Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-16 / 208. szám

1925. szeptember 16 JSÍYÍRfflDÉK. 3 Feljelentette az autó­bnsz tulajdonosát, mert az autó ajtójával oda­csipte az ujját. Nyíregyháza, szeptember 15. A Nyirvidék munkatársától­Élénkül az autóforgalom és ezzel együtt szaporodik a Dalesetek szá­ma is. Szerencsére nem minden baleset súlyos, de igy is bajt okoz az autó tulajdonosának vagy soffö­rének, ha az ügy a törvény elé ke­rül. Mátészalkán egy éppen nem súlyos, dé különös baleset történt amelynek a törvényszéki tárgyalóte­remben lesz a folytatás*. Reich­mann Pál mátészalkai kereskedő ügyvédje, dr. Tóth Bálint utján a nyíregyházi kir. ügyészségen .gon­datlansággal okozott súlyos testi sértés cimen tett feljelentést Orün­feld Jenő fehérgyarmati lakos, autóbusz tulajdonos ellen. Qrünfeld Í enő Mátészalka és Fehérgyarmat özött közlekedik autóbuszával, Reichmann Pál is többször szállt fel rá. Legutóbb, mikor Mátészalkán az autóra szállt, Qrünfeld, aki az autót vezette, sietve csapta be utána az autó ajtaját. Reichmannak még az ajtón volt a keze, mikor a nehéz szárny teljes erővel becsapódott és odacsipte ujjait. A baleset nagyon fájdalmas volt és két három hóna­pig gyógyuló zuzódást okozott a hüvelykujjon. Tisztességes életre figyelmeztették és ő rúgással válaszolt. Nyíregyháza, szeptember 15. A Nyirvidék tudósítójától. Az élet számtalan és változatos durvaságairól tesznek tanúságot a vidéki csendőrörsektől bejövő je­lentések. Kisvarsányban történt, hogy egy 21 éves leányzó Sz. Pi­roska valami pletykába keveredett és amikor ezért család'ja szemre­hányást tett neki, ő védekezés he­lyett lábával és tiz körmével vá­laszolt. Mikor testvére, Sz. Fe­rencné és sógora felelősségre von­ták rossz hirbe keverő viselkedése miatt és nővére arra kérte, hogy viselkedjék tisztességesen, Piroska kisasszony gyomron rúgta az egyébként is esemény előtt álló fiatalasszonyt. Erre a nem várt mozdulatra Sz. Ferenc és felesége nekiestek Piroskának, ütötték, ver­ték. A kisvarsányi családi jelenet­nek sulvos testi sértés miatt folyta­tása jesz a bíróság előtt . Hogyan akarták meg" ölni az oroszok a császárt. Berlin.. — A Vossische Zeitung cimü lap az orosz cári levéltárból vett állítólagos szenzációs adatokat közöl. Az adatok arról számolnak, hogy az orosz kormány 1915-ben nagy összeesküvést szőtt arra, hogy az akkor diadalmas hadai élén a harctéren volt német császárt meg­gyilkolják. A vakmerő tervet az adatok sze­rint egy Sossna nevü volt orosz fegyenc eszelte ki. A terve az volt, hogy három svéd tisztet rávegyen arra, hogy elhagyják zászlójukat és az orosz seregbe vétessék fel magukat. Az ő syéd útleveleiket ekkor átadták volna Sossnanak és még két másik megbízható, vakmerő orosz katona­tisztnek. Ilyképen eljutottak volna Svédországba, ahol azután önkén­tesekként a német repülők közé vétették \;pljia fel magukat. Mint repülőtisztek azután, a terv szerint próbarepülés közben arra felé vették volna az utjukat, ahol gi császár a szabad ég alatt naponta imádkozni szokott. A tervei nem hajtották végre, mert közben megbukott az orosz kormány, amely azt jóváhagyta. Pusztitó esőzés volt a Tisza mentén. A tiszaparti községekben TÍZ alatt áll a bnrgonya. Nyíregyháza, szeptember 15. — A Nyirvidék tudósítójától. Mindenki azt mondja, hogy 1913­ban volt az ideihez hasonló tartós­nyári esőzés, de a tiszamenti közsé­gek legöregebb emberei erősitik, hogy olyan nagy csapadékmennyi­ségről, mint amennyi ezen a nyáron hullott a földre, évtizedek óta nem tudnak. Most már a félnapos eső is veszedelem, mert a talaj nem tud több nedvességet elviselni és min­den félnapos eső olyan, mint az a bizonyos utolsó csepp, amelytől kicsordul a pohár vize. Azok a szabolcsi községek, amelyeknek szegényebb lakosai a káposzta vagy burgonya terméstől várják a jövő esztendő kenyerét és ruháját, hónapok óta kétségbeesetten látják termésük korhadását. Ami azonban szombat és vasárnap történt a Ti­sza mentén, minden félő várako­zást felülmúló csapást hozott Sza­bolcsvármegye tiszaparti közsé­geire. Pusztitó vihar és felhőszaka­dáshoz hasonló eső látogatta meg ezeket a falvakat és két napon át szakadatlanul zuhogott a zápor, ugy, hogy ma már valósággal viz alatt van a tiszamenti községek egész széna és burgonyatermése. A kár még. az olcsó burgonyaárak mellett is óriási és a földműves munkás családok százai jutnak nyo mórba a nagy esőzés miatt. A romlásnak induló nagv burgonya­készletek mellett előreláthatólag emelkedni fog a burgonya ára . Szabolcsvármegye községeinek figyelme vármegyénk szobrászművésze, Somogyi Sándor felé fordult. Nyíregyháza, szeptember 15. A Nyirvidék munkatársától. Somogyi Sándornak, a szabolcsme gyei születésii szobrászmüvésznek fóvárosi műtermében sorra jelennek ímeg a vidéki városok és községek küldöttei, hogy a Százados-uti mű­terem nagyszerű szobraiban, mo­delljeiben gyönyörködve megren­deljék a Hősök szobrát. Mert So­mogyi Sándor, ez az ízig-vérig ma­gyar művész büszkesége várme­gyénknek. Alkotó lelkében erő és eredetiség teremti a képzelet for­máit, hogy aztán egy ihletett pilla­natban biztos kézzei vigye agyagba az invenciózus vonalakat, formákat. Egyre-másra kapja a vidék meg­rendeléseit, a Duna mentén a falvak egész sora fordult hozzá és neve értékes tartalmat jelző művész névként cseng a magyarok ajakán. Egyszerre, mikor a Szabolcsvárme­gye és Nyíregyháza város támoga­tásával magasra emelkedő művész neve országos márka lett, szülő­földje is meleg szeretettel és tel­jes bizalommal fordult feléje. A tiszapolgári szobor. Somogyi Sándornál rendelte meg a Hősök szobrát a vármegye leg­nagyobb községe, Tiszapolgár és a közelmúltban lejátszódó avató ünnepen, amelyen Kállay Miklós főispánnal az élén vármegyénk tár­sadalmának szine-java jelen volt, teljes fényében ragyogott Szabolcs müvészfiának, Somogyi Sándornak a neve. Somogyi mély gondolatok­ban gazdag szoborral örökítette meg a tiszapolgári hősök emlékét. A szobor eltér a sablonos hősök szobrától. Nem harcos vagy bú­csúzó katonát formált meg, hanem egy históriai tanulmányok után megkonstruált honfoglaló hőst, amint térdre ereszkedve búsul. A magyar sorsról beszél itt a kőinyel­ve egy hősi eposz dübörgő hang­ján. A lét — nem lét problémája, a nemzet örök kérdése, a mártír magyarság történelme szól itt a szobor megdöbbentő erejű szavá­ban. A búsongó magyar megmin­tázása, a páncéling, a fegyverek, jszijak anyaghatása mesteri kézre vall, amelynek az anyag engedel­mes szolgája. Az ősmagyar alakja mellett két oldal ráfaeli szépségű gyermek-aktokat látunk, mint a jö­vendő bimbózó Ígéreteit. — A kontraszt megkapó erővel érvénye­sül és Somogyi Sándor ezzel az al­kotásával meggyőzően éreztette, hogy alkotó ereje teljében van és a nemzet még számos jelentős mü létesítését várja tőle. Gáva is szobrot emel elesett hőseinek és ebben a község­ben is Somogyi Sándor művészete hirdeti a hazáért áldozó férfiak dicsőségét. A gávai szobor is ké­szen áll Somogyi műtermében s leleplezése értesülésünk szerint a jövő hónapban lesz. Somogyi a Du­nántúlon aratott komoly sikerek után most vármegyénkben kapja müvészhomlokára a .babért s ez leg­szebb jutalma, mert a szülőföld ün­neplő szava olyan jól esik, mint az édesanya dicsérő, biztató elis­merése. A tiszapolgári és gáv^i szobrok hírére Szabolcs számos más községe is Somogyi Sándorra gon­dol, mert tudják jól, hogy a sza­bolcsi talajból fakadt művész al­kotó erő akkor teremt igazi ihlettel mikor szülő vármegyéjének hőseit glorifikálja. Jósa András s zobr a. Somogyi Sándor a hősöket di­csőítő szobrokkal évek óta el van foglalva, de van ideje azokkal a stúdiumokkal is foglalkozni, ame­lyek művészetének további fejlő­dését alapozzák meg. A művész lei­kének évek óta melegetett témája Jósa András, a nagy szabolcsi ma­gyar, aki az ő ifjúságával éltető napja, inspirálója, tanulásra, alko­tásokra ösztönzője volt. Somogyi egyszer már elkészítette Jósa And­rás mellszobrát s ez a kitűnő gipsz szobor, amelyet Jósa befestett, mint szines szobor Jósa Andrásnak, a muzeum európai hirü alapitójá­nak alakját odavarázsolja a mu­| Gyermek PATEüTHARISNYAF Ifi CIPŐK' Cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi l.-u, 5. Telefon 195 zeumba. A művész azonban Jósa András egyéniségének jellemzésére gondolt és kevesek tudják, hogy Somogyi Sándor fővárosi műtermé­ben készen áll Jósa András emlé­kének méltó megörökítéseként a gyönyörű Jósa-szobor. Ott áll előt­tünk az archeologus Jósa András, az istenáldotta intuícióval kutató régész. Abban a helyzetben látjuk, amint ásója uj sikert adó munka után pihen me,le;ttt, s ő a l(Udóts (a látnók boldog elmélyedésével nézi a felszínre került koponyát, ame­lyet kezében tart. Nem tulozunk, mikor azt mondjuk, hogy ez a Jósa-szobor, ha Nyíregyháza egyik előkelő terére jut, a Bessenyei­szobor szépségével fogja a nagy Jósa András egyéniségét sugároz­tatni. A nyíregyházi hősök szobra pályázatán Somogyi "Sándor monu­mentális, rendkívül hatásos mü­vei vesz részt. A modellt még eb­ben a hónapban beküldi a városi szoborbizottságnak és a beavatot­tak tudjik, hogy Somogyi szobra lenyűgöző hatásával óriási megle­petést fog kelteni az eddig beérke­zett pályamüvek mellett is. Minden képpen értjük és méltónak tartjuk; tehát vármegyénk községeinek és Nyíregyháza városának azt a foko­zódó érdeklődését és figyelmét, amellyel Somogyi Sándor szobrász művészete iránt viselkedik és meg vagyunk róla győződve, hogy még számos alkalommar lesz alkalmunk arra, hogy Somogyi Sándor alko­tásaival és sikereivel foglalkoz­zunk. A legszebb bútoro­kat legolcsóbban Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butoráru- ] csarnokában szerezheti be. i Nyíregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. 5275-13 Gunnar Tolnaes TTic Dorrit főszereplésével a ^^A Ml % Szerda, csütörtök Diadal és Városi Mozgó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom