Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-30 / 195. szám

1925 augusztus 30. jíravidék. 5 Nyiracsád helyett Nyiradony lesz a ligetaljai járás székhelye. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Uj tiszteletbeli szolga­birák. Nyiracsád mellett Sőrés János, Nyiradony mellett dr. Jármy Béla szólaltak fel. lyozni, remeljük, megmutatja a külföldön is hires budapesti fut­ballistáknak, hogy a vidék futball­készség és lelkesedés dolgában már nyomában van a fővárosnák. Nyíregyháza sporiközönségének pe dig bizonyítékot fognak Tiyujtanf, hogy husz év alatt a Nytve futball niV'ója hatalmasat fejlődött. 100 000 tor. 1 kat. hold nitrogéntrágyázása! Növényeinknek a legfon- njfrnnán ] Szám0 3, tosabb a IHI! UIJOII S elismerő levél szerint a növényt fejlődésé ben dus-, üde, egészségessé teszi, a terméshozamot hatalmasan ftHüoli a természetes nitrogén illHull vetőmagtrágya az 'litftfnrm 2i y a 80k k ö~ AZUIUI (II l eKes eredméuy a kicséplés után a kővetkező : 1 lat hold oltott árpa adott 1132 kg. szemet, I kai. hold oltatlan árpa ado!t 974 kg. szemet. Különbség 158 kg. szem., kat. hol­dauként négy 18 kévés keresettel adott többet., igen jó az eredmény. Szénás királysági bérgszdassg Wolfinger Alajos s. k." 4983 Prospektust küld, megrendelést (minden növényhez más-más fajta!) felvesz Molnár Lajos Nyir bátor, Kun Samu és Társa Kisvárda, Dőri Béla Mátészalka SS kat Vámos Géza vezérképviselete, Budapest, V. Bank-11,5. | Diadal | I és Kert Mozgó. Augusztus 29. 30 án szombat 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és órakor a Diadalban, 0 szomb8t, vasárnap 7 és 9 órakor a Kert Mozgóban Teli Vilmos Schiller Frigyes színmüve 2 részben, 10 felv. Mindkét rész egyszerre. Főszerepben Conrad Veidt, Ottó Gebuhr, Erna Mo­réna, Xénia Desni, Hans Marr és Erich Kaiser Fritz. idd vissza a babaruhám Filmjáték 5 felvonásban. Főszerepben Wanda Hamley. Nyíregyháza, augusztus 29. — A Nyirvidék munkatársától. Kállay Miklós főispán Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglene­sen egyesitett vármegyék törvény­hatósági bizottságát szombat dél­élőtt 10 órára rendkívüli közgyű­lésre hivta össze. A közgyűlésen a kedvezőtlen idő ellenére is elég szép számmal jelenten-*meg a "bi­zottsági tagok. Elhunyt bizottsági tagok Az elnöklő főispán mindenek előtt a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt tagokról emlékezett meg a kegyelet szavaival. Igy Szikszay András ibrányi ref. lelkészről, aki a magyar szabolcsi közéletnek és Nyíregyházának kimagasló ténye­zője volt. Az utóbbi /-vekben rííár — mondotta a Tőispán — egész­ségi állapota nem engedte meg a közélet terén való működését, de élénken emlékezünk rá, hogy a nagy háború előtt és a háborús években közéletünk egyik nagy értékét tiszteltük benne. Megemlékezik a főispán Gyula­házi Arthur bizottsági tag elhuny­táról is. A közgyűlés a főispán indítványára az elhunyt bizottsá­gi tagok emlékét jegyfőkönyvben örökíti meg. Uj tiszteletbeli szolgabirák Ezután Kállay Miklós dr. főis­pán bejelenti a törvényhatósági bizottságnak, hogy törvényadta jogával élve Gyüre Károlyt (Nyír­bátor) és dr. Benyó Bertalant (Nagykálló) tiszteletbeli főszolga­bírókká nevezte ki. A kormányzó ur köszönete A közgyűlés tárgysorozata kö­vetkezik most, amelynek tárgyalá­sát a főispán a Magyar Hiszekegy­gyei nyitja meg. Mikecz László fő­jegyző felolvassa a kormányzó ur köszönő iratát, amelyben Őfőmél­tósága örömmel veszi tudomásul a vármegye törvényhatóságának az utóbbi idők eseményeivei'szemoen kifejezett hazafias álláspontját. Rétközberencs nem csat­lakozhat Ajakhoz. A következő tárgy a belügymi­niszter leirata, amellyel gróf Vay Tibor és társainak Rétközberencs község megszüntetése iránti kérel­mét küldi meg állásfoglalás végett. Vay Tibor és társai főként arra hi­vatkoznak, hogy "Rétközberencs község lakossága nem bírja ei* az önálló közigazgatási szervezet költségeit és kérik % községnek Ajakhoz való csafolasát. A tör­| vényhatósági bizottság egyhangú í határozatta! foglal állást Rétközbe­1 rencs odacsatolása ellen és az ál­Gróf Tolsioj Leó regénye Német művészekkel landó választmány javaslatát fo­gadja el, amely szerint már csak elvileg sem járulhat hozzá, hogy egy magasabb közigazgatási szer­vezet kisebbé fejlesztessék vissza. Egyébként az Ajakhoz csatlakozás > nem csökkentené Rétközberencs la­kosainak terheit. Minthogy a köz­ség lakossága és jegyzője között felmerült ellentétek az ónálló köz- ; igazgatási szervezet" megszünteté­sére irányuló kérelem valószínű í mozgatói, a törvényhatósági t>i-' zottság az alispánt ennek az ügy­nek beható vizsgálatára kéri fel. Az iskolánkívülí népmüvelés érdekében a 'kultuszminiszter le­iratban kéri a vármegyét, hogy vállalja egy vezérkönyv kiadásá­nak költségeit és gondoskodjék a ; vármegyei iskolánkívülí népmüve-; lés 1925—26. évi költségvetéséről. A vezérkönyv kiadását a törvény­hatóság költség 'hiányában nem vállalja, mert ujabb terheket nem háríthat a nagy pótadót fizető községekre, a népmüvelés költsé-j gére azonban 10 milliót szavaz meg a közművelődési alap terhére. Valorizálni kell az árvák pénzét. A törvényhatósági közgyűlés ez­után több átiratot tárgyal. Bara­nya vármegye több más vármegyé­vel együtt átirt a gyámpénztári készpénzek valorizálása érdekében. Baranya vármegye maga is hajlan­dó 10 százalékig valorizálni a gyámoltak pénzét, de a többi vármegyének és igy Szabolcsnak is az az álláspontja, hogy a va­lorizálás nem speciális vármegyei feladat, hanem országosan kell ren dezni. A megye ebben az értelem­ben ir fel a belügyminiszterhez. Az alkotmányjogi reform Fejér vármegye átiratában aggo­dalommal látja, hogy a Kormány most akarja életbe léptetni az al­kotmányjogi reformokat és Sza­bolcsvármegye törvényhatósága ez« zel szemben kimondja, hogy de­cemberi közgyűlésében hűségéről és bizalmáról biztosította a mi­niszterelnököt és felkérte a kor­mányt az alkotmányjogi reformok megvalósítására. 'Igy Fejérmegye átirata felett napirendre tér a rend­kívüli közgyűlés. Szabályozni kell a sajtó­szabadságot és a men­telmi jogot. Nógrád és Hont egyesitett Var­megyék törvényhatósága átiratában a sajtószabadsággal és a mentelmi joggal egyéni érdekekből való visz­szaélésre mutat rá és állást foglal a sajtószabadság és mentelmi jog LYA MARA Parádé s szerepében szabályozása mellett. Szabolcsvár­megye törvényhatósági bizottsága hasonló felirattal fordul e tárgy­ban "a kormányhoz és nemzetgyü­féshez. ( Legyen kötelező a tiizkárbiztosítás. Hozzájárul a vármegye 'törvény­hatósági bizottsága Sopron várme­gye javaslatához is, amely a'tűz­kár elleni' biztosítás állami "kézbe vétele és kötelezővé tétele mellett foglal állást. Az indokolásban rá­mutat a Vármegye arra, hogy tűz­kár elleni biztosítás mellőzése mi­att sokan jutottak máról-holnapra koldusbotra s az állami uton való biztosítás mellett kisebb teher esik a szegényebb néposztály vállaira. A kormányzó név- és születésnapja. * Biharvármegye közönségének azt az átiratát, amelyet a kor­mányzó ur név és születésnapjának megünneplése tárgyában intéz vármegyénkhez, hasonló szellemű felirat elhatározásával magáévá te­szi vármegyénk törvényhatósága. A vármegye Ludovika alapítványa­Abauj-Torna vármegye a Ludo­vika-alapitvány helyeinek betöltésé­nél gyakorolt kijelölési jog felélesz­tése tárgyában irt át. A vármegyék nek, Szabolcsnak is volt a béké­ben alapítványa és igy két várme­gyei ifj u felvételét biztosító ki­jelölési joga a Ludovika Akadé­miában. Az alapítvány értéke ma már nem biztosithatja a kijelölési jogot s most a vármegyék azt kérik a lipnvédelmi minisztertől, hogy va­lorizálja a vármegyei '-Alapítványt, vagy ha ez nem lehetséges, mint­hogy a 'Ludovika Akadémiában in­gyenes állami kiképzés is van, je­lölhessen ki évről-evre a vármegye két-két ifjút, akik a Ludovika Aka­démiában kiképzést nyernek. Nyiradony lesz a járási székhely. Nagyjelentőségű "tárgya a tör­vényhatósági közgyűlésnek a liget­a.jai' járás uj székhelyének megál­lapítása. A járás székhelye most Nyiracsád, de valamikor a "köz­'ponti Teftvésü Nyiradony voft. — Mindkét község hajlandó áldoza­tokra, hogy- a szofgaoirói hivatalt és á szükséges lakásokat rendelke­zésre juttassa. Az állandó választ­mány javaslata az, hogy a varme­gye érdekeinek megfelelőbb a szolgabiróságnak Nyiraclonyban való elhelyezése. Nyiracsádban ugyanis egy magtárt kellene átala­kítani, ami a' varmegyeneíT í>00 milliónál többe kerülne. Nyiradony ban a községházát kapná meg a szolgabirós|ágj s az ezzel járó kiadá­sok kisebbek, de főként az szól Nyiradony mellett, hogy központi fekvése van, Nyíregyházáról job­ban megközelíthető, a kiépítendő úthálózat szorosan bekapcsolja a járás többi községét a Nyiradony­nyal való intenzivebb forgalomba. Az állandó választmány javas­latával szemben Sőrés János bi­zottsági tag Nyiracsád mellett szó­lalt fel és politikai, nemzeti és szo­rosabban vett vármegyei érdeknek tartja Nyiracsádnak székhelyül va­ló kijelölését. Hangoztatja, hogy Nyiracsád és a a közeli községek Hajduvármegyéhez való csatolása lenne a következménye a járási székhely áthelyezésének, de poli­tikai okokból is szükségesnek tartja hogy a szolgabiróság a határ kö­zelében legyen. Sőréssel szemben dr. Jármy Béla volt főispán hatásosan fel­sorakoztatott érvekre épített beszé­dében kifejtette, hogy a vármegye elsőrangú érdekei kívánják a szol­Karenin Anna Hétfó'n, kedden az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom