Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-17 / 209. szám

JírajriDÉx. szeptember 17 Szociális gondolatok. Irta : Kiss Ferenc, ker. szoc. titkár »Be kell látnunk, hogy nemzetek, társadalmi rétegek irányitói nemcsak gazdasági érdekek, hanem eszmék és iránygondolatok is. Sőt a világtörténelmi átalakulások, fejlődések hátterében mint mozgató erők, ezek állanak legtöbbször. És itt bebizonyosodott, hogy i egyetlen nemzet sem életképes, ha ' a fajfenntartás gondolatát, nemzeti idealizmusát nem vezeti be a mindennapi élet vérkeringésébe. Az is bizonyos, hogy Magyarország sem egynéhány nap, hónap alatt jutott amaz útra, amelyen bekövetkezett az előkészített összeomlás«. Az ország feldarabolódott, öszszeomlott, katasztrófába került. Magyarország értékes erői ugy szellemi, mint fizikai képességükkel oda törekszenek, hogy egy uj, egészségesebb, erősebb Magyarország épüljön fel. Újjáépíteni egy nemzetet óriási feladat. Perikiesek Solonok kellenek hozzá. De nem lehetetlen. Azonban az ujáépitésnél vigyázni kell, mert lehet-e annál végzetesebb hiba, mint ha az újjáépítésnél nem kerüljük el azokat a hibákat, amelyek az összeomlást lehetővé tették, elősegítették. Egyik ilyen hiba : a kor szociális fejlődésének meg nem értése, megnem látása, sőt megtagadása volt. Pedig a kor vezető szelleme a szocializmus. A szocializmust nem mint politikát kell kezelni. Az nem politika. Azok, kik a szocializmust, mint ilyent kezelik, azok meg nem értik, vagy önző érdekekből teszik. A szocializmus a krisztusi igazságok gyakorlatba való bevitele. A szocializmus nem jelenti azt a romboló rosszat, amint azt feltüntetni szeretik s amely körül pusztulást jelent az erkölcs. Mint a világrend felforgatóját. Az igazi szocializmus nem az államrend ellensége. Az a kommunizmus. A munkásságot át kell, hogv szervezzük arról az útról, amelyen eddig tévelygett. A valláserkölcsi, a nemzeti szocializmus útjára, — Mindezeket nagyon meg kell szívlelni az ujjáépittésnél. Mert ha ez nem történik, akkor hiába lesz minden, nem tanultak a múltból a jövőre nézve. Öva intjük az ujjáépitőket, hogy' a szociális törekvéseket a brutális erő hatalmával le ne törjék. Ez csak olaj volna a tűzre. Az a tényállás tagadhatatlan, hogy a mai megcsonkított, nyersanyagától megfosztott ország, nem nyújthatja azt, mit a feldarabolás előtti időben. Azonban az érdekek egyoldalú intézése nemcsak a fizikai munkást, hanem a szellemi munkásságot is katasztrófa felé sodorja. A munkásság nagyon jogo= szociális elégedetlenségben él. Következménye pedig az, ami' a forradalmak előtti időkben volt; t. i. annak a gondolatnak a megerősittése, hogy »ez igy nem maradhat®. A nyomor az emberek idegzetét állandó feszültségben tartja, szélsőségekre hajlamosítja. Ezt az érzést az emberek lelkületéből levezetni csak egyféleképen lehet : ^ jogos szociális igények fokozatos kielégítésével. Ez nemzeti és emberi kötelesség. Reálpolitikusaink számtalanszor mutatnak reá azokrj

1 a teendőkre, mik szükségesek. Rendkívül kiható ereje van ugy a kormány, mint a hatóságnak magatartásának, ahogy ezt a kérdést kezelik, mert jövő Magyarország el sem képzelhető az erkölcsi és nemzeti szocializmus bevezetése nélkül. Meg kell szüntetni az egyoldalú gazdasági politikát, amely a gyöngét kiszolgáltatja a gazdaságilag erősebbeknek. Mert hiába lesz irredentizmus, ha a tömegek lelkét nem kötik érzéseikben nemzetükhöz, mert ez a nyomor romboló hatása alatt fásulttá, közönyössé lesz és csak az elnyomói ellen érez bosszút, gyűlöletet. Cselekedjenek ugy, ahogy ezt a krisztusi törvények parancsolják és a nemzet a nép érdekei megkövetelik. A kormánynak ezt meg kell tenni, ez módjában áll, sakkor maga VEGYE MEG MA Régi dolgok. Közli: Gál István. A bécsi kongresszusra igyekvő porosz király és az orosz cár megérkezéséről igy ir a Magyar Kurir 1814. szeptember 27-én 'megjelent száma: Elkövetkezett végezetre eképpen a sok fényes pompázatok között az az igen várt vasárnap is, amilyent a mostan élő Bétsi lakosok még nem láttak. Most láttak három nagy Monárkhát, t. i. két császárt és egy királyt, egésszen elragadó fényességgel, igéző örvendezések között egymás mellett a városba bélovagolni. Képzelje a ki képzelheti az itt lévő sok ezer reguláris és polgári katonaságot legnagyobb gálában, képzelje nem tsak a Bétsj, hanem a környéki világot is, képzelje ezen koronás Fejeknek jnagvszámu fényes kísérőiket, s az ő cs. k. Felsége számos s az egész pompának fényességét kiegészítő udvarnokjait, s a két féle testőrző seregeket, képzelje mindezeket a városnak főbb utzáján a Burgtól fogva addig a kapuig, melyen a Leopold stadtba kijárunk, s ezen kapun tul a Práterig, a Leopoldstadti széles utzán egygyütt lenni, képzelje a Regementeknek harsogó muzsikálássokat, a sokasságnak vivát kiáltozását s az ágyuk hurogását. Felséges képzelet! A Prussus király még szombaton megérkezett vala Wolkersdorfba, mely a második postaállás ide, ahol meghálván, bévárta ott az Orosz Császárt, akinek Briinnnbe lett megérkezéséről az utakon álló ágyuk vasárnap reggel jelt adván, már délelőtti 11 órakor arról adtak jelt, hogy már Wolkersdorfba is megérkezett légyen. Ismét egygyiitt folvtatta a két Felség Béts felé az utat. Mihelyst ő Cs. K. Felségének tudtára esett e vendégek közelítése, lóra ülvén a Fő Hertzegekkel és az itt lévő Generálisokkal együtt eleikbe ment. Az alatt az egész katona ísereg s a Német s a Magyar testőrzők serege sort formáltak a feljebb emiitett Leopoldstadti utzában is a Práter előtt lévő kerek térségen s ezeknek soraikhoz a polgári tsapa tok is hozzá tsatolták magokat. A közelítő Felségek a Tábor hidjain tul Felséges Urunkkal összetalálkozván; itt egymást szívesen köszöntötték, azután a vendég Fejedelmek is Cs. K. udvari paripákra ültek s igy jöttek egygyütt azon ihelyre, a hol a katonaságtól várattatíak s ezeknek magok előtt való elmarschiroztatássok után bé a városba. — Elől jöttek a Hertzeg Schwarzenberg Ulánusai; azután az Albert K- Hertzeg Vasasai, mely lyel ő K- Hertzegsége a Leopoldstadtban maga személyesen tetté meg a tiszteletet a Felséges vendégek előtt. Továbbá néhány Granádiros Batalionok következtek. Itt jöttek lóháton a három Felséges Monárkhák egymás mellett; Felséges Urunk középben, jobja felől a Prussus Király, balja felől j az Orosz Császár, utánnok számos : kísérőik s azután a Cs. K- testőrző seregek. A béjövetel 12 óra után | kezdődött és tovább tartott egy ' KÉPES CSALÁDI LAPJÁT. AZ EGÉSZ CSALADJA ÖRÖMÉT LEL! MAJD BENNEI Ara 7500 KORONA. 40 OLDAL. MINDENÜTT KAPHATÓI mellett fogja találni a milliókat Érvényesítse erejét s ezzel bizonyítja be, hogy megértette a kor szellemét, és ezzel efejét vesszi a forradalmi romboló erők felszínre jutásának, "meri a hatalom nem lehet pégcéC; a hatalom, a népek boldogitásának eszközei, mondotta egyike a legnagyobb szociális érzésű hazafiaknak. Széchenyi István mondotta. Az a tény sem kiván több ismertetésre, hogy csak egy gazdaságilag helyesen megszervezett ország tudja kulturfölényét biztosítani, és csak az ilyen számithat minden egyes emberére a nála alacsonyabb kulturáju népek kisajátítása ellen. Soha nem volt alkalmasabb, szűk ségesebb, hogy a dolgozókat a nemzet magához kösse, mint ma, mikor a bolsevizmusbóf kiábrándult emberek uj orientációkat keresnek Csak a lehetőségét kell megadni, hogy ismét a nemzeti eszmék szolgálatába álljanak. Ez pedig nem nagylelkűség, hanem kötelesség, (amelyet a nemzet egyetemes érdeke is megkövetel. A nyíregyházi színház ügye. Megáll az embernek az esze és logikus fővel nem tudja elgondolni, hogy mit céloznak azok az intézkedések, amelyek ujabban a vidéki színészet érdekében, illetve érdeke ellen történnnek meg. Azt látjuk, ebben a súlyos gazdasági viszonyokkal küzdő országban, nemhogy segédkezet nyújtanának a ma gyar színművészet munkásainak, hanem még igyekeznek úgyis nehezen megszerezhető kenyerüket megkeseríteni. Akkor, midőn a vidéki színészek joggal elvárhatnák, hogy a magyar állam részéről anyagi támogatásban részesüljenek, akkor mint kísérleti nyúlon talán egy ujabb szanálási programmot óhajtanak kipróbálni. Agyon van már szanálva ez a szerencsétlen ország, vagy talán az illetékes köröknek kifogyott az anyaguk, vagy elfogyott a B-listájuk, hogy a magára hagyatott és anyagi támogatásban nem részesülő vidéki színészetet óhajtják holmi kerület öszszevonási kísérletekkel szanálni. — Egy konkrét esetből — és Nyíregyházát közelről érdeklő esetből kifolyólag kell foglalkoznom ezzel a kérdéssel, mert hisz amint köztudomású, Heltai Hugó színigazgató is azon színigazgatók közé tartozik, akinek a kerületét meg akarták szüntetni és más kerületbe beolvasztani . Nem akarok itten a kérdésnek azon részével foglalkozni, hogy az országos szinészeti felügyelőt mi indította ezen lépésre, mik voltak az okai arra, hogy egy színigazgatót megbüntessen, de foglalkoznom kell magának a megtörtént tényeknek a körülményeivel. Ha valaki érdemetlen arra, hogy egy szín kerületet nyerjen el, ugy azt óránál, amely alatt 1000 ágyúlövés tétetett a bástyákról. A nézőknek sokaságát az is nevelte, hogy vasárnap esett a béjövetel s az idő is igen szép volt. A levegőt vivát kiáltás hasogatta mindenütt ahol elmentek ő Felségek. Végezetre a sok katonaság marschirozott, t. i. a Hiller, Colloredo Regementek, a polgárok s a többek. Berekesztők voltak a Sommariva Vasasai. A megnevezett koronás Fejedelmeken kivül megérkeztek ide az utóbbi pár napok alatt: a Dánus Király; a Würtemberi Korona örökös Princz; a Neuwiedi Hertzeg; Prussiai Wilhelm Princz; a külső dolgokra ügyelő Frantzia Követ Hertzeg Benevent; volt Frantzia, most Orosz Generális Jomini s több mások. Az itt lévő Monárkhák vasárnap este a Karinthiai kapunál lévő theátrumba mentek ' véletlenül, anélkül, hogy a közönség előre tud ta volna, a Zephyr és Flóra nevezetű tántzos játéknak nézésére. Az Az Austriai Császárné és Királyné ő Felségén s a két Orosz Nagy Hertzegasszonyokon, a Weímári és Oldenburgi Hertzegnéken kivül jelen voltak Austriai és Orosz ő Császáni s Prussus és Dánus Ö Királyi Felségek, a Cs. K. Koronaörökös s a más Cs. K- Fő Hertzegek. A legnagyobb örvendezésnek kinyilatkoztatásával fogadta Ö Felségeket a jelen lévő közönség A Bétsi Congres

?us sok Európai Fejedelmeket, politikusokat és nagy embereket vonzott ide, a kiknek itten való lételek és maradások olly rendkívül való drágaságot okozott a Bétsi Publikumnak, amiilyen soha sem tapasztaltatott ennekelőtte. Nem tsak ezeket, hanem másokat is, akik a pénzt szeretik, magához vonta a Bétsi Congressus. Egy Tirolisi lakos egy 18 mázsa bikát" hozott ide ólly ' feltétellel, í hogy minekutánna az a Bétsi Publikum nézésére pénzért kitétetődne, adattasson a Bétsi Invalidusok házának, ennek a bikának a feje felette nagy. Egy más valaki egy 80 mázsa nagy halat mutogat a Publikumnak pénzért. Azt mondják, hogy itten egy szegény lakos házánál egy matska kölközött meg, és hogy kölkei'közt kettőnek kutyafeje, farka és körmei voltak. Sokan ugy gondolkoznak, hogy ez a matska a lakos ebével való rendkívül való barátságos társalkodásnak tulajdonitj hatja a természetnek ezen különös j tüneményét. A ki ezt a dolgot meg' fontolja, meg nem határozhatja, a kuttyával való közösülésnek-e vagy tsak a matska képzelődésének kell azt a tsudát tulajdonítani. — A matska az ebet és ez amazt természetesen nem szenvedheti, azért is' nem az egymással való közösülésnek, hanem a matska képzelődésének kell ezt a halhatatlan történetet tulajdonítani, mivel már példák is bizonyítják, hogy mind az okos, mind az oktalan állatok gyakorta elvétik a nemzetnek és szülésnek természeti rendjét.