Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-24 / 165. szám

JSfrÍRYIDÉK nuaaaBnaoni 1925. julius -24. Az angol lapokból vett értesülé­seink szerint az angol kormány eré­lyes diplomáciai lépésre készül Ro­mánia ellen, amelyről megállapítja, hogy politikája kifejezetten idegen­ellenes. Foglalkozik azokkal a ki­utasításokkal, amelyek angol, olasz és francia állampolgárokat érnek és ennek kapcsán kiemeli, hogy amíg az uj bevándorlási törvényt csak a volt ellenséges államok alatt­valóival szemben használták fel, most már az antant államok polgá­raival szemben is érvényesitik. El­képzelhetik tehát az angolok, hogy ha azon államok polgárai ellen ifiyen kíméletlenek a románok, akik­nek köszönhetik Nagyrománia lét­rejöttét, micsoda barbarizmussal járhattak el az erdélyi közgazdasági és kulturéletet vezető, a közigazga­tást irányító magyar elemekkel szemben, "akiket százezerszámra ver­tek és szorítottak ki őseik földjéből és hajlékából. 1 Csak ezzel a híradással egyide­jűleg egy angol folyóirat hosszabb cikkben foglalkozik az erdélyi ma­gyarok szomorú sorsával. A cikk a prezsbiteriánusoknak Cardiffban megtartott kongresszusa alkalmá­ból íródott és abban írója kiemel mindazokat a magyarfojtogató bru­talitásokat, amiket a mi közvélemé­nyünk azoknak közvetlen előadásá­ból, akikkel ezek már elkövettettek, igen jól ismer. Feltárja az angol közvélemény előtt hogy Romániá­ban az emberi és állampolgári jö­jjek csak a románok részére ivannak megállapítva, aki nem született ro­mán — pláne ha magyar — még egy legegyszerűbb utlevélügyben sem számíthat támogatásra, a ro­mán hatóságok részéről. Ellenkező­leg. Nemcsak a birtokokat koboz­zák el és utasítanak ki minden ki­utasítható magyart, hanem a ma­gánélet mindennapi küzdelmeiben is a legsértőbb és a legellensége­sebb vexaciót kell kiállania és el­szenvednie minden magyar ember­inek. I Felsorolja továbbá azt, hogy Er­délvben több mint egymillió pro­tenstáns él, köztük 700.000-nél több prezsbiteriánus (református), valamint 263.000 luteránus. Egy­liázaik és iskoláik, melyek közül a legtöbb 400 éves múltra tekinthet vissza és amelyek nemcsak a ma­gyar, de az európai kultura fó­kuszai és védbástyái voltak, egy­másután kerülnek "elkobzás alá. — Eddig 180 református iskolát alakí­tottak át román állami iskolává. — Középiskolákat és elemi iskolákat egyszerűen bezárnak, az iskolaépü­leteket elkobozzák és amikor ezek az üldözöttek uj helyekre mene­külve akarják a tanítást folytatni, a román iskolafelügyelők azon a címen, hogy a fennálló törvények­nek nem felelnek meg, az iskolázást betiltják. Felemlíti a cikk, hogy Tordán egy iskolát csak azért csuk­tak be, mert egyik tanulója (jggy ij 12 éves leányka imakönyvébe azt [irta be, hogy a mi fővárosunk Bu­dapest. Elég csak megemlitni a ne­vét a magyar történelem valame­lyik nagy alakjának, ahhoz, hogy az iskolát bezárják azon a címen, hogy a nevelés szelleme nem meg­felelő. ( Nemcsak a- cikkíró, de a cardiffi kongresszus tagjai is belátták, hogy ezek az állapotok nem tart­hatók fenn tovább, hogy Romániát emlékeztetni kell azokra a kötele­zettségekre, amelyeket a békeszer­ződésben elvállalt. Hisszük és re- I méljük, hogy az angol külügyi ! kormány közvetlen tapasztalatai és a prezsbiterek kongresszusán kiala­kult közvélemény meg fogják győz­ni mihamarabb Romániát arról, hogy Angliával nem lehet packázni. Megtörtént a szembesítés a Hévész Olga és Podobák Józsefné gyilkosság! ügyben. A tanuk közül sokan felismerni yélték Hévész Olga gyilkosát gatta bátyja ingerült kifakadásait és aiig hallható hangon mondta: _— Bocsáss meg bátyám, de én részeg voltam, magam sem tudom, mit beszéltem, azután meg mire ki­józanodtam, már benne voltam a bajban. üelléri Jánost a szembesítés után visszakísérték a Péterfia utcai ka­tonai fogdában levő cellájába. Hajdúböszörményből egy kávé­házi felirónőt idéztek be ugyancsak ebben az ügyben és még tegnap ki is hallgatták, különösen Gelléri Zsigmond előző életviszonyaira vo­natkozóan. Ezenkivüi szembesítették a gya­núsítottakat azokkal a tanukkal, akik annak idején látták vagy látni vélték a gyilkost. Így elsősorban Longer házmesterrel, aki a szembe­sítéskor iiyen kitételeket használt: — Hyesféle volt az illető, hason­lít hozzá. De Jiatározottan nem tudja felis­merni benne a gyilkost. A többi szembesített, illetve ki­hallgatott tanú közül négyen állít­ják több-kevesebb bizonyossággal, hogy Nyiregyháza, julius 23. A Nyir­vidék tudósítójától. A Révész Qiga és Podobák Jó­zsefné meggyilkolásával gyanúsított Gelléri Zsigmondot nem egyedül kisérték át a nyíregyházi kir. ügyészség fogházából Debrecenbe, hanem veie együtt átkísérték Plutz­ner József csengeri iakost is, akit Geiléri Zsigmonddal együtt tartóz.­tattak ie Csengerben és együtt ki­Isérték be a_ nyíregyházi kir. ügyész­ség fogházába s akit szintén gya­núsítanak a két gyilkosságban való részvétellel. A" tegnani. nap folyamán szembesítették jÉW*|nukat, a két gyanúsítottal, amely fi&uvelet­rői debreceni tudósítónk a követ­kezőkben számoí be: A Péterfia utcai trafikosnő meg­gyilkolása ügyében újra felvett nyo­mozás során a tegnapi nap folya­mán a tanúkihallgatásokat folytatta a rendőrség és megtörténtek a szembesítések is. A büniigyi osztályra megidézték a tanukat. A katonai szuronyos járőr áthozta a katonai ügyészség foghá­zából Gelléri Jánost, a ^ gyanúsí­tott öccsét is. Egész délelőtt fo­lyamán a rendőrségen tartották és szembesítették bátyjával. A szem­besítés folyamán izgalmas jelenetek játszódtak "le. Gelléri Zsigmond, akit különben láthatóan megviselt a nyo mozás és a vizsgálat fáradsága, dü­hösen felugrott székéről, amikor a szobába belépett az öccse, akinek bajba kerülését köszönhette. Öklét felemelve rá skart ro­hanni, hogy leüsse, ugy, hogy a detektiveknek valósággal le kellett fogni, hogy meg ne verje a gyenge fizikumu öccsét. Az első pillanat izgalmának le­csendesüiése után élesen az öccse szemébe nézve mondta: — Miért döntöttél bajba, púért hazudoztál össze-vissza mindent. — Látod tnire vezetett a buta fecsegés. Gelléri János szemlesütve hall­Gellérit a kérdéses napon lát­ták a trafikban megfordulni. Különben is nagyon megnehezíti a szembesítést az a körülmény, hogy Gelléri haját és bajuszát a nyiregyháíi törvényszék foghá­zában leberetválták, mint általában a foglyokat szokás pedig Gelléri azelőtt hosszú hajat és bajuszt viselt. A gyanúsítottak egész nap a rendőrségen voltak és csak késő délután vitték vissza a debreceni ügyészség fogházába, ahoi "Nyír­egyházáról történt átszállítása óta fogva tartják. A további kihallgatás folyamán a két gyanúsított, Gellért és Plutzner, megváltoztatták eddigi vallomásu­Megrí és Harry Icát és elmondták, Itogy a gyilkossá­got megelőzően jártak Debrecen­ben. Arra a kérdésre, hogy miért tagadták le eddig, hogy Debrecen­ben jártak, Gelléri Zsigmond el­mondta, hogy akkor f azzal a szándékkal jöttek Csen­gerböl Debrecenbe, hogy itt nagy betöréseket fognak vég­rehajtani. — A rendőrség azonban ofyan 'jói őrizte a város fontosabb utcáit, —- mondta — hogy nem mertük megkísérelni a dolgot és egynapi ácsorgás után visszatértünk Csen­gerbe. Annyira ie voltunk égve, hogy még visszautazásra is mástóJ kértünk pénzt kölcsön. Nem mer­tük bevallani, hogy Debrecenben jártunk, nem akartuk megmondani, hogy itt betöréseket akarunk elkö­vetni. A debreceni rendőrség értesíté­sére a csengeri csendőrség alapos házkutatást tart Gelléri Zsigmond és Piutzner József lakásán és kihallgatják mindazokat a tanukat, akikkei alibijüket akarják a gyanú­sítottak igazolni. A Csengerből ér­kezett jelentések szerint Plutzner Józsefnek az apja na­gyon gazdag kereskedő, akinek két nagy háza van Csengerben Piutzner József, aki könnyelmű em­ber, nem tudott mint kereskedő érvényesülni és bár az apja támo­gatta, mégis tönkre ment és csődbe került. Amikor Gelléri Zsigmonddal ösz­szekerült, elsősorban is a saját bebiztosított üzletét akarta kifosztani, hogy a biz­tosítási összeghez hozzá tudjon jutni. A terv azonban meghiusult. A két betörőt a nyíregyházi rendőrség az év elején már elfogta, de a ravasz betörők kivágták magukat a rend­őrség kezéből. Gelléri igazolta a Piutzner alibijét, a Gelléri alibijét pedig egy gyanúba nem fogott tár­'suk s igy aztán a két betörő meg­menekült egy időre a fogháztól. Nagyon érdekes Geiléri Zsig­mondnak az az esete, amikor elő­ször került a csendőrség kezére. A csengeri csendőrörs ejgyik őr­mestere a pályaudvaron találko­zott két évvef ezelőtt Gelléri Zsig­monddal, aki egy padon ült és vár­ta a vonatot. A padon mellette egy bekötött zsák volt. Az őrmes­ter, aki nem ismerte Gelléri Zsig­mondot beszédbe eredt veie. Gel­léri elmondta, hogy munkába indui fs a lakatos szerszámai vannak a zsákban. A vonatra szállásnál a nagy tolongásban azonban a zsák szája kioldódott és a csendőrőrmester nagy megle­petésére vadonatúj betörő­szerszámok hulltak a földre. Természetesen a csendőrőrmes­ter azonnal lefogta Gelléri Zsigmon­dot, aki meglepetésében beismerő vallomást tett. Minőségben és olcsó árban vezet. Raktáron levő összes férfi és fiu vászon öltönyök kiárusításra kerülnek meglepő olcsói'' áron Váradi Testvéreknél, Bessenyei-tér 16. szám. " ,10x főszereplésével Bemutatja: Csütörtökön 7 órai kezdettel a DIADAL Mozgó. Csütörtökön 9 órai kezdettel a KERT Mozgó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom