Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-19 / 161. szám

1925. julius 19. jsíyíkh1déic 3 Geduly püspök és Zelenka felügyelő elnököltek a diósgyőri ev. egyházkerületi közgyűlésen. Miskolcról jelentik: A tiszai ág. ev. egyházkerület csütörtökön tar­totta közgyűlését a diósgyőri Vas­gyárban Geduly Henrik püspök és Ze­lenka Lajos kir. kúriai biró, nyíregyházi törvényszéki el­nök öröklété alatt. Szerdán az előkészítő bizottsá­gok üléseztek, este pedig a vasgyá­ri ev. fiókegyház vallásos estélyt rendezett, melyen megjelent a gyű­lésre ideérkezett ev. papság és az egyházkerület világi funkcionáriu­sai is. A közgyűlés helyesléssel tette magáévá Bruckner Győző dr. jog­akadémiai dékán előterjesztésére a tanártestület javaslatait a szol­gálati idő beszámítására és a fi­zetési osztályokba való besorozás­ra. Maiéter István dr. jogtanár érdemeit jegyzőkönyvbe foglalták. Putnoki Béla dr. miskolci ügyvédnek, a «Miskolci Jogászéleta szerkesz­tőjének és az államvizsga bizott­ság kültagjának eddigi szakirodal­mi munkássága és a miskolci jog­akadémia érdekében tett szolgála­tai elismeréseül a jogakadémiai magántanári cimet adományoztak a kereskedelmi és váltójog köré­be eső tárgyakból. Lichtenstein László egyházme­gyei felügyelő indítványára a. köz­gyűlés tagjai — már az előkészítő értekezleten is — meleg ünneplésben részesítet­ték Gerhardt Bélát, a tanítóképző igazgatóját tanári működésének 30 és igazgatói mű­ködésének 20 éves fordulója al­kalmából. Az ev. tanítóképzőben Kapy Gyula tanár nyugalomba vo­nulásával állására pályázatot hir­dettek. A nyíregyházai ev. főgimnázi­umra vonatkozó ügyeket Moravsz­ky Ferenc igazgató ismertette. A gazdasági ügyekrőf pedig Dóm­ján Elek referált. A Mauerer László dr. miskolci kir. táblabíró halálával megüresedett egyházke­rületi törvényszéki birói állást Jan­csó Lajos miskolci törvényszéki bí­róval töltötték be, a számvevőszék elnökévé pedig Pazár Istvánt de­legálták. Délben az egyházkerületi gyű­lés tagjait Ondrus János kormány­főtanácsos, volt gyárfőnök látta vendégül löncsre. GUILLOTINE A Városi Dalegylet tagjai lázas szorgalommal készülnek a soproni dalosversenyre. Milyen eredményt Tárnak a Városi Dalegylet szereplésétől ? A Nyirvidék tudósítójától. Aki mostanában, ugy este 9 óra tájban elsétálgat az evang. köz­ponti elemi iskola felé, az olyan küzdelemnek lehet a tanuja, am^ lyet nem produkált még Czája, a birkózó világbajnok sem. Igaz, nem az izmok és a testi erő küz­delme folyik ott benn az iskola tantermében harmónium kiséret mejlett, hanem A Városi Dalárda lelkes gárdája viaskodik azzal a minden dalosképességet próbára tevő, nehéz müdallal, amelyet Far­kas Nándor budai karnagy szer­zett Lampérth Géza «Miénk e föld!» kezdetű költeményére. A Magyar Dalosszövetség mü.vészi bi­zottsága ezt a hazafias müdalt tűz­te ki a soproni országos dalosver­seny I. csoportjának kötött darab­jául, amelyet tehát minden az 1. csoportban versenyző dalárdának elő kell adnia. A mi Városi Da­Jiirdánk már három hónap óta viaskodik a darab nehézségeivel és — Jakab József karnagynak dicsé­retére legyen mojidva — tul van már a nagy Akadályokon és csak p. «végső simítás® van még hátra. A költemény maga ötféle lelki­állapotot tükröztet vissza és ezek­hez alkalmazkodik hűségesen és mesterien a zeneszerző is. Lelkes önbizalom csendül fel az első so­rokban : iM/'énk e föld, Árpád földjét Isten keze nekünk mérte, Verejtékünk, vérünk gyöngye Hullott rája, ömlött érte, Attól áldott minden rögje. Miénk e föld, mindörökre! Ezután a lelkes bevezető után lágy harmóniába olvad az egész dallam; a siró szellő sóhajtása, az aggastyán búcsúszava, az ifjú nótáira a dajka bölcsődala, a dé­li-esti harangszó, a bujdosó ma­gyar panasza, a pusztában keser­gő furulya mind-mind annak le­gyen a szószólója, hogy: «Miénk e föld!» A harmadik, most következő rész ,a leggyönyörűbb hangfestést tárja a hallgatók elé: a zugó vihar tombolása, harsogása, mennydör­gése nyer kifejezést egy pár zenei sorban mesteri kombinációval s .utána mindjárt egy lágyan zsongó imaszerű részlet: « Minden magyar sziv imája, Egi útját ezzel járja: Miénk e föld-..h A negyedik rész az ősi jogaihoz ragaszkodó magyar szív dacos, kö­vetelő és fenyegető megnyilvánulá­sa ezekben a sorokban: «Os jogon ur itt a nemzet? Jogot kérünk, nem kegyelmet!i> Századokon hullt a vérünk, Mégis élünk s még sincs vé­günk!)) Majd a trianoni győztesekhez fordulva igy beszélt a költő: «Hozzánk hűnek kezet nyújtunk, Hütelent a porba sujtunk. Latrok alá poklot gyujtunkh Az utolsó rész fogadalom, mely a megszállott területeken sínylődő magyar testvérekhez szól: Rabigába vert testvérek! Vérünkben ég szenvedéstek. Földeritjük bus éjetek! Ne féljetek! Reméljetek! Miénk e föld-..h Egy hatalmas fortisszimóval fe­Jjezi be a zeneszerző ezt a foga­dalmi részt, amely valósággal ope­rai magaslatra emelkedik az utolsó sorban. Sok-sok verejtéket izzadott kar­mester és dalárda egyaránt, mig a darab összes nehézségeit le tudta győzni, de lelkes kitartásuk, re­méljük, meg fogja hozni a maga gyümölcsét és ha a 15 versenyző, elsőrangú dalárda közül nem is fog az első helyekre juthatni, egy becsületes középső helyet, eddigi munkája után, biztosítva látunk Vá­rosi Dalárdánk számára. Z. V. A nyíregyházi gyorsírók sikere a jnbiláris gyorsiróversenyeken. A 45 középiskola gyorsiróversenyein a negyedik helyre kerültek. A felső kereskedelmi iskola igaz­gatóságának most küldték meg a Gyakorló Gyorsírók Társasága ju­biláris gyorsiróversenyeinek ered­ményét. A makói, miskolci, deb­receni kerületi és a budapesti or­szágos versenyen 3000-et megha­ladó számú stenogramm érkezett be, ami egyedül áll a magyaror­szági gyorsiróversenyek történeté­ben. Bácskai József tanár és Na­ményi Gyula gyorsíró tanár gyors­írói e versenyeken mindenütt részt­vettek. Az egész ország eredmé­nyeit, tehát a kerületi versenyek eredményét is figyelembevevő Kó­nyi Manó-vándordijat, amelyért 21 fővárosi és 24 vidéki középiskola pályázott, a szegedi állami felső kereskedelmi iskola nyerte el, a nyíregyházi városi felső kereske­delmi iskola 4355 egységgponttal a negyedik helyre került be, tehát a nyíregyházi dr. Dengl János­reformgyorsirókör és Nagy Sán­dor-gyorsirókör, melyek jóformán még most vettek először részt or­szágos pályázaton, 41 más pályázó középiskolát győztek le, mig a Ci­cerót iró Tiró szoborvándordij pontversenyében, melynél csak a budapesti országos verseny számit, 1410 egységponttal 38 iskola kö­zött az ötödik helyre került. — A nyíregyházi gyorsírók a ver­senyek különböző fokain számos dijat nyertek, köztük több első di­jat, sok könyvjutalmat és diszes oklevelet, s ami gyorsírói szem­pontból a legértékesebb, a nyír­egyházi gyorsírók stenogrammját majdnem mind dicsérettel fo­gadta el a bíráló bizottság, alig vetett vissza 1—2 dolgozatot. — A miskolci kerületi verseny ered­ményét már leközöltük, a debre­ceni versenyét, mely legjobban si­került, később hozzuk. A buda­pesti országos versenvre — te­kintve a nagy költséget — csak 'kevesen mehettek, de ez a néhány gyorsíró is derekas munkát .vég­zett. A budapesti versenyen a kö­vetkező nyíregyháziak részesültek jutalmazásban: A 250 fokon az első dijat itt is városunk kitűnő gyorsírója, Ko­vács Béla Gabelsberger — M. r. nyerte el s jutalmul megkapta a magyar nemzetgyűlés 400.000 K adományát. A 160 fokon az 5. Rubin Ibolya N. S. 7. Blau László G — M. 8. Kovács Lajos G. — M. r. oklevél vagy könyvjutalom­ban részesültek: Friedmann Irén N. S., Rosenblüh Ottó G — M. r., Marguliesz Irén N. S. — A 120 fokon a 2. dijat nyerte Ru­bin Ibolya N. S. (000), a 3. dijat Blau László G — M. r. (000), az 5. dijat Friedmann Irén N. S. (001). Oklevél vagy könyvjutal­mat kaptak: Rosenblüh Ottó G — M. r., Marguliesz Irén N. S. Feldmann Irén G — M. r., Di­cséretben részesültek: Csikós Ilo­na N. S., Weinberger Béla G — j., Bálint Mihály G — M. r., Erdélyi Lenke N. S., Schees Miklós G — M. r., Kaszás Rózsi G — M. r., Kresztyankó Jánosi G — M. r., Csillag Etelka G — M. r., Katona László G — M. r., Weiszhaus Antal G — M. r., E fokon összesen 483 stenogramm érkezett be s e nagyszámú pályá­zókból a nyíregyháziak a legel­sők közt szerepelnek. ^ A Gyakorló Gyorsirók Társa­sága a jövő tanévben nagysza­bású versenyét Nyíregyházán ren­tíezi s ebből az alkalomból a nyír­egyházi gyorsirókörök, amelyek rö­vid- négy év alatt az ország leg­első és régi hírneves gyorsíró­körei sorába kiizdötték fel magu­kat, újból megmérkőznek nemes mütársaikkal. Van a halálból visszatérés. Megvonják a forgalmi adójntalékot attól a várostól, amelyik nem veszi igénybe a külföldi kölcsönt. Budapestről jelentik: Bud Já- 1 nos pénzügyminiszter a városok kölcsöne ügyében nagy meglepe­tést keltő rendeletet készül kiadni. A miniszter ugyanis attól a várostól," amelyik nem veszi igénybe a varosok most jegyzett külföldi kölcsönét, meg akarja vonni a forgalmi adó­ból befolyó jutalékot, sőt el akarja venni ezektől a városoktól a for­galmiadó kezelését is. A miniszter ezt az intézkedését a következő indokok alapján hozza meg: ­A városoknak és a nagyobb köz­ségek egy részének a külföldi köl­csönre azért van szüksége, hogy eleget tudjon tenni a beruházási programmjának. Valamennyi ma­gyar város elmaradt az épitkeze­sek és más beruházások terén, a kölcsönt mindannyi az utolsó órá­ban kapja meg. A külföldi kölcsön­ből a" beruházást programúinak akarnak eleget tenni. Amelyik vá­rosnak nem kell a külföldi köl­csön, az nem akar a miniszter vé­leménye szerint beruházásokra pénzt fordítani, igy nem érdemli meg a forgalmiadó beszedéséből reáeső magas jutalékot, igy el kell venni tőle nemcsak a jutalékot, hanem a forgalmíadó kezelését is. Szuperfoszfát, valamint az összes műtrágya féleségek kedvOZŐ fizetési feltételek mellett azonnal megrendelhető* a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete szaboIcSTármegyei kirendeltségénél, Széchenyi-tér 1. (Casind-épület). — Telefon 49. — Kérjen árajánlatot. 3204

Next

/
Oldalképek
Tartalom