Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-05 / 149. szám

Syíregyháza, 1925. julius 5 * Vasárnap XLVI. évfolyam. * 149. szám. •EMasatjamemiira Elftflsetéal áraSr ás yMAkan; ( %tt h*ra SOOOO K tf»s>rasSévra 90000 K. > ÍSíBsztviselíkneli &s auaitótaiak W/t engedmény. í Alapította JÓSA ELEK F*sj>sr!i**stíS: Df, 82A8C LÁSZLÓ. Faiaiös &s»rk*kzt6 l VERTSE K. ANDOR. ^zarkasztősáe ét kiadóhivatal; SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon tiám 139. Postaohaqua &9MW, Kéziratokat nam adunk vissza. Nemzeti szociálizinus Amire ezelőtt 20 évvel epekedve gondoltunk, az immár valóság. A magyar munkásság mind nagyobb számmal kezdi belátni, hogy helytelen utakon haladt és mind nagyobb számmal térnek le a helytelen útról a helyes, a célhoz vezető, az igaz útra. Kezdik belátni, hogy azoknak a céloknak az elérése végett, amiket a munkástömegek sociális jóléte, osztályöntudata, politikai felszabadítása érdekében tűztek maguk elé, — egyáltalán semmi szükség nem volt a nemzetköziségre, semmi szükség nem volt a nemzeti ideálok a valláserkölcsi hitelvek megtagadására, semmi szükség nem volt az osztályharcra, a kíméletlen osztálygyűlöletre, semmi szükség nem volt a burzsoá elleni fenekedésre. Kezdik belátni, hogy ezekkel, a magyar lelkiség előtt annyira idegen és visszataszító sallangokkai csak rontottak a saját helyzetükön saját jó kilátásaikon, mert egyszerűen ellenszenvessé tették magukat és magukkal együtt jogos és méltányos követeléseiket, kívánságaikat az egész sociális ügyet. Osztályharcot hirdettek és fennen hivalkodtak a külföldi összeköttetéseikkel, az egész világot átfogó nemzetközi szervezeteikkel. Itt cseng a fülünkben a fület sértő hangzatos jelszó: Világ proletárjai egyesüljetek ! Átivódott a lelkükbe a kárhozatos felfogás, hogy az idegen pro^tár közelebb áll a szivükhöz, mint B magyar testvér, ha ez a polgári osztályhoz tartozik ! ! Az osztályharc erkölcsbomlasztó tüzében homlokukra égett a testvérgyülölet Kain bélyege és egy idegen tudomány ideológiájának kóros hatása alatt idegenekké, maguk is gyűlöltekké, hazátlanokká lettek a saját hazájukban ! ! ! Miért ? ? Mi szükség volt rá ? ? Azért, mert olyan vezetőknek a kezébe kerültek, akik legkevésbbé Csmerték a magyar mentalitást. Ezek a vezetők, a lelkiösmeretfen demagóg, akik idegenből vett tanaikkal mindmegannyi munkásapostol hivalkodtak évtizedeken keresztül a magyar munkástömegekelőtt, lelkükben, szivükben, erkölcseikben, világfelfogásukban maguk is idegenek, hogyan is ösmerték volna a magyar lelkiséget, a magyar gondolkozást és hogyan tehettek volna különbséget külföldi és magyar vonatkozások között ? ? Honnan

J tudtak volna behatolni a magyar politikai szokások, felfogások finomabb nüánszaiba, históriai múlttal dicsekvő gavalléros észjárásába ! ! Hát mit tudnak ezek arról, hogy az egyébként urnák és uraskodásra, hatalmaskodásra született magyar alapjában a leggavalérosabb, legadakozóbb „leggyöngédebb, legfinomabb, valóban leguribb fajtája az összes nemzeteknek, akira a legtalálóbb jellemzés az, hogy a jussát nem adja, de ha szépen kérik, az ingét is odaadja ! Hát honnan tudták volna ezek az idegen emlőkről szakadt népvezérek azt, hogy nekünk 48-ban se volt szükségünk forradalomra ahhoz, hogy felszabadítsuk a jobbágyokat! Mert hiszen ennek az eszméje magának a nemesi osztály kiválóságainak az agyában született meg és_ minden alólról jövő kényszer nélkül, a nemesi rendnek önkéntes, józan, bölcs és spontánéihatározásából lett él ővalósággá egyetlenegy napnak ihletett pillanatában, egyetlenegy örökemlékü törvényjavaslatnak lelkes elfogadásával! Kellett-e ahhoz osztályharc, osztálygyülölet, hogy ezt a méreteiben, jelentőségében, horderejében korszakos átalakulást, az évszáza" dókon jobbágyságban sinyíő millióknak politikai felszabadítását törvénybe iktassa a törvényhozók nemesi rendje?? Bizton hiszem, hogy ha osztályharc és osztálygyülölet árán afulról akarták volna kierőszakolni, akkor talán még évtizedei? múlva se vonulhatott volna be jobbágy a politikai szabadságok, a közteherviselés, az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek sáncaiba! Mert a magyar a jussát nem adja, de ha szépen kérik tőíe, az ingét is odaadja! Meggyőződésem, hogy ha egy lépessel tovább, a munkásság is megértőbb, testvéribb, szerényebb lett volna a maga jogos és méltányos kivánságaivaf, követeléseivel, ha nem ült volna fel az idegen apostolok világboldogító demagógiájának, hanem hűséges maradt volna a mindnyájunk közös nemzeti ideáljaihoz és osztályharc helyett testvéri módon lépett volna fel a saját érdekeinek megfelelő korszerű újításokért, ha a nemzetköziség dermesztő és annyira ellenszenves jelszavai helyett, nemzeti érzésben velünk, mindnyájunkkal rokon és testvér gyanánt a kölcsönös szeretet és megértés szeTid szavával közeledett volna a többi % osztály felé, akkor sokkal ,de sokkai' messzebb volnának és volnánk mindannyian... mert soha, de soha nem boszulta meg magát annyira egy népen a testvér-harc, az egymás-közötti meghasonlás, mint ahogy rajtunk, szegény magyarokon a legutóbbi 8 év alatt a nemezisnek ez a sujtoíó végzete bekövetkezett ! Milyen boldogság, hogy végrevalahára derengeni kezd és amit néhányad magammaí" ezelőtt 20 esz tendővel bátortalanul hirdetni kezdtem, íme itt áll előttünk: a nemzetköziségéből józan belátásra ébredt magyar nemzeti munkástábor!! Holnap avatják fel ünnepélyesen az ekső zászló^ amelyet ezek a mi édes munkástestvéreink a hazai földön kibontanak!! A magyarok Istenének áldása lengje körül ezt a szentséges lobogót, amelynek lendülése egy ujabb boldogabb kornak hajnalhasadását jelzi a távolba-látó szemnek! Egy boldogabb kornak pirkadását, ajrieiyben testvér gyanánt áll egymás mellett ennek a szerencsét| fen országnak határain és határain ; beiül minden jó magyar. — Amelyben megszűnnek a céltalan, a- hozzánk méltatlan, az áldatlan testvérharcnak fegyvercsörgései és a szentséges zásziónak lobogása alatt egy egységes egésszé összeforrott, egy egymást testvériesen megértő és támogató nagy családnak a gyermekei öielkeznek összefogó, nemzet-ujjáépitő, nemzetboldogitó, nagy közös munkára! Szeretni egymást Testvérek! Mun kások és munkaadók! Szeretni és megérteni! Nem az ellentéteket hánytorgatni, hanem azoknak keresztyéni, testvéri, krisztusi kiegyen ütésére, enyhítésére, méltányos áthidalására törekedni s e törekvés mellett is rendithetetlenül megmaradni a közös anya, a mindenekfelett álló nagy közösség, a Haza önzetlen szeretetében és imádatában: ezek a szavak vannak arra a Lászlóra felírva! Legyetek hívek hoz zá és meg fog segíteni bennünket az Ur! Sasi Szabó László. Nyíregyháza város másfél millió aranykoronát kap a városok kölcsönéből. A kölcsön olyan kevés, hogy semmihez sem lehet vele hozzákezdeni. Nyíregyháza, julius 4. A Nyirvidék tudósítójától . A súlyos gazdasági viszonyok arra kényszeritették a fejlődő magyar városokat, hogy külföldi kölcsön után nézzenek, részint saját háztartásuk egyensúlyának helyreáll; tására, részint a legszükségesebb beruházások eszközlésére. A városok kölcsönakcióját a pénzügyi kormány is figyelemmel kisérte s az volt az álláspontja, hogy csak egységes és komoly külföldi kölcsönajániatokat szabad mérlegelés tárgyává tenni s ezt az álláspontot jbsz totta a belügyminisztérium is, amelynek felügyeleti körébe tartozik a városok minden nagyobb meg terhelésével járó közgyűlési határozat jóváhagyása, vagy megsemmisítése. A kollektív kölcsön ügye most már véglegesen eldőlt, mert illetékes tényezők már megállapodtak a W. James Speyer bankházzal egy 10 millió dolláros városi kölcsön felvétel etárgvában s a megállapodást már alá is írták. A kölcsönügyben a pénzügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen résztvett Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester is. Az értekezleten abban állapodtak meg, hogy a városok hiteligénylését bizonyos kulcs szerint ál lapítják meg és a kölcsönt a városok teherviselő képessége és bevételi lehetőségei arányában osztják fel. A bevételi lehetőségeket a forgalmi és általános kereseti adók évi hozama alapján állapítják meg. A kulcs szerint Nyíregyházára legfeljebb másfél millió aranykorona kölcsön esne. A kölcsön már csak az összeg kicsiségénél fogva sem előnyös, sőt félő, hogyha igénybe veszi, nem tud majd máshol ujabb kölcsönt kapni. Már pedig Nyíregyházának legalább 4000 miilió aranykoronára van szüksége, ha csak a vízvezetéket és csatornázást akarja megcsináltatni. — A kölcsönügyet különben ma délután tárgyalják a szakosztályok s ekkor fog eldőlni, hogy Nyíregyháza röszt vesz-e a városok kollektív kölcsönében, vagy nem ? N AGY harisnya olcsóság 1 a N a Hungária Cipőárul snyák . . 30—33 ezer K. sny ák[ 42— 44— 52 ezer K. arisnyák . . 60 e2er K. lázban Nyireg yház a. Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon 195 I. SOROZAT: U. SOROZAT: Hl. SOROZAT: Nói divat mouslin hari Női divat selyemflór har Női divat príma fátyol h a Hungária Cipőárul snyák . . 30—33 ezer K. sny ák[ 42— 44— 52 ezer K. arisnyák . . 60 e2er K. Francia selyemharisnyák minden színárnyalatban. yház Férfi ós gyermek divatzoknik, patent harisnyák óriási választmr- fákban. | Egyes szám ára SlilCIO korona.