Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-12-31 / 296. szám
I82&. dectueber 31. ^iiniintuniuittniuiiiimiflBaiinfnftKHfiffi^K NAGY SZILVESZTERI KABARÉ a színházban Csütörtökön, dec. 31-én este 10 órakor. Kezdete az Ó-évben Vége az Uj-évben! 6zilvesit«i" Apó Koppány B8tk« frakkban koeferál. 14 magánszám, 2 eoy felv, bohózat. Szemkápráztató tá ncok!!! ® © @ ® © # S © # 0 S Az est kimagasló eseményei: How-Bay tánc. Néger-Dzsigg. A bikahangu ember Havassi Mimi mint mozistar. Nagy spicc-tánc 10 görllel. Harczos, Zsolnay, Kőíössi, Sebestyén ££ © © S "S © H ® © % i Jegyek ezen előadásra már válthatók ^uiiiiiDiiiiiiiiiiiiiüiiunüHiDiiuiiRnniiniinftiiRír az mindent megengedhet magának, az beleszólhat a játékba, kritizálhat, összeszidhatja a játékost, ki is veheti a kártyát a kezéből és állítólag vannak helyek, hol a kibic pofon is verheti a játékost, ha az neki nem tetsző módon játszikBeszélik, hogy egy ilyen kibic egyszer élt is ezen jogával és ugy ütötte kupán a játékost, hogy lefordult a székről, ez pedig midőn feltápászkodott, szelíden kérdezte kibiczétől «kérem szépen, hogy kellett volna játszanom ?» Nekem is van egy állandó kibicem, az engem szelíden oldalba figyelmeztet, ha nem jól játszom, ez a Svack bácsi,, ha előtte való este, mert későn ment haza a kibicelésből, a k. neje egy pár pofon erejéig nyájaskodott neki, fél 7kor három vonást huz elém a krétával a zöld posztóra, ami azt jelenti, hogy «három mestert» — Isten engem! hogy szószerint igazNagyon tanulságos minden játszma után a kibiczek vitatkozása, a játszma fölött, az egyik logikai, a másik bölcseleti, harmadik ta'.mudikus szempontból vitatja, nem ritkán a Sulchan urnák döntvényeit alkalmazza és amig a kérdés eldöntve nincs, uj játszmára osztani nem szabad- De kifogott a kibiceken két játékos — GyőrbenKét különböző világnézeteken levő nagyiparos, egyiknek fia városunkban lakik, állandóan együtt játszottak kettős kalábert, a kibicek állandóan kellemeskedtek nekik- Egyszer összebeszéltek és az egyik partner felkéri a kibicet, hogy helyettesítse mig kimegy, nemsokára a másik is helyettesitette magát, és kiteszi a szivartárcáját, hogy gyújtsanak rá, ők meg elmentek máshová kártyázni. A kibicek folytatták a játékot és rágyújtottak egyszerre, de abban a pillanatban, pif, paf, mindakét szivar explodált, a két ember olyat ugrott, mintha levegőbe röpítették volna. Fuksz szivarok voltak. Hát bizony a kaláberhez ész kell, szokták nekem, a paccernek mondani, mire én azzal szoktam visszavágni hogy «akkor maga hogy mer játszani*. Hát bizony, engem közönségesen, általánosan paccernek tartanak a játékban és azt folytonosan a szemembe vágják frechül, sértően, lekicsinylően, azok akik magukat jó játékosoknak tartják és ki nem tartja magát annak? Mikor aztán már nagyon bántanak, azt szoktam nekik mondani, hogy minden buta ember jól kártyázik, mert azt a kis sütnivalóját odakoncentráija. Látni ilyenkor, hogy sajnál le az egész sereg; olyasvalamit mondanak, hogy egészen meghüjültem- De száz szónak is egy a vége, engem nagyon bánt ez a rólam táplált jó vélemény. Hiába vetem ennek ellenébe a mérlegbe azt a tényt, hogy legutóbb is beválasztott a' Hazaffy—Veray irodalmi kör tagjai sorába, én látom, hogy a paccerságom ezt nagyon is ellensúlyozza. Az utcán az emby'ek arcáról olvasom a nekem ' szánt «paccer» szótMilyen csodálattal vagyok eltelve egyik ügyvéd partnerem iránt, kiről azt állítják, hogy a nemzetközi kaláber kongresszus' megbízásából ő fogja Jípdifikálni az ujabb kalábriász szabályokat. — Erről a partneremről azt js beszélik, hogy midőn anno dazumál, az egyetemen Wenczel professzor előtt vizsgázott a tőzsdei jogszokásokról, a tőzsdei játék üzánszokról, véletlenül, vagy hogy, a kaláber üzánszaira tért át és olyan szellemesen tárgyalta azokat, Jiogy a professzor ur nem szakította félbe, sőt kegyelemben elbocsátotta, lévén ő maga ris kitűnő kaláberista- Ez a partnerem uri ember, nem illett engem a paccer mélyen sértő szóval, legfeljebb bizonyos igavonó jószággal hoz néminemű vonatkozásba. Ha nem is vagyok belenyugodva, tudom, hogy én ez életen át a paccerság átkának súlya alatt fogok roskadozni, de attól tartok, hogy ez az ominozus szó sírkövemre is rákerülSándor Móric. Kiskereskedők figyelmébe! Szarvas-u. 3. szám alatt folyó hő 19-én nyitottam meg. u t I Raktáron tarlók különfé'e minőségű narancsokat, ciíromot, datolyát, fügét, szenijános kenyeret, malagát és narónit. Tiszteletlel K»»»r Xj*azló . NAGY SZILVESZTER EST az Abbázia kávéházban tombol ával és malac-sorsolással egybekötve! Hideg és meleg ételek! Teritett asztalok! Mantu Aladár zenekara muzsikál! 7601-1 TRETORN-" F • WF Mteéi»&i Hungária cipőáruház, Nyiregyhára, Zrinyi Ilona-u. 5. Telefon: 195- Telefon: 195. Eredeti amerikai magas hócipóK cier k»roa» Gyermek- és férfihócipők legolcsóbban. Hó é< sáreipff javításokat elfogadunk. Egy 13 éves tiszalnci fin agyonütött egy 18 éves legényt. Karácsony első napja óta egy tizenhárom esztendős fiu gyilkos sága tartja izgalomban Tíszaluc község lakosságát. Az erősen fejlett 13 éves parasztfiú egyetlen ütéssel terítette le áldozatát, egy 18 éves legényt, aki nyomban meghalt A gyilkos és az áldozat között hógolyózás miatt támadt ellenséges viszony, amely végül gyilkossággá fajult, Karácsony első napján délután régi szokásókhoz híven a község fiatalsága, lányok és legények vegyesen, a falu végén gyűltek össze. Cigányzenére táncoltak, ropták a csárdást, majd amikor a láncban elfáradtak a legények, — virtuskodásra került a sor. Birkóztak, hógolyóztak, a lányok szórakoztatására. A fiatalság között zolt Listyák Ferenc 18 éves földmives is, aki szintén résztvett a játékokban. Már szürkülni kezdett, amikor hógolyózás közben F. Imre 13 éves fiúval került szem >e, aki fejbedobta a legénytj Ez dühösen szaladt a fiu felé, rövid hajsza után elfogta, megverte, majd az összegyűlt lányok hangos hahotája között percekig forgatta a hóban, A gyerek nagyon elszégyelte magát és elpirulva, szemlesüte elsompolygott megcsufoltatásának színhelyéről. Sokáig nevettek a 13 éves fiu rovására, de csakhamar feledésbe ment az eset. F. Imre azonban nem felejtette el megcsúfoltatását. Fiatal lelkében a bosszú gondolata fogant meg és megszégyenülten bandukolva a falu utcáin, elhatározta, hogy Szerdától: az Apollóban