Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-20 / 212. szám

JÍYÍKBIDÉK 1925 szeptember 20. kai hívják meg a figyelmet. A ki­állító rajztanárnő nem ismervén e szokást, megelégedvén egy kis ala­kú falragasz közleménnyel s talán ennek tudható be, hogy bár egy hete tart már kiállítása, a nagyobb leányiskolák s néhány érdeklődő felnőtten kivül alig fordultak meg e helyen. Pedig érdemes e kiállítást fölkeresni. Aki szereti a szépet, aki műélvezetet akar magának sze­rezni, annak ajánljuk, nézze meg e kiállítást. Sok kedves, megkapó kép szemlélésében lesz része. Akár olajfestmények, akár a csendéletet, avagy a tanulmányarcokat tekinti meg, mindezekből megállapíthatja, hogy nem műkedvelő, de hivatá­sos festő munkájában van alkal­ma gyönyörködni s talán nem fog idegenkedni attól sem,, hogy egy pár képet meg is vásároljon. Bobby Allén felhívása a nyiregyházi mamákhoz! KEDVES MAMAKf Ti vagytok a jók, de a pa­pák az okosak. Ti vagytok a gyöngéd, szerető sziv, de a papák a józan hideg meg­fontoltság Ezt bizonyítja az én megható történetem, a melyet a Ne kén yeztesd el gyermekeidet. cimii gyönyörű film l:ereti:ben mutatja be szombaton és vasárnap a DIADAL és VÁROSI MOZGÓ. Szokatlan és vakmerő lépés, hogy én intézek szózatot hoz zátok, kedves nyiregyházi mamák t de ugy érzem, hogy az én különös sorsom jogot ad hozzá. Az én példám le­begjen előttetek és gyerme­keitek előtt. Kezeiteket csókolja ljOBBY ALLÉN re nem tudnának építkezni, akkor négyszögölenként még egy arany­koronát fizetnek a városnak. A városi tisztviselők részére tiz parcellát ajánlanak fel és a város ál tal kijelölteket az építkezésben se­gíteni fogják. A beadványt Balázs Károly Máv. üzletvezető, m. kir. kormányfőta­nácsos és még négyen írták alá. A vasutasok kérését Borsos József ta­nácsos, a műszaki ügyosztály ve­zetője referálja majd a tanácsnak, melynek elfogadásra ajánlja a ké­relmet. Lehetséges, hogy a tanács átengedi a Dobozy temetőt kert­város létesítésére, ami minden bi­zonnyal csak emelné ennek a vá­rosrésznek szépségét és értékét. Javítá­sokat elfoga­dunk. CIPŐÁRUHÁZ BAN PíinnmiAu ÍRINYI ILONA-VTCZA L ilüi Javítá­sokat elfoga­dunk. A jövő kizárólag a repülőgépeké. Sven Hédin nyilatkozik a repülőgépek jövőjéről. i í A debreceni vasutasok kert­város létesítése céljából egy régi temetőt kérnek. Debrecenből jelentik: A debreceni vasutasok a városi tanácshoz érdekes beadványt intéz­tek, melyben előadják, hogy ők 1912. évben házépítő szövetkezetbe tömörültek abból a célból, hogy tisztviselő és munkástelepet létesít­senek. Szereztek is annak idején e célra területet és az akkori minisz­terelnök: gróf Tisza István támo­gatta is ezen törekvésüket. A kül­döttséget, mely ez ügyben a mi­niszterelnöknél legutóbb fennjárt, Tisza előszobájában érte a hadüze­net. Igy aztán a szép tervet nem lehetett megvalósítani. A vasutas társadalom most az" zal a kéréssel fordul a városi ta­nácshoz, hogy a felszabadított Do­bozy temető parcelláit a városi mérnöki hivatal tervei szerint, a helybeli vasutasoknak kertváros céljaira, méltányos áron és előnyös feltételek mellett engedje át. A parcellákért négyszögölenként három aranykorona egységárat ajánlanak fel, tekintettel arra, hogy a Wesselényi-teret 5 arany­koronáért adta át a város. A vasutasok kötelemzik magukat, hogy a Dobozi temető helyén kert­város jelleggel építkeznek és pedig négy éven belül. Ha a kijelölt idő­Berlinből jelentik: Dr. Sven Hé­din drezdai tartózkodása idején fo­gadta a sajtó képviselőit, akik előtt nyilatkozott a Iegi közlekedés jö­vőjéről. — Nagy örömömre szolgált — mondotta, — hogy Nansennei együtt meglátogathattam a Jun­kers-féte repülőgyárakat. Két év előtt Ford kiterjedt müveit néztem meg az ő személyes kalauzolása mellett. Meg kell jegyeznem, hogy a Junkers-müvek iránt nagyobb ér­deklődést tanúsítottam. Az az ér­zésem, hogy elmúlt a postakocsi és vasutak ideje, sőt eljön nem­sokára az automobilok vége is. A közlekedés jövője a repülőgépeké. Ezek roppant szerepet fognak ját­fezani a jövőben. Napról-napra van alkalmam ilyen természetű megfi­gyelésekre, Stockholmban a közeli légi közlekedésre már be is ren­dezkedtek. — Amióta Drezdában megtekin­tettem a Junkers gyárakat, megerő­södött bennem ' a gondolat, hogy a jövő kizárólag a repülőgépeké lesz. A repülőközlekedés behá­lózza majd az egész földet. Mint kutató leginkább az érdekelt e pil­lanatban, vájjon lehet-e légi köz­lekedésser olyan világrészekbe el­jutni, amelyek eddig kiderítetlenek " voltak. Braziliára gondolok, az is­meretlen sarkvidékekre, Kanadá­nak felderítetlen részeire, az észa­ki sarkra, Alaska távoli régióira. Grönlandra és Ázsia belsejére, amelyen én magam negyven éven át karavánjaimmar keresztül-kasul átvonultam. Nagyon szeretném, ha a Góbi sivatagot és Tibetet is re­pülőgépek közvetítésével - kutat­nák ki. — Iskolás fiu voltam és már[ na­gyon érdeklődtem a föld ismeretlen részei iránt. Az ismeretlen megis­merése örök vágyam maradt és azért érdekelt mindig is a néme­teknek az a terve, hogy meghódít­sák a levegőt. A repülőgépek a kultura számára meg fogják hódí­tani a világ minden ismeretlen ré­szét. Nagy és szép feladata Német­országnak, hogy azoknak a nem­zeteknek, amelyek legyőzték őt a világháborúban, a technikai vívmá­nya által utat mutat a megértés félé. Beszélgetése végén Sven Heddin (annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy Németország to­vábbra is előre halad és fejlődé­sének útjából mindinkább el fogja hárítani az akadályokat. Berlinben minden kilencedik embernek naponta színházba vagy moziba kell mennie ... A világ legnagyobb színházi kracnját hozza a berlini uj szezon. A »Nyirvidék« berlini munkatár­sától. Gőzerővef indult a berlini sze­zon. Nincsen nap premier nélkül és egyes estéken 7—8 repríz van. — Mindezt heteken át készítették elő, mivel a művészet Berlinben tudva­levőleg nem annyira tehetség és diszpozíció, mint inkább munka eredménye. Óriási pénzeket öltek bele a vál­lalkozók az uj szezon előkészítésé­be. Tauber Richárd, aki a Berli­ner Theaterben egy régi Strauss­operetttben énekel, esténként 1500 aranymárkát kap. Nem kisebb a honoráriuma F'ritzi Massárynak és Bassermann sem köti le magát alacsonyabb összegért. Tavaly az egész színházi üzem 1 összeomlott, az idén azonban az igazgatók optimisták, uj pénzeket hajszoltak fel és most mindent be­leölnek az évad előkészítésébe. Pedig alighanem ismét elvész a befektetett pénz. Berlinnek túlságosan sok mula­tóhelye van. Ezidőszerint 36 szín­ház játszik, közöttük a Grosses Schausspielhaus, amelyben 3500 néző számára van hely és az Ad­miral-palast, ahová 2000 néző fér jbe. Ez a 36 színház összesen 30.000 nézőt fogad be. A' színházakhoz még néhány nagy varieté jön, elsősorban a Skala 2000, és a Wintergarten 1500 hellyel. Egy féltucat kisebb varieté egyenként 5—700 hellyel és két hatalmas cirkusz : a Busch és a Bronn. A filmek mintegy 200 színházban peregnek, amelyek közül né­hányan ezernél több nézőt fogad­nak be, így a nagy Ufa-palota 1700-at. Mivel azonban Berlinnek még mindig nincs elég mozija, négy uj filmszínházat építenek, egyenkint 1500 néző számára. Min­dent összevéve a moz'kban 100-000 ember szá­mára van hely­Esténkint két előadás van te­hát 200.000 emberre számítanak naponta a (mozik. A körülbelül 15 kabaréról már felesleges ezekután bővebben szó­lani. Berlinnek 4 millió lakosa van. Ezekből le kell számítani a gyer­mekeket és a 60 éven felülieket, a betegeket és a szegényeket. Tehát 2 millió ember marad. A színházak 30.000 nézőt fogaa nak be, a mozik 200.000 embert; a varieték, cirkuszok mintegy 10000 látogatót, összesen tehát '240.000 ember. Kétmillió főnyi közönséget számítva minden kilencedik embernek naponta sz lnházba. moziba, vagy varietébe kellene mennie. Avagy mindenkinek havonta háromszor. Ez természetes kép­telenség. Hiszen a berliniek szá­mára a vendéglőlátogatás is mu­latság és ezt is belekalkulálják a szórakozásba. Egy nagy boxmér­kőzés 30.000 nézőt vonz. Tehát minden berlini legfeljebb havonta egyszer megy színházba vagy mo­ziba. Tényleg naponta a helyek két­harmadrésze üresen marad. Nem ez az egyetlen oka azonban a színházak várható ujabb össze­omlásának. A berliniek ugyanis már régóta csak fél, vagy negyed áron mennek színházba. Teljes áron senki sem vesz jegyet. A harmadifk ok az, hogy a nem­dolgozó igazgatók kiuzsorázzák a dolgozókat. A Rotter fivérek na­ponta 2500 aranymárkát kapnak színházaikért a bérlőtől. Szóval minden munka és rizikó nélkül évente 750.000 aranymárkát keres­nek, mialatt a színházakat tőlük bérlő igazgatók sorjában tönkre­mennek. Meinhart és Bernauer szintén visszavonultak az igazga­tástól és a színházaikért évente félmillió aranymárkát kapnak. A magyar Róbert Jenő is be­látta, hogy munkájából nem lehet megélni szintén bérbe adta két kicsiny­színházát évi 100.000 aranymár­káért. Az uj évad olyan krachot fog eredményezni, amilyenre Berlin­ben még nem volt példa. díványok, matracok, ágybe tétek, szalongarniurák és mindenfé'e kárpitosmunkák o'csó árakon és legelőnyö­sebb részletfizetési fel­tételek mellett A A RISZULA ANDRÁS kárpitos üzemeb<jn Nyiregyházi, Bocskay-utc i 53. sz. alatt szerezhetők be. Javítások éS vidéki megrendelések pontosan és szakszerűen eszközöltetnek. 2m \ Diadal is Városi Mo/oe ÍZORO ésHURU Vándctf madarak vígjáték 5 felvonásban. Kisérő műsor: A kölcsönkért óvoda! Kedden Diadal is Városi Mozgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom