Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-08-07 / 177. szám
2 JSÍYÍRYIDÉK 1925. augusztus 12. Csalódtunk. Most, hogy a magyar delegáció visszatért Bécsből, miután a provizóriumra vonatkozó tárgyalásaink meghiúsultak, megállapítható a szomorú csalódás, amelyet Ausztria magatartása okozott. Arról volt szó, hogy addig is, amíg a végleges kereskedelmi szermződéseket megköthetjük, tekintve a kiváló magyar gyümölcs és zöldfőzelék termést, Ausztriával ideiglenes megállapodásra lépjünk, amely lehetővé teszi, hogy viszontkedvezmények biztosítása mellett ezeket Ausztriába exportálhassuk. A tárgyalások menete már hetekkel ezelőtt sejtette, hogy valószínűleg eredmény nélkül fognak végződni s most már teljes joggal megállapíthatjuk, hogy Ausztria hibájából. A régi időben az európai politikai körökben egy tréfás, de gúnyos mellékizü mondás járta: «tu felix Austria nube!» vagyis te boldog Ausztria gyarapitsd csak szerencsés házasságokkal birodalmadat, míg mi többiek véres háborúkban vergődünk. Az összeomlás után a nagy pusztulásban sem hagyta el Ausztriát hagyományos történelmi szerencséje, amennyiben kezében maradt egy fegyver, a Németor" szághoz való csatlakozás fenyegetése, amely amint az események mutatták, nagyon hatékonynak bizonyult. Ezért kapott Ausztria oly nagy népszövetségi kölcsönt s ezért csalogatják Franciáország 'helyeslése mellett Olaszország és Csehország versengve áz ő piacaik felé. Itália és Csehország, hogy csak elkerüljék a német találkozás eseményét, egyoldalú, vagyis viszonzás nélküli vámkedvezményeket hajlandók adni Ausztriának. Az osztrákok nagyon is beleélték magukat a dédelgetés gondolatába s nem tudnak megszabadulni attól az ideológiától, hogy minden tárgyalás alkalmával az ő álláspontjuknak kell győzni s nekik mint diadalmaskodó félnek kell elhagyni a tárgyaló asztalt. Azokból a szinte elkeseredett hangú nyilatkozatokból, amelyeket illetékes magyar faktorok, az osztrák-magyar tárgyalásokról adtak, megállapítható, hogv Ausztria ezeken a tárgyalásokon csúnya módon taktikázott. Ausztria (minden valószínűség szerint uj szanálási játékba fogott s egyidőben folytat gazdásági tárgyalásokat Itáliával és Csehországgal. Azonban vigyáznia kell arra, hogy ezt a kétszínű játékot a népszövetség észre ne vegye, hiszen annak vannak olyan tagjai is, többek között Anglia, amelyek nem nézik a legjobb szemmel ezt a dédelgetési szisztémát. 'Egyébként Németország is, amely lassankéní arra a meggyőződésre jut, hogy Ausztria nem Is akarja a német csatlakozást,, hanem ez csak taktika az osztrákok részéről, szintén tudtára adta Ausztriának, hogy unja már ezt a játékot, amelyben akarata ellenére mindig ő az egyik fegyver. Röviden és kíméletlenül meg kell állapitanunk, hogy Ausztria csúfosan kijátszott bennünket s Magyar ' országgal nem mint egyenrangú féllel akart megállapodni, hanem csak ugy, mint ahogy a régebbi időben megszokta, mikor a monarchia idején az osztrákok minket csak gyarmatnak tekintettek. Magyarország mindenesetre nem fog kétségbeesni azon, hogy ettől a kiviteli, lehetőségtől, amely végeredményben nem képvisel olyan nagy összeget, elesett, mert hiszen számunkba amúgy is a gabona-export a legfontosabb, de megjegyzi magának ezt az ujabb osztrák kétszínűséget, amellyel megtoldották a Burgenlandnak gyalázatos elrablását s bízva a maga erejében s a magyar föld kincseiben tovább halad a szanálásnak azon az utján, amelynek sikerét nem taktikázások fogják biztosítani, hanem a magyar faj és magyar föld belső ereje. Nyíregyháza város hitelmüvelettel kombinált vállalkozási szerződése a kövezési munkálatok biztosítására. Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője a Városok Lapjában érdekes adatokat tár fel városunk útburkolási munkálatairól. A cikkben, amely világos összefoglalása a kövezést biztosító komplikált pénzügyi müveleteknek, Szohor Pál a következőket mondja: A háborút megelőző évtized alatt Nyíregyháza olyan rohamos fejlődésnek indult, hogy déli és északkeleti irányban egész uj városrészek épültek ki. A nagy kiterjedésű uj városrészek közmüvei sok gondot adtak a városi tanácsnak, mert a gyors építkezések nyomán modern városrendezési terveink 1 szerint hosszú, széles utcák és közterekre alkalmas tágas terek keletkeztek. — De a város magva sem tekinthet vissza évszázados kulturára, hiszen az első vasútépítéssel esik össze fejlődése. A háborús esztendők nem voltak alkalmasak város fejlesztésre Még ma is az a gazdasági elv uralkodik, hogy a városok csak lucrativ beruházásokat tehetnek. Belföldi kölcsönből — a közelmúlt elviselhetetlen magas kamatterheivel valóban nagy elszántság is kellett ahhoz, hogy jövedelmezőség szempontjából ilyen holt tőkebefektetésre határozzák el magukat a. városok, minő az utcák és terek burkolása. — Nyíregyháza folyó évben mégis közel hatmilliárdra rugó városrendezési tervet "hajt végre. Ez az összeg évi bruttó bevételeinek mintegy 35 százalékát jelenti és a forgalmi és fogyasztási adó jövedelmeit teljesen leköti. Veszélyesnek látszott azonban ilyen jelentékeny összeggel megterhelni a házipénztári költségvetésit s ezgrt a város hitelművelettel kombinált vállalkozási szerződést kötött. Az elvégzendő munkát mintegy 35.000 négyszögméter burkolatban határozta meg, melyben négy köztér és három utca burkolása foglaltatik. A Bessenyeitéren az eddig szétszórtan fekvő napipiacot egyesitette s evégből az alap'nivóból 12 centiméterrel kiemelkedő 3367 négyszögméter nagy ságu trachit fejkővel burkolt és asz> faltai kiöntött árusitó helyet létesített. E pormentes és külsőleg 1 is tet pzetős s a piac cvéljaira épített külön vízvezetékből állandóan mosható burkolat egységára négyszögméterenként a földmunka nélkül 250000 korona. Ugyanezen térnek a forgalomra szolgáló részeit gránit nyerskockával burkolják negyszögméterenként 180.115 Koronás egységáron. A többi' köztérre bazalt idomított kő került 145000 koronás, az utcákra pedig trachii terméskő 70000 koronás egységáron. A földmunka és a fasorszegély az egységárakban nincs benne. A versenytárgyalási hirdetmény kiírásánál a város 1925-ben csak a vállalati végösszeg 35 százalékának kifizetésére kebelezte magát. A hátralékos összeget két év alatt és pedig 1926-ban 35 százalékot, 1927-ben pedig 30 százalékot fog fizetni. A hátralékos tőke után a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos kamatlábát 6 százalékkal meghaladó kamatot fizet a város fe a hitelezett összegekről váltó elfogadványokat állit ki, melyet a vállalkozók saját költségükön szá" mitoltatnak "le valamelyik elsőrangú budapesti pénzintézetnél. A váltóelfogadványok angol fontra (Szólnak s a kiállítást megelező napon jegyzett hivatalos pénzárfolyam szerint számittatnak. át. — Ugyanilyen elvek szerint történik majd visszafizetése is. A váltóhiitelért a város jelzálogjogi boztositékot nyújt, de telekkönyvi bekebelezése csak lejáratkor hajtható végre, mert a hitelbiztosítéki okirat a lejárat napjáig kir. közjegyzői letétben van. A vállalatot az Építőipari? R.-t. és Hirsch Mihály R.-t. budapesti cégek végzik közös szavatosság mellett. A kőanyagot részben a kissebesi, részben a munkácsi, részben pedig a Tokaj-hidegoldali bányákból veszik. A vállalkozók kereseti kimutatásaikat kéthetenként nyújtják be, jnelyben a végzett munka teljes összegében, a felhasznált kőanyagot pedig 80 százalékban számolhatják el. A város köteles a benyújtástól számított 8 nap múlva az érvényesített kereseti kimutatás 35 százalékát készpénzben, lovábbi 65 százalékát pedig angol fontra szóló váltókkal fizetni, melyek 1927. január 1-től kezdve negyedévi arányos részletekben és két év alatt váltandók be. pillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllg | Elegáns Levélpapír H nagy választékban kapható §§ | UJSAGBOLTBAN. j Iiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiv Diadal és Kert Mozgó. 7 órai kezdettel a Diadalban, 9 órai kezdettel a Kert Mozgóban Garcon asszonyok Dráma 7 felvonásban. (Attrakció) Főszerepben Milton Sills és Corinne Griffith. Kisérő műsor Jón a kísértet 2 felv burleszk. Kedvezőtlen időjárás esetén a 9 órai Kert Mozi előadás 9 órai kezdsttel a Diadalban tartatik meg. Nyár-esti hangulat. Hizeleg már nékem az Álom ... hozzám simul s bággyadtva csókolja a számat és lehelletnyi fátyol nő a szememre. Hosszu-hosszu forró nyári nap után valami kedves és szelid hüvösséggel vesz az ölébe: aludj... aludj. Azért sem ! Rég meghalt illatok, kevély, hajthatatlan és zenélő levelű nyárfák ... miket irok én itt ! Talán nem js érdekel senkit ! Alomjárásu és ódon-szobaillatu emlékek jönnek felém lábujjhegyen, mosolygósan, örömkönnyesen. Mit tehetek róla ? ! Nagy, kinyílt kék rózsa az este, halvány ezüst kontúrokkal, álmosan bolygó illattal, lágy ujju mesélő szellővel, mely törpe bokrok alá búvik jó kedvében. Ilyenkor jó ülni csendesen vadszollős tornácon, melynek esetlen vaskos oszlopai, — m'int itt felejtett szelid arcú nagyanyók — elmerengve tekintenek a csillagok felé. A kerítés cifra lécei közelebb táncolnak hozzánk, ránk köszöntenek s mi kezünkkel szeretnénk megrázni a gonoszt. .. de szófogadatlan gyermek a kezünk, érthetetlen lustasággal pihen az ölünkben s mint alélt fehér madár, megremeg néha. A kék erekben zsong valami elbűvölő muzsika, melyre alig figyelünk, de mégis örökkön halljuk és érezzük, mint az életet. És nem tudunk hinni az ily esték elmúlásában, mintha csodálatos márványból volnának — í mi maFeleségem... Feleséged.,. Feleségünk... HARRY LIEDTKE, MARIA JAKOBINI szenzációs filmje szombattól az Apollóban.