Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-16 / 285. szám

1925. december 16. Magyarország a íiladeifiai kiállításon. B Irta: dr. Szávay Gyula, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A világháború után eljött uj időkben a munkához visszatért néjek gazdasági együttesben való taálkozásának első nagy alkalmat Amerika nyújtja, amikor az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi deklarációjuk 150-ik évfordulója alkalmából Filadelfiában világkiállítást rendeznek s arra Magyarországot is meghívták. Magyarországnak minden más államnál jelentősebb érdeke, hogy jelenlétével életerőt és munkássága színvonaláról maga igyekezzék élő tanúbizonyságot tenni s ez okból anyagi helyzetének rendkívüli nehézségei közepette is meg kell ragadnia az alkalmat, hogy a világ e gazdasági összejövetelén hazafiúi erőfeszítésének súlyos árán is résztvehessen, annál inkább, mert az Amerikai Egyesült .Államok kormányában és népében jóindulatu barátait ismerte fel, piaca és üzletvilága pedig módot nyújt gazdasági termeléseink forgalmának kölcsönös érvényesülésére. Igy gondolkozik e kérdésről — amint intézkedései irányából következtetjük - a m. kir. kormány is, a kereskedelmi miniszter ur ugyanis 84.577. XIII. sz. leiratában közölte a kamarával, hogy a filadelfiai kiállításon a m. kir. kormány határozata folytán Magyarország hivatalosan is részt kíván venni. «Tervbe van véve, — irja a .leirat, — hogy Magyarország ezen kiállításon külön pavillont létesítsen, amely azonban már méreteinél fogva is főleg csak kulturális célokat szolgáló és iparművészeti kiállítási anyag befogadására lesz alkalmas. A külön magyar pavülon létesítése esetén magánkiállitók az egyes kiállítási csoportokra való hivatalos beilleszkedés mellett az egyes iparágak szerint csoportosított nagy amerikai pavilonokban esetleg helypénz fizetése nélkül foglalhatnak "helyet. A magánkiállitók az ott kiállított áruikat áruba is bocsáthatják, ezen esetben azonban bevételeikből egy bizonyos százalékot kötelesek a kiállítási vezetőség rendelkezésére bocsátani. Minthogy az Amerikai Egyesült Államokkal való gazdasági összeköttetésünk kímélyitése nagy fontossággal bír, kívánatos lenne, ha a hazai gazdasági tényezők ezen kiállításon megfelelően résztvennének.» Ezen ügyben a kereskedelmi minisztériumban több szakértekezlet is volt, melyeken a kamara résztvett s melyeken készséggel hajolt meg azon "kívánság előtt, hogy a rendezés munkájában s annak vezetésében őt illető munkarészét vállalja. Az elnökség fel kívánta használni a mai teljes ülés nyilvánosságát és diszét arra, hogy a budapesti kamara érdekeltségének filadelfiai kiállítás ügye iránt táplált rokonszenvét kifejezhesse s amikor errőí" a kamara plénuma előtt jelentését megteszi, kéri a teljes ülést, járuljon hozzá az elnökség e felfogásához és hatalmazza fel az elnökséget, hogy a filadelfiai kiállítás ügye iránt az érdekeltség legmelegebb érdeklődését és jóindulatát igyekezzék felkelteni. Tegnap alakult meg Nyíregyházán a Burgonyatermelők Értékesítő Szövetkezete. Válságba jutott a szabolcsi burgonya és bortermelés. — Az uj szövetkezet székhelye Budapesten lesz s elnökévé Kállay Miklós dr. főispánt választották. — A vasúti fuvar több mint a szállított burgonya értéke. (A «Nyirvidék» tudósitójától.) A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kitartó agitációja végre megtermette gyümölcsét és a kormány, a vármegye, a kamara és gazdasági egyesület részvételével a vármegye főispánjának meghívójára tegnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza kistermében összegyűlt Szabolcs vármegye gazdaközönségének egy tekintélyes része, hogy a válságba jutott szabolcsi burgonyatermelés érdekében tervezett szövetkezést létrehozza. A jelen voltak Az alakuló ülésen dr. Kállay Miklós főispán elnöklete alatt jelen voltak: Mikecz István alispán, Mikecz Károly ny. min. oszt. tanácsos, Szalánczy Bertalan gazdas. egyesületi elnök, dr. Jármy Menyhért gazdasági egyesületi alelnök, dr. Rácz Lajos kamarai igazgató, Kausay Tibor kir. gazdasági főfelügyelő, dr. Mikecz László, Virányi Sándor, dr. Vadász Sándor vármegyei főjegyzők, Szohor Pál városi főjegyző, dr. Nánássy Andor országgyűlési képviselő, Takách Gyula a m. kir. burgonyatermelési hivatal vezetője, Bertsch Ottó gazdas. akadémiai tanár, Kausay Ödön, Gergelyffy András főszolgabirák, Kállay László és Széli Sándor községi főjegyzők, dr. Illés Andor kir. főügyész, Soltész Aladár, Nováky Sándor, Torbágyi Tibor, Góth László, Balogh Gyula uradalmi jószágigazgatók, vitéz Reviczky László tábornok, Szalánczy Ferenc, Gyulaházy Imre és Miklós, Bogdán Ferenc, Ehrenreich Adolf, Erőss György, Kovács László, dr. tolcsvai Bónis Ferenc, Kellner Jenő, Klár Samu, Haas Ignác, Eszenyi Jenő, Pazonyi Elek Endre, Groak Lajos, Bodor Zsigmond, Búzás István, Kállay Emil, Kriston Ferenc (igazg. főmérnök), Engel Samu, Kálmán Sándor földbirtokosok, László Albert, Dpbránszky János és Kóder Ferenc kisgazdák. A főispán megnyitó beszéde. Dr. Kállay Miklós főispán üdvözölve a megjelenteket, megállapítja, hogy a gazdák átérezve az ügy rendkívüli fontosságát, szép számmal jelentek meg és-így lehetővé tették, hogy a felvetett kérdésben határozat hozassék. Vázolja a burgonyatermelés jelentőségét Szabolcsban és különösen rámutat annak szociális jelentőségére^ amennyiben a burgonya harmados müvelése a népnek majdnem egyedüli életforrása. Átérezve a kérdés nagy súlyát, az országgyűlési képviselőkkel eljárt a kormánynál, ahol a legnagyobb megértéssel fogadták a szabolcsi burgonyatermelők kívánságait. Eddig nem tudták a segítés módját megtalálni, mivel a Kormány részvénytársasági vállalkozást anyagilag nem dotálhat, de kellő erkölcsi súllyal jelentkező szövetkezetek számithatnak a kormány messzemenő támogatására. Hogy a kereskedelem nem tet te meg kötelességét, mutatja azon tény, hogy jelenleg Budapesten alig lehet burgonyához jutni még a legjobb vendéglőben se. A kormánynak tehát a szabad kereskedelem sérelme nélkül bele kell avatkoznia, hogy a csődöt: mondott kereskedelem miatt támadt fővárosi burgonyainséget megszüntesse. — Felhívja a jelenlevőket, hogy minél nagyobb számban, lelkesen és intenziven vegyenek részt a szövetkezet megalakításában, mert c?&k kellő összetartás mellett lehetséges a bajt orvosolni és a gazdák érdekében munkálkodni. A mezőgazdaság adja a nemzeti termelés értékének és az exportnak 90 százalékát és ma mégis az a helyzet, hogy sorsunk intézésében nincsen sehol döntő szavunkRámutat arra a lehetetlen helyzetre, hogy a gazdatársadalom in1 pár elegáns magas szárú svéd hócipőt 250 .000 koronáért LICHTENBERGnél Teleion: 351, dolenciája miatt pld. az 50 tagot képviselő gyárosok orsz- egyesületének elnöke fontos esetekben nagyobb súllyal tud fellépni, mint az 500.000 tagot képviselő szervezetlen gazdatársadalom. Mikecz Károly előadása Mikecz Károly az alakuló szövetkezet igazgatója bejelenti, hogy a szövetkezet megalakításánál szem előtt tartották azt a tényt, hogy a szabolcsi gazdák már a burgonya termelésével elvesztették pénzüket és ezért nem lehet remélni, hogy egy szövetkezet alakítására nagyobb áldozatot hozzon. Erre azonban nincs is szükség, mert a kormány és kamara anyagi támogatására is bizton számítani lehet, amennyiben 2000, illetve 500 üzletrész jegyzésére Ígéretet tettek. Az alakulásnál a fősuly a részjegyzők számára lesz fektetve, hogy minél nagyobb legyen az erkölcsi tőke. A burgonya értékesítése ügyében a fő várossal már tárgyalásokat folytatott és mintegy 120 elárusító bódé rendelkezésre fog állani kisebb tételek elárusitására. Azonkívül kisebb üzletek részére 1 heti hitel mellett is fog a szövetkezet burgonyát kiadni azon kikötéssel, liogy az eladási árat maga határozza meg Mindenben csakis a gazdák érdekeit fogja a szövetkezet szemelőtt tartani- A burgonya egyszerűbb szárítását is lehetőleg még a tavasz előtt meg fogják indítani egy gyakorlott német szakértő közreműködése' mellett, mert már a szeletelt burgonyát is szárítani lehet egy ujabb eljárással anélkül, hogy a vágási lapon oxidálódna és értékes, íz Ietes eledelt ad viz hozzáadása mellett. Január 1-én megnyílik acseh piac is, ahol szintén nyilik az értékesítésre tér. A szövetkezet minden számottevő piacon megbízottakat fog tartani, akik állandóan tájékoztatót adnak az árakról. — Ismerteti a szövetkezet alapszabályait és az üzletrészek jegyzese módozatait. Rámutat arra, hogy egy 25 pengős részjegy 5 év alatt törlesztendő és az első 62.500 koronás részlet is csak 1 év múlva esedékes és így megterhelést egyáltalán nem jelent. A szövetkezet belső szervezetét a kormány, az országos és körzeti mezőgazdasági kamarák, valamint a vármegyei gazdasági egyesület fogja kitenni és a kormány ellenőrzése és támogatása is elegendő garancia lesz a legteljesebb bizalom elnyerésére minden oldalról. Kéri a jelenlevőket, hogy az ügyet saját érdekükben a legnagyobb odaadással támogassák. Felszólalások Dr. RácA Lajos kamarai igazgató különösen örömmel üdvözli, a végre tettet is mutató értekezletet. Eddig már számtalanszor meggyőztük egymást, hogy egy értékesítő szervet létesíteni kell, de tényleg semmit se tettünk annak érdekében, csak tanácskoztunk. Bejelenti, hogy a szövetkezet létesítését nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatni hajlandó a Kamara és ecélból 500 drb üzletrészt jegyez és annak mintegy 150 millió korona értékét momentán ki is fizeti. Felhívja a termelők figyelmét arra, hogy ne várjanak azonban mindent a szövetkezettől, hanem szívleljék meg a tanácsokat is és a rossz termelési irányon változtatva olyan féleségeket termeljenek, amelyeket a piac könnyen vesz fel és a burgonya betegségei és degenerálódása ellen tegyenek meg ia. na 'egri mint <C'á: ItT* SOL^Ci