Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-12 / 282. szám

j^yíbsidék 1925. december 1 2„ — «Vi|ágrekord»-vonat. Parisból jelentik: E héten a francia Északi Vasút Társaság vonalain Páris és Calais között próbákat tartottak egy Uj különlegesen gyors összeköt­tetés létesítésére e két város között a Wagon-Lits Társaság uj, legmo­dernebb, egészen acélból készült Pullman-szalon étkezőkocsijaíval. Első izben tették meg ezti az utat Párisból Calaisba (298 km.) és vissza megállás nélkül, 3 órán alul és olyan kivételes kényelemmel, mely a résztvevők osztatlan elis­merését érdemelte ki. A próba ered­ményeként elhatározták, hogy a yő év május havától Páris és Calais között naponta két ilyen vonat'fog közlekedni, melyek 10—10 Wagon­List Pullman kocsiból fognak állani és amelyekben az utasok ugyanazon helyen fognak értekezhetni, mely az ut tartamára rendelkezésükre áll. — A színház kellemesen fűtve. — A szinház kellemesen fiitve. — A színház kellemesen fiitve. — A színház kellemesen fiitve. üj hivatalos magyar nyelvet és helyesírást tanainak a tisztviselők. Ennek a cimnek tulajdonképen Igy kellene hangzania : Haldoklik a régi magyar hivatalos »irály«, al­cim : Gyarapodik a muzeum anya­ga. És az egész címet gyászkeretbe kellett volna tennünk. Igen bizony, haldoklik, utolsót vonaglik az el van utazva, el lesz intézve, az ebek kötve nem tartása utasittatik, miszerint, a tátik, fe'ik és az az egyéb sok szép körmondat, pmely árnyképen és mivelhogy kez-< dődött az első oldalon felül, azon­képen és valamint végződött a har­madik oldalon alul. Mindezek most elmúlnak, amint elmúlt a varkocs, a kerekfarku sujtásos kabát, vala­min thogy aképen elmúlt 1813 is. Elmúlnak pedig nem végső el­gyengülés, aggság okán, mert hi­jszen e szép hivatali »irály« ma is jníg erővel"te!jes, élettől duzziadól és élő valami. Nem, nem ágyban párnák közt hal meg az irály, ha­jiem ott e^fc el a harc zöld mezején. Holtteteme felett zugó paripák ta­gosnak végig, az uj szavak, uj mon­datok paripái. És egykoron majd az irály-régiségek lelkes búvára, egy késői fáradhatatlan Gaál Ist­ván kiássa és muzeumba viszi az el­mulit Időik e szép emlékeit. Az ujabb kornak embere elbámulva csodálja az üvegszekrényekbe zárt elszáradt csodaszörnyeket, amelyeknek nem ad többet életet a lüktető fekete, kék vagy zöld vér : aj tiszta. Felsőbb erőszak öli meg. A bel­ügyminiszter. A miniszter, aki kö­zölte a várossal, hogy Vadnay Ti­bor államtitkár könyvet irt a ma­gyar hivatali stílusról, a helyes hivatali magyar nyelvről s elrendel­te, hogy ebbőfa könyvből rendelje­nek a hivatalnokok részére. Hadd tanulják meg a helyes magyar írást Hiszen az életben, otthon, a társa­iságban a legtöbbje egészen normá­lisan beszél és ir, csak amikor hi­vatali íróasztalához ül, akkor alakul át benne valami hivatali stílussá. A hivatalok engedelmeskedtek a miniszternek és kimondották általa miszerint e könyvből hány példány rendeltetik, melyek az egyes hivata­lok részére a belügyminiszter ur által elrendelt tanulmányozás és az abban foglaltak figyelembe vétele valamint a fennforogható esetekben isaját hatáskörbeni leendő felhaszná­lás, nemkülönben alkalmazás és elő­admánybani véleményes használta­tás végett kiadatnak és szétosztat­nak. — A színház kellemesen fiitve. — A színház kellemesen fiitve. 1 közgazdaságI Ne pazaroljuk el a takarmányt Az ország legnagyobb részében az idén elég bőven, sőt sok helyen igen bőven termett a takarmány. Országos átlagban kimondható, hogy szalmában egyáltalán nines hiány, széna meg sarjú elegendő termett, kukoricaszalma nagyon sok van, takarmány tökért sem kell a szomszédba menni, takarmányrépa meg t a ka r m á n y b u r go n y a szinte fö­löslegben van, szemes takarmány­ra, nevezetesen zabra meg árpára (némely nagyon száraz vidék ki­vételével)) semmi panasz nem lehet s a kukoricagórék gyönyörűen megteltek. Mindehhez járul még más egyéb takarmány, mint pél­dául a cukorgyáraktól szerezhető cukorrépaszelet meg melassz, a malmoktól vásárolható korpa, olaj­magpogácsa, stb. Igaz ugyan, hogy sohasem lehetünk egészen megelé­gedve s nem minden vidéken volt egyformán nagy áldás, de orszá­gos átlagban csak el kell ismerni, hogy az idén több takarmánnyal rendelkezünk, mint tavaly, pedig már tavaFy is sokkaf, de sokkal több volt az őszi termény, mint a három előző évben, 1921., 1922. és 1923. évben takarmányínséggel küzködtünk. Mi befolyásolja a takar­mánypiacot? Tavaly az őszi terményekre néz­ve megjavult a helyzet. Az idén még mindennemű takarmánynak bőviben vagyunk, ha nem is ép­pen minden vidéken, de az or­szág legnagyobb részében. Azért a házi állatok átteleltetése, elsz-a­poritása és felhizlalása késő tava. szig biztosítva van. Az emberi gyen­geség magával hozza, hogy ilyen­kor megfeledkezünk arról, hogy ta­karékoskodni is kellene. Hiszen, igaz, hogy ha van takarmány, ak­kor nem keh azt sajnálni az ál­latoktól; hadd hizzon és gyarapod­jék a jószág. De okos ember mégis mértéket tart. Hogy jövő nyáron milyen időjárás lesz, azt nem tud­hatjuk. Jöhet megint ínséges év is, amikor talán félannyi széna, szalma, kukorica, répa meg tök terem, mint az idén. Az is megtör­ténhetik, hogy Argentiniában, meg Ausztráliában, ahol ,k a rácsony tá­ján szoktak aratni, rossz termés (lesz s akkor a tél kellő közepén a gabona, kukorica és korpa ára hir­telenül duplájára emelkedik. De hát bdaát a deli félgömbön jó aratás is lenne, azért tavaszra minálunk a termények mégis megfogynak és az áruk emelkedik. Aki tavaszszal ta­karmányt kénytelen vásárolni, min­denesetre többet fog érte fizetni, mint ez idő szerint. Akinek pedig addigra még lesz eladni valója, töb­bet fog érte kapni, mint mostaná­ban. Tehát mindenképen kár volna, a takarmányt pazarui osztogatni. A tudomány azt is megállapí­totta, hogy gyors növekedésben lévő fiatal állat aránylag sokkal több fehérjét kiván meg, mint a kifejlett testű állat. Hizó állat csak kevés fehérjére, de annál több ke­ményitőértélire szorul rá. Ugyanis a takarmány fehérjetartalmának leginkább testfejlesztő 'hatása van, ugy, hogy a fiatai állat husa gya­rapodik tőle, tehát gyorsan növe­kedik; holott a keményitőérték a heverő állatnak a szalonnáját gya­rapítja s igavonó baromnak erőt ad. Hogyan takarékoskodjunk? A helyes takarékosság módja az, hogy az állatokat jól tartjuk ugyan, de csak annyit adunk nekik fameny­nyire valóban szükségük van. De még arra is igen nagy gondot for­dítunk, hogy a takarmányban ép­pen annyi tápláló erő legyen, amennyi az állatoknak kell. A legtöbb gazda azt gondolja ugyan, hogy a takarmányozáshoz tapasztalatból kitűnően ért s neki semmit sem kell tanulnia. Ámde jó pap holtig íanul. Okos gazda nem restel tanulni s *nég a tudo­mány szavát is meghallgatja. Aki a takarmányozáshoz igazán jól akar érteni, annak bizony két elméleti fogalommal is meg kell ismerkednie, még pedig a «fehér­je» és a «keményitőérték» fogalmá­val. Fehérjére meg keményitőérték­re minden állatnak, valamint az embernek is okvetlenül szüksége van. Az emberre nézve a burgo­nya igen jó táplálék, de aki min­dig csák burgonyát enne, az mun­kaképtelenné válna, mert a bur­gonyában sok ugyan a keményítő*­érték, de kevés benne a fehérje. Aki pedig mindig csak tojást meg hust enne, az is pórul járna, mert a húsban s a tojásban bőven van fehérje, de nincs benne elegendő keményitőérték. A takarmány tápértéke. Az állati takarmányok közül pl. a korpában igen sok a fehérje, de még a lucernaszéna is sok fe­hérjét tartalmaz. Viszont a bur­gonyában (mint már szóba ke­rült), úgyszintén a répában, cu­korgyári meíasszban és szalmában a fehérjetartalom elenyésző csekély, ámbátor keményitőérték elég bőven van bennök. Minderre vonatkozólag a tudo­mányos és gyakorlati érdekű gaz­dasági könyvek számos pontos adatot közölnek. Az idevágó ada­tok alapján minden gazda jól ki­számithatja, hogy a ta karmán ykész­letét hogyan ossza el legcélszerűb­ben. A mostani cikkünk túlságosan hosszura terjedne, ha az ismert adatokat mind felsorolnék. Ha azonban valamelyik olvasónk azt a kívánságát fejezné ki, hogy a «Nyirvidék»-ben a kérdésre vissza­térve, a helyes takarmányozásra nézve néhány fontosabb kézzel­fogható példát is megnevezzünk, akkor valamelyik közelebb megje­lenő számban az óhajnak szívesen eleget teszünk. ÍPesthidegkut) Bemátsky Jenő. — A színház kellemesen fűtve. — A szinház kellemesen fűtve. F Az idei béli j | szezom első szenzációja a „Szabolcs" ? hetilap nagy műsoros táncebléiye december 19 én a Korona \ nagytermében MACISTE UTÁN hétfőn én j&vök! Harry Piel ..iiniiiiiuiiiiiüiiiiiiüiiiuiiiiiiiniiiiiiiiiniiiuiHimMiu pénteken ntoijáral Az első nemi felvilágosító film! tanácsadó (Leckék a házasságról.) Kizárólag felnőttednek! Külön előadás nőknek 1/sh és 6 órakor Külön előadás férfiaknak Va8 és 9 órakor az Apoiióliaif. ^liiiUiniiiiiiiiiiuiiiiiiiiüiiiiiinmiiiHiiniiiiHiiiiüir Éitcsitem az igen tisztelt kö­zönséget, hogy a „Bocskay" vendéglőben, — miután az élelmi­szerek és különféle italok beszer­zésére nézve kedvező ajánlatokat kaptam, — abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a mai árakból 20% al olcsóbban tudom kedves vendégeimet kiszolgálni. Kitűnő ízletes ételekről és ál­landó jó italokról, valamint pon­tos kiszolgálásról gondoskodva lesz. Ugyanitt a vármegyéből beutazó közönség részére tisztán beren­deze.tt bútorozott szobák ugy napi, mint havi idényre mérsékelt árak mellett állandóan kaphatók. Bálok, kabarék avagy külön előadásokra a nagy termet teljesen ingyen rendelkezésre bocsájtom. Tisztelettel kérem az igen tisz­telt nagyközönség támogatását. Bárdos István, üzletvezető. 7316-6 A őszebb bútorokat legolcsóbban Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butoráru- ] csarnokában szerszbatibe. Nyíregyháza, Gör. kath. parochia. Hajított székek nagy raktára. Nagy szőnyegrak ár. 5275 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom