Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-20 / 289. szám

gfylragyhfca, 1925, december 20. * Vasárnap XLYI. évfolyam. 289. ssto. JStYXRYIDÉK. KSSrlsatéa! 6r*k te vMéft**: béffi acooo k. N*^****-* aoooo K. IISiSÉKfriseléiöMk te tuMéknxk W* «ag«üo4ay. II I I IHU IIMIII III • • HI 'H MI H I—IIMlll IMII——IWI|MHÜIB.IimiMJ Atafritctta JÓSA ELEK FfiwwrkMzte t Dr. ». SZABÓ LÁSZLÓ. F»í«l«a u*rkM)rii i VKKTSE K. ANDOR. n. J T* Sx*rk*aztdaég éa kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Teltfon Mám 180. Poatachaqua 20SS6l Kéalratokat nam adunk viasza. Numerus clausus. Ugy nézem, hogy a politikai élet légkörében most ez a kérdés képezi a villamos feszültség kisu­gárzó battériáját. Auktuálisnak tartom azért, ha arról e lap hasáb­jain is megemlékezünk es állás­E ontunkat leszögezzük. Részben, ogy tájékoztassunk és a kérdés va lódi sarkpontját megvilágítsuk, részben pedig, hogy a helyes fel­fogás megvilágítása által a rob­banásra hajló légkört feszültséget enyhitsük és levezessük. Nos hát a kérdés gordiusi cso­mója ,amit megoldani, vagy igaz­ságosan ketté kell szelni, nem ott nyugszik, ahol jobbról is, balról is látják és keresik, hanem középen. Persze hogy középen. Mintahol nagy igazságok legtöbbnyire ta­lálhatók. A kérdés szerény nézetem szerint sem nem kizárólag szociá is, se nem kizárólag felekezeti kérdés, hanem körülbelül a kettőnek keveréke. Az, hogy a kérdés a törvényben ez idó szerint inkább felekezeli szem­pontból van megoldva, az szinte tagadhatatlan. Azt bármi fényes ra­bulisztikával elvitatni nagyon is merész vállalkozás. De mert semmi egyoldalúság helyes eredményre nem vezethet, azért tartanám he­lyesnek, ha ennek a problémának a megoldásánál is a helyes kö­zépút felfogása érvényesülhetne. Annyi bizonyos, hogy a dolgot dűlőre kell vinni és a Népszövetség határozatában foglalt várakozás is ezt kivánja­Az én felfogásom szerint tehát a végleges rendezésnél ügyelni kell, hogy a két szempont harmonikus érvényesülést találjon, mert külön­ben ujabb feszültségeknek lesz a melegágya, amelyet pedig a min­denekfelett álló konszolidáció ér­dekében minden vonalon és min­den kérdésnél lehetőleg kiküszöböl­ni és elhárítani kell. Ezek előre bocsátása után lás­suk a két fő szempontot tárgyila­gos megvilágításban: Kétségtelen dolog és azt minden pártállásra való tekintet nélkül minden részrehajlatlanul és tár­gyilagosan gondolkodó embernek el kell ösmernie, hogy nálunk ez idő szerint lateiner tulprodukció van. A szellemi proletáriátus tel­tengése elvitázhatatlan. Hogy a saját portánkon maradjunk: egy hozzánk hasonló város 80 ügy véd­nél és 50 orvosnál többet el nem bírhat. Ezt is csak nehezen, sőt . azt is mondhatnánk, hogy sehogy, j Egyes szerencsések boldogulnak, a legtöbben pedig vegetálnak. Hozzá járui a rengeteg jnenekült tisztvi­selőnek, a B. listások tömegének elrettentő helyzete, amelyek mind ennek a problémának a lapjára tar­toznak a tisztviselőkérdés nyom­masztó aktualitásával együtt. Szociális szempontból teháí igenis szükség van a numerus claususra, természetesen olyan ér­telmezéssel, hogy ez felekezeti kü­lönbségre való tekintet nélkül min­denkire egyformán kötelező erővel állittassék fel. Vagyis ceruzával a kézben és megbízható statisztikai alapon számítsák ki, hogy a fenn­forgó viszonyok mellett mennyi utánpótlásra van szükség a szellemi termelés terén és szigorúan szab­ják meg, hogy a tudományos pá­lyákra előkészítő egyetemek a tul­produkció veszélye nélkül évente hány hallgatót vehessenek fel a különböző fakultásokra. Ugyebár: a kérdés szociálpoliti­kai része ezzel szabatosan van körülírva és eddig ebben semmiféle felekezeti szempont nincs!? Nos itt jön azután a másik kér­dés. Nézetem szerint tudományos pá­lya azok számára való, akik arra igazán hivatottak és akik elhivatott­ságukra vonatkozólag előkészüle­teik során tagadhatatlan bizonysá­got szolgáltattak. Mindazokkal szemben tehát, akik erre a pályára való elhivatottságuknak igazi és kétségtelen bizonyságait szolgáltat­ni tudiák: értem tehát ezek alatt azokat, akik a középiskolákat, mint előkészítő kurzusokat igazán kitűnő eredménnyel végezték s igy csal­hatatlan jelét adták annak, hogy ők a tudományos pályára igazán hi­vatva vannak s tőlük a tudomány csakugyan tőkegyarapodást vár­hat, annak a tudomanyegyetemek­re való jelentkezését és felvételét minden társadalmi és felekezeti szemponttól teljesen függetlenül ösmerném el. A tudomány azok számára való, akik valóban . arra valók. Akiktől a tudomány gyara­podást s előhaladást várhat. Ezek­nek azután tegyen joguk is ahhoz, hogy haladjanak, hogy magukat képezzék és a szellemi termelés munkájából részüket kivegyék. Ezen a kategórián tuf azonban, ahol már azok következnek, akik a tudományos pályákat csak kenyér­kereseti és urhatnámsági alkalmak­nak tekintik, akik az előkészítő is­kolákon épugy mint az egyetemi fakultásokon is csak keresztül akar­ják magukat tornázni és mindenféle magánkollégiumokkal és szeminá­riumokkal átszédelegve, a konkur­renciát vannak hivatva rontani és fokozni, ott aztán joggaf következ­zék a rosta, a válogatás, a feje­kezeü és más szempontok szerin­ti osztályozás, ott jöjjön a clausus, az arányosítás, mert abban azután megint a jobboldaliaknak van iga­zuk, hogy egy bizonyos kontingen­sen belül az igazságos tagozódást és arányosítást joggal meg lehet követelni. Egyik fajtájú és egyik felekezeti tagozódásnak se lehet jo­ga ahhoz, hogy a másiknak a ro­vására egy bizonyos zárt kontingen sen belül túlterjeszkedjék, mert egy ilyen túlterjeszkedés a többinél irigységet, féltékenységet s a két szemben álló osztály között feszült­séget idéz elő, már pedig amint fentebb kiemeltem, az a konszo­lidáció folyamatára nagyon is hát­rányos és hátráltató. Mindent összegezve: a numerus clausus mai formájában túllőtt a célon. Azt mint egyoldalú felfo­gásból Sugalmazott törvényt mó­A Nyiregyházi Gyorsíró Egyesület évi közgyűlése. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Nyiregyháázn pár év ota hatal­mas virágzásnak indult a magyar stenografia ügye. Minden középfo­kú iskolájában tanítják azt s az egyes iskolákból kikerülő gyorsírók tömörülnek a Nyiregyházi Gyorsíró Egyesület zászlója alá. Hogy meny­nyi kiváló — köztük országos sike­reket ért — gyorsírója van már Nyíregyházának, annak élő bizony­sága az egyesület pénteken este tar­tott közgyűlése. Az ág. hitv. ev. fő­gimnázium tanári szobája megtelt gyorsírókkal, akik mind a gyorsírás ügyszeretetétől lelkesedve, kenyér­kereseti pályájukat egy órára fel­függesztve örömmel siettek tanács­kozni azon, hogy lehetne Nyiregy­házán tovább fejleszteni a magyar gyorsirási kulturát. Az egész köz­gyűlést áthatotta a rajongó ügy­szeretet s mindenki valahogy ugy érezte, hogy Keletmagyarország szi­vében keletkezőben van olyan gyors Írási központ, mint a délvidéken Szeged, a magyar gyorsírás felleg­vára Tamáska Endre alelnök, aki Ró­nay Jenő, az egyesület ügybuzgó el­nökének hivatalos akadályoztatása miatt vezette a közgyűlést, lelkes megnyitójában méltatta az egyesület céljait. Bácskai József ügyvezető igazgató beszámol az egyesület 1925. évi nehéz kezdő munkájáról, főleg kiemelve az egyesület két gyorsirási tanfolyamának öt hónapi munkáját, s a nyiregyházi Fabro­ünnepélyének jelentőségét, melyen Magyarország legnagyobb gyorsiró­tudósa, dr. Vikár Béla, nemzetgyű­lési főtanácsos, a parlamenti gyors­iroda ny. főnöke ismertette a régi és mai magyar gyorsírók ti­táni munkáját. A közgyűlés az elha­lálozott kiváló gyakorló gyorsíró, Szaif Dénes helyébe választmányi tagnak választotta Kohn Irént, aki a mult évi miskolci gyorsiróverse­'nyen a 200 szótagon a legelső díák­hölgy gyorsíró-dijat nyerte el. A ! dositani kell. A módosításnál azon­ban nem szabad megint áttörni a másik végletbe, a szellemi proletá­riátus teltengéséhez vezető teljes szabadossághoz, hanem meg keh maradni az arany középutnál, amint azt a két szempont igazsá­gos és méltányos kiegyenlitesének elv ealapián fentebb kifejtettem. Ha valaki okosabbat és jobbat tud proponálni: jöjjön. Lapunk minden tárgyilagos és elfogulatlan eszmecseréhez készségesen nyújt al­kalmat és módot. Sasi Szabó László. közgyűlés alapszabályainak kiegé­szítése kapcsán megválasztotta a számvizsgáló bizottság tagjaiul Dzvigola József, Schőn Hermán és Kovács Béla gyakorló gyorsírókat utóbbi a mult évi budapesti orszá­gos versenyen a 250 szótagon az első dijat kapta. A közgyűlés meg bizta az elnökséget, találjon módot arra, hogy tavasszal Nyiregyházán nagyobbszabásu kerületi gyorsíró­verseny rendeztessék az illetékes bu­dapesti gyorsíró társaságok bevoná­sával. Egyben elhatározta, hogy március 1-től rendszeres gyakorló órákat tart fenn haladó gyorsírók számára. A gyorsírás szeretete, az önzet­len alkotás, a tettvágy hozta létre az ifjú egyesületet. Ennek felvirá­f oztatása legyen minden nyiregy­áárgyorsírónak kedves álma. Ta­máska Endre alelnök e gondolatá­nak a hatása alatt ért véget a köz­gyűlés. A mosuli kérdés az amerikai szenátus előtt. Budapest, december 19. M. T. 1. rádiójelentése. Washingtonból jelentik. A Wolff ügynökség jelenti. Borah szenátor a szenátusban beszédet mondott a mosuli viszálykodásban hozott bí­rósági döntéssel s a következő meg­jegyzéseket fűzte az elért ered­ményhez : A döntés azt mutatja, hogy a népszövetség szakvéleményt adhat a nemzetek között felmerült vitás kérdésben s a népszövetség ezt a határozatot végre is hajthatja. — Kénytelen azonban három indít­ványt tenni. 1. A világbírói döntést nem lehet katonai , vagy gazdasági rendszabá­lyokkal érvényesíteni. 2. A nemzetközi bíróságnak meg kell tiltani minden olyan cselekede­tet, mely nincs benne működésének alapszabályaiban. 3. Újból meg kell erősíteni a be nem avatkozás politikáját. Akarön olcsón? karácsonyi ajándékul cipőt, harisnyát, hócipőt vásárolni, ugy tekintse meg a Hungária Cipőáruház Nyíregyháza, Ziinyi llora-mca 5. Bxém. Tel*fon: 195. szenzácirs kirakatait és olvasca el ezen lap 3 ik oldalán lévő hirdetésé 799* 3 Egyes szám ára £009 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom