Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-07-29 / 169. szám
1925. julius 29. JÍYlKJTIDÉK. A saját gyerekét tüzes kemencébe dobta tévedésből. A gyilkos bűnhődése. Amikor a gyilkos elöl menekülő annak házába kopog be segítségért Rémdráma a tasnádi ufón. Rémregénybe kívánkozó borzalmas • esemény játszódott le egy erdélyi faluban. Szita János szilágyszakácsi földműves Pista nevű Í2 éves fiává í a tasnádi vásárból tért hazafelé s útközben egy idegen ember szegődött melléjük. A legközelebbi falu határához érve, az idegen ólmos botjával leütötte Szita Jánost, a gyer" meknek azonban sikerült elmenekülnie. A halálra rémült fiu/a falu Jegelső házába futott be, ahol a faradt gyermeket Nagy Jánosné saját fiacskájával együtt lefektette. Nagy János hazaérkezése uíán elmondotta, hogy az uton megölt egy embert, hogy volt egy kis gyermek is áldozatával, de az elmenekült és több mint valószínű, bajt fog hozni rá. Felesége megmutatta az alvást színlelő kis Pista gyereket, kivel aztán Nagy János menten végezni akart, de felesége visz' szatartotta. Majd közösen elhatározták, hogy a gyermeket a kenyér" sütő kemencében elégetik. Az alvást színlelő Pista gyerek mindent halott és amidőn a házaspár kiment a kemencét befűteni, kiosont a házból és futva menekült a faluba. Útközben csendőrrel találkozott, kinek elmondotta a rémes esetet és elvezette a gyilkos Nagy János házához. A csendőr benyitott a házaspárhoz, mely a Pista fiu helyett saját gyermekét tette be a kemencébe és égette el. Nagy Jánost és feleségét letartóztatták. (*) Amőczky kocsik a legjobbak és legolcsóbbak! Állandó raktár Miholscz koc; igy ártón ál Nyiregyházán. 15x Kert Mozgó. Julius 28, kedd 7 orai kezdettel a Diadalban, fél 9 órai kezdettel a Kert Mozgóban Szivek kertje (És megindul a végzet) Egy család története 8 felv. Főszerepben William Walüng. A villám fia Kaliforniai történet 5 felvonásban Főszerepben yQJ^ MIX Kedvezőtlen időjárás esetén a fél 9 órai Kert Mozi előadás 9 órai kezdettel a Diadalban tartatik meg. A Kert Mozgóban katonazene. A nyíregyházi „Oktogon" hiányossága. Egy falusi ember észrevételei. — „Ojan köjök toronyóraféle kéne ide!" A Dessewffy- és Károlyi-terek találkozásánál újonnan parkírozott kis köröndöt — mintj ma már köztudomású — a leleményes közönség «nyiregyházi Oktogon»-nak keresztelte el. Büszke is erre és joggal — minden nyíregyházi polgár, mert nincs az az idegen, akit ügyes-bajos dolga Nyíregyházára hoz, hogy az elragadtatás hangján ne nyilatkozna a legújabb városszépészeti alkotásról. Eles ellentétet képez az idegen ember szemében, ha összehasonlítást tesz a városba jöttekor először szemébe ötlő' ma még elhanyagolt Népkerttel. Már magában véve kellemesen hat az idegenre, amikor befordul a Széchenyi útra és maga előtt látja az egyenes, hosszú, árnyas utat. Amikor azon !ban eléri a Károlyi- és Dessewffytereket, szinte kéjelegve legelteti a minden szépért lelkesülő idegen e tereken a s>V)jnét. Ez alól a csodálattal vegyes bámulat alól, mel^ különösen a városi embert tölti el, a falu 'egyszerű fia sem kivétel, akiket utjuk a jelzett tereken visz keresztül, naponta megfigyelhetik, hogy miként mereng el az egyszerű falusi ember szeme is e szép téren, ; Reggelenkint szeretek keresztülkasul barangolni e , tereken és e barangolásom közben a napokban összekerültem egy falusi bácsival, ki szintén a szemét legeltette a (neki bizonyára szokatlan látványon. -— Beszédbe elegyedtem az atyafival. Először közömbös, mindennapi dolgokról diskurálgattunk. Majd amikor a bácsi bizalomteljes közlékenységgel árult el apróbb intimitásokat a magánéletéből, elérkezettnek láttam az időt, hogy megkérdezzem tőle, hogy tetszik neki a mi kis kertünk ? — Módis a' ! I.— feleli a bácsi jelentős pillantás kíséretében. — Ojan szíp e kírem, akár a pesti oktogony... Láttam én mán azt is, | mer teccik tűnni ott vótam spitálba a háborúkor. Hanem az igaz szót j ne tessék sértésnek venni, én ara- I mondó vagyok, hogy akármijen i szíp is ez a virágos kis kert itten la, mégis hiányzik abbul valami. Csodálkozással vegyes kíváncsisággal néztem az atyafira és el nem tudtam képzelni, hogy mi' hiányosságot Iát őkelme a «kis kertbe.» Nógattam is a komát, hogy bökje ki már, miféle hiányosságot lát ő itten? Mig aztán nagysokára hamiskás mosoly kíséretében feleli : — Hát nem talájja el az ur ? ! — Nem én — mondok. — Haj ! — pedig de könnyű etanányi, hát nem tuggya az ur, hogy mi van a pesti oktogonyon ? — Kávéház ! — felelém. — Az is ! — mondja ő, — de van ott még más is, gondolkogygyík csak az ur ! — Hát mongya meg bátyám, mer én nem .találom el, ha estig gondolkozom is rajta. — Hát toronyóra na ! — vágja ki nagy büszkén —> ojan köjök-féle toronyórát gondótam, tuggya mán az ur na, hát nem jó vóna a', ha mongyuk teszem fel ití\a fináncoknál elvégzi az ember a dógát, oszt ikijön, hát tudná az ember magát tájékozni az idő 'irányába,' oszt hát nyugott vóna az ember afelől, hogy mehet-í még valamit vásárolni vagy nem ? — De hiszen nézzq csak bátyám, ott van szembe a lutheránus tornyon az óra, ide látszik. — Jukas a kírem, nem lehet a jó! — Ott van a katholikus toronyóra, az nem lyukas. — Mongya meg hát az ur most itt ebbe a hejbe, hogy hány órát mutat a' ? Le voltam fegyverezve az öreg egyszerű észjárása által. Próbáltam űiagyarázni ne'ki a dolgot aztán a pénz hiánya szempontjából, hát arra is megadta az öreg Ak jmaga egyszerű, de találó vá-. laszát : — Ahuti rámás csizsmára telik, ctt mán sarkantyúra is kell, hogy teljík. mer amán ugy szíp. Sétáló. Nemzetközi sakkverseny Debrecenben. Augusztus 9—25-ike között fognak lefolyni a versenyek. VilágMrü nagyságok a debreceni sakktornán. Tartakower, fflattison, Apschenek, Grünfeld és Hartmann is résztvesz a versenyen Debrecenből jelentik: Augusztus hónapban nagyszabású nemzetközi események színhelye lesz Debrecen, ahol a debreceni Sakk-kör két hetes nemzetközi sakkversenyt rendez. — A verseny augusztus 9— 25 között fog lefolyni a városháza közgyűlési termében. A versenyre 16 mesterjátékos nevezett be, köztük nem kisebb nagyság, mint H. Mattison, Varsó, a párisi olimpiai sakktorna győztese; továbbá Tartakower, Páris, többszörös világbajnok; Fr. Apsche nek, Riga; A. Hartmann, Riga, kiváió mesterjátékosok; Ernst Grünfeld, a bécsiek nagyszerű mestere; Paul Johner, berlini bajnok, stb. A magyar mesterek közül Szigeti Miklós; "Schweiger József; Jakab Árpád és még mások vesznek részt a versenyéken. A sakkverseny iránt a külföldön olyan nagy érdeklődés mutatkozik, hogy több külföldi lap tudósítót küld a versenyekre. A főtornát a rendezőség nyoíc 6-os csoportban 'bonyolítja le. — Minden csoportbói a két első helyezett kerül a döntőbe. A döntőbe jutott 16 játékos két győztes csoportot alkot, melyek egymástói függetlenül, két mesteri diplomáért küzdenek. A dijak mindkét csoportban: 1. kétmillió, 2. egymillió ötszázezer, 3- egymillió, 4. ötszázezer és négyszer 300.000 korona. A nemzetközi mesíerversenyre 16 versenyzőt hivott n>eg a rendezőség, mig a nemzetközi fő;ornára 48 résztvevő nevezett be a külföldről, a magyar fővárosból*, Debrecenből és vidékéről. »» •SZ! és DIVATLAPOK nagy választékban kaphatók az U ls^ ,» v>"'lbrin Mennyi jóvátételt kaptak tiz hónap alatt a győztes államok. Tiz hónap alatt egymilliárd aranymárka folyt be jóvátétel fejében. Pái is, julius 28. A »Le Temps« részletes kimutatásban közli Parker Gilbert, a Davas-jóvátétel végrehajtó bizottságának összeállítását iazokról a jóvátételi összegekről, amelyek 1924. augusztus 1. és 1925. junius 30-ika között folytak be és fizettek kij az összes államoknak. A kifizetett összegek kerek egymálliárd aranymárkát tesznek ki. nem számítva |>ele azokat a költségeket, amiket a bizottságok fentartására és egyéb költségekre fordítottak. Á kimutatás szerint általános jóvátétel fejében 780,202.011 aranymárka folyt be, melyből 669,856.082 aranymárkát Németország fizetett be az esedékes 800 millió márka törlesztésére. 100 millió márkát a német vasutak fizettek reparáció fejében, 10 millió 161 ezer 525 márkát Belgium és Luxemburg fizetett a jóvátételi számlára, a részükre szállított szén ellenértékéül. — 184.404 aranymárka a különböző kamatok befizetéséből származik. A jóvátételből a győztes! államok a következőképpen részesültek : » Franciaország 335,506.390 arany márkát kapott az elmúlt, tiz hónapra, amelyből juniusra 27,064.837 aranymárka esik. t Anglia 165,930.858 és 8,550.542 aranymárkát kapott. Belgium 78,313.032 és 7,559.253 aranymárkát kapott. Olaszország 51,739.283 és 2,967.853 aranymárkát kapott. Szerbia 23,971.559 és 1.991.651 aranymárkát kapott. Románia 6,212.355 és 1,148.779 aranymárkát kapott. Portugália 4,054.284 és 365.332 aranymárkát kapott. Japán 3,711.459 és 11.578 arany márkát kapott. Görögország 2,225.731 és 200.201 aranymárkát kapott. A fenti összegeken kívül ugyancsak a jóvátételi összegből még a következő kiadások történtek : reparációs bizottság költségei 5,208.601 aranymárka, a territoriális bizottság költsége 7,025.361 aranymárka, az ellenőrző bizottságé 70.000, a dunai bizottságé216.106 különböző adminisztrációs költségek 2,856.073 aranymárka. (üóma zsarnoka) Charles Sarver történelmi regénye Az évad leghatalmasabb filmje ! Kizárólagos joggal az Apollóban Keddtől csütörtökig Kezdete 7*7 és V^IO órakor Felülmúlja a Quo Vadist es Messahnát
