Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-19 / 211. szám

Nyíregyháza, 1925. szeptember 19. * Szombat XLVI. évfolyam. * 211. szám SISiUsWaI Art* keCytoti és tHUm; m^g kér* 90000 K.. 0OOOO K. 9rj^stnU«!Ska«k és taeiMbMk m* esgsdmény. A3*»!t«tt* jmiÁ ÜLm PtmrkMaM i Dr. S. ftZABÓ LÁSZLÓ­Fai#l*« azarkassti i VKftTAS K. ANDOR. ?s*rk»sztősé8 éa kiadóhivatal s 8ZÉCHENYI-UT 0. SZÁM. Talafea asém 138. Poataohaqua SOMA, Kéziratokat nam adunk viasza. Győzött a hatalom. A legnagyobb reménységgel néz­tünk Apponyi genfi szereplése elé. A külföldi sajtónak is az volt az egybehangzó véleménye, hogy az ősz magyar államférfiunak a ki­sebbségi sérelmek kezelésének tár­gyában a Népszövetséghez beadott hármas indítványa uj hangot vitt a nemzetek szövetségének vitájába, s uj utakra fogja téríteni az eddig meghonosodott tárgyalási mód­szert. Ez a jelentékeny siker nemcsu­pán kiváló érdeme nemzetünk nagy fiának, hanem elsőrendű ér­deke az európai biztonság kérdé­sének is, mely megvalósítani ki­vánja a népek közötti békességet és megjavítani az ország és kor­mányok közötti viszonyokat. Ma­gyarország a szomszédállamokba átcsatolt volt állampolgárainak, a imagyar faj több milliónyi elszakí­tott fiának életlehetőségeit azzal a természetes és köteles figyelemmel kell, hogy kisérje,,amire nemcsu­pán az ezer éves mult történelmi jogai, hanem mint a népszövetség ítagjának e nemzetközi fórum alap­szabályaiban lefektetett megállapo­dásokból származó jogai is fel­hatalmazzák. Etikai okok késztet­ték elsősorban a magyar delegá­ció' fejét a kisebbségi kérdésben tett felszólamlásra, mert kevéssel előbb az történt, hogy az erdélyi és bánáti telepesek jogsérelmei igen nagy felületességgel ugy in­téztettek el, hogy a panaszosok képviseletét meg sem hallgatták és kizárólag az érdekelt állam sora­koztathatta fel ellenérvelését. — Hogy a kontradiktórius eljárás, mely a pártatlan itéletadás előfel­tétele, itt sem kerültethessék meg. Apponyi azt javasolja, hogy az eddig követett eljárás hiányossá­gának pótlására a kisebbségi pa­naszok ügyében hallgassák meg a magas egyházi szervezetektől kul­turális vagy gazdasági intézmények tői beérkező sérelmek beterjesztőit és az illető kisebbség képviselőit, továbbá javasolta, hogy minden a kisebbségekkel kapcsola'tban fel­merülő jogi kérdést terjesszék a hágai nemzetközi bíróság elé, melynek jogérzéke kétségtelenül fölötte áll bármely diplomáciai és politikai színezetű fórumnak, mint (amilyen a genfi is. A hágai döntőbíróság Ítélete na­gyobb érkötési megnyugvást kelte, ne és az ilyen ítéletek hathatósan vinnék közelebb a népek lelkét egymáshoz. Sajnos, az emberiség, az igazi békére törekvő jószándék néhány felvillanása után a Népszövetség most ismét visszasülyedt abba az alárendelt szerepbe, melyre a tényleges hatalom birtokosai kár­hoztatták már megalkotásának pil­lanatában. Néhány szép és jobb jövővel biztató gesztus után a Népszövetség ismét ugy határozott a kisebbségek kérdésében, hogy teljes összhangban maradjon a szuronyos béke rendelkezéseivel. Elvetette Apponyi Albert gróf in­dítványát, melyek semmi mást nem akartak, mint elfogulatlan és érdek­telen fórum elé vinni olyan pana­szokat és sérelmeket, melyeket ter­mészetük szerint nem orvosolhat, sőt nem is akar orvosolni a közvet­lenül érdekelt felek bírói fóruma­A hatalom ismét győzött és a jog alulmaradt. Az elszakított terüle­tek kisebbségei továbbra is hiába ostromolhatják kiáltó panaszaik­kal a süket füleket, semmi re­mény, hogy meghallgassák, mé^ kevésbé, hogy orvosolják őket. Lehetetlennek tartjuk, hogy Ap­ponyi Albert gróf mélységes igaz­sága és tiszta logikája meg ne f győzte volna a hallgatóságának ama részét, mely elfogultság nél­kül figyelte szavait. A döntés azonban, fájdalom, azt bizonyítja hogy az ilyen hallgatóság kisebb­ségben volt s-az igazság meggyőző ereje nem érvényesülhetett a ha­talmi érdekek erejével szemben. A kisebbségek ügye talán nem a leg­égetőbb problémája Európa poli­tikájának. De abból a döntésből, mely ezt a kérdést ily módon, vette le a Népszövetség tanácskozásának napirendjéről, Európa nem táplál­hat vérmes reményeket nagyobb és általánosabb proplémáí'nak megol­dását illetően sem — a Népszövet­ség utján. Ez bizony nagyon elszo­morító, mert hat esztendővel a versaillesi és trianoni béke meg- p kötése után, annyi keserű tapaszta­lat birtokában, amit ez a hat eszten­dő adott, egészen más szellemet remélt Európa ínséges népe, mely bajai és nyomora enyhítését ugy­látszik hiába várja a Népszövet­ségtől. Klebelsberg Kimó gróf kultuszminiszter hétfőn Nyíregyházára érkezik. A vármegye és város képviselői ünnepélyesen fogadják. — Növendékek sorfala között megy a miniszter a vármegye­házáról a városházára. — A miniszter meglátogatja a nyír­egyházi iskolákat. — Bankét a „Koronádban. a városházára, ahol az iskola fen­tartó város és a tantestületek ne­vében Szohor Pál főjegyző üd­vözli. A leánynövendékek ez al­kalommal a miniszter feleségének virágcsokrot fognak átnyújtani. A miniszter válaszolni fog az üdvöz­lésre, majd kihallgatáson fogadja az iskolák képviselőit, amelynek vé­geztével az erkélyről nézi végig az iskolás csapatok elvonulását. A miniszter tiszteletére Énekes János prépost-kanonok ebédet ad. Ebéd után szemlét tartanak a nyíregyházi 'iskolákban, este .pe­dig bankét lesz a «Korona» nagy­termében. A miniszter kedden uta­zik el Nyíregyházáról. A fogadtatás részletes programmját holnapi szá­munkban közöljük. A «Nyirvidék» tudósítójától. Klebelsberg Kunó gróf kultusz­miniszter, akinek nevéhez fűződik a magyar iskolák reneszánsza és 3 népnevelés reorganizálásának alap­vető nagy munkája, nejével együtt Jiétfőn délelőtt 11 órakor Nyíregy­házára érkezik Kállósemjénbői, ahol Kállay Miklós dr. főispán vendége lesz. Az előkelő vendégek méltó foga­dásának előkészítésére ma délelőtt 10 órakor Kállay Miklós dr. fő­ispánnál értekezlet volt, amelyen M kecz István alispán, Szohor Pál főjegyző, Kardos István kul­turtanácsnok és a helybeli iskolák igazgatói vettek részt. Az érkező miniszter előbb a vár­megyeházára megy, onnan pedig az iskolás növendékek sorfalai "között A polgármester a város kölcsöne ügyében Bécsbe utazott. Bencs Kálmán m. kir. kormány­főtanácsos, polgármester ma reg­gel a gyorsvonattal Bécsbe utazott, hogy résztvegyen azon a tárgyalá­son, amelynek célja az Amerikai Banktól felveendő 1 millió dollá­ros városi kölcsön feltételeinek megállapítása. A polgármester Bécsből Párisba utazik, hogy résztvegyen a nem­zetközi közigazgatási kongresszu­son. Betörők jártak több nyíregy­házi iskolában. Nyíregyháza, szeptember 18. A Nyirvidék tudósítójától. Tegnapelőtt reggelre virradó éj­szaka eddig ismeretlen tettesek lá­togatást tettek több nyíregyházi is­kolában s bizonyára abban a hit­ben, hogy egy kis pénzre tehetnek szert, az igazgatói irodákban levő íróasztalok fiókjait felfeszítették. h betörés munkáját azonban egy helyen sem koronázta siker. Feltör­ték az ev. Kossuth főgimnázium igazgatói irodájának íróasztalát, ahol a pecséteket tartalmazó fiókot turkálta össze az ismeretlen láto­gató. A vas pénztárszekrényen is •;glátszik a látogató nyoma, ionban azzal egyáltalában nem tudott megbirkózni. A főgimná­ziumban a dísztermen keresztül ha­tolt be az ajtó betörésével. Ugyan­ezen éjszaka a polgári leányisko­lában kísérelt meg betörésés lopást valószínűleg ugyanazon tettes, azonban hogy innen elvitt-e vala­mit, jelenleg még nem lehet meg­állapítani, mert az iskola igazgatója a fővárosban tartózkodik. A görög katholikus elemi iskolában kényte­len volt a betörő megelégedni a fiókok felfeszitésével. Ezeket meg­előzőleg pár nappal a királyi katho­likus főgimnáziumban járt betörő azonban számbavehető anyagi kárt itt sem okozott. A rendőrség a helyszínen eszkö­zölt vizsgálatok alapján megálla­pította, hogy a tettes nagyon pri­mitív eszközökkel dolgozott, mert mindenütt valósággal szétroncsolta az íróasztalok faanyagát s a záró­szerkezeteket. Felmerült az a gyanú is, hogy a tettes az iskolák pe­csétjeit akarta megkeríteni, esetleg csak másolatokat vett a pecsétek­ről, hogy azokat esetleges későbbi bűncselekmények elkövetésénél fel használhassa. A rendőrség ebben az irányban is kiterjesztette a nyo­mozást. TŐZSDE. Budapest .szeptember 18. — Ma­gyar Távirati Iroda. A korona ma Zürichben 72.5. Valuták. Angol font 345— 347000, cseh korona 2097—119, dollár 71380—72310, frank 3366 —400, lei 339—45, líra 2933—65, márka 16780—17030, osztrák ko­rona 99.91—100.75, svájci frank 13745—855. Terménypiac. Rozs 275—280. A többi változatlan. Kalapszükségletét, ha igazán olcsőn és a legfinomabb minőségben akarja beszerezni, akkor menjen el a dcbrCCCní nyiregyházi főraktárába (LutSlOf*" utca 4. Ungár Lipót mellett), ahol a legdivatosabb filekalapok már 115000 koronás árban kaphatók. Gyári átaialitás 40.000 korona. Egyes szám ára 31000 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom