Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-17 / 286. szám

J^YiOTIDÉK 1925. december 17. taotmaMMn (*) Karácsonyra kézimunka aján- ', déktárgyak legolcsóbban a Kézi­munka és Fonalházban. — A házak tatarozása fejében járó adómérséklésekről a pénzügy­miniszter 147.637—VII. szám alatt rendeletet adott ki (megjelent a hi­vatalos lap december 6-iki számá­ban), amelyben a következőképpen intézkedik : Az adómérséklésről hem keU a házbirtokost külön érte­síteni, hanem az 1926. és az 1927. évi házadóról kiadott fizetési meg­hagyásában kell ezt vele közölni. A tulajdonost szabad rendelkezési jog illeti meg azokra az épületekre és épületrészekre nézve, amelyeket a pénzügyi hatóság a javítási költsé­gek fejében adókedvezményben ré­szesít. A szabad rendelkezési jog csak az adókedvezmény megadása után bekövetkezett megüresedéstői kezdve gyakorolható. A fizetési meghagyások előreláthatólag csak [1926. évi 1 február hó elején lesznek kézbesíthetők. Abból a célból, hogy az érdekelt háztulajdonosok a meg­üresedett helyiségekre nézve a sza­bad rendelkezési jogot már az em-' litett időpont előtt is gyakorolhas­sák, meghagyja a városi adóhiva­taloknak, hogy azoknak a házbir­tokosoknak a részére, akik a sza- i bályszerü bejelentett és igazolt ta- íj tarozás fejében adómérséklésre tart K hatnak igényt, erről — külön kérel­mükre — igazolványt állítsanak ki. (*) Karácsonyi képes levelezőla­pok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. NYILT-TÉR.* Újólag figyelmeztetem t. hitele­zőimet, hogy feleségem, szül. Gön­czi Terézia sem ezelőtti sem ezutáni adóságait nem fizetem. Tomasovszky András. *É rovat alatt kózlötteífért sem a szerke<"zt8ség, sem a kiadóhivatal fele­lőseéget nem válla). 1 KÖZGAZDASÁGI á szabolcsvármegyei gyü­mölcstermelés hibái. A tavasz óta vagyok itt és a gyü­mölcséréstől kezdve figyelem a ter­melést, különösen a téli almára vol­tam kíváncsi. Hogy a termelés mily nagy mérvű, erről nem szerezhettem statisztikai adatokat, csak azt tudom hogy a tiszaháti községekben a ber­cencei szilva valószínűleg kivitelre alkalmas mennyiségben terem. Itt jazután az átrakásra és lekvárfőzésre is kellene szövetkezeti alapon be­rendezkedni. Elhanyagolják a gyümölcs termelést. A!mi a téli almát illeti a fajok te­kintetében és minőségileg is első rendű, ezt valamint a kajszin barack termelést is jobban ki kellene ter­jeszteni, a vidéket rövid idő alatt oda lehetne fejleszteni, ahol Kecs­kemét van; amelynek 12000 hold szőlője mellett is majdnem előbb való a gyümölcs termelése, mint a boré. A nyiregyházi piacon a Jeg­finomabb fajú almákat lehet találni. Termelőknél a Jonathán, Aranypar­men, Bellflpr, Londoni pepin; mint melyeket általánosan a legfinomabb fajták közé soroznak; széltire el vannak terjedve. Ilyen vidéken, ahol már a finom fajták ily gyakoriak, érdemes a ter­meléssel nagyobb gonddal foglal­kozni, mert sajnos, a termelésünk nagyon isi magán hordja a nem tö­rődömség jellegét. A gyümölcsfának minden évben kell teremnie. J A gyümölcsfával még most is ugy Van a magyar ember, ha terem jó, ha nem terem, az sem baj, és el van terjedve az a téves nézet, hogy a gyümölcsfa nem teremhet minden évben. Nem is tekintik a gyümöl­csöst, biztos jövedelmező befektetés­nek csak olyan esetleges mellékjöve­delemnek, amit' a véletlen juttat. Szilágy megyében is ez a felfo­gás, hogy az almafa csak minden 4-ik évben terem. Én a kezelésem alatt levő telepen megmutattam, hogy a gyümölcsfák minden évben teremnek, ha csak a kora tavaszi fagy virágjában nem teszi tönkre a termést.. Egy jó barátom, a harc­térről, Tirolból irt egy csodálkozó levelet, hogy ott az almafák min­den évben rakva vannak terméssel, de ősszel mindig megtrágyázzák és felássák az alját, tavasszal és nyá­ron pedig permetezik. Nem gondozzák a termő fákat. Nálunk Magyarországon csak az elsőrendű finom téli almának van kelendősége, az úgynevezett tömeg­áru nem keresett, épen azért a II. rendű alma fajtákat, mint a sóvári, Török Bálint,'sikulai, — termelésre itt már nem is ajánlom, mi már jobbhoz vagyunk szokva. Ilyenek a Jonathán, Aranyparmen, Londoni | pepin, Ananász ranett, sárga i Bellflőr. { Ezen fajok mindenikét termelik itt t a megyében(és pl. a Jonathánt már 5 sok helyen találtam, de sajnos oly j elhanyagolt, gondozatlan termelés- j sel, csak éppen ahogy a terméket létrehozta. Kereskedésekben láttam gyönyörű Jonathánokat, melyekből 7—8 megy egy kilóra, messziről ez a remek szép alma gyönyörűen mu­tatott, de közelről megnézve, tele volt apró fekete pettyekkel, amely mind azt mutatja, hogy a termőfa sem az elmúlt télen, sem tavasszal sem nyáron; semmiféle szakértői ke­zelésben nem részesült. Az ilyen fekete pettyes alma nem tartós, sok­|szor a fekete pettyek alatt betaplóso­dik ugyan, de nem ritkán keserű izü lesz. Ézt a betegségét az almának pedig megfelelő anyaggal is idejé­ben végzett, egy pár permetezéssel nagyon lehet csökkenteni. Pár évi szorgalmas kezeléssel majdnem tel­jesen meg lehet szüntetni. Igen sok gyönyörű almát láttam férgeset, a íérgesedést is permetezésekkel lehet szükhatárok közé szorítani. Ha tehát a fáinkat ősszel rendesen megtrá­gyázzuk, alját felássuk; télen 1—2­szer megpermetezzük, tavasszal és nyáron szintén megfelelő szerekkel permetezzük, a vértetves helyeket simára kivágjuk és meleg kátrány­nyal bekenjük, akkor elsőrendű gyü­mölcsöt állíthatunk elő, amelynek kereslete messze földre terjed, és j magas áron értékesíthető és évről- , évre szép haszonnal örvendeztet | gyümölcsösünk. Az alma csomagolása, j Azt is tapasztalhattam, hogy Jo- j náthán almát, messziről nagy lá- ; dákba rosszul csomagolva küldött > be a termelő eladásra, aminek . Biró Lajos és Lengyel Menyhért szekciós szinniüve Hímen, POHáiü. NKGRI FŐSZEREPLÉSÉVEL: CSAK 2 NAPIG! Csnt5rt5k | || J||||j j ]J| jPénteken | Wv p H' § \ v m É SBK se?-; M> * y.íjwl> fy •M' fe V .üt, Jön ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA ANNA «J< 1 I Jön következtében az alma fele összetö­rődött, használhatatlanná vált. Leg­jobb az elsőrendű finom almát leg­feljebb 50 kilós ládákba középfinom fagyapotba, vagy egyenkint papírba csomagolni, a ladában alul és felül egy réteg csomagoló vagy újság­papírt téve, ha esetleg ür maradna, ezt is papírral vagy fagyapottal ki­tölteni. A téli eltartás is legjobban sikerül száraz, fagymentes helyen egyenkint újságpapírba csomagol­va, ládákba rakva. Ha egy-egy el is rothad, a papir nem engedi, hogy a másikat is elrontsa. Megesett az is, hogy a termelő, a gyönyörű, bár erősen fekete pety­tyes, de igy is sokat érő és különö­sen finom Jonathánját, penészes polyvába csomagolva küldte a ke­reskedőnek; igy aztán az alma él­vezhetetlenné vált. Tudni kell ugyanis, hogy az alma minden ide­gen szagot magába vész, azt tehát semmi féle dohos, vagy rossz sza­gú anyaggal pakolni, vagy érintke­zésbe, dohos helyen tartani nem szabad Ha az ilyen minőségű almát a termelő, hibátlanul elsőrendüleg ál­lítja elő, ugy kilójáért megkaphatna nagymennyiség eladásánal is 8— 10 ezer koronát, mig igy potom áron kell elvesztegetnie és nem rit­kán az' átvételt is megtagadja a ke­reskedő. A közönséges vagy gyengébb faj­tákat termő fákat át lehet koronázni Jonathán, Aranyparmin stb. érté­kesebb fajokkal, igy a fák pár év alatt az értéktelen fajok helyett ne­mes szép gyümölcsöt teremnek. Ha van valakinek nagyobb kiter­jedésű gyümölcsőse, én szívesen vállalkozom annak szakszerű kezelé­sére és felelek róla, hogy ha taná­csaimat elfogadva, azokat végre­hajtjuk, ugy évenkint szép termést és megfelelő javadalmat fog gyü­mölcsöse után élvezni és elsőrendű almáival büszkélkedhetik, esetleg kiállításra mehet. Nyiregyháza — Huszárlaktanya, 1925. december, 16. Csokalyi Fényes Károly szőlészeti és borászati szak­tanárkok!. gazda. Leghasznosabb kará­csonyi ajándéknak. Es­télyi ruhák, elegáns szőrmebundák, diva­tos rips-kabátok, bak­fiss-kabátok, csinos szövetruhák, minden­féle szép kivitelű leány ruhák, blúzok, házi ru­hák, pongyolák, szőr­meáruk, és divatkala­pok karácsonyi eláru­sitása Rotbschildnál Takarék­paíoiB. Közalkalmazot­taknak utalvánnyal 3—4 havi részletre. „ 2998-4 375.000 K i pár elegáns Csmmei>s védjegyű lakkcipó Lichtenbergoél Telefon 351 7396 ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom