Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-06 / 201. szám

1925. szeptember 6. JÍTCRVIDÉK. noncoknak, akik beiskolázva ma még nincsenek. Közel ezer tanuló, ötféle iskolában, lehetetlen elhe­lyezésben nevelkedik a szellemiek elsajátítása terén. Ha ezt elgondoljuk és elgondol­juk még azt, hogy a tantestület­nek is emberfeletti feladatot kell végeznie, hogy a szerteszórt isko­lák és tantermekben az eddig ki­mutatott eredményt produkálja, ak­kor Nyíregyháza varos lakosságá­nak egy lélekkel mellé kell állania az iparosság ama kívánságának, ami különben az iskola felügyelő­bizottságának kívánsága is és amire a centennáriumi ünnepségek alatt a város képviselőtestülete magát erkölcsileg el is kötelezte, hogy sür­gősen létesíttessék az önálló ipa­rostanonc iskola. Kell ez, hogy megszűnjék a mai rend, amikor az ipari műhe­lyekből a tanulók egyidőben kell, hogy iskolába vonuljanak, mert he­lyiség hijján nem lehet őket külön­böző időkben oktatni. — Kell ez, hogy iparilag szakszerűen és spe­ciálisan oktató tantestület álljon ren delkezésre. Kell ez, mert á lány tanoncokat a törvény imperativ rendelkezése szerint oktatás nélkül hagyni Nyíregyházán nem szabad. Kell, mert az iparoktatási főigaz­gató, az iparostanonc iskola fel­ügyelő bizottsága, a tentestület, az iparosság és az iskolafenntartók is nélkülözhetetlennek mondják. De kell főként azért, mert a tanuló ifjúságot végtére mégis csak ugy kell nevelni, amint annak rendje és módja van. \ Hiszem, hogy az itt emiitettek és tőlem sokszor hangoztatottak mielőbb megvalósulnak. Pjsszer János­Tankönyvek az összes iskolák minden osztályába kaphatók n Újságolta. Látogatás a jászé-premontrei rend gödöllői! iskolatelepén. Mikor a Nyirvidék szerkesztő­sége azzal a kéréssel tisztel meg, hogy irjak valamit a magyar kö­zépfokú iskolanevelésről, készség­gel vállalkozom erre. Egyszerűen leírom vakációi kirándulásaimban szerzett pedagógiai tapasztalatai­mat. Egy-két mozaik-képet rakok össze, hogy azok szemlélésénél mindenki maga bevilágítson kö­zépiskolai nevelésügyünk dicsősé­ges múltjába, képet alkosson ma­gának jelen oktatásügyünk küzdel­meiről s a dicsőséges múltból és küzdelmes jelenből merítsen re­ményt és bizakodást iskolakultú­ránk jövőjére nézve.. Uj pedagógiatörténeti adat. Feltűnt nekem már az előző két nyári vakációban is a nagy építke­zés, amely a gödöllői vasúti pá­lyaudvarral szemben elterülő cso­daszép fácános-erdőben nagy len­dülettel haladt előre. Érdeklődé­semre megtudtam, hogy az elrab­lott területről menekült, szép fő­gimnáziumaitól megfosztott jászó­premontrei rend építkezik.. Azor­szágcsonkitássai elvesztette birto­kainak nagy részét s összes közép­iskoláit. Nagy történelmi múlt­jára való tekintettel a nemzetgyűlés határozatából a gödöllői Fácános­erdő legszebb részén 87 kat.. hold erdőt kapott örök tulajdonul. Hogy ezen felépíthesse reálgim­náziumát, konviktusát, rendházát és templomát, ötven esztendőre lekö­tötte Csonkamagyarországon meg­maradt birtokait jelzálogul az épít­kezési kölcsön érdekében. A gö­döllői erdőben áldozatos építő­munka folyik.. A nagymultu haza­fias tanitórend újból otthonhoz jut négyfelől. A magyar kultura a ma­gyar jövő.. Amint idei gödöllői tartózkodá­somkor is el-elbolyongtam a Fá­cános-erdő hársfáinak kellemes il­latában, juharfáinak hűs árnyéká­ban, egyszerre csak felbukkant előttem a hatalmas arányú épít­kezés. — Kimondhatatlan örömöt éreztem. A nagy- és kisantant ki­rabolhatta, gyáván megalázhatta a magyarságot, de kulturerejét meg nem roppanthatta.. A trianoni ha­zug béke négyfelé téphette és meg­béníthatta hazánkat, mindenét el­vehette, de a lélek, a magyar al­kotó lélek még a szenvedésben és veszteségben is a mienk marad. Ugy nézem ezt a hatalmas erdei kulturtelepet, mint a sok küzdelem­től kétszeres erőhöz kapott ma­gyar művelődés újonnan épült fel­legvárát.. A letiport magyarságot csak kulturája mentheti meg s ha­zánk iskola-munkája lesz a mentő­horgony, amely a történelem ten­gerén hányódó sajkáját megóvja az elmerüléstől.. A magyar iskolákban fegyverkezik újból a nemzetfentar­tásra hivatott ifjúság, innen indul mindenét vísszaszerző hóditó út­jára, hogy hirdesse világszerte* hogy kultúrájának, nemzeterkölcsé­nek ezeréves életetadó és életerőt­fejlesztő gyökereit nem tépheti ki semmiféle bitotló erőszak­Minta középiskola. Alkalmam volt belülről is meg­nézni az uj kultúrintézményt. Hoz­záértő müvészlelkek alkották. Al­kotó erejük valóságos műremeket varázsolt a vadon erdőbe. Az em­pire-stilusban épült gimnáziumi szárnyépület igazi modern minta­iskola. Egy darab ragyogó művé­szet, egy adat esztétika. Díszes be­járata, művészi lépcsőháza, kelle­mes benyomást tesz a belépőre. Folyosói, ,tantermei modernek. Mindenütt müfestmények, képek, szobrok. Karzatokkal ellátott tor­nacsarnoka, műemlékekkel, ékesí­tett díszterme tán egyedülállók a magyar középiskolában. Külön víz­vezetéke, víztornya, központi gőz­fűtése, saját villanyfejlesztő te­lepe. Modern konviktus. A reálgimnázium tanulói Gö­döllőről és környékérői járnak be. Erre igen alkalmas vasúti össze­köttetése és villamoshálózata. A tanulóanyag jó részét azonban a Látják, hogy bírja, hogy nagysze­rűen viszi a zenekart. Kezdenek bízni és remélni benne és mikor Sedlmayer asszony vendégszere­pel, rábízzák az egészet. Már van­nak irigyei is, de azok is csak azt merik mondani róla: — Minden igazi zenész tarisz­nyájában hordja a karnagyi pálcát Ez a fiatal, derék legény azonban már kivette az ő karnagyi pál­cáját a tarisznyából, de el is dobta már régen a tarisznyát. Nem közkatona többé, hanem hadap­ród, akiből idővel igazi portdepées tiszt lehet! Mikor ezeket a régi, bemoho­sodott hangulatokat olvassa az em­ber, azután a mát látja és Kernerre néz, őszinte érzéssel csak megszo­rítaná a kezét és azt mondaná: — Szegény, jó barátom! — Ker­ner biztosan ilyenkor is mosolyog­na, azzal az ő grand seigneun őszinte, higgadt mosolyával, nem szólna semmit, vagy ha mégis mon­dani kellene valamit, ugy rágyúj­tana egy cigarettára. Azt hiszem, legjobban határozom meg, ha azt mondom, hogy ez az ő életfilo­zófiájának a szimbóluma az élet­tel és az emberekkel szemben. Mosolyogni, azután rágyújtani egy cigarettára és nézni a füstjét, amint mindent elvisz.. Azért tud Kerner még ma is, még ma is minden után szeretni és muzsikálni. Azért van, hogy még ma is, ha ő veszi kezébe a karnagyi pálcát, másképen han­golódnak a hangszerek, másképen dobog a zenészek szive, máskép tolódnak a díszletek és másképen énekelnek ugyanazok az énekesek. Az ő mosolyától mindenki fél, de mindenki alig várja és aki ismeri, boldog, ha rágyújt a cigarettára. Pedig, ha az emberéletét ismeri az ember, tudja, hogy Kerner Ist­vánnak kevés volt a mosolya és még kevesebb a lelki megnyugvása. De ahogy nem sirt, nem nevetett, csak tűrt, vitte és szenvedett ma­gának magában, ahhoz nagy szív kell és nagyon meleg lélek. Ker­nernek talán ezért is nem kellett a karrier a karrier értelmében. Ö ember akart és tudott maradni, mint művész. Ö nem futurisztikus értelmetlenségeket keresett, mert . megértette az őszinte érzéseket, ö ^ sohase hitte, hogy arrivé, őneki , mindég rosszul esett akármilyen f kitüntetés. Kerner csak élt, szere- k tett mindent, ahogy fatornyos ha- ; zájában az Úristen megteremtette. > Neki nem kellett más nap, se más j árnyék, hogy az útirányát megta- I lálja. Ő megelégedett a mi föl- « dünk jó magyar szagával és tud gyönyörködni a mályvarózsában és megelégedni a bazsalikom illatával. Ezért van az, hogy Kernerről kevesebben beszélnek, de sokkal többen szeretik.. Ezért van, hogy Kerner az ő európai arányaival és tudásával megmaradt a mi lembe­rünk.. Magyar ember, aki i nem fríeht el szerencsét próbálni és hangoskodni a maga életérdekei­ért, hanem ide hozta zenében, mű­vészetben, jóságban, megértésben és kiváltságos emberi voltában azt a világot, amit nélküle nem hogy sokan nem láttak volna, de talán még csak nem is sejtenék, hogy igazán van.. Kerner neve elé nem kell cim, Kerner sikerei mellé nem kell dá­tum. ö mindég fiatal, mert mindég igazat akar.. Az ő ünneplése is azoknál jelent dátumot, akiknek dátum kell, hogy megtalálják őt. Nyíregyházára se mint portrait, mint megemlékezést küldöm ezt az irást róla, hanem mint egy lehető­ségét annak, hogy valakit szeres­sünk, mert művészember és valaki­nek örüljünk, hogy magyar és hogy a miénk. PATENTHARiSNYÁK és Cipőárnházban Nyíregyháza, Zrinyi l.-u. 5. Telefon 195. bentlakó konvíktorok teszik. A ne­velőintézet az épületkomplexum keleti traktusában helyezkedik el. A háromemeletes palota 200 kon­viktor befogadására készült. Az erdő mélyén berendezett interná­tusnak pedagógiai jelentőségét nem kell külön magyarázni. Milyen megnyugvása lehet a szülőnek, akt fiát itt az erdő gyógyító levegő­jében, a 224 méter magasságban a tenger felszíne felett épült kon­viktusban neveltetheti. Nevelői és felügyelői maguk a gimnáziumi ta­nárok, kiknek szép rendháza köz­vetlenül a konviktus mellett épült A telep legszebb részén lesz a templom. Ez azonban csak tavasz­szal készül el. Ebben az áldásos hívatásu nevelőintézetben, távol a hangos, zűrzavaros városi élettől, folytatják a tanárok azt az intenzív nevelést, melyet a megszállóknak az erőszakosságára a hírneves kas­sai kir. konviktusban abbahagyni kényszerültek: a reménykedő hit, a boldogító tudomány és ragyogó honszeretet kultuszát.. Erdei tanterem. Eltelve felemelő érzésektől, meg­erősödve tanári hivatásszeretetem­ben, elgondolkozva távoztam az is­kolaépületből. Alig haladunk azon­ban kissé beljebb az erdőben, egy másik pedagógiai jelenség köti le figyelmünket: az iskolához tartozó «erdei osztály». Valóságos tante­rem az erdő szabadjában.. Ké­nyelmes padjai, csinos tanári ka­tedrája az erdő természetes fáiból szakszerű hozzáértéssel kidolgozva. Semmi festés, semmi mázolás. Egy igazi osztályterem, melynek falai hatalmas juharok, lombos hársak, pádimentuma az erdő pázsitja, vi­rágillatos tarka szőnyege ezerféle szépségében és változatában, meny­nyezete a fák összeölelkező bolto­zata.. S mindenütt a tiszta, napfé­nyes levegő, az erdő misztikus va­dona, az erdei virágok éltető ózon­ja. S a friss növényzet zöldjé­nek pazar pompájában, balzsamos illatában nap-nap mellett komoly tanítás folyik.. Tavaszszal, ősszel, jó időben egy-egy osztály itt tanul, dolgozik, ír, rajzol egy-két órahosz­szat. Az erdő szabadjában törté­nik a játék, s tornatanitás, itt töl­tik a tanulók a tízperces szünete­Péntek, szombat, vasárnap Diadal é s Városi Mozgó KOKAIN Attrakció a világvárosi Ko­kain büntanyákról 7 felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom