a fennálló nemzetközi egyezmények ellenére nem adnak szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező osztrákoknak állandó, többszöri utazásra jogosító vízumokat. A magyar és Psehszlqvá^ konzulátusok s^ertnl azonban az osztrák konzulátuson kezdték meg a fennálló egyezmény megszegését és a magyar és csehszlovák utlevélhivatalok csak retorziót "alkalmaznak, amikor szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezőknek csak egyszeri utazásra adnak vízumot díjtalanul. A gráci nemzetközi utlevélegyezmény értelmében szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezők számára a vizumok díjtalanul állitandók ki. Az egyezményt azonban csak Olaszország t

artja meg és például Csehszlovákia és Magyarország úgynevezett kezelési díjként 15.000 osztrák koronát szednek be. Egy esztendőnél régibb szegénységi bizonyítványt ezenkívül nem fogadnak el és ezáltal állandóan futkározásokat Okoznak a feleknek. Ezek a panaszok titkos vizumharcot sejtetnek amely egyrészt Magyarország és Csehszlovákia, másrészt Ausztria között folyik. Más természetű panaszok viszont arra engednek következtetni, hogy Bécsben a magyar és csehszlovák konzulátus között is feszültség áll fönn. Bécsi lapok szerint ugyanis a Vordere Zolamtstnassen levő csehszlovák útlevélkirendeltség vezetője, Holub következetesen megtagadja vizumok adását magyar útlevelekre. Mig tehát a sajtó és a gazdasági érdekképviseletek a vizumnyüg megszüntetéséért harcolnak, addig a bürokraták szekatúrái mégjobban megnehezítik az utazást. Diadal ós Városi Szính

áz Hozni) 1925. szeptember 21- és 22 én, hétfőn és kedden 7 és 9 órai kezdettel a Diadal és a Városi Szinház Mozgóban vígjáték 5 felvonásban. Főszerepben: Zoro és Huru Kisérő műsor: Kölcsönkért óvoda jön AKATAN és Jön Leányálmok temetője Október 14-én indul a szentév egyik legnagyobb magyar zarándoklása Rómába. - Eddig, mint ismeretes, öt zarándoklat indult el Magyarországról több mint ötezer emberrel Rómába. Most rendezi október 14-én az Országos Katholikus Szövetség, mint a zarándokiások hivatalos rendezője a VI. Országos Nemzeti zarándoklást, melyet Szmrecsányi Lajos egri érsek vezet őszentsége a pápa elé. A VI. zarándoklás két csoportban utazik Rómába, az A. csoport Budapestről október 14-én indul el Nagykanizsa, Kotoriba, Rakck-Postumia érintésével október 15-én érkezik Velencébe, ahonnan 17-én délután indul tovább és ugyanazon nap este Firenzébe érkezik, Firenzéből a különvonat október 20-án indul el vinni, még ha világgá hív is! Nem városba, nem házba, nem szobába, hanem oda, ahová sokan mennek és kevesen találnak: az emlékezés nyugodt megbecsülésébe. Olyan furcsa, hogy ez a halott emberarc, amely csupa élet

Lelenségről, elmúlásról beszél és olyan keményen szigorú, most, mintha mosolyogna felénk. Talán azért, mert tudjuk, hogy a miénk, és hogy mi hozzá tartozunk elválaszthatatlanul abban a pillanatban, mikor uj intenciókkal haladni akarunk a muzsikában. Ugy vagyunk vele, mind á lemmingek csoportja életlüktetéskor, akiket elfog a húzódás vágya és tömegesen, határozott cél nélkül is a Rajna partja felé indulunk a kis Bonn-utcai manzárdos házhoz. Csak azt érezzük, hogy tavaszszal megyünk, zenében a haladások tavaszán. Nem várunk semmit, mert tudjuk, szinte öntudatlanul, hogy ott üres lakásban is mindent megtalálunk. Beethoven nincs ótt, de az emléke, a szobája, orgonája, zongorája jgy elhagyottan is, mintha valakit várna. Valakit, aki ott hagyta egészen és akit ma, most mi viszünk vissza oda lelkünkben, emlékünkben, ahol ugy érezzük pedig, hogy vár minket — az örökéletű mestert. Az északra fekvő vidékeken általában intimebb és komolyabb az élet. Talán azért, mert ott a hosz1 szabb telek, összébb terelik az embereket, jobban megértik egymást és inkább bensőséges, családias formákban találják meg azt az örömet és életkielégülést, amit az equator felé húzódó részeken sza- • ! badabb találkozásokban és egyre nyíltabb életben keresnek. Északon jnkább szűkszavúak, tartózkodók, legtöbbször nehézkesek. • Annyira azok, hogy rjiég a bécsi • Kari von Diettersáorfnak is azt • merte mondani Bolognában egy olasz: Maga is olyan, csak mint a «tartaruga tedesca!» i Ez a teknős hasonlat, melyet a németek jellemzésére nemcsak mu- { zsíkában, de művészetben és iro- i dalomban is gyakran használnak, | egy pillanatra eszünkbe jut még 1 akkor is, mikor Beéthoven egyál! talán nem lassan nehézkes, vagy maradiságra a legtávolabbról is hajlandó muzsikájáról beszélünk. Az Ví zenéje kerek formáiban, hangzásában még mindig tizedekkel, sőt századokkal megelőzött modern hangszinekkel fest. Kifejezésében arányosan egységes és mégis akár j mennyire internacionális, minden hangbeli 'kiütközésén kiérzik a faji alaphangulatnak a kedélye.. Az ő hangvázlataiban is mindég hegyeket látunk, színeiben ködösebb, pasztelosabb tónusokat, kedélyében meg azt az édesboros mámort, amit a ra^navidékiek lelkében m?g akkor is bele csempész a szőllő, ha nem nézfiek pohárba. Az időjárás monotonsága is valahogy ráfekszik a próbálkozásokra, hogy azt még olyan nagy genie, mint amilyen Beethoven volt, se tudta ugy levetni magáról, hogy lelkivilágának, vagy alkotásainak ezzel más klimáju kiformálódást adhasson. Vegyük csak a Kreutzer-szonátát' Ennek a mélyen kiforrott, érzéseket tükröző kompozíciónak szerelem az alaptónusa. Csupa melegség, csupa akarás, vágyakozás és két fiatal, ellentétes léleknek az ösztönösen vonzott találkozását, megértését próbálja hangokkal, sokszor szalonos diszkrétséggel, sokszor a szem tői-szem beség vad kifakadásában festeni. Már a bevezetés melankolikus, inkább bánkódó, mint szomorú hangulata, amit a hegedű*elég energikusan, s'óhajtva intonál, egy lélek Vágyódásának az indulását jelzi, Négy taktus. Négy nemesen egyszerű, háromnegyedes beosztásban kifejezett frázis, amit a zongora mélyebben, férfiasabban, tömörebben, de ugyanavval a megérzéssel ismételve, vesz át. Tulajdonképen ebben a két mondatban van letéve a szonáta témája. Egy fiatal leány képzelt reménykedéseit, megérti egy fiatal legény! Amit erről Beethoven az egész első tételben, meg a variált Andantéban mond és amit szinte részeg kábultsággal mutat a 1 fináléban, az mind már, csak olyan összeütközéseket és érzéseknek vagy komplikálásoknak a lehetőségét hangozza nekünk, amit mindenki, a maga tapasztalatai szerint és a maga örömei, és csalódá| sai elért vagy el nem ért céljai meglátásában fog érzékelni. Beethoven két tavaszos kedélyű és indulatu lelket mutat nekünk, olyan helyzetben, amit a nagy életben nem disztingvál se klíma, se nacionalizmus. Azért van, hogy a Kreutzer-szonátát mindenütt megértik, sőt annyira érzésfogalommá gyökeresedett sok helyen, hogy akárhányszor el nem mondott szavaknak a kifejezésére használják. Ha végignézünk képzeletben csak az európai hatalmakon és látni próbálunk minden országból és minden nemzetiségből való fiatal párt, amint a Kreutzer-szonátát játszák, mindenütt idegennek és erőltetettnek látszik a helyzet. Minél lejebb megyünk, annál kábultabb: nak és romantikusabbnak, csak a németeknél és ott is a legelső sorban a Rajna-vidéken nem lesz még mai beállítással sem nevetséges. Az 1 «egér torofty» a Rein-Stein, Stolzenfels, múltról regélő vonalaihoz, melyek a nyugodt folyású, pihegő , Rajnába belévágódnak s talán a hozzájuk fűződő emlékeknek a történeti biztonságához hozzá is tartozik.