Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-18 / 185. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK 1925. augusztus 19 . Benes magyarnyelvű lapja. A csehek nemrég még agyondé­delgetett kiilpolitikusa Benes, ki diplomáciai leleményével sokáig tudta zsonglőri játékait űzni az európai közvélemény előtt, migcsak megtévesztő mutatványainak üres és értéktelen voltára rá nem jöttek különösképpen a brit világpolitika képviselői s általában az angol nem zeti közvélemény, vesztett játszmá­ját azzal az utolsó erőfeszítéssel akarja helyrehozni, amely olyannyi­ra jellemzi a kapkodó hazárd­tékost. A Felvidék őslakosságának megbontása : egyfelől az-elszakított észak-magyarországi magyarság in­ficiálása bécsi, párisi bolsevista szö­kevények, nemzetgyalázó magyar­országi bűnösök és világkalandorok ujságalapitásával, másfelől a tótság vallasi téren való szétzüllesztése árulók által, hogy kiparirozza Hlin­ka kathoükus tótjainak s a velük összetartó, érzelmileg magyarhü tótságnak autonómiáért folytatott mozgalmát, mely felkeltette maga |iránt a népszövetség és a nagyhatal­mak figyelmét is, ez most a _ leg­újabb cél. Benes mecénási kézzel szórja az úgynevezett »emigránsok­nak« a magyar nemzet elleni gyii­löltség szitására jutalmul szolgáló (dugpénzeket s ugyancsak-Benes ru­tinos furfangja vásárolta meg a huszitizmuss számára Koza Mate­jov pátert, ki huzamosabb ideig a tót néppárt hivatalos lapjának volt a felelős szerkesztője s igy általá­ban a hivatott vezért Hlinlca jobb kezének tartották. Benesnek veszte gető lélekkufári működése ezekkel a megvásárolt kalandorokkal' volna hivatva megingott pozícióját visz­szaszerezni, mely a Marmagi bot­rány és a genfi "kudarcok óta visz­szatarthatatlanul lejtőre került. Be­nest ma csehszlovák köztársaság aktív politikusai közül már min­denki utálja. Nemcsak riválisa, Hodzsa Milán a földosztó, nemcsak Kramarz, ki szóba sem áll vele, ha­nem egyházpolitikájának tenden­ciái miatt a felvidéki katholikusság és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki, tartozzék báu a különbö­ző pártokhoz. Benes Magyarország­ról kikerült szökevény zsoldosai, a rosszemlékű kommün s a radikaliz­mus szökött katonái nem fogják tudni bacillusaikat belé oltani a cseh uralom alá vetett felvidéki magyarságba, mert annak életösz­töne megvédi a lelkeket, hogy hol­mi Benes-féle »Egyetértéssel s más szennyujságokkal eltérítsék becsü­letes magyar hitvallásától és ki­tartásától. A tótság pedig leszámol a maga árulóival s függetlenségi mozgalmát, mely a cseh járom alól való felszabadító eszméi révén a felvidéki többő őslakosság rokon­szenvével találkozott, nem fogja Benes politikai machiavellizmusa kedvéért feladni. Le van leplezve ország-világ előtt Benes kétségbe­esett erőlködése, amellyel' el akarja terelni a figyelmet a cseh lállamisag megszámlált perceiről és a maga visszasülyedéséről az örök ismeret­lenségbe. Az uj szülemény, mely mellett a békehozó zöld zöld asz­talnál a győzelem mámorától bó­dult világhatalmak bábáskodtak, nem fogja kiállani a történelmi próbát, mert ott, ahol az állam­hatalom képviselői nem is nagyon titkolva szennyes multu fegyencek, politikai kitaszítottak, népüket el­áruló demagógok és hitvány lelkiis­meretű világcsavargók újságírói pennájával akarnak nemzeti köz­véleményt és társadalmi, egyetértést csinálni, ott megérett minden a tel­jes felbomlásra. Újhelyi Antal hajdudorogi kanonok azért küzd, hogy Hajdudorog legyen a magyar görög­katholiknsok hitéletének központja. A püspöki székhelyért csaknem ötven éve küzdök — mondotta Hajdudorog plébánosa. Nyíregyháza, augusztus 16. — A Nyirvidék tudósítójától. Egy újságíró a napokban Haj­dudorogon volt és nagyobb cikk­ben számol be a rendezett tanácsú várossá való átalakulást remélő Hajdudorogról. Bennünket Nyíregy­háziakat közelről érdekel az újság­írónak a .hajdudorogi plébánostól kapott interjúja, mert ebben újra arról van szó, hogy Hajdudorog ma sem adta fel a görög katholikus püspöki székhelyért régóta maka­csul folyó küzdelmét. Az ujságiró Hajdudórogon történt látogatásáról a következőkben számol be. Hajdudorog kifejezetten görög katholikus község. A 13,000 lakos­nak nagy többsége, mintegy 10,000 lélek görög katholikus vallású. Ez az uralkodó többség aztán kirajzol­ja a község karakterét és irányt szab a törekvéseinek. Hajdudorog görög katholikus lakossága izzó akarással évtizedek óta arra törek­szik, hogy a magyarországi görög­katholikusok hitéletének központjá­vá Hajdudorogot tegye és itt össz­pontosítsa azokat az intézményeket, amelyek az intenzív hitélethez szük­ségesek. Több mint egy félszázad­ja indult meg ez a mozgalom és az 1863-iki és az 1868-iki hajdudorogi országos görög katholikus kongresz szusok, a magyar nyelvnek a li­turgiában való kötelezővé tételén, valamint a naptáregyesitésen ki­vül, elsősorban a hajdudorogi püs­pökség felállítását követelték. A hajdudorogiak évtizedes mun­kájának gyümölcse 1912-ben meg­érett és a Christi Fidelis Oraeci (kez­detű pápai bulla valamint a ki­rályi kézirat megengedte a püspök­ség felállítását. A hajdudorogi gö­rög katholikusok hallatlan örömmel fogadták a püspökség felállítását és a legmesszebbmenő áldozatokat hozták meg. A püspökség céljaira 66 hold földet szavaztak, meg, azonkívül vállalták a kanonoki laká­sok felépítését. Hajdudorog azon­ban mégsem lett püspöki székhely. A kinevezett püspök előbb Debre­eénbe tette székhelyét, majd Nyír­egyházára, az alapítólevélben kikö­tött püspöki székhelyet pedig egé­szen elejtette A hajdudorogiak azonban még ma is kitartanak törekvésük mellett és a püspöki székhely gondolatáról nem mondanak le. Látogatás a plébánosnál. A délelőtti napsugár még nem kapaszkodott túlságosan magasra égen, az öreg templom hatalmas tornya széles árnyékot vet és be­cézve óvja a templomudvar még harmatos zöldjét. A parochia csi­nos, modern földszintes L-alaku ház, amelynek sarkában, az udvar felé nyitott terassza van. Amikor be lépek, itt ül a főtisztelendő, Újhelyi Antal kanonok ür, a hajdudorogi plébános. Arcának vonásai neme­sek, rövidre vágott haja ezüstszürke és elegáns, kemény tartása nem árulja el. életkorát. A fekete szalon­ruhában, magas papi mellényben j imponáló megjelenés és már külső­! ben reprezentálja azokat a törekvé­í seket, amelyekért a magyarországi j görög katholikusság küzd és amely­nek "Újhelyi Antal kanonok a leg­régibb harcosa. — Igen, az a célunk —• vála­szolja kérdésemre — hogy Hajdu­(dorog legyen a magyar görög katho likusok "Hitéletének központja. A püspöki"székhelyért csaknem ötven éve közdők, de ugylátszik ezt már én nem érem meg. Hajdudorog nem lett püspöki székhe'y, pedig ezt kérte már 1896-ban is az a nyolc­van tagu küldöttség, amely Buda­pestre utazott a püspökség ügyé­ben, ezt kértük 1900-ban, amikor XIII. Leó pápához zarándokoltunk és e kérésünk teljesítését hangsú­lyoztuk, 1922-ben, amikor a püs­pökség felállításának engedélyezése után Jankovits akkori kultuszminisz térnél tisztelegtünk. — Azt akartuk, hogy a magyar görög katholikusok hitéletének Haj­dudorog legyen a központja, mint aliogy például a római katholikuso­ké Kalocsa, a reformátusoké Deb­recen és az evangélikusoké Nyír­egyháza. Kár, hogy nem Hajdu­dorog a püspök tényleges székhe­lye, mért ez a tény az ország katho­likus községének nagy szomorúsá­got okoz. A legjobb és legtartósabb hencserek díványok, matracok, ágybe tétek, szalongarniturák és mindenféle kárpitos-munkák olcsó árakon és legelőnyö­sebb részletfizetési fel­tételek mellett A A RISZDLA ANDRÁS kárpitos üzemében Nyíregyháza, Bocskay-utca 53. sz. aatt szerezhetők be. JavífáSOK ÉS vidéki megrendelések pontosan és szakszerűen eszközöltetnek, xm Hirdetések felvétetnek Budapes­ten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában, VI., Podmaníczky-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Győ­rött és Szegeden. Színházi esték hétfőn, kedden Darvas Lili szerepét Gina Palerme játsza a filmen Frou-Frou Halévy és Meilliac színmüvében. Előadások 18 is 110 órakor A törvényhatósági közgyűlé­sen indítványozni fogják, hogy a leventéket és cserkészeket a vármegye lássa el ruhá­zattal. Nyíregyháza, augusztus 17. — A Nyirvidék munkatársától. A vármegye törvényhatóságának legközelebbi közgyűlése elé érdekes indítvány kerül. Kállay. András volt nemzetgyűlési képviselő javaslatot terjeszt a törvényhatóság elé, hogy a vármegyében szervezeti és műkö­dő Levente-egyesületeket, a sze­génysorsu cserkészeket, a vitézi rend tagjait, és a tűzoltóság hiva­tásos tagjait a vármegye közönsége lássa el ruházattal és a szükséges felszereléssel. Erre az indítványra bizonyára az ösztönzi Kállay And­rást, a szegénysorsu lakossag min­dig segitő támogatóját, hogy a le­venték, cserkészek és részben a vi­tézeknek is egyesületi ruházatban kell szolgálatot teljesiteniök,"illetve ünnepséges alkalmakkor, mint mi­lyen pl. a Levente-egyesületek szá­mára a szeptemberi 7-i kötelező vármegyei Levente-ünnepély lesz s a szegénysorsu lakosság a ruházat­tal járó költségeket nem tudná fe­dezni. Bár a ruházati és felszerelési költségeknek a cserkészekre, vité­zekre, tűzoltókra való kiterjeszté­se olyan tetemes kiadást jelentene amelyet teljes egészében nehezen vállalhat a törvényhatóság, lehet­séges, hogy a szociális és hazafias szellemből fakadó javaslat e téren uj helyzetet teremt. Csütörtökön Pénteken Mosjoukine l«issenko attrakció FINITA LA COMEDIA Főszerepben Mosiouk»ne Lissenkó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom