Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-10 / 280. szám

199,5. december 10. — Burgonyaértékesités szerve­zése. — A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja valamennyi sza­bolcsi és szatmármegyei burgonya­termelő gazda figyelmét arra a rend kivül fontosságú tervezetre, amely a nyírségi burgonyatermés értéke­sítésének szervezésére most van megalakulóban. Kamaránk és a Sza bolcsmegyei Gazdasági Egyesület egyetértésben már hónapok óta ál­landóan, ismételve sürgettük az összes illetékes tényezőktől e kér­dés megoldását, mert ez a Nyír­ség gazdáinak életkérdése. — Rendkívül nehéz probléma volt azonban ez: a Nyírségen termő bur­gonya oly elértékesitése, amely egy­részt a gazdaérdekeket biztosítja, másrészt pedig megóvja a gazdát attól, hogy bővebb termés esetén katasztrofális áresést szenvedjenek. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kama­rának az volt az óhaja, hogy e nagy feladatot ne idegenek által szerve­zett intézmény, hanem a szabolcsi gazdák által kézben tartható szer­vezet lássa el. Örömmel hivja fel te­hát a Kamara kiváltként a figyel­met, hogy a most létre hozandó «Burgonyatermelők Értékesítő Szö­vetkezete épen a Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesülethez szorosan kapcsolódva fog létrejönni, izig-vé­rig gazdaintézmény gyanánt. — A szabolcsi burgonyaértékesités e szer vezését nemcsak a Tiszántúli Me­zőgazdasági Kamara fogja, tekinté­lyes mérvű részjegyzéssel is támo­gatni, de sikerült a szabolcsi bur­gonyatermelés nagyfontossága ál­tal indokoltan, az Országos Mező­gazdasági Kamara és a Kormány tá rnogatását is kieszközölni. Láthat­ják tehát szabolcsi gazdatársaink, hogy itt értük és javukra nagyon komoly sikereket ígérő t^'ekvésről van szó, oly intézményről, amely megyei gazdasági egyesü'etük és sa­ját maguk intézménye lesz s min­denkor számithat a kerületi és or­szágos gazda érdekképviseletek erős kezű támogatására. Szabolcsnak élet kérdés a burgonyatermelés sorsa. De minden burgonyatermelő gaz­dának is életkérdés, hogy saját ja­vukra csatlakozzanak ez intézmé­nyükhöz, bizalommal és kitartás­sal. Minden tájékoztatást a megyei gazdasági felügyelőség (Megyehá­za) vagy a szabolcsmegyei Gaz­dasági Egyesület adnak szívesen meg, forduljanak oda bizalommal. BUTOB szükségletét megbízhatóan GlÜCk. JeilŐ bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8. szerezheti be. Alapítva 1903. Telefon 234. Nagy választék háló, ebédlő és különféle bu­rorokban. Könyvelési szakember elismert jó és megbízható munka­erő'. elvállalja felelősséggel válla­latok, kereskedők és iparosok köny­veinek vezetését, rendbehozatalát, felfektetését, órakönyvelést, évvégi leltár felvételét, valamint zárlat és mérleg készítését, stb. méltányos díjazás mellett. Címeket kérem az Ujságboltban leadni. 2950-1 FIGYELEM! FIGYELEM! Saját tisztítású sertés- és marha­II JÉl 1L1E1 hurka, kolbász és szalámi töltéséhez állandóan kaphatók, kicsinyben is. Királyfalvi Ferenc bélüsztitó, Bethlenutca 58. 2713-10 KÖZGAZDASÁG. Mésszel etetik a háziállatokat Aki először hallja, hogy a há­ziállatoknak, különösen fejlődő­félben lévő malacnak és borjú­nak meszet is kell adni, csodál­kozik rajta. Egyik-másik nagy­birtokon már rendes szokássá vált a mészadagolás, de kisgaz­dáink fejüket csóválják és baju­szuk alatt mosolyognak, amikor az állatorvos vagy valamely,,városi ur" kijelenti, hogy a rövid takar­mánya közé borjúnak mindennap 10—20 gramm, malacnak 2—10 gramm iszapolt krétaport volna jó elkeverni. A rendes szójárással intézik el a dolgot: „öregapánk se hallott ilyet." A dolog ugy áll, hogy öregapáink idejében a mész­szel való takarmányozás valóban fölösleges lett volna, mert régi időkben a háziállatok sokkal többet legelőre jártak és télen is sokkal több szénát, de sokkal kevesebb mütakarmányt, répa szeletet, szeszgyári moslékot, melaszt, malátacsirát, korpát meg burgonyát fogyasztottak, mint mai nap, mikor az állattenyésztés a réginél sokkal intenzivebbé s egyúttal igen mesterkéltté vált. A modern állattenyésztési módok mellett az állatok idejük legna­gyobb részét istállóban vagy óíban töltik el és takarmányukat nem ők maguk keresik meg, ha­nem készen kapják, még pedig olyant, amely fehérjét is, kemé­nyítőt is, sőt talán olajat meg cukrot is bőven tartalmaz, de hiányzik belőle a mésztartalom Már pedig az állat nemcsak hus és vér meg szalonna, hanem csontból is áll. A csontképződés miatt a növendék állatnak igen nagymennyiségű mészre van szük­sége. Amely állat máskülönben akármilyen nagyszerűen táplál­kozik, de elegendő meszet nem kap, az elsatnyul és angolkór­ságba meg csontgyulladásba esik. A malmok, valamint a szesz- és cukorgyárak mellékterményei gya­nánt aránylag igen jutányos áron kapható mütakarmányok, úgy­szintén a kukorica, burgonya, répa, szalma és polyva magukban véve igen jó takarmányok, főleg az esetben, ha azokat kellőképen össze is keverik — vagy vál­takozva adják, de valamennyinek hibája, hogy a zöld fűnél és szénánál lényegesen kevesebb meszet tartalmaz. Ahol tehát az állatok csak kevés vagy semmi füvet meg szénát kapnak, ott kénytelenek vagyunk a mészszük­ségletet mesterségesen pótolni, legcélszerűbben krétaporral, az emiitett adagolással. (B.) A méz eltartása A méz legjobban fényezett kö­csögök vagy üvegedényekben tart­ható el, melyek egyszerűen be­födetnek, nehogy vaíami a mézbe hulljon. Még jobb, ha erős papírral vagy pergamentpapirral kötjük be az edényeket. Egyes méhtenyész­tők feloldott viaszkot öntenek a méz felületére, mely azután meg keményedve mintegy födőt képez, miáltal a méz tartósságát is biz­tosítják. — Számos vidé­ken a mézet fahordó vagy edé­nyekben tartják, de ezeknek hibája, hogy könnyen folynak. Bádog­edényről a méztermelők nagy része tudni sem akar. Azt tartván, hogy a méz ebben okszidálód­ván, megromlik, ami csakugyan be is következik, ha a méz hosszú ideig marad az edényben. A meg­töltött mézes edényeket száraz helyre állítjuk. Ha hangyák ke­rülgetik az edényeket, legtaná­csosabb ezeket finom laza ha­muba állítani és az edény kö­zelében a hamut szétszórni. Az elszórt hamun keresztül a han­gyák nem mennek át. A hamut azonban, ha felülete esetleg meg­kérgesedik, meg kell újítani, mert különben a kérgen át a hangyák az edényhez férkőznek. Előadás traktorok kenéséről. A gazdasági gyorsjárásu, belső égésű motorok tüzelő és kenő anyagának helyes megválasztá­sáról és okszerű használatáról az Országos mérnök és Építész­egyesület felkérésére a Vacuum Oil Company előadást tart Deb­reczenben a vármegyeháza disz­termében folyó hó 11-én pén­teken délután fél öt órakor. Ez előadás, amelyet gazdag vetített képsorozat fog érdekesebbé és tanulságosabbá tenni : kivált­képen hasznos alkalom lesz a gazdák tájékozódására és gya­korlatias okulására, igy ez elő­adásra a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is felhívja a gazdakö­zönség figyelmét. — Az előadás díjtalan. A házassági tanácsadó előadásainak kezdete: nőknek V25 és 6 óra, férfiaknak V28 és 9 órakor. Kizárólag csak felnőttek nézhetik meg e filmet! Csütörtök és pénteken az Apollóban. NiiiuiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiuiHiitiiniiiuiiiiniiniiiiiiir Két ismeretlen uj ha­rang szólalt meg Nyíregyházán. A vadonat uj harangok a na­pokban érkeztek a Felvidék­ről, Ung vármegyéből: baktai Egry Ferenc kisgejőczi öntő­déjéből — és reklámcélt szol­gálnak. Riport a két harang viszontagságos felfedezéséről (A «Nyirvidék» munkatársától.) Az elmúlt napok fogcsikorgató hidege után a tegnapi ünnepi dél­előtt felenyhült téli verőfényébe ma gam is «mindent megbocsátó» ér­zelmekkel tettem ki a lábamat a kényszerű szobafogságomból. — A csillogó téli világ mindent elle­pő, eltakaró, elfeledtető és meg­nyugtató kegyes fehérleple vala­hogy ugy eltöltötte az én egyéb­ként zajos élethangulatomat is. gulatomat is. — No, ma nincs munka! — gondoltam magamban kárörvendő arccal. Felőlem ma tótágast állhat a világ! Felujongásomat azonban mégis a «kötelességtudat» számon­vetése csendesítette le: összeadva­kinvonva, egybevetve-szétszedve, "hí szen ma nincs is olyan különösebb esemény, ami különösképpen igény be venne... Egyszóval a pirosbetüs ünnepnap egyszer már nekem is pihenőnapom lesz. — És boldog kispolgári lépésekkel a templom felé tartottam. Mentemben végiggyönyör ködtem a város minden templomá­nak harangbugását... Önkéntelenül is rámutattam magamban, hogy (ezek a katholikusoké, ezek a luthe­ránusoké, ez az egyetlen árva ha­rang meg a kálvinistáké, ez a szépszavu friss három pedig a gö­rögkatholikusok uj harangjíi, amely utóbbiak kellemes esz-dur akkord­jával már szintén megismerkedtem — félreismerhetetlenül. Azon tanakodtam magamban ép­pen, hogy a sok harang hivószavá­ra melyik templomba térjek be, — amikor egyszercsak — dilemmámat mintegy megoldandó — két eddig sohsem hallott, teljesen ismeretlen uj harang hívó bugását hozza felém a röpke szellő. — Nini, jól hallok én?! Mi ez?! Megkérdezem a mel­lettem elsiető, templomba igyekvő ismerőseimet, hogy... hallják-e mintha... két... ismeretlen... uj..-, harang... szólana... valahonnan... mintha... arról... a vasút... felől..,, (Őszintén megvallva, nagyon bátor­talan szó — szag — gatással, mert egyrészt magam sem hittem bizto­san a füleimnek, másrészt pedig attól tartottam, hogy kinevetnek és magukban ideggyógyintézetbe kül­dendőnek találnak!) És majdnem ugy is jártam. A megkérdezettek egy behangzóan, «mintha» összebeszél­tek volna, valóban kétkedő mosoly­lyal az arcukon azt felelték, hogy mindez csak érzéki csalódás: illú­zió, hallucináció (?) — csuda, hogy még azt nem mondták, hogy ví­zió — és hogy a sürü téli levegő teszi az egészet, a ferde visszhang és a többi.'., és tovasiettek. Abban azonban mégis - sikerült valameny­nyivel megegyeznem, hogy «ha­ranghangot» hallanak és oly színe­zettel «mintha ismeretlen harangok» volnának. (Gondoltam magamban,­ti is gyengén vagytok elbocsátva, amikor'nem tudtok különbséget tenni illúzió, hallucináció és vizió között — és mint akinek az első elégtétele már meg van, örömmel rántottam egyet a nadrágomon — no igen, hogy utrakészen legyen.) Elhatároztam pedig magamban, most már hős elszántsággal, hogy nem nyugszom addig, míg végére nem járok a dolognak, akárhogyis legyen, de felderítem a titkot­Áhidegebbre váló időben is láza­san figyelek, kutatok tovább... Öt­venpercentes határozottsággal — amilyen a visszhangzatoknál van — megállapítom félreérthetetlenül, hogy a vasuti-utca (vagy ahogy hi­vatalosan hívják: Széchenyi-ut) vé­gefelől jön az uj harangok szava. _ Talán valamelyes uj eklézsia alakult ott? — gondoltam magam­ban révedezve, ami ebben a tótágast világban nem is lenne éppen újdonság. Különben is div» v a szektáiódás. "Ss határozott, ruga­nyos léptekkel elindultam a hang irányába — rendületlenül... Közben ugyan a zsidóhitközség és a methodisták is eszembe jutot­tak, hogy vájjon nem-e ők szerel­ték fel magukat uí harangokkal, de amint a közelségüket elhagytam, megelégedéssel állapítottam meg, hogy: nem; mégsem tértek el a

Next

/
Oldalképek
Tartalom