Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-22 / 188. szám

!2ö. augusztus 22. i-MKitiimwjA MwiT-a^m -•-•-».-•»« Kert Mozgó. Augusztus 22. és 23 án szombaton 7, vasarr.ap 3, 5, 7 és 9 orai kezdettel a Diadalban. Szombat és vasárnap 9 órai kezdettel a Kert Mozgóban Egy orvos d.lem ja (Az ötök háromszög) Dráma 7 felvonásban. Kiséiő műsor i ' Aiiiiaisaisiíiepi] 2 felvonásos burleszk. Végig szines kép Jön Jön Démonok kerestetnek és a j' pin legény Véletlenségből agyonlőtte a menyasszonyát. '"Székesfehérvárról jelentik: Harangozó Mihály kislángi gazdálkodó vasárnap délután véletlenség bői agyonlőtte menyasszonyát, Erős Máriát. A jegyespár vasárnap egy hete tartotta eljegyzését, ami miatt a falu legényei igen megharagudtak Harangozó Mihályra, mert többen szemet vetettek a szép Erős Máriára. Meg is fenyegették a legényt, hogy elteszik láb alól, ha feleségül meri venni a leányt. — A vőlegény ezért állandóan Frommer pisztolyt hordott magával. Ezzel ment udvarolni is menyaszszonyához. Vasárnap délután is ott volt. Szó ereit a legények fenyegetéséről, mire Harangozó Mihály zsebébe nyúlt, kivette revolverét és igy szólt: — Nem ijedek meg tőlük. Itt van ez a kis jószág. Jaj, vigyázz, még baj történik vele — szólt a menyasszonya. — Tudok vele bánni — válaszolta neki — hiszen elvégre tüzér voltam katonáéknál. i i A legény erre a revolverbe helyezett töltényhüvelyt kihúzta a pisz tolyból, majd abban a hiszemben, hogy a fegyver üres, elcsettentette a ravaszt. A pisztoly ebben a pillanatban elsült és Erős Mária rettenetes sikoltással elvágódott. Mire a körülállók első ijedtségükből magukhoz tértek, már ki is szenvedett. A szivét fúrta keresztül a golyó. A vőlegény ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt indult eljárás. Hirdetések felvétetnek Budapes ten: RUDOLF MOSSE hirdetési Irodájában, VI., PodmanJczky-utcz 49 és a MOSSE fiókokban: Győ rött és Szegeden, Dr. Bernstein Béla íőrafeM nagyhatású beszéde az alapkőletétel ünnepén. Nyíregyháza, augusztus 2!. - A Nyirvidék munkatársától. A Bocskai-utca végén, az Erzsébet közkórház 'tőszomszédságában, a város által adományozott telken . serényen folynak a nyíregyházi zsidókórház építési munkálatai. Az uj korházat, amelynek közegészségügyünk mostani nagy szegénysége, küzködése napjaiban fokozottabb jelentősége van, Kolb Flóris műépítész gyönyörű terve szerint Tóth Pál .nyíregyházi építési vállalkozó készíti egytől-egyig helybeli munkások segítségével és kitűnő szaktudással. A kórház építése már anynyira előrehaladt, hogy tegnap csütörtökön, délelőtt 10 órakor megtörténhetett az ünnepélyes alap kőletétel is. Az építkezés helyén ezalkalommal több száz főnyi közönség jelent meg és számosan táviratban vagy levélben adtak kifejezést örömüknek és üdvözletüknek az uj kórház alapkőletétele alkalmából. — Megjelentek az ünnepségen Mikecz István alispán, aki a Szent István napi istentisztelet után érkezett meg, Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője, Kardos István kulturtanácsos, Nagy Lajos vármegyei levéltáros, dr. Mikecz Miklós közegészségügyi tanácsos, vármegypi főorvos, a vármegyei Orvos Szövetség elnöke, dr. Spányi Géza főorvos az Erzsébet-kórház orvosi karának képviseletében, az orvosi kar számos tagja, a staiusquo izr. hitközség képviselői, Bernstein Béíá főrabbi Bodor Zsigmond elnök, Baruch Arthur alelnök, az orihodox hitközség, a Chevra Kadisa szentegylet, a jótékonysági egyesületek, a vidéki hitközségek küldöttei és nagyszámú közönség, férfiak, nők sokasága. Az ünnepség a Hiszekegy-gyei Kezdődött, amelyet a templomi énekkar adott elő. Utána dr. Bernstein Béla főrabbi nagyhatású beszéde fejtette ki a'kórház nagy nem zeíi jelentőségét. A nagy figyelemmel hallgatott ünnepi beszéd, amely a Hiszekegy magasztos gondolatiból indult ki, a következő: Tisztelt Ünneplő Közönség! A hit magasztos dallama hangzott el az imént, a hit megható kifejezése ihlette meg vele lelkünket és fölemel bennünket mai nemzeti ünnepünk boldogító magasságába, ahonnan azt látjuk, mint alapozta, megelső nagy királyunk, — hálás hódolat dicső emlékének! — mint alapozta meg Szent István erős hittel és hatalmas kézzel Magyarország jövőjét, mint jelölte ki számára uralkodói bölcseséggel az utat, melyen haladnia kell minden időben. A hitnek fenkölí ereje fenntart bennünket a múltnak történelmi magaslatán és nem engédi, hogy le" sülyedjünka jelen szomorú mélyébe, de bátorit, hogy bizva-bizzunk egy szebb és jobb jövő nagyságában ! ; A hit ereje a kórházban. És mikor a hazafias érzület e dicső ünnepén összegyültünk itt, hogy külön ünnepet is üljünk egy nemes, emberbaráti intézmény tiszteletére, ugyancsak a hitnek elhangzott éneke ragadja meg lelkünket, járja át szivünket, mert átérezztik és átértjük, hogy ha valahol, ugy annak az épületnek bejáraíán, melynek alapkövét akarjuk most letenni, elsőnek a hit fenségének kell belépnie;.-mert a kórházban, ahol sok szenvedő vár enyhülést, remél gyógyulást, a hit hatalma vetekedik az orvosok tudományával és nem ritkán győzelmesebb minden emberi művészetnél. Azért jogunk van ahoz, hogy vallásfelekezeii intézménnyé is tegyük a kórházat, habár az különben, mint a betegség maga, általános emberi. De ha mi ismerjük a hitnek nagy befolyását, döntő hatását, melyet a beteg lelkére és azon keresztül testi felépülésére gyakorol, akkor elő is kell azt mozdítanunk. Azért építünk zs'dó kórházat, ahol a vallásához híven ragaszkodó hittestvér teljes lelki nyugalommal riézhét majd gyógyulása elé. Tehetjük ezt annál is inkább, mert habár a legszigorúbb ritus szerint fogjuk vezetni ellátását, ami a zsidó lélek megelégedését biztosiíja, de soha, semmi körülmények között sem fogja a másvallásuéí báníani, ugy hogy- legjobb tehetségünk szerint segítünk mindenkor minden szen\-edő betegen valláskülönbség nélkül. A «sogitség köves. Azért büszke öremmel és boldog érzéssel állunk ma itt, hogy letegyük zsidó kórházunk Alapkövét, melyet joggal nevezhetünk Sámuel prófétával: «a segítség kövének», mert az az épület, melynek alapját ezzel formailag letesszük, segítséget fog jelenteni sok-sok szenvedőnek, segítséget sok ezer betegnek, akiknek rendelkezéséi-e bocsátjuk. Azért igaz hálával emeljük fel tekintetünket a Mindenhatóhoz, hogy elmondhatjuk ez alapkő letétele alkalmával: «Eddig immár elsegitett minket az örökkévaló!* (I. Sám. 7. 12.) Hosszú hét évi tervezgetés, sok kényszerű lemondás, majd megujuló reménykedés után v égre hozzáfoghattunk a kivitel' ez, hogy létrehozzuk azt a fontos és szent céiu intézményt, mely eddig csak vágyainkban élt, mely kiinduló pontjánál (1918. tavaszán) egy gyönyörű álom megvalósítását: a vári győzelmes béke dia^alemlékét jelentette nekünk, most pedig a végrehajtásnál, a fájdalmas, a letört, megcsonkított haza élniakarásának j egyik szerény, de komoly jele, | mely a jövő erejének fokozásán, | megóvásán akar munkálkodni. Ázért joggal hisszük, hogy valóban közhasznú munkát végezünk mind, akik e kórház létesítésén fáradozunk, mert nem csak megyénk, de közvetve az egész ország végtelenül fontos egészségügyének tesz majd szolgálatot, tfiidőn a maga körében felveszi a küzdelmet amaz ellenségek ellen, melyek a nemzeti erőt gyengítik, csökkentik: az emberi betegségek vészes serege ellen. És mikor mi e küzdelem lehető sikerét vesszük tekintetbe, akkor tudjuk igazán megbecsülni azt az erőforrást, melyet minden kórház s igy a: mi leendő zsidó kórházunk is a magyar haza számára képez. Burger István emléke. És mikor mi örömmel gondolunk leendő kórházunk e hasznos eredményére, akkor mély hálával telik el szivünk ama nemeslelkü ifjú iránt, ki kora halálával a legnagyobb áldozatot hozta polgártársainak, hittestvéreinek, aki eltávozván a földről, felajánlotta minden vagyonát a közjó számára. Hálás kegyelettel emlékezünk Burger Istvánról, akinek gyönyörű hagyománya képesített minket arra, hogy letegyük kórházunk alapját, hogy komolyan, hozzá kezdhessünk az építkezéshez. Dicső nevét méltón fogjuk majd megörökíteni ebben a kórházban, hogy éljen ott' is buzdításul a késő korok jóltevői számáraidé itt lebeg az most 'is, fényben tündökölve, hogy figyelmeztessen bennünket szent kötelességünkre, mellyel tartozunk embertársaink, a, szenvedők, nyomorgók, betegek nagy táborának; hogy mi is mindnyájan kivétel nélkül, első _sorban hittestvéreink Szabolcsmegyében és szomszédságában, elhozzuk kötelest áldozatainkat az épülő kórház céljaira, mert csak ha megfeszített erővel, igaz odaadással, tiszta lelkesedéssel dolgozunk a kitűzött feladat megoldásán, akkor sikerülhet az ugy, mint kell, hogy felépüljöri kórházunk a letett alapon méltó díszben és felszerelésében megfeleljen minden jogos igénynek és várakozásn

ak. Jelenti a btkét, hirdeti a jót* Akkor azután ez a nap, melyen az alapkövet letesszük, ünnep marad mindenkorra, az

1 lesz aminek a próféta mondja : »Jelenti a békét, hirdeti a jót, jelenti a segítségek. (Jes. 52, 7) ! Jelenti azt a békét, melyet létrehozunk testvéreink tömegénél,! amikor betegségük alatt testi és lelki szükségleteikről egyformán gondoskodunk zsidó kórházunkban, hirdeti a jót, mely a modern gyógytudomány e csarnokából el fog terjedni az egész vidékre és jelenti a segítséget, melyet az emberszeretet e tűzhelyéről oly sok reászoruló fog elnyerni és élvezni. Abban a hitben és reményben, nem ! abban a szilárd meggyőződésben, hogy ez igy lesz, fordulok áhítatos lélekkel a Mindenhatóhoz, kérve bő áldását megkezdett nehéz, de szép vállalkozásunkra. Ó legyen a te akaratod, mennyei Atyánk, hogy fenséged fénye nyugodjék kezünk munkáján, azt világítsa meg lelkünket, irányítsa szivünket,, hogy méltón befejezhessük, amit célul magunk elé tűztünk, hogy valóban felépüljön a mi .zsidó kórházunk a te dicsőségedre; édes magyar hazánk javára, mindnyájunk büszke boldogságára ! Ugy legyen, Amen ! •••MMBBBMfiaBanKBBS^ A „Sárgák" legveszedelmesebb^ahndora. ©WCEi IttOOCe. § 3Z ApOllÓlm 1 Sag0E®S5®S®®S££lE3 mtsm*BmMKMmm&MBMmmidmmm®mmsmm Előadások kezdete: Szombaton ]|

(8 és 'jJO, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. iimm>mn> mi i iiwihiiwiiimbi ii műm i un ~——— —— —— —