Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-09 / 152. szám

2 JíimxmÉK 1925. julius 9 A tanyák ügye. Irta: VANTSÓ GYÜLA dr., a Magyar Gazdaszövetség h. igazgatója. Mindenki tudja, hogy az ugarnak virágoskertté való átalakítása egyik legfőbb feladata minden kultúrának. Azt is tudja azonban mindenki, hogy ugarból virágoskertet csinálni nem kis feladat és nem olyan, amilyent máról-holnapra meg lehet oldani. Csak az eseményeket és tényeket páholyból szemit 'ők csodálkozhatnak és méltatlankodhatnak tehát, hogy a magyar tanyavilág a kulturális haladás tétén csigaléptekkel halad előre. Kétségtelen, hogy nemzeti életünk nek egyik legkiáltóbb nem is ugara hanem pariaga az alföldi tanyavilág. Az is .bizonyos, hogy a tanyák felvirágoztatása szinte megmérhetetlen értékkel gazdagítaná anyagi és erkölcsi téren az országot. Hiszen nem fogyott volna el ennek a kérdésnek alapos és vázlatos megvitatására évtizedeken át annyi papiros és tinta, mini amenv,nyi tényleg elfogyott, ha a lentebb elmondott igazságokat nem ismerné a közgazdasági élet minden tényezője. £s ha az akarat egyenlő "értékű volna a tettel, nem is volna többé az ország gyógyítandó sebei nek talán legelmérgesedettebb|e a tanyakérdés. Akaratban, jószáadékban ugyanis soha sem volt e téren hiány. Még kidolgozott és életrevaló tervekben sem, olyanokban, amelyek a legközvetlenebbül érdekelt tanyai birtokosság sokszor panaszolt közönyösségén is győzedelmeskedtek. Ami hiányzott, az talán az egységesen összefogó és szervező kéz és egészen bizonyosan a megfelelő tőke volt. Az előbbi hiányát ugyan az utóbbi valószínűleg pótolni tudta volna, a kellő tőkét azonban semmiféle szervezettség nem helyettesitheti. De hiba volt talán az is, hqgy a tanyai reformokkal kapcsolatosan többnyire amolyan mammuth-tervekkel találkoztunk. Milliárdok röpködtek a levegőben akkor, mikor még a millió is fehér holló volt egy ember kezében, az uj tervek betűiből kiolvasható számok pedig már a zérusok légióival végződnek. És mert bármi néven nevezhető tanyai reform már a dolog természeténél fogva sem lehet szük ke- ^ retek között, itt volna az ideje, hogy a mammuth-tervekkel való kísérletezéssel egészen szakítsunk és igyekezzünk a munkát a lehető legszűkebb keretek között megkezdeni. A viszonylagos szük keretek között, mert hiszen ut és kisvasút nélkül tanyai reformokat elképzelni sem lehet, utat és kisvasutat pedig egy-két kilométerre építeni lehetetlen gondolat volna. A munkát tehát ott kell megkezdeni, ahol vasúti állomás van, mellette és körülötte pedig ugy sorakoznak a tanyák, hogy az úttal, illetve kisvasúttal drága és fölösleges kanyarodok nélkül mindegyik érinthető. Ha. ez megvan, a többi már járt _ Ijiton mehet előre. Iskola, kápolna, szövetkezeti bolt, magtár, tejüzem stb. az állomás mellett. Ez az a mag, amelyből a tanya kulturája sarjadni és terebélyesedni hivatott. Bizonyos, hogy drága és súlyos mag. Könnyebb róla beszélni, mint megszerezni és elültetni. Ámde mert egészen bizonyos, hogy később önmagától fog szaporodni, az elsőért semmiféle áldozat nem lehet drága és sok. Féríi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrínyi Ilona-utca 5. „Vihar Ázsia felől" Német könyv a sárga veszedelemről. Ez a cime egy nemrégen Berlinben megjelent könyvnek. Tartalmából érdemes egyet-mást a magyar közönségnek is megtudnia. Titkos diplomáciai ügynökök ázsiai élményeikről s tapasztalataik ról beszámolva, oly tényekről rántották le a leplet, amilyenekről r-dd-ig az európaiaknak fogalmuk sem volt. — Az egyes államokat titkos szálak kötik. össze. — Mindezen titkos szálak pedig Oroszországba futnak össze. A titkos machinációk éle elsősorban Anglia ellen irányul. A tibeti kolostorok szerzetesei, az »élő Buddhák« a Dalai Lama, mely 200 millió ázsiainak a feje, azok nem pusztán vallási uralkodók, hanem egyúttal eszes emberek, ügyes sőt néha ravasz diplomaták is, akik az ázsiai nép ébredését jól figyelik. Az orosz bolsevizmus az eddig (szunnyadó titkos erőket mozgásba hozta. Az ázsiaiak a bolsevizmusban látják azt az erőt, amely őket a gyűlölt fehéreknek igája alól felszabadítja. A könyvben ezeket olvassuk : Minden nagyobb ázsiai államnak bizalmi emberei ott vannak Moszkvában. A törökökkel, afganisztánokkai, mongolokkal, a szibériai s turkesztáni népekkel igen élénk összeköttetést és eszmecserét tartanak fenn az oroszok. Az orosz politika súlypontja ma nem Pétervárott van, hanem Moszkvában. A A Kreml lett ma Ázsia szive minden vonatkozásban. Természetes, hogy Közép- és Elő-Ázsia valamint Afrika egymáshoz való viszonya is befolyásoltatik az oroszországi felforgató eseményektől. Afrika milliói Moszkva segítségével várják a fehérek igája alóli felszabadulást. Az összes ázsiai népek közt sistereg, forrong valamk Ennek természetes következménye egy kitörni készülő vihar Ázsia felől, amely Európát annyira meg fogja rázni, hogy ilyenre Európa történetében még nem volt példa. A Keletnek egy jeles ismerője Dr. Ossendowski azt irja könyvecskéjében: A bolsevizmus mintegy lavina, feltartóztathatatlanul előre gördül. Félelmetes ereje nem pusztán elveiben van, hanem kiéhezett, kétségbeesett s elvadult embertömegeiben akiket Kelet felé tud megindítani. A felébredt Ázsia félelmetesen fenyegető erő. Ne felejtsük, 800 millió ember lelkében a gyűlölet lángja ég, fogcsikorgatva szorítják kezüket ökölbe s ugy néznek Nyugat •ilé. Kiadták a jelszót: »Ébredjetek ! Készüljetek a fehérek ellen ! Le a keresztyén kulturával !« Ezt ima már nem suttogva, titokban mondják, hanem nyíltan hirdetik 'ibetben, Indiában, Mongo'.iában és Chinában. A kirgizek, a kalmükök, dzungurok, burjákok, tatárok s a chinai csungurok már népdalaikba is belevitiék a jövendő bosszúállást. Ezeket a sötét s borzalommal teljes ydalokat erdőn-mezőn hallottam amerre csak jártam. Az orosz bolsevizmus a bosszút és harci vágyát csak fokozza. A Keletnek eddig még láthatatlan és ismeretlen cárja, aki olyan hatalommal fog rendelkezni, amilyennel eddig még'senkisem rendelkezett, várja az ő óráját. Ki lesz ez ? Talán egy uj Nagymogul, Dischingiskan, vagy Tamerlan. Ha ő eljön, akkor benne igazán testet ölt az Antikrisjztus, aki ellensége lesz minden keresztyén kulturá* nak, haladásnak, ö lesz az emberiség sülyedésének a kezdeményezője, mellékes, hogy fekete avagy vörös lesz. A Keletnek ez a félelmetes árnya már egynéhányszor fenyegette a Nyugatot, s fenyegeti ma is. Ha'ezeken kivül még elolvassuk Ezékiel próféta könyvének 38. részében a 5-\-b versben e szavakat: »Perzsiabeliek Szerecsenországbeliek, Liljiabeliek lésznek ő velek, kik mindnyájan paizzsal és sisakkal lésznek. Gómer jés minden ő seregei a Togarma háza, mely észak felé lakik, és minden ő seregei, sok népek te veled«; akkor kezdjük sejteni, hogy ezek a prófétai szavak kezdenek teljesedésbe menni. Kezdődik az Ítélet ! — Északon és Keleten viharfelhők gyülekeznek. Távoli menydörgést hallhat az igazán figyelő fül ! Közli : W- J. Uj Kordok 50 litertől 1200 literig, továbbá kádak, puttonok stb. legolcsóbb napi árban kaphatók Krunóczky Sándor kádármesternél Kisvárdán. 2979 2

0 Robinsonélet a Sóstón. Olcsó vásár. Hogv lehet a harangzogás ellen védekezni. Gyorsaság nem boszor kányság. A tűzeső. Életmentő zápor. A juhsajt a legjobb étel a világon. A menekülő cigányok. A megehető kanál Tizenötezer koronás ebéd, amelyet az ember nem bir elfogyasztani. Előzmény. A munkások zászlajának felszentelése alkalmából vasárnap tartott közebéd rendezőbizottsága hiriapilag figyelmeztette a közönséget, hogy evőeszközt vigyen magával, mert azt a tömeg nagyságára való tekintettel, nem iesz képes adni. A közönség nem vette komolyan a dolgot, ajninek eredménye az lett, hogy a kiváló minőségben és kellő mennyiségben felszolgált ételeket a kinntlevők csak nagy üggyel-bajjal fogyaszthatták eí, ami természetesen óriási derültség közt ment végbe. Eredmény. Olvasóink más helyen találják meg a lefolyt ünnepély jelentőségének méltatását és 'így én egyediif a kedélyes részét akarom megörökíteni a dolognak. Annyit mondhatok, hogy mindenki sajnálhatja ,aki nem volt ott, mert olyan jói mulattam én és velem együtt sok 'száz embertársam, amelyhez fogható kedves emlékekkel a főváros főúri báljairól sem távoztam. De kezdjük eiülről a dolgot. Már hét órakor a piacon voltam, íahof á tej és zöldségfélét vásárolni akaró asszonyok tanácstalanul állottak. Egy részük a Bessenyei-téren, más részük a Hatzel-téren, a harmadik részük á Zöldség-téren kívánta a napi piacot. Ha ilyen tájékozatlanság van a vevők között, gondoltam, akkor az eladni kívánók sem tudhatnak többet. Megálltam tehát jéfti is a Kossuth-téren és amikor jött egy késői árus, annak az élelmiszereit megvettem féláron és hazaküld tem a cselédemmel. A kezdet tehát jól indult, annál is inkább, mert egy nagy darab gömölyét is vehettem tőle aminek később nagy hasznát vettem . Megállapodás szerint háromnegyed 9-kor jelentkeztem a csoportom elnökénél aki együttesen vezetett fel bennünket a zászlóavató-sátor elé. A déli oldalon levő torony előtti székeken jelölték ki a helyünket. A nap sütött keményen ugy, hogy egy félóra múlva már ugy fujtunk, mint egy gőzkazán. Felálltam tehát hogy a gutaütést kikerüljem és az észak torony elé mentem, ahol egy ur arról panaszkodott, hogy a harangozástóf zug a feje. Megnyugtattam, hogy a déli torony előtt nem is hallottam (a kábultságtól) széket cseréltünk tehát az ő hosszas kapacitálására és hűvös helyen ülve várhattam be az ünnepély végét. Háromnegyed 12-kor mentem a Bessenyei-térre, ahol javában olvasták az emberek a menetrendet, hogy 12 óra 9 perckor megy a legközelebbi vonat. Elvonultak tenát a közeii sörcsarnokokba, hogy a hátralevő 24 percet kellemesebben töitsék el, mint a napon állva. Én azonban megváltottam a jegyet és szerencsésen felszálltam a rendkívüli vonatra, amelyről a többség lemaradt, mert a vonat befutásától nem volt idő a jegyeknek az állomás pénztáránál való megváltására. Aránylag kevés utassal terhelt vonaton utaztam tehát kifelé a Sóstóra, élvezve a balzsamos erdei levegőt és a magas fák árnyékának kellemes hűsét. Aggódva szemléltünk azonban a perronon, bogy nem lesz-e eső, amidőn a szomszédnőm ijedten kapta ef a (kezét a mellvéd széléről, hogy már is esik, csakhogy forró. Már a bibliai tüzesesőkön járt az eszünk, amikor rájöttünk, hogy a befogott faszéntüzeléssel járó szivógázmotoru tracteur a hibás, amelynek a motortetején elhelyezett viztartányából kapták az első sorban állók a forró cseppeket, ami ellenében a hölgyek napernyővel védekeztek. Én itt is szerencsésen megúsztam a dolgot, mert udvarias ember létemre a kocsi oldalánál állva, nem lehetett benne részem, már csak azért se, mert a motorvezető a hidnáí felmászott a robogó vonat ablakából a gép tetejére és ' az életéért aggódó hölgyek imádkozása közben elzárta a tartányt. A Sóstóra érve szétnéztem " egv kissé, mert nem iudtam, hogy a cserkészek táborozási heiyén vagy másutt készüi-e az ebéd? Mire eljut tottam az ellenkező irányban a nagyvasúti állomás felé eső tópatra, akkorára elülték a sátorbeli helveket és én kint rekedtem a szabadban levő asztal mellett. A nap keményen sütött és ott quarc-fényeztettük magunkat, természetesen sörökkel védve testünket a bágyuiástól. Már el voltunk készülve az elevenen való megsülésre is, amikor hirtelen jött egy kis zápor és a figyelmes rendezőség elkapta előlünk az asztalt s bevitte egy tartalék cserkészsátorba. A zápor igaz hogy rövidesen elállt, de mi még is hálásak lehetünk iránta, mert fedéi alá jutottunk. Ha a hallgatóság szalad, akkor a hallgatnivalót szolgáltató cigányok sem maradhatnak veszteg. — Ügy'iátszik, hogy a csendőrkor jutott eszükbe, mert ahány volt, annyi feié szaladt és a körben felállított 10 —12 sátor mindegyikébe jutott belőlük. Eleinte igy is összejátszottak, de amikor a zuhogó zápor dacára tányérozni kezdtek és minden sátor, a maga egy-