Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-09 / 179. szám

.NYIRVIDÉK 1925. augusztus 9 nvauuooM•.vsaBm&SB&.im mi unni " íirii—Yiranmmrimn á lelkek lefegyverzése. Amikor az Árpádházból származó Imre királyunk ellen testvéröccse, Endre fellázadt, Imre haddai indult öccse megzabolázására. — A két ellenséges tábor egymással szemben állott s akkor Imre egy vesszővel ment az éllenség táborába, ezekkel a szavakkal: «Had látom, ki meri kezét felkent királyáru felemelnie Magy arországnak mg is csak ilyen vessző van a kezében és ellene mindenünnen összesereglett ellenségek ellen, de ez a vessző ezer esztendős együvé tartozásnak és a történelmi Magyarország lakói együttes küzdelmének, lelki öntudatának és morális egy üttérzésének szimbóluma. Nagyon tarthat ettől a vesszőtől Benes, hogy prágai félhivatalos közlönyében a szombathelyi eset kapcsán ujabb kirohanást intéz ellenünk és könyörögve kéri Magyarország lefegyverezését. Egyúttal szemrehányásokat tesz Franciaországnak azért, hogy csak Németországgal törődik, pedig ő minket is veszedelmesnek tart és egy német-osztrák-magvar szövetség Csehország teljes összeroppanását eredményezné. A cikk ügyetlenül kifejti azt áz állítást is, hogy Csehország nem a mai Magyarországtól fél, de azért a lefegyverzést preventív szempontból mégis folytatni kívánja. Ha nem a mai Magyarországtól fél, akkor ennek csak az az oka, hogy Benes is teljesen tisztában van," hogy a harmincötezernyi zsoldos katonasággal bitó Magyarország lefegyverzése teljesen végrehajtatott. ítt már semmi keresnivalójuk nincs az ellenőrzőknek, mert minden igyekezetük céltalan és eredménytelen s csak utiszámla gyártás számba megy. Ahol nincs, ott hiába keresnek. De viszont, ha a jövő eshetőségeitől rezzen fel külpolitikai koncepcióiból a cseh államférfi, akkor az ellen meg mit használ az egész lefegyverzési szekatúra. A jövő kiszámíthatatlan, de a politikai élet örök törvényei állandók és azokkal számolni lehet, sőt kell is. Hát abban már igazai adunk Benesnek, hogv ez a kalkuláció cseppet sem kedvez a cseh állam tartósságának, de viszont ezek az erők lefegyverezhetetlenek. Azok benn élnek a régi Magyarország lakóinak lelkében, szivében, vágyaiban és reményeiben'. Tót és cipszer testvéreink lelkei nem zsebek, hogy azok kifordíthatok és megtölthetők legyenek a magyaroktól elkobzott értékekkel, azok a lelkek megértőkre vágyódnak és a megértést nem a ^csehektől várják, hanem tőlünk. Érzelmi kapcsolataink nem fizikaiak, azokai nem foglalhatja le a cseh finánc, szabadon csaponganak a NagyAlföld sikjain és a Tátra bércei körül. Fogja meg azt Benes, amit ezek a lelkek egymással beszélnek, anélkül, hogy látnák egymást. Nem kell ide fegyver, csak idő és tűre" lem, mi nem vagyunk idegesek, mert a mi igazságunk ideje biztosan elérkezik, azt mi nagyon 'jót tudjuk. Hát csak szaladgáljanak tovább is kölcsönök után, feszítsék jneg erejüket és szaporhsák hadseregüket, m€iy máris fölülmúlja teljesítőképességüket, szaporítsák ágyuparkjaikat, gyarapítsák repülőgépeik állományát. Kinek a kezébe kerülnek ezek a fegyverek? Kétharmadrészben tót és német testvéreink kezébe, azokat pedig meg* győzödéseik dirigálják! Feltűnő olcsó szolid árak! Gyermekkocsik/ járó- és ülőszékek, nyugágyak, footballok, ping-pong játék, rettikűlök, utazótáska és kosár, nap- és esernyők, női- és férfiingek, harisnyák, nyakkendők, nyári játékok stb. stb, Schwartz Lipót játék, bazár és divatáruhá?a Nagytakarék palota, Vay Ádám-utca, UyiregyMza város képviselőtestülete tegnap (*) ISKOLA RUHÁK óriás? választékban, feltűnő olcsó árban érkeztek VÁRADI TESTVÉREK ruhaüzletébe Bessenyei-tér 16. ZG Nyíregyháza, augusztus 8. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap délután 3 órakor tartotta augusztus havi rendes közgyűlését, amelyen dr. Benes Kálmán kormányfőtmácsos, polgármester elnökölt. A képviselőtestület a Hiszekegy imája után Szohor Pál főjegyző ismertette a kormányzó ur őfőméltóságának leiratát, amelyben Nyíregyháza város közönségének hódolatát szives köszönettel fogadja. Az uj rendőrségi palota terve. Szentpétery Endre tanácsnok ismertette a belügyminiszternek a rendőrségi palota telkének átengedése tárgyában a városhoz intézett leiratát. A belügyminiszter köszönettel fogadja a város által felajánlott telket, de a város határozatának azt a részét, hogy a telket csak a rendőrségi palota terveinek bemutatása után jelöli ki és engedi át, a miniszter nem fogadja el, mert a rendőrségi palota megtervezésében szabad kezet akar. A képviselőtestület a tanács javaslatára rámutat, hogy racionális építkezésnél nem lesz szükség az egész nagy telekre s a tervek előzetes megszemlélésére csupán azért van szükség, hogy a nagy területből kijelölhessék a szükséges részt. Egyébként! a város semmiben sem kívánja a rendőrségi palota tervelési munkálatait befolyásolni. Uj sorompó. > Ezután a közgyűlés a kereskedelemügyi miniszternek a rendeletét vette tudomásul, amely a büdszentmihályi uton építendő útátjáró sorompó építését engedi meg. i Aranyról papírra. $ Tudomásul veszi a képviselőtes- • tület az egyes minisztériumoknak a különböző adók. vámdijtételek ujabb megállapítása tárgyában kiadott rendeleteit, amelyek az eddigi aranykorona rendszerről áttérnek a papirkoronára. Elismerés és köszönet •dr. Juhász Sándornak. Kardos István kulturtanácsos ismerteti a népjóléti minisztériumnak a Burger-alapitvány helyszíni felülvizsgálata és számadásainak jóváhagyása tárgyában leküldött rendeletet, amelyben elismerését ésr köszönetét fejezi ki dr., ,' juhász Sándornak, Burger István végrendelete végrehajtójának. A képviselőtestület a leirat tudomásul vételénél határozatilag kimondja, hogy a miniszter elismeréséhez é> köszönetéhez csatlakozik. Egy összezsugorodott végkielégítés. A képviselőtestület ezután a m. kir. közigazgatási bíróságnak dv Lőjek Gyula volt árvaszéki ülnök végkielégítése tárgyában hozott határozatát ismertette. Dr. Lojeket, aki végkielégítésének valorizálását kérte, a Közigazgatási Bíróság elutasította kérelmével és igy most a volt árvaszéki ülnök azt a végkielégítést kapja, amelyet annak idején a város megállapított, azaz 3500 papirkoronát, ami az ügy hosszú ideig tartó intézése közben, ugyancsak összezsugorodott végkielégítés. Liptiy Jenő gazdasági főtanácsos köszönőlevelét, amellyel a képviselőtestületnek üdvözlését fogadja, Szohor Pál' főjegyző mutatja be. Liptay Jenő leve léb en kifejezésre juttatja, hogy munkásságát továbbra is a város érdekében fejti ki. Elfogadott [avaslatok. Ezután a közgyűlés á sóstói vízellátás kérdésére tért át. A tanácsnak erre vonatkozó javaslatát elfogadta. Épp igy elfogadta a közgyűlés az utburkolati programm kibővítésére és megváltoztatására, az öntöző berendezésekre vonatkozó javaslatokat. A Jármy-tanya és a Minta-telep bérlőivel a haszonbér fizetés módosításáról folytatott tárgyalásokat a közgyűlés meghiusultaknak mondotta ki s igy, hacsak a bérlők ujabb, eredményesebb tárgyalásokba nem kezdenek, a régi szerződés marad érvényben. A fontosabb határozatokkal más helyen is foglalkozunk. — BIJTOR szükségletét MEGBÍZHATÓAN Giück Jen ff bútoráruházában Vay Ádám-utca 8. szerezheti be. — Alapítva 1903. Telefon 234. Nagy választék háló, ebédlő és különféle bútorokban. ? Karrier. I-ta : Marconnay Tibor. A polcon volt. Hosszú, kíméletlen tülekedés után teljesült a hajdani Vágya. Mikor az Akadémia disze lett, atléta termetén, széles vállain, roppant koponyáján a homloka ugy domborodott, mint valami hordó. Nagy, formátlan kezei hadonászó, hosszú karjai ludendorffi mozdulatokat produkáltak. S az Akadémia cáfolhatatlan adatai alapján ő volt hazánk nagy Kár, hogy e nagyszerűséget privát életében nem élvezhette. Tulajdon felesége sem tisztelte ugy, ahogy a tudományos és irodalmi társulatok jelentéseiből következtetve megérdemelte volna. Szép asszony volt, üde és élesvonásu. klasszikus arc. férjével ellentétben, különös tehetsége volt az árnyalati differenciák percipiálására. Méltóságos dr. Rák Károly, a szorgalmas költő, — olykor, különösen az irodalom veteránjainak szánt alkalmi ódák idején kimerültség legcsekélyebb jele nélkül. csinált napi 10 15 költeményt vEzekben a versekben, melyek majdnem mind megjelentek, gézengúzokat, gyáva himpelléreket stb. szokott emlegetni. A költő akadémiai magyarázói ily zsánerű müveit hasonlították a Petőfiéihez. Ezekben találtak szilajságot, magyaros temperamentumot, betyáros lángolást. Megtalálták bennük azokat a sajátságokat, melyek anynyira általánosak, hogy könnyű szerrel nevezhetők nemzeti erényeknek. Rák Károly volt a nemzeti erények hivatalos költője. De nem elégedett meg ennyivel, hanem, hol itt, hol ott, csaknem naponta szónokolt, buzdítva a mindkét nembeli ifjúságot, hogy ezentúl is Jegyen Jó, ragaszkodjon a nemzeti eszmékhez és a vallás tanaihoz, melyek a tisztességes élet és a haladás pillérei. Nem volt elsőrangú közönsége Hivei között akadtak külsőleg jómodoruak, jól öltözöttek, azonban ezek is szerettek lopni, csalni, rágalmazni s a másnézetüeket üldözni. És Rák Károly busán vette tudomásul ezeket a jelenségeket. Sikertelenségéért kollégái és egyéb ellensége

1 szemrehányással illették. Egy destruktívnek fémjelzett s a túlzó elemekre nagy befolyást gyakorló iró és nyelvtudós pedig levelet irt hősünknek, intve, hogy tanuljon magyarul. Ő, a nemzetiesség apostola, a stentori hangú, hátborzongatóan erős metaforákat halmozó szónok! S e sértést egyéb sértések követték. Kávéházi, lobogóhaju, vadszemü és toprongyos költőfiókák írtak róla gúnyos verseket, túlozva, utánozva kemény, zörgő ritmusát és sohasem választékos rímeit. Szegény atléta költő, nem tudta, mit szóljon. Cselekedettel felelt. Megírta másfajta, holmi egyszerű bölcsességet tartalmazó verseit, édes, polgárias izii hangulatait. Körülményesen^ bár nem elég világosan intette áz olvasót, hogy legjobb otthon, hogy jó lesz a virágot és általában a természetet imádni s hogy nincs szebb a családi tűzhelynél. Ezek a müvek Lenau mustrájára készültek. De nehézkesek s végtelenül unalmasak voltak. Szánalmas törekvése, hogy valami igazán finomat alkosson, a dolog természeténél fogva kielégítetlen maradt. Olykor irtózat fogta el a pódiumon. Félt, hogy egyszer magvas egyéniség téved az'" ósdi terembe, ki majd meg meri mondani, hogy nem illik a helyre, melyet fizikai erejének latBavetésével, egy nem eléggé felvilágosult, nem eléggé szabad nép hiedelmét kiaknázva elfoglalt. Igyekezett lassanként haladni a korral, miközben rettegett, hogy hátha tulgyorsan halad. Tanult. Sok uj müvét olvasott. De mire aktuálisnak ismert el valami modernséget, arra az már elavult. Egyszer, az Akadémiából hazamenet épp azon tűnődött, amiről egy fölényes ellenfele cikkezett. Elkerülhetetlen a tragédia mindazoknak az életében, akik hírnevesebbek, mint amilyen tehetségesek. E mondás igaznak tűnt. S egy héi múlva, hazaérve levelet talált Íróasztalán (rokokó stilus, aranyozott lábak) de nejét nem ti lálía. A levél arról értesítette, hogy őméltósága képesnek érzi magát arra, hogy külömbséget tegyen igazi és hamis művészek között,"továbbá, hogv önmagát s a költőt, kivel megszökött, az előbbi csoportba sorolja. Az illető úriember /