Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-07-07 / 150. szám
2 1925, julius 1. A keresztény és nemzeti eszme ünnepe Nyíregyházán. „Istenért — Hazáért". A keresztény és nemzeti eszme ült. tegnap diadalünnepet Nyíregyházán. Az az eszme, amelynek kifejezője a felavatott háromszínű selyemzászlóra van aranybetükkel ráhímezve : Istenért — Hazáért. A kereszténység majdnem kétezer éves történetében az emberiség lelkébe edződött istenfélelem és a legszentebb rög, a hazai föld iránt táplált olthatatlan szeretet tömör kifejezője ez a két szó, amelynek követését a nyíregyházi munkásságnak a zöme vallja elvének, s irta követésre buzditón zászlajára. Az Idő kerekéneek hatalmas fordulását jelenti a munkásságnak ez a deklarációja, felébredést a tétlen tunyaságból, a szellemi és politikai hitvallásnak tudatalatti szunnyadásából mintegy varázsütésre pattant ki az energiák összekovácsolásának a keresztény és nemzeti jelszavak jegyében megindult hatalmas müve. Istenért ! Jelenti az erkölcs kris tályosodott, legtisztább fogalmát, az emberi kultura isteni eredetének gondos, odaadó ápolását, a világot átfogó keresztényi szeretet. Hazáért ! Jelenti a szülőföldnek, a családnak, a társadalmi közületeknek, az egy nyelven beszélő emberrokonoknak, az egy államalakulatba tömörült, egy állameszmétől áthatott polgártársak szeretetét, egymás megbecsülését és a közület létérdekéiért a legdrágább kincsnek, az életnek feláldozását. Két olyan eszme van összesűrítve ebben a két szóban, amely teljesen kimeríti az emberi célkitűzés, emberi hivatás tartalmát, az élet anyagias céljain felül nem lehet más irányelve a gondolkodó embernek, mint: Istenért! Hazáért ! A vasúti állomáson. Reggel fél 9 órakor kezdett gyülekezni a vasúti állomás perronj, ;n a nyíregyházi »Mansz« magyarruhás női csoportja, hogy országos elnöküknek Tormay Cecilnek érkezését méltó keretbe foglalhassák. A 9 óra 24 perckor berobogó debreceni személyvonat első osztályú kocsijából lép' ki a »Mansz« szeretettől övezett elnöknője, akit a nyíregyháziak nevében Csiky Istvánné fogad, mint a helybeli »Mansz« ügyvezető elnöknője. Kívüle ott voltak a központi »Mansz« képviseletében Lukács Béláné, a vasutas »Mansz« képviseletében Szitka Jenőné, a »Mansz« leánycsoportjának képviseletében Ruszinkó Magd&, s a keresztény munkásnők képviseletében Szöllössy Anna, s virágokkal halmozták el Tormay Cecilt, aki a fogadtatás ceremóniája után a Liptay Jenő tn. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokos hatalmas Puch-kocsijába ült Liptay Jenőnével együtt. Az autót Hancsel Sándor gazdasági titkár vezette. Egyenesen a Kossuth-téren felállított hatalmas sátorhoz hajtottak, hogy részt vegyenek a munkás zászló felavatási ünnepségén. Gyülekezés a K's-téren. A programmhoz hiven a Kistéren már 9 órakor a város min- í den irányából gyülekezik a közön- I ség. Néhány perc leforgása alatt szűknek bizonyul a tér a felvonulók befogadására. Teljes fegyelmezettségben ott látjuk a különféle társadalmi és szakszervezetek csoportjait! Nemsokára megjelennek a vidéki küldöttségek és az idegen helyekről, különböző városból jött vendégek. Amikor a gyülekezés befejeződik, megkezdődik az összecsoportosulás a Kossuth-térre való felvonuláshoz. Elől a katonazenekar, utána az egyes csoportok megindulnak fél 10 órakor és festői menetben vonulnak a katholikus templom előtt felállított sátorhoz. A Kossuth-téren. A város szivét alkotó szép nagy Kossuth-tér színültig megtelt érdeklődővel. A templom előtt felállított sátor és szónoki emelvény) körül' Ozory István rendőrtanacsos intézkedése egy kordonnal határolt térséget tart fenn a Kis-térről és a vasúti állomásról érkezőknek. Mindenütt példás fegyelmezettség, öntudatos rend és hazafias komolyság honol. Még tiz óra sincs, amikor ja. Kis-térről megérkezik a menet. Szivet megható érzések töltik el a szemlélő lelkét, látva a nemzeti érzésből fakadó igaz hazaszeretet demonstratív megnyilvánulását. A katonazenekar hangjai mellett jönnek : elől a városi dalárda, majd a kedves íeánycserkészek formaruhákban, utánok a fiucserké szek a lelkes tanítók és tanárok kísérete mellett, az Ipartestület zászló alatt, a különféle leventecsapatok, majd a különféle egyéb társadalmi alakulatok és szakcsoportok szinte fel sem sorolható a lelkes fegyelmezettségben felvonulók serege. Azt sem tudja a szem, hová nézzen, oly sok apró és megható esemény játszódik le néhány perc alatt. A kordonon kivül álló óriási számú közönség tekintete ihlettel, csodálattal csüng e nagyszerű látványosságon. Majd hire fut, hogy jönnek a pestiek. Egy pillanat alatt felvillanyozódik ismét a közönség. £s •valóban, határozott katonás lépteivel feltűnik Tormay Cecil sugár alakja, utána Geőcze Sarolta és titkáraik, valamint más fővárosi vendégek a nyíregyházi »Mansz« magyarruhás asszonyaitól körülvéve. "Van is sok dolga Csépány Jenőnek, a Nyirvidék fotoriporterének, azt sem tudja, melyik jelenetet örökítse meg. A vendégek az emelvényes sátorba mennek, ahol a vendégszerető notabilitások fogadják őket hagyományos szeretettel. Ott van az elsők között Kállay Miklós dr. főispán, Mikecz István alispán a vármegye tisztikarával, Bencs Kál mán dr. m .kir. kormányfőtanácsos polgármester, Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő, Kállay András földbirtokos, volt nemzetgyűlési képviselő, Zelenka Lajos dr. kúriai biró, törvényszéki elnök, Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, az egyházak főpapjai, a hadsereg képviselői teljes számban, majd a különféle hivatalok, főtisztviselők, az egyes női szervezetek tagjai és igen sok előkelő hölgy, eloszolva a férfiak soraiban. Lent az emelvény körül ott látjuk Székely János volt államtitkárt, a keresztény szakszervezetek országos elnökét, a keresztény iparosok országos szövetkezetének küldöttségét, a diósgyőri és budapesti vasmunkások csoportját, a szabók, könyvkötők országos szervezeteinek kiküldötteit, a salgótarjáni keresztény munkások megjelent képviselőit és még igen sok más városból jött vendégeket. Szinte kicsi az uj' ság terjedelme, hogy felsoroljuk az ünnepségre jött és megjelent illusztris vendégeket. A Kossuth-tér képe. Sokszinü tarka képet nyújtott a Kossuth-téren felsorakozott tömeg. A forró nap bőkezűen szórta sugarait s a felhevült arcokon megfeszített várakozás honolt. Fegyelem volt, s rend. Mint egy család, ugy forrott egybe az ünneplő közönség. Minden arcon, minden szemben egy kifejezés, egy érzés ragyogott, egy oly áhítat, amely mindenkinek kedves, mindenkinek a lelkében otthonra talál, mert ezt (az érzést nem- a rángj, a felsőbbség, vagy bárminemű társadalmi állás diktálja, vagy szüli, hanem pusztán az egyén érzése, a nagy 'társadalmi egység, a nagy család; a nemzet, iránt. A felsorakozott lobogók, az eskü szent szimbólumai, figyelve néztek a távoiba, 'hol magyarruhás asszonyok és leányok kíséretében lassan közeledett az uj lobogó),, egy ujabb fogadalom, egy szent érzés ujabb kikristályosodásának záloga. A jobb jövő hajnalának első sugarai közé tartozott ez az ünnepség. A halálosan sebzett nemzet most fokozott, megfeszített munkával ,hatványozott energiával küzd a végpusztuiás (ellen s fennek a határozott célért való küzdésnek már feltünedezik az eredménye; a nemzet szervezetében kiváiik a nemes munka gyümöicseképen egyegy drága igazgyöngy. Ezeknek az igazgyöngyöknek atomjai ott voltak szétoszolva a magyar nemzet szervezetében és tiz év vihara kellett ahoz ,hogy kikristályosodva a felszínre kerüljön... Egy volt az a tömeg ott a Kossuth-téren s ez az egység, meíy megnyilvánult az ünnepség minden mozzanatában, ez faz egydég a íegszebb jövő záloga. A zászlószenielési ünnepély. Nem sok idő van a szemlélődésre mert kezdődik az ünnepély. A városi dalárda Magyar Hiszekegyének megható összhangjai után egyszerre csak feltűnik Sávoly Lajosné sugár alakja a szónoki emelvényen. A keresztényszocialista női szervezetek nevében megnyitja lelkes szavakkal az ünnepélyt és felkéri Tormay Cecilt zászlóavató beszédének megtartására. Tormay Cecil beszéde. Tormay Cecil ünneplő éljenzés mellett lép az emelvényre. Magas koncepciójú beszédében, amit számtalanszor szakított félbe a közönség kitörő tetszésnyilvánítása, az Isten, haza egybefolyó szeretetének jegyében a keresztény egyenlőség szabadság és testvériség eszméjének fejtegetésével kezdi beszédét. A zászlón ott van azoknak a szive, akik adták, — és azoknak a lelke akik kapták. Leghőbb vágya, hogy ez alatt a zászló alatt a magyar értelmiség találkozzon és egybeolvadjon a magyar kézműves munkássággal. Mert ha ez nem következik be, összeomlik a magyar ég és föld Legyen ez a zászló a magyar sors »Veronika kendője«. Adott ő már egy iíyen zászlót át akkor, amidőn Horthy Miklós kormányzó bevonult Budapestre, a magyar katonáknak, örül a szive, hogy most a nemzet munkásainak is adhat át ugyanilyen zászlót a szebb, boldogabb, ujabb honfoglalás reményében. i A keresztény munkásság nevében átveszik a zászlót Tormay Cecil szavait megnem szűnő éljenzés kiséri. Utána az emelvényre fellépő Fábián János munkás alig hallhatóan kezdi meg beszédét a lelkes hangulat közepette. A keresztény magyar munkásság nevében átveszi a zászlót és fogadalmat tesz, hogy annak nemzeti és keresztény tisztaságát, ha kell vérük árán is megvédelmezik. Az egyházak megáldják a zászlót. örömtől repeső érzésekkel fogadott beszéde után Énekes János prépost-kanonok a róm. kath. egyház nevében, Ruttkay Gyula kanonok-főesperes a gör. kath. egyház képviseletében, Bartók Jenő dr. a ref. egyház képviseletében és Kopcsó János az ágostai hitv. evan'gelikus egyház nevében áldják jmeg a zászlót gondolatos érzelmekkel átszőtt beszédek kíséretében. A vendégek megnyilatkozása. Rácz Antal, a diósgyőri munkások elnöke, csoportja és az együttérző vendégek nevében egy fokost és egy turulmadár szobrocskát nyújt át a zászlóavató nyíregyházi munkásoknak annak jeleül és kivánságaképen, hogy a fokossal véd jék tneg a zász'ió becsületét, a szabad és önálló turulmadár jelképezte magyar géniusz gondolatában. A zászlószegek beverése. E nagyszerű ünnepi beszédek után az együttérzést szimbolizáló zászlószegek beverése következett Kállay Miklós dr. főispán a kormányzó nevében, a nemzetgyűlés nevében, a miniszterelnök nevében és a város képviselője, Rakovszky Jstván nevében, valamint Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés alelnöke nevében helyezi eí a zászlószegeket. — Baur ezredes a honvédelmi miniszter nevében, Zelenka Lajos törvényszéki elnök az igazságügyminiszter nevében, Mikecz István a szaboicsvármegyei és számos más törvényhatóság nevében, Bencs Kálmán dr. polgármester Nyíregyháza város és megbízásból több más város nevében helyezik (el a zászlószegeket. Majd a pestvármegyeiek és egyéb vármegyék nevében, a helybeli Vitézi Szék stb. nevében verik be a szimboíumokat a zászló rudjába. E minden mozzanatában nagyszerű ünnepély után az egybegyűltek a Sóstóra vonultak ki, ahol i^gy a zászlószegek további beverése, mint a befejező ünnepi aktusok játszódtak íe. az Apollóban Gaston Ro ucies világhírű regénye filmen Golette (Varrólány és aítassé szerelme) Előadások kezdete V48 és V4IO órakor.