Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-25 / 190. szám

2 j^yíryidék 1925. augusztus 25 Uzsora a mindennapi kenyérrel. Tervek hallatszanak a Wqgaság letöréséről kézzel fogható részletek nélkül. Pedig ha van kérdés, amely­nél a fészletek a fontosabbak, ak­kor ez a drágaság kérdése. Ha va­laki a drágaság letörésére vállalko­zik, a kellő eszközök és módok megtalálása nélkül csak elméleti har cot folytathat minden gyakorlati eredmény nélkül. És, hogy ilyen eredmények ne is legyenek elérhe­tők, arról a játékban "érdekelt felek jobb ügyhöz méltó buzgalommal gondoskodnak. Mindenki tudja, hogy a drága­ság elsősorban az élelmiszereknél szembeszökő. Mindenki tudja azt is, hogy a termelőt és fogyasztói árak között mutatkozó nagy eltolódás a drágaság oka. Ennek következtében az árak csökkentése a közvetítés rendszabályozása nélkül el sem képzelhető. Igen ám, de a szabad kereskedelem elve olyan tabu, ami­hez nyúlni felségsértés számba megy. Lévén a szabadkereskedelem nek helytelenül értelmezett és gya­korolt .fogalma az a bő köpönyeg, mely alá minden elfér, amit ta­karni és rejtegetni kell. Hiába magyarázza a tudomány, hogy a szabadkereskedelem nem a kereskedelem szabadosságát és ki­zsákmányolásra jogosító privilé­giumát jelenti, tényleg az a helyzet, hogy minden korlátozás rendsza­bályozás a leghangosabb ellentál­lásra találna. És méltán, mert a kor­látozás és rendszabályozás rendsze­rint az ártatlanokat sújtja, azok, akik eddig is tojástáncot jártak a paragrafusok között ezután sem es­nének kétségbe. De figyelembe kell venni azt is, hogy az élelmisze­rek drágaságának egyik legna­gyobb oka az, hogy a csonka or­szágban igen sok kenyérkereseti al­kalom megszűnt, az élelmiszerke­reskedelem pedig, mint kereseti le­hetőség szinte önmagától kínálko­zik. Belekapcsolódtak tehát ebbe a szakmába sokan a hajótöröttek kö­zül és mert sokan ragaszkodnak kétségbeesetten az itt elfoglalt po­cíciójukhoz, amely legalább a min­dennapi kenyeret jelenti, minden kenyérvásárló sok más embernek juttatt keresetet. Ez a sok más em­ber drágítja a mindennapi kenye­ret és drágítani is Fogja mindaddig, amig számára más kereseti forrás nem nyílik. Ezzel tisztába kelle len­nünk. Tudnunk kell azt, hogy az u. n. fölösleges "közvetítők kiirtása olyan irtó hadjárat lenne, amely sok szerencsétlen existenciát dön­tene a végső romlásba. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy hagy­juk élni a láncosokat. Sőt, minden eszközzel irtani kell őket, de csak ugy, hogy más produktív kenyér­kereső pályára utaljuk őket. Vagyis a mindennapi kenyerünkkel űzött uzsorának irtását kétféle munkával kell elkezdeni. Egyik maga az irtó j munka, a másik az uj kereseti for­rások megnyitása. Bizonyos, hogy ezt könnyebb mondani és tanácsolni, mint meg­tenni. De fokozatos és céltudatos munkával ez sem 'tartozik a lehetet­lenségek közzé. Az első lépcső eh­(hez a mezőgazdaság. A mezőgazda­iság feltétlenül hitelképes, a hitel pe­dig olyan hasznos beruházásokra fordítható, olyan mezőgazdasági ipartelepek létesítésére alkalmas, amelyek ezer és ezer embert fog­lalkoztathatnak 'és megélhetéshez juttathatnak. Az élelmiszerek drá­gaságának letöréséhez tehát a me­zőgazdasági üzemek felvirágoztatá­sa az első lépés. És pedig olyan lépés, aminek eredménye azonnal szembeszökő lesz. Ezért sürgős és legsürgősebb feladat a mezőgazda­sági hitel nyújtása nemcsak a gaz­dák, de az egész ország szempont­jából. ÉS ezért fontos, hogy a mező­gazdasági hitel csak hasznos beru­házásokra legyen fordítható. Olyan vállalkozásokra, amelyek ezreknek munkaalkalmakat, nem pedig egye­seknek dőzsöíési és pezsgőzési lelte tőségeket nyújtanak. Egy ujfehértó! nagybérlő fit és fél milliárdos passzívával kényszeregyezségi tárgyalás elrendelését kérte a nyíregyhá zi Ur. tö rvényszéken. Kupferstein Nándor fizetésképtelensége. — A nagybérlő iránt, akit az uzsorakamattal terhelt hitelműveletek tettek tönkre, általános a részvét. Nyíregyháza, augusztus 24. A Nyirvidék tudósítójától. Kupferstein Nándor ujfehértói nagybérlő Debrecenben lakó föld­birtokos szombat reggel, mint nagybérlő öt és félmilliárdos passzívá­val kényszeregyezségi tárgya­lás elrendelése iránt kérvényt adott be a nyíregyházai kir. törvényszékhez. Ez a kéhyszeregyezség iránti ké­relem páratlan a maga nemében az egész Tiszántúlon, ahol nem töi­tént még meg, hogy valaki ilyen hatalmas teherrel jelentett) volna be fizetésképtelenséget. Kupferstein Nándor esetének hire' már a szom­bat délelőtti órákban elterjedt Nyíregyházán, ahol általánoss részvétet keltett az ambiciózus fia­tal földbirtokos anyagi megroppa­nása. Beavatott körökben tudni vé­lik, hogy Kupferstein Nándo. ujabb időkben nagyméretű hitel­müveleteket bonyolított le, hogy ujfehértói bérletét beruházza és megfelelő nivóra emelje, de ezek a hitelmüveletek olyan hihetetle­nül magas kamat mellett történtek, amelyek bukás felé kellett hogy sodorják a terményárak nagy le­csökkenése idején Kupferstein Nándort. Az öt és félmilliárdos fizetés­képtelenség nagy meglepetést kel­tett Debrecenben is, ahol a vasár­nap reggeli lapok már élénken kommentálják Kupferstein esetét. A fizettésképtelenségéről az egyik debreceni lap a következőket irja: * Az a kény sze regyezség iránti ké­relem, melyet Kupferstein Nán­dor, Debrecenben lakó földbirto­kos és nagybérlő kért maga ellen, méreteiben messze felülmúlja mindazokat a kényszeregyezségi tárgyalások iránt beadott kérelme­ket, melyeket eddig benujtottak a Tiszántúlon. Mint értesülünk, teg­nap reggel Kupferstein Nándor, mint ujfehértói bérlő, öt és fél milliárdos passzívával kényszer­egyezségi tárgyalás elrendelése iránt kérvényt adott be a nyíregy­házai kir. törvényszékhez. Onnan tegnap reggel áttelefonáltak Deb­recenbe, a kir. törvényszékhez, — abban az irányban, hogy Kupfer­stein Nándornak Debrecenben van­nak-e ügyfelei és hitelezői. Kupferstein Nándor kényszer­egyezségi tárgyalás elrendelése iránt beadott kérelmének hire a délelőtti órákban terjedt el s azt főként kereskedelmi és gazdasági körökben tárgyalták a legkülönbö­zőbb formákban. A hir elérkezés eután dr. Geiger debreceni ügyvéd, ügyfele megbízá­sából átutazott Nyíregyházára s ott bejelentette, hogy Kupferstein Nándornak egyik hitelezője deb­receni cég, melynek 500 millió ko­ronával tartozik. Kupferstein Nán­dornak 3000 hold bérlete és 100 hold saját birtoka van, — több házzal együtt. Kupferstein Nándor a kényszer­egyezséget elrendelő kérvénye mel­lé vagyonmérleget is csatolt. E szerint 3 és fél milliárdos aktívá­jával szemben 5 és fél milliárd a passzívája. Kupferstein Nándor hitelezői a debreceni, nyíregyházai pénzpiac­ról több bank és terménykereskedő — mig hitelezői között szerepel egy néhány műszaki kereskedés Debre­cenből, Nyíregyházáról és Buda­pestről is. A kényszeregyezségi eljárás fej­leményei elé élénk érdeklődéssel te­kintenek. >• Az irredenta lakodalmas menet. Esti szürkületben a szivárvány szinei is magyar nemzeti színeknek látszanak. — A ^hadbíróság felmentő ítélete. Kolozsvár, aug. hó. Saját tudó­sítónktól. Ma egy szatmármegyei gazdaem­ber állt a kolozsvári hadbíróság előtt. Ugyanaz volt ellene a vád, amellyel a napokban az aradi mintavásár szász kiállítóját is meg­hurcolták az illetékes hatósági köze­gek: a magyar nemzeti színeket ir­redenta célzattal alkalmazta díszítés gyanánt. Nagy Endre a vádlott neve, bű­nét pedig egy lakodalmi meneten követte el, mely a Szatmár melletti Vetés községből indult tavaly, egy júliusi délután a város felé. Már le­nyugodott az alföldi nap és a szür­kület szellője kezdte hűsíteni a lako­dalmas nép mámorát, mikor az első szekerek behajtottak a vőlegény vá­rosába. Nagy Endre messze elmaradt mö göttük az uton s mikor a vámnál megállította lovait, eléje lépett egy épp arra sétáló egyenruhás ur, Al­másán főhadnagy és szigorú han­gon förmedt rá: — Miért vannak feldíszítve ezek a lovak? — Mert lakodalom van — felelte nyugodtan a vetési gazda. — És hogy meri jnaga magyar nemzeti színű szalagokkal díszíteni a lovait? Nagy Endre csodálkozva nézte a papirpántlikákat AZ izzadó állato­kon. — De hiszen — mondta megtö­rülve a szemeit, hogy jobban lás­6a a szürkületben a kifogásolt színe­ket, ez csak amolyan közönséges stelázsi papir, amit három lejért ad­nak a szövetkezetben. Van abban mindenféle szín: kék, sárga, zöld... A főhadnagyot azonban nem elé­gitette k iez a felvilágosítás és le­tartóztatta Nagy Endrét, aki a csendőrségen, majd pedig a hely­őrségparancsnokságon hosszas ki­hallgatásokkal bűnhődött a szines papírokért. A mai hadbírósági tárgyaláson aztán ismét összekerült a lakodal" mas néppel, amelyből tavaly nyá­ron kiszakította Almásán főhad­nagy magánakciója. A védelem ta­núiként idéztek be többeket a ve­tési gazdák közül, akiknek kihallga­tásától azonban egy kivételével el is tekintett a bíróság, mert a vád­lott és különösen a vád tanujának Almásán főhadnagynak előadása mindenkit meggyőzött a vád alap­talanságáról. A főhadnagy ur né­mi határozatlanságot árult el vallo­másában. Nemcsak a hónapra, ha­nem az évre sem emlékezett, amely­ben az eset történt. — Tehát milyen színűek voltak a lovak díszítései, kérdezte az el­nök a vád tanuját, a kronológiai adatok összezavarásának megálla­pítása után. — Magyar nemzeti színűek, — felelt a főhadnagy. Az ügyész erre felnyitotta az ak­tacsomót és megmutatta a corpus delictit. — De hiszen itt más szinek is vannak! — szólott áz elnök. — Igen, — magyarázta a főhad­nagy ur. — Az egyik lovon min­denféle szinü papirosok voltak, de a másikon csak piros-fehér-zöld. Ma hétfőn utoljára az Apollóban. py* A Kétarcú Mandarin és '|J órakor A sárgák legveszedelmesebb kalandora j 48 és '|J érakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom