Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-20 / 289. szám

gfylragyhfca, 1925, december 20. * Vasárnap XLYI. évfolyam. 289. ssto. JStYXRYIDÉK. KSSrlsatéa! 6r*k te vMéft**: béffi acooo k. N*^****-* aoooo K. IISiSÉKfriseléiöMk te tuMéknxk W* «ag«üo4ay. II I I IHU

IIMIII III •

• HI

'H

MI

H

I—IIMlll IMII——IWI|MHÜIB.IimiMJ Atafritctta JÓSA ELEK FfiwwrkMzte t Dr. ». SZABÓ LÁSZLÓ. F»í«l«a u*rkM)rii i VKKTSE K. ANDOR. n. J T* Sx*rk*aztdaég éa kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Teltfon Mám 180. Poatachaqua 20SS6l Kéalratokat nam adunk viasza. Numerus clausus. Ugy nézem, hogy a politikai élet légkörében most ez a kérdés képezi a villamos feszültség kisugárzó battériáját. Auktuálisnak tartom azért, ha arról e lap hasábjain is megemlékezünk es állásE

ontunkat leszögezzük. Részben, ogy tájékoztassunk és a kérdés va lódi sarkpontját megvilágítsuk, részben pedig, hogy a helyes felfogás megvilágítása által a robbanásra hajló légkört feszültséget enyhitsük és levezessük. Nos hát a kérdés gordiusi csomója ,amit megoldani, vagy igazságosan ketté kell szelni, nem ott nyugszik, ahol jobbról is, balról is látják és keresik, hanem középen. Persze hogy középen. Mintahol nagy igazságok legtöbbnyire találhatók. A kérdés szerény nézetem szerint sem nem kizárólag szociá is, se nem kizárólag felekezeti kérdés, hanem körülbelül a kettőnek keveréke. Az, hogy a kérdés a törvényben ez idó szerint inkább felekezeli szempontból van megoldva, az szinte tagadhatatlan. Azt bármi fényes rabulisztikával elvitatni nagyon is merész vállalkozás. De mert semmi egyoldalúság helyes eredményre nem vezethet, azért tartanám helyesnek, ha ennek a problémának a megoldásánál is a helyes középút felfogása érvényesülhetne. Annyi bizonyos, hogy a dolgot dűlőre kell vinni és a Népszövetség határozatában foglalt várakozás is ezt kivánjaAz én felfogásom szerint tehát a végleges rendezésnél ügyelni kell, hogy a két szempont harmonikus érvényesülést találjon, mert különben ujabb feszültségeknek lesz a melegágya, amelyet pedig a mindenekfelett álló konszolidáció érdekében minden vonalon és minden kérdésnél lehetőleg kiküszöbölni és elhárítani kell. Ezek előre bocsátása után lássuk a két fő szempontot tárgyilagos megvilágításban: Kétségtelen dolog és azt minden pártállásra való tekintet nélkül minden részrehajlatlanul és tárgyilagosan gondolkodó embernek el kell ösmernie, hogy nálunk ez idő szerint lateiner tulprodukció van. A szellemi proletáriátus teltengése elvitázhatatlan. Hogy a saját portánkon maradjunk: egy hozzánk hasonló város 80 ügy védnél és 50 orvosnál többet el nem bírhat. Ezt is csak nehezen, sőt . azt is mondhatnánk, hogy sehogy, j Egyes szerencsések boldogulnak, a legtöbben pedig vegetálnak. Hozzá járui a rengeteg jnenekült tisztviselőnek, a B. listások tömegének elrettentő helyzete, amelyek mind ennek a problémának a lapjára tartoznak a tisztviselőkérdés nyommasztó aktualitásával együtt. Szociális szempontból teháí igenis szükség van a numerus claususra, természetesen olyan értelmezéssel, hogy ez felekezeti különbségre való tekintet nélkül mindenkire egyformán kötelező erővel állittassék fel. Vagyis ceruzával a kézben és megbízható statisztikai alapon számítsák ki, hogy a fennforgó viszonyok mellett mennyi utánpótlásra van szükség a szellemi termelés terén és szigorúan szabják meg, hogy a tudományos pályákra előkészítő egyetemek a tulprodukció veszélye nélkül évente hány hallgatót vehessenek fel a különböző fakultásokra. Ugyebár: a kérdés szociálpolitikai része ezzel szabatosan van körülírva és eddig ebben semmiféle felekezeti szempont nincs!? Nos itt jön azután a másik kérdés. Nézetem szerint tudományos pálya azok számára való, akik arra igazán hivatottak és akik elhivatottságukra vonatkozólag előkészületeik során tagadhatatlan bizonyságot szolgáltattak. Mindazokkal szemben tehát, akik erre a pályára való elhivatottságuknak igazi és kétségtelen bizonyságait szolgáltatni tudiák: értem tehát ezek alatt azokat, akik a középiskolákat, mint előkészítő kurzusokat igazán kitűnő eredménnyel végezték s igy csalhatatlan jelét adták annak, hogy ők a tudományos pályára igazán hivatva vannak s tőlük a tudomány csakugyan tőkegyarapodást várhat, annak a tudomanyegyetemekre való jelentkezését és felvételét minden társadalmi és felekezeti szemponttól teljesen függetlenül ösmerném el. A tudomány azok számára való, akik valóban . arra valók. Akiktől a tudomány gyarapodást s előhaladást várhat. Ezeknek azután tegyen joguk is ahhoz, hogy haladjanak, hogy magukat képezzék és a szellemi termelés munkájából részüket kivegyék. Ezen a kategórián tuf azonban, ahol már azok következnek, akik a tudományos pályákat csak kenyérkereseti és urhatnámsági alkalmaknak tekintik, akik az előkészítő iskolákon épugy mint az egyetemi fakultásokon is csak keresztül akarják magukat tornázni és mindenféle magánkollégiumokkal és szemináriumokkal átszédelegve, a konkurrenciát vannak hivatva rontani és fokozni, ott aztán joggaf következzék a rosta, a válogatás, a fejekezeü és más szempontok szerinti osztályozás, ott jöjjön a clausus, az arányosítás, mert abban azután megint a jobboldaliaknak van igazuk, hogy egy bizonyos kontingensen belül az igazságos tagozódást és arányosítást joggal meg lehet követelni. Egyik fajtájú és egyik felekezeti tagozódásnak se lehet joga ahhoz, hogy a másiknak a rovására egy bizonyos zárt kontingen sen belül túlterjeszkedjék, mert egy ilyen túlterjeszkedés a többinél irigységet, féltékenységet s a két szemben álló osztály között feszültséget idéz elő, már pedig amint fentebb kiemeltem, az a konszolidáció folyamatára nagyon is hátrányos és hátráltató. Mindent összegezve: a numerus clausus mai formájában túllőtt a célon. Azt mint egyoldalú felfogásból Sugalmazott törvényt móA Nyiregyházi Gyorsíró Egyesület évi közgyűlése. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Nyiregyháázn pár év ota hatalmas virágzásnak indult a magyar stenografia ügye. Minden középfokú iskolájában tanítják azt s az egyes iskolákból kikerülő gyorsírók tömörülnek a Nyiregyházi Gyorsíró Egyesület zászlója alá. Hogy menynyi kiváló — köztük országos sikereket ért — gyorsírója van már Nyíregyházának, annak élő bizonysága az egyesület pénteken este tartott közgyűlése. Az ág. hitv. ev. főgimnázium tanári szobája megtelt gyorsírókkal, akik mind a gyorsírás ügyszeretetétől lelkesedve, kenyérkereseti pályájukat egy órára felfüggesztve örömmel siettek tanácskozni azon, hogy lehetne Nyiregyházán tovább fejleszteni a magyar gyorsirási kulturát. Az egész közgyűlést áthatotta a rajongó ügyszeretet s mindenki valahogy ugy érezte, hogy Keletmagyarország szivében keletkezőben van olyan gyors Írási központ, mint a délvidéken Szeged, a magyar gyorsírás fellegvára Tamáska Endre alelnök, aki Rónay Jenő, az egyesület ügybuzgó elnökének hivatalos akadályoztatása miatt vezette a közgyűlést, lelkes megnyitójában méltatta az egyesület céljait. Bácskai József ügyvezető igazgató beszámol az egyesület 1925. évi nehéz kezdő munkájáról, főleg kiemelve az egyesület két gyorsirási tanfolyamának öt hónapi munkáját, s a nyiregyházi Fabroünnepélyének jelentőségét, melyen Magyarország legnagyobb gyorsirótudósa, dr. Vikár Béla, nemzetgyűlési főtanácsos, a parlamenti gyorsiroda ny. főnöke ismertette a régi és mai magyar gyorsírók titáni munkáját. A közgyűlés az elhalálozott kiváló gyakorló gyorsíró, Szaif Dénes helyébe választmányi tagnak választotta Kohn Irént, aki a mult évi miskolci gyorsiróverse'nyen a 200 szótagon a legelső díákhölgy gyorsíró-dijat nyerte el. A ! dositani kell. A módosításnál azonban nem szabad megint áttörni a másik végletbe, a szellemi proletáriátus teltengéséhez vezető teljes szabadossághoz, hanem meg keh maradni az arany középutnál, amint azt a két szempont igazságos és méltányos kiegyenlitesének elv ealapián fentebb kifejtettem. Ha valaki okosabbat és jobbat tud proponálni: jöjjön. Lapunk minden tárgyilagos és elfogulatlan eszmecseréhez készségesen nyújt alkalmat és módot. Sasi Szabó László. közgyűlés alapszabályainak kiegészítése kapcsán megválasztotta a számvizsgáló bizottság tagjaiul Dzvigola József, Schőn Hermán és Kovács Béla gyakorló gyorsírókat utóbbi a mult évi budapesti országos versenyen a 250 szótagon az első dijat kapta. A közgyűlés meg bizta az elnökséget, találjon módot arra, hogy tavasszal Nyiregyházán nagyobbszabásu kerületi gyorsíróverseny rendeztessék az illetékes budapesti gyorsíró társaságok bevonásával. Egyben elhatározta, hogy március 1-től rendszeres gyakorló órákat tart fenn haladó gyorsírók számára. A gyorsírás szeretete, az önzetlen alkotás, a tettvágy hozta létre az ifjú egyesületet. Ennek felviráf

oztatása legyen minden nyiregyáárgyorsírónak kedves álma. Tamáska Endre alelnök e gondolatának a hatása alatt ért véget a közgyűlés. A mosuli kérdés az amerikai szenátus előtt. Budapest, december 19. M. T. 1. rádiójelentése. Washingtonból jelentik. A Wolff ügynökség jelenti. Borah szenátor a szenátusban beszédet mondott a mosuli viszálykodásban hozott bírósági döntéssel s a következő megjegyzéseket fűzte az elért eredményhez : A döntés azt mutatja, hogy a népszövetség szakvéleményt adhat a nemzetek között felmerült vitás kérdésben s a népszövetség ezt a határozatot végre is hajthatja. — Kénytelen azonban három indítványt tenni. 1. A világbírói döntést nem lehet katonai , vagy gazdasági rendszabályokkal érvényesíteni. 2. A nemzetközi bíróságnak meg kell tiltani minden olyan cselekedetet, mely nincs benne működésének alapszabályaiban. 3. Újból meg kell erősíteni a be nem avatkozás politikáját. Akarön olcsón? karácsonyi ajándékul cipőt, harisnyát, hócipőt vásárolni, ugy tekintse meg a Hungária Cipőáruház Nyíregyháza, Ziinyi llora-mca 5. Bxém. Tel*fon: 195. szenzácirs kirakatait és olvasca el ezen lap 3 ik oldalán lévő hirdetésé 799* 3 Egyes szám ára £009 korona.