Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-22 / 290. szám

a Jttíwsw&m 1985. á«cerafe>er 2 2. A kozmopolita no. Az eg)'etlen nőképvijselő a tör­vényhozás házában olyan izgató osztály gy ü lö lettől izzó s az egyhá­zak tekintélyét romboló beszédet mondott, amilyen még a legtulzóbb és legforradalmibb férfi agitátor szájából sem hangzott el a közel­múltban. Megdermedve nézték a nőiességéből kivetkőző képviselőt, aki elvakult felhevültséggel ontotta magából a nemzet érzékenységét méltán sértő és minden hazafias gondolkozást megbotránkoztató tá­madásokat. Az ellenzéknek az a\ré­sze is, amely hosszabb idői óta tak­tikai előnyükért keblén melengette a szocialista frakciót és a velük való együttműködés által fokozta azt a hűhót, amely oly jellemzően mutatja a radikális blokk politikai törekvéseinek valódi értékét, meg­döbbenve a politikai fegyverbará­tok emiitett tagjának kirohanásán, kénytelen volt azonnal óvást emelni az ilyen szereplés s az ilyen haza­fiatlan nemzetromboló akció ellen. Szilágyi Lajos összecsapása Kétly Annával megadta a kegyelemdö­fést a liberális pártok ésfa szociál­demokraták politikai házasságának, melynek csúnya kimenetelű váló­pere lerántja a leplet arról; hogy a nagynak és egységesnek kihiresz-' telt ellenzéki szövetkezésen belül mily mélységes szakadékot von a világnézeti ellentét és a nemzethü­ségi magatartás különbözősége. A szociáldemokraták nő szónoka va­lószínűleg csak eszköze a szociálde­mokraták tudatos és szervezett had­seregellenes és a magyar jövendőt alapjaiban megingatni kivánó destrukciójának, amely igy akarja becsempészni a maga gorombasá­gait és rohasztó eszméit a köztudat­ba. A háborúért felelősiteni az,egy­házat, amely megáldotta a hadba­induló magyar katonák nemzeti zászlaját, olyan szentségtörés a val­láson és a nemzeti eszmén, mely megtorlást liiv ki. A magyarországi szocializmusnak ez a tragikus éret­lensége, mely diszkvalifikálja ma­gát az ideát, követőinek hazafiat­lansága képviselőinek képtelen szerepvállalása s az ethikai szín­vonal alatt járó lelkisége által, azt idézi elő, hogy mindenki megve­téssel fordul el ettől az irányzattól Igazságosabb sors nem érhette vol Ipa a blokkot, mint önmagában való csúfos összeomlása. Mert abban a pillanatban, amint a nemzeti újjá­építés munkájával szemben meg­teremtették a kormányelleni oltha­tatlan gyűlölet taktikai egyesülését, elvesztették a jogukat arra, hogy a magyar közvélemény támogatásá­val dicsekedhessenek. Ez a támoga­tás meg nem illeti őket, s azt ki nem vivták maguknak soha. A pol­gári társadalom nem haladhat egy uton azokkal, akik pokoli tervszerű seggel, kozmopolita eszméikkel in­ficiálják a magyar népet éssiminden törekvésük a fennálló társadalmi rend és a törvények uralmának le­rombolását célozza. A nőnek ki­járó loyalis kímélet sem tarthat vissza bennünket attól, hogy a( leg­határozottabban meg ne bélyegez­tük a lelkeket fertőző immorális.ál­bölcselkedést, amely egy politikai­lag iskolázatlan elme és a közélet­be pottyant fantaszta fellépésével elriasztó példáját szolgáltatja a magyar nő politizáló típusának. — Szükség van a magyar asszonyok táborba szállására a nemzeti jövő kialakításáért való összefogó és becsületes munkában. És szükség van rá, hogy a valláserkölcs és a családi élet tisztaságának meg nem szűnő átplántálásával a közéletbe hazafiságuk megtermékenyítse a férfitársadalom pesszimizmusra hajló csüggedését. De a rögeszmék gyülöletszitásából nem kérüínk s hja azt nő terjeszti is, kíméletlenül le­gázoljuk. A tiszántúli hajózható csatorna problémája. Hozzászólás. Dr Schlotter Ferenc több cikke, dr. Radó Rezső és Cso­bán Endre a «Debrecen» 266. számában megjelent cikke Debre­cen hajózható csatornájáról, való­színűleg több debreceni és tiszán­túli lakos lelkében visszhangot ta­láltak. Itt nagy mű van készülőben, amely után minden tiszántúli em­bernek érdeklődnie kell. Ezen mű kivitele azonban előreláthatólag nagy nehézségekbe fog ütközni, kü­lönösen fontos tényezők ebben a közvélemény meggyőződése és a pénz kérdése. A közvélemény nevezetesen még nem győződött meg a hajózható •csatorna szükségességéről, sőt egy olyannak kivitelét lehetetlennek tartja. Ha a viziutakat hasznosságuk szempontjából vizsgáljuk, azt ta­pasztaljuk, hogy a vizén való szállí­tás akár az országúttal, akár a vas­úttal szemben a legolcsóbb. Ne­vezetesen a viziutak építése és rendben tartása, alig szárnyalj'a át a vasutvonalak hasonló költségeit, sok esetben ezeknél még olcsóbbak is. Ez ottan fordul elő, ahol a csa­torna épitése egy meglevő folyam­meder mélyítésével és szélesítésével elkészíthető. A hajók épitése a tonnatartafom alapján kiszámítva, sokkal oícsóbb, mint a vasúti ko­csiké. Német adatok alapján, egy hajó­nak az épitése tonnánként 60 már­kába kerül, mig a vasúti kocsi ton­nája nvift kocsiknál 164, fedett ko­csiknál 261 márkába. A 690 tonnás hajókhoz — amelyek részére a Csatornák terveztetnek egy em­ber, mint kisérő, elegendő, amig ugyanannyi tonnának a szállítására vonaton 40 kocsi keli. Ebből ha egy vonatot formálunk, ahoz kö­rülbelül 8 kísérő szükséges. A von­tató erő megtakarítása a viziutakon ' sokkai nagyobb, egy lóerő ugyanis * a vízen 33-szor nagyobb vontató energiát lejt ki, mint a szarazon. Egy 600 tonnás hajóhoz tehát egy 2—3 lóerős benzinmotor tökélete­sen elegendő. A csatornán való szállításnak meg van ugyan az a hátránya, "hogy az áruk lassabban mozogtiak, mint a sinen való szállításnál, ez azonban a tömegáruknál, amelyek részére a viautak leginkább alkalmasak, nem bír nagy jelentőséggel. Ezek külö­nösen szén, gpitőanyagok, száraz termények és hasonlók. A csatorna kivíhetetlenségének te velygó hitére az a körülmény adott okot, hogy Debrecen néhány mé­terrel mélyebben fekszik, mint a Tiszának az a része, ahonnan a csatorna kiindulna. Az aggódok at­tói tartanak, hogy a tavaszi magas vízállás elönti Debrecent. Ennek az aggodalomnak azonban nincsen semmi alapja, mert a csatorna vi­zét zsilipekkel ma már minden ve­szély nélkül" lehet emelni vagy sü­lyesztem 50 100 méteres, sőt na­gyobb feiszinkülönbségeken át és kevés költséggel rendben lehet tartani. Különben szolgáljon a Pa­nama csatorna, a kételkedőknek meg nyugtató például. E néhány száz méter magasan fekvő tó vize ott oly szakértelemmel van zsilipekkel ellátva, hogy a viz nem ömlik a tengerbe. Sokkal nehezebb azonban a pénz kérdésnek a megoldása Csobán Endre véleménye szerint a jelenleg kiépítendő tiszántúli csatorna 18 millió aranykoronába kerülne. De honnan vesszük most ebben a pénzszük világban ezt a nagy ösz­szeget ? Az államot ezzel megterhelni ak­kor, amikor az adózókra anéíküi j is nagy kötelezettségek hárulnak, j nem vezetne egészséges gazdasági j helyzethez. Azokat az adózókat to- [ vábbá ,akiknek a csatorna semmi- j féle előnyt nem jelentene igazság­talánság volna a csatorna építési költségébe bevonni­A csatorna kivitele azonban oly í ész vény társaság ytján nem volna lehetetlen, amelyben az érdekelt vá­1 pár elegáas magas szaru svéd hócipőt 250 .000 koronáért LICHTENBERG nél Telefon: 351. rosok és községek vennének részC mint részvényesek. Külföldi tőke ér­deklődésére valószínűleg csak akkor lehetne számítani', ha a szoboszlói olajtorrások valósággá lennének. Dr. Kövess: József. Ma, hétfőn utoljara (A sötétségen keresztül) cimü 8 felvonásos attrakció kerül bemütatásra az Apollóban. Előadások kezdete 5, 7 és 9 óra. A Kansz évzáró ülése Szombaton délután a kir. tör­vényszéken tartotta meg a Kansz törvényhatósági választmánya év­záró ülését, amefynek főtárgyát az ügyvezető elnöki tisztség betöltése képezte. Tekm tettei az időjárás kellemetlenségére és a közhirrététei elégtelenségére, ezért az elnöki tiszt­ség betöltését a januári gyűlésre halasztották eí, amikorára az ügyet az elnöki bizottság már teljesen elő­készítheti . A gyűlést Moravszky Ferenc fő­gimnáziumi igazgató nnnt korel­nök vezette. A gyűlés megáffapíthatta a reg­utóbbi gyűlésnek most felolvasott jegyzőkönyvébői 'is, hogy a nyug­díjasok sérelmeinek orvoslását kí­vánó előterjesztések óta javulás áfft be, mert a szivős kitartással tolyta­tott országos mozgalom eredmé­nyeként Genfben is belátták a hely­zet tarthatatlanságát és igy a meg­segítés kérdése rövidesen és kedve­zően fog eldőlni. Az állásáról le­mondott elnöknek dr. Ragó Józset tar .törvényszéki bírónak több ol­dalas és az év minden nevezetesebb mozzanatát felölelő jelentését Luka Jenő főtitkár olvasta fei. Lesz még alkalmunk ezzef a jelentéssel külön is foglalkoznunk, mint olyannal, melynek«tartalma élesen rávilágít a társadalom más osztályainak a helyzetére is. A jelentéssel kapcso­latosan azt indítványozta dr. Szesztay Zoltán korm. főtanácsos, vármegyei főügyész, hogy a 4 éven keresztül önzetlenül teljesített nagy munkáért Ragó Józsetnek a Kansz küldöttségileg fejezze ki kö­szönetét, ha már az elháríthatatlan akadályok következtében nélkülöz­nünk keh őt az elnöki székben, örömmel áfiapiíja azonban azt is meg, hogy a tisztviselőtelep a prag­matika és" egyéb olyan fontos dol­gokban, amelyekben ó eddig sze­mélyesen tárgy-alt, hajlandó ezután is közreműködni még abban az esetben is ,h(a avárost elhagyná. Az Apolló karácsonyi műsorai szenzációsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom