Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-08-02 / 173. szám
2 1925. augusztus 12. ban már a mult év őszétől kezdve levelezésben van divB^ncs Kálmán polgármesterrel. A Szent László-utcában, amely az Andrássy-utat a Ferencz-térrei köti össze,' előkelő paloták sorakoznak fel. Az oláhok Stradea Closcá-nak keresztelték el, de Aradon a román utca nevet nem veszi be senki. Még az oláh katonák, bérkocsisok és rendőrök is a magyar utcanevek után érdeklődnek, ha valahová el akarnak jutni. £s ahogy Nyíregyházán nem tudják, ki volt az a Closca (a történelemből van tudomásunk bizonyos Hóráról ésjKloskáról, akik lázadó és félrevezetett oláh forradalmárok voltak) épp( ugy nem tudják Aradon sem és a Szent Lászlóutca nevét bizony sohase fogják felcserélni véle. Barabás Béla, aki sok dicsőségről tanúskodó Erzsébet-uti házát kénytelen volt" eladni, ide a Szent László utcába költözött. Nem csináltatott uj oláh ügyvédi táblát. A régi magyar felírásából nagy fekete foltok tüntetik el a magyar jelleget, mikor odakerül a tábla a Szient László-utca) ;7. sz. bérházra. Megilletődéssel lépek be a viharos függetlenségi harcok óriásához, akinek bronz arca a tengerorkánokkaí viaskodó hajósokra emlékeztet. Mikor szemben állott véle és'"dübörögő szavát hallom, ugy érzem, hogy most áll a legirtózátosabb viharban, a leghevesebb áradatban, amely a magyarság törött hajóját | dobálja. Az íróasztalon Bukarestbe címzetti levél, nagy oláhujság-lepedo, j a iriss, tavaszos íríssaf féményt gyújtó erdélyi magvar lapok példányai, fehér agyarfogganytyus nagyitóüveg, a falakon mindenütt forrón szép dokumentumai a szabadságküzdelmeknek, Rákóczi, Kossuth-képek, kurucok és honvédek, diszmagyaros hősök, Kossuth Lajos levele, Kossuth Ferenc, a koalíciós minisztérium. Ezeket a képeket nézem, hal Iga itom a vezér bús és igy is erőtadó szavainak zenéjét, amelyben az erdélyi magyarság töviskoszorus szive vérzik. És beszélünk múltról és jelenről, oláhról és magyarról, szenyről és tiszta forrásról. Hisz a nacionalizmus dicsőséges napkeltében, az erdélyi irodalom hozsannás, fiatalos erejének nagyszerű Ígéreteiben. Egy találkozó. Az erdélyi Magyar Párt küzdelmeiről, erősödéséről, az erdélyi magyarság nagy aléltságából való ébredéséről beszélünk. A pártnak Aradon a Magyar Újság a hetilapja. A szerkesztő most is kéziratért küld Barabáshoz/aki átadja a kész cikket.. Egy ötven éves találkozóról szól. Az aradi Lyceumban ötven év előtti érettségit tett férfiak találkozóra gyűltek össze, közöttük van Kristóffy volt belügyminiszter, Barabás Béla, Nemes Zsiga beteg volt/igy az ő lakásán jelentek meg és ott készült a fényképfelvétel is. A fényképen, amelyet Barabás Béla megmutat, egy ominózus hiba történt. Nemes Zsiga szobájában Tisza Istvánportré van a falon és ez a Tisza-kép a fényképre akként jutott rá, hogy csak a Körzs látszik, a fej már nincs a képen. Barabás erről irja tárcaszerü cikkét, amelyhez, mint Tiszának egykori ellenfele, mártirszellemének mai hódolója érdekes Reflexiókat fűz. A Magyar Újság legközelebbi számában hiába kerestem Barabás cikkét. Az oláh cenzúra egész terjedelmében törölte. Barabás, a lázadó. Az oláhság Barabásra kettőzött figyelemmel és félelemmel vigyáz. Mikor hatalmas Bary-kutyája kíséretében megjelenik az aradi utcán, hideg fut át az oláh impérium hátán a »tigris« láttára. Ahol csak lehet, kellemetlenkednek neki. — Épp most is eljárás van ellene lázítás cimén. Mivel lázított Barabás az oláh állam ellen ? Megirta, hogy mindaz, ami Aradon erő és szépség dokumentuma, ami anyagi és szellemi műveltség ténye, azt magyar ész, magyar erkölcs, magyar "pénz teremtette. — Ez a lázitas. Pedig Barabásnak ezt a megállapítását jói tudja az utolsó regátbeli hivatalnok is, akinek szerencséje van, hogy Aradra, ebbe a nyugateurópai légkörű szép városba juthfa't s aki a lelkében, szivében, szavában egyaránt színmagyar lakosság között kénytelen bevallani maga előtt, hogy igazolatlanul elrabolt magyar területen van. V Barabás és Nyiregyháza. Barabás megmutatja a Nyiregyháza város polgármesterének a Kossuth szoborra vonatkozó leveleit, a szobrokra vonatkozó hatalmas aktacsomót amelyben gonddal gytüjti évek óta a szobrokra vonatkozó újságcikkeket. Büszkén o(•assa fel ezjek közül a »Kisebbség« c. lapból egy oláh író cikkét, amelyben szemére veti a mikroszkopikus nagyságoknak, az oláh minisztereknek és politikusoknak az aradi szobrok lebontásának gyalázatát. Kossuth a románok szabadsághőse is, irja azt oláh iró, az ő szobra a legszentebb gondolat kisugárzója. És mutatja, olvassa Barabás Naplóját is, amelyben gyászkeretbe fog Aalta julius 1-ét; a vértanuk szobra lebontásának első napját. Naprólnapra feljegyezte, miként haladt előre a szobrok: bontása és egy-egyszó ugy csillog az öreg betűk között, mint a lélek fájdalmának könnycseppje. Ilyen megkönnyeztetően szomorú irást még nem láttam életemben... Nyiregyháza városnak a szobrok iránt való érdeklődése nagyon jól esett Barabásnak és' mikor Benes Kálmán dr. polgármester legjutolsó levele megérkezett, ezt. atényt is bevezette Naplójába. A magyar testvérek érdeklődését dokumentálja a nyíregyházi polgármester levele a szomorít Naplóban. A szoborról való beszélgetésünk kapcsán (a szobrokról egy másik riportomban számolok be) elmondotta Barabás Béla, hogy Nyíregyházán akkor volt; mikor ott Meskó Lászlónál meghalt Irányi Dániel, a békési képviselő/ Ekkor Nyíregyházán sokakkal megismerkedett. — Benes László polgármestert és a nyiregyházi urakat nagyon megKsfalndy-Strobl Zsigmond elküldte pályamüvét a nyiregyházi és szabolcsi hősök szobrára. Kisfaludy-Strobl szobra kilenc és íél méter magas, páratlanul szép és monumentális mű. Nyíregyháza, augusztus 1. — A Nyirvidék munkatársától. A szabolcsi és nyiregyházi hősök emlékét megörökitő «Hősök szobrá»-nak vármegyei és városi közös bizottsága Káilay Miklós főispán elnökletével ülést tartott .amelyen elhatározták, hogy a hősökemlékszobrának megtervezésére három művészt szólítanak fel. Ezt a három művészt, névszerint: Kisfaludy— Strobf Zsigmond, Horvay János és Somogyi Sándor szobrászművészeket a bizottság feí is hivta a pályázatra és .Kisfaludy Stróbl Zsigmond már fe is küldte pályaművét A bizottság Kisfaludy -Strobl páIyamüvét meghatódottan szemlélte és a bizottsági tagok egyhangú véleménye, hogy ilyen eredeti felfogású, monumentálisan és mégis közvetfenűl kifejező erejű hősök szobrát eddig még nem láttak seholsem. Kisfaludy—Stróbl szobra kilenc és fél méter magas. Ebből öt a talapzatra, négy és fél a főalakra esik. A hét méter széles talapzat klasszikusan egyszerű téglalap-hasáb, amely Colleoni lovasszobrának talapzatára emlékeztet, csakhogy Kisfaludy—Stróbl szobra alatt szélességben terül el. A ihasáb egyik oldalán busuló kuruc, a másikon maszerette s közülök' számosakra ma . is jól emlékszik. Meskó Lászlóval leutazott Békésre, ahol sikerrel támogatta jelöltségét. * Még sok mindenről elbeszélgettünk Barabással. A politikáról beszélve kijelenti, hogy ha átjönne Csonka-Magyarországra, föi.étlenül Bethlen hivei közé állna, mert az erdélyi magyarság érzi, tudja, látja na^y koncepcióinak zsenialitását. A zsidókérdés felszínen tartását Bethlennel együtt nagy nemzeti veszedelemnek tartja és óva int mniden túlzástól, amely az egységét veszélyezteti. Azzal búcsúztam él az erdélyi magyarság vezérétől, hogy Nyíregyházán találkozunk, ahol az aradi Kossuthszobor felavatásán ő mondja az ünnepi beszédet. Lejövök a kuruc ljépek közül, sietek haza. Barabással való beszélgetésem után nem akarok az oláh feliratokkal sértő üzletek és román tisztek, Luptát, Adeverult stb. lobogtató regátbeli hivatalnokokkal, bukaresti ügynökökkel találkozni. Mintha mindent betöltő harangzugássá erősödnének a lelkemben a megalázott magyarság rab oroszlánjának szavai. Mikor lesz ez a zúgás az erők mindent elsöprő áradatának a harcos kiáltása ? Mikor ? Ezt susogják az aradi fák is ott a vársáncokban, ahol a vértanukat kivégezték. — Mikor ? Mikor ? Feltűnő olcsó szolid árak! Gyermekkocsik, járó- és ülőszékek, nyugágyak, footballok, ping-pong játék, rettikülök, utazótáska és kosár, nap- és esernyők, női- és férfiingek, harisnyák, nyakkendők, nyári játékok stb. stb. Schwartz Lipót játék, bazár és divatáruhá?a Nagytakarék palota, Vay Ádám-utca. gyarruhás leány ül. A főalak harcos fiatal férfi aktja. A harcos medvével birkózik, amelyet már ledöntött a földre. Egyik kezével a 'torkát szorongatja, magasra tartott jobb öklével pedig rettentő erővel sujt le a szörnyeteg fejére. Az egész mü eleven erővel dokumentáija az ellenséget lebiró magyar vitézséget, a verhetetlen magyar erőt. A pályázat határideje augusztus hó 15-ike. Mikor a másik két mü is megérkezik, a bizottság dönteni íog, hogy kit bízzon meg a szobor elkészítésével. A pályázatban résztvevő, d g megbízást nem kapó művészek 10—10 millió koronában részesülnek. A megbízást elnyerő művésznek hétszáz millióból kell a szobrot 'előállítania. Kisfaludy-Strobl terve szerint a szobor talapzata dunaharaszti kőbői, a mellékalakok és a főalak bronzból készülnének. A Szoborbizottság elhatározta, hogy a Hősök Szobrát az Olasz— Magyar Bank fiók palotája elé a özéchenyi-ut vonalában állítja fel A Hősök Szobra tehát a város egyik _ legszebb és a Nyíregyházára érkezők előtt azonnal szembetűnő heiyén fogja hirdetni Szabolcsvármegye és Nyiregyháza város fiainak vitézségét önfeláldozását és a szebb jövő hitvallását. I Diadal | és Kert Mozgó. Augusztus 3 án és 4 én hétfőn és kedden 7 órakor a Diadalban, 1/i9 órakor a Kert Mozgóban A martirnő (Egy asszony kálváriája) 7 felvonásban. Főszsrepben Mary Carr az „Édes anyám" főszereplője. Ég és föld között Felhőkön tul Vadnyugati kalandortörténet 5 felvonásban. Tfill IIIV Főszerepben: ™IA Kedvejőtlen időjárás esetén a fél 9 ólai Kert Morgó előadás 9 órai kezdettel a Diadalban tartatik meg. A Kert Mozgóban katonazene. 1 Hirdetések felvétetnek Budapesten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában, VI., Podmaníczky-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Győrött és Szegeden. » A ?? fszi és Iséli DIVATLAPOK nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. BERETVÁS PASZTILLA a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja