Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-08 / 279. szám

1925. december 8. JSftiRjriDÉS — Növényvédelmi előadás Debrecenben. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara növényvédelmi előadás sorozatának utolsó előadása, mely december S-ára volt Nyíregyházán kitűzve az alkalmas termek más elfoglaltsága miatt Nyíregyházán most nem lesz megtartható, hanem januárra halasztatott. Felhívjuk azonban az érdeklődők figyelmét, hqgy a Kamara ez előadást Debrecenben a városházán december 8-án délután 5 órakor tartja meg, ez előadással kapcsolatban szí nes vetített képek is lesznek bemutatva. Felhívjuk a szabolcsmegyei gazdaközönség és kertészkedők figyelmét ezen előadásra, melyet Kadocsa Gyula kisérletügyi állomásvezető tart a legfontosabb rovarkártevőkről, és az ellenök való védekezésről, megjegyezvén, hogy az előadás meghallgatása diitalan. Akinek esetleg a debreceni előadásra lejövetel közelebb volna vagy véletlen ittlétekor alkalmasabb, a Kamara minden érdeklődőt ez előadáson szívesen lát. Mindazoknak, kik felejthetetlen kiahunk temetésén részt vettek és fájdalmunkat eoyiiteni igyekeztek, ez »ton mondunk hálás köszönetet. Makranczv P«1 ^ és neje. HETI MOSOR: Igazgató : Qulyás Menyhért. December 7. Hétfő: Dolly. Páros bérlet 14. December 8. Kedd : délután : Bucsiikeringő. — Este : A nóta vége. Ritka, mint a fehér holló az eredeti Charlie Chaplin vígjáték December 0. Szerda : Macbeth. Páratlan bérlet 15. December 10. Csütörtök: Gyuri úrfi. Páros bérlet 15. December 11. Péntek : Gyuri úrfi Páratlan bérlet 16. December 12. Szombat: A kis huncut. Páros bérlet 16. December 13. Vasárnap délután : A nóta vége. —• Este A kis huncut. Bérletszünet. December 14. Hétfő : A kis huncut Páratlan bérlet 17. * «* A színházi iroda hirei: Ma este a »Dolly.< megy a már ismert szereposztásban. * Műsorváltozás! Holnap kedden este nem a »Dolly<t megy, hanem »A nóta végei, délután azonban az eredeti műsor szerint: Bucsukeringő. * Havassy Mimi a Dollyról. Még odakint viharosan' tapsol a közönség, a bájos Dolly, Havassy Mimi pedig boldogan siet öltözőjébe. Megkérdeztük a művésznőt, hogy érzi magát a Dolly Szerepében. — »Talán sohasem' lesz ennél kedvesebb szerepem — Vigyázat! Vigyázat! Vigyázat! Kedden, december 8-án este 8 órakor (a színházban). A sie?onsláger! A szezonsláger! Nóta vége. Délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal utoljára Bűcsuherirtgő. mondja mosolyogva ! — Annyi vidám bohóság és mély szentimentáIizmus van benne, hogy nemcsak a közönség, de én is kellemesen érzem magam«. És melyik jelenetet szereti a legjobban a művésznő ? Az első felvonás utolsó jelenetét! Azt hiszem a közönség is ! Szerdán Shakespeare »Macbeth«je kerül szinre. A darabról Bihari László értékes cikket irt, amelyet mai számunkban közlünk. Macbeth. (Tragédia 5 felvonásban 3 változással. Irta: Willíam Shakespeare. Fordította: Szász Károly. Színre kerül a Városi Színházban, szerdán, december 9.) Ne szeressétek a világot, se azt ami a világon van. Ha valaki szereti a világot, 'abban nincs meg az atyának a szeretete. Mert minden, ami a világon van, a test kívánsága, a szemek kívánsága éa az élet kevélysége, (ami nem az atyától, hanem a világtól van. Pedig a világ elmúlik kívánságával együtt, aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (jSzt. János apostol I. levele 2. fej. 15—18.) A biblia után Shakespeare könyve Hétfőn-kedden muszáj kacagni a Diadalban az. mit legtöbbször forgatok. Es nem puszta véletlen az, hogy Macbethről szóló tanulmányodat bibliai idézettel kezdem: mert — szerintem — Macbeth tragikuma nemcsak nagyravágy, (élet kevélysége), hanem mint látni ,'fogjuk, az a hármas tétel, mit Szt János felállított a világ főbűneinek. Shakespeare hősei között a két leghatalmasabb gonosz hős III. Richárd és Macbeth. Mig Richárd jellemének kulcsát a fehér és píros rózsák politikájában kell keresnünk; tehát cselszövény, házasság, kuszált tervek között, mely politika az önző emberi célokért apát fiúval gyilkoltatott; (VI. Henrik 3. rész.) nem csoda, h . e förtelemből sarjadt Richárd; förtelmes lesz. Ellenben Macbethet a történelmi viszonyok csak lepelként födik; önmagában egészet képez — a történelemtől függetlenül — örökk^ <«mberit» tüntet elő. Mindent saját lelkéből vesz, ugy, hogy az öntudat és az önfeldulás minden moz! zanatát tisztán látja a szemlélő. ! A tragédia egy nagyszerű tehetj ségekkel felruházott hős bűnt bűnre tetéző iszonyatos bukását tárja elénk. Az emberi lélek harcát: a bűnös akarat s az öntudatban lakó erkölcsi lélek összetűzését még a bibliában isem találták meg oly fenségesen, mint Shakespeare e tiszta lélektani tragédiájában. ' Macbeth, mint a jog védelmezője győzte* hadvezérként lép elénk. Lelkében szunnyadó becsvágyát a boszorkányok üdvözlete nem költi, de felébreszti. Itt álljunk meg. A boszorkányok élő lények! I. Jákob Daemonológiája, melyet Berzeviczy Albert Természetfölötti elem Shakespeare színmüveiben, részlegesen ismertet, ezt bizonyítja. Dyer asszohyt boszorkány miatt perbe fogják, mert Erzsébet királyné fogfájás miatt nem aludt. VIII. Imre pápa dekrétuma szolgáltatta a boszorkányperek kódexét. (Berzeviczy emiitett müve) Shakespeare közönsége látott boszorkányokat megégetni. Mi excluziv foghatjuk fel a boszorkányokat, de hogy Macbethnek éltek, ez bizonyos. Azoknak a hyppermodern elméknek, kik a boszorkányjeleneteket agyrémnek vagy hülyeségnek tartják, ide iktatom Gyulai Pál «Dramaturgiai doigozatok» ide vágó idézetét. «Égessétek meg Homert, Vergilt, Dafrvtét, Miltont, Goethét szakítsátok ki Shakespeane-ból mindazt, ho^ sziellem vagy tündér jelen meg; törjétek össze a népköltészet legdrágább keleseit... Nektek nem a kőitői, a művészi valóság kell, hanem a materiális, melyet kézzel lehet A Diadalban hétfőn-kedden Grand Hotel Mucsa 5 felvonásos vigjáték főszereplő Charlie Chaplin tapintani; nektek minden képtelenség, amit együgyű józanságtokban föl nem foghattok...» A boszorkányok létezésének megállapítása után térjünk Macbethhez. Macbeth a boszorkányjelenet után elvesztett^ lelki egyensúlyát a jó és rossz oly hatalmas erővel küzd lelkében, mint az Olympuson küzdő Istenek es Titánok herosi harca. Innen kezdve küzd az emberben — Macbethben — lakozó bün a lélek jobb felével; itt kezdődik a világ legfenségesebb lelki harcának pontos szemléltetése. Macbeth nagyravágyása már mértéktelen, dicsőség, elismerés, hisz Glamis és Casodor thánja, de ő 'nem elégszik meg már evvel, tíeki az kell, amije nincs: a korona (evvel járó pompa, fény; szemek kívánsága) de ennek egy fira van: a bün. «Á: bün ellen feltámad jobb része, mely innen kezdve végig harcolva, küzdve ad föl Ie/kében minden talpalatnyi tért.» (Beöthy A tragikum XVI.) Hazaerve, feleségének, Lady Macbethnek kábitó szavai fogadják, melyeket sem visszautasítani, sem elfogadni nem mer, lelke küzdelmét szófukarsággal leplezi. Képzelete ugrál össze-vissza s ahelyett, hogy egy gondolatát befejezné, ugrik a legkeyésbbé rokon harmadik, negyedik képzeleti képre. Igy csapong képzelete, mikor újból jön a Lady. E jelenetben Macbeth alakitójának az erkölcsi korlátok <Iedültét lépésről-lépésre kell kimutatni (Péterfy Jenő összegyűjtött munkái.) A Lady minden egyes szava az erkölcsi irtózat védsáncaira .intézett biztos és eredményes támadás, amikor Macbeth szerelmére hivatkozik, a Lady már megnyerte az ütközetet, mert im győzött a test kívánsága is. Itt nehezül Macbethre a benső szakadás súlya, amint ezt magáról lerázta, rögtön a bün terhét emeli vállaira. Mogorva, tervező magatartás, a vétkes akarat szülője : a szilárdság, megjelent: »a szörnyű ^tetthez felajzá idegeit« (I. felv. 7. jel.) t »E jelene't s harmadik felvonás 4 jelenete az, irja Egressy Szász Károlynak, mikor a színésznek hallgatásával többet kell mondania s arcával többet kell megértetni, mint a leghatalmasabb Cyrádávak. (Rakodczay Egressy Gábor és kora.) A lett végrehajtását a Iátjomány előzi meg, mely a lelkiismeret viszszahatásánál nem egyéb, úgymint Hamletnél mikor lelke szemében látja atyja szellemét. (I. felv. 2. jel.) »Az erkölcsi léleknek alapjától való elválása s az elválásnak érzete is csak lázas hangulat alakjában jelenhetik meg, amely a benső valóságot érzékileg is csak láttatja« (Brankovics György Shakespeare jellemképei.) Mikor tudatára jő a látománynak, akkor kezdődik a kedély iszonyának első jelentkezése. A véteja bün rémes kisértetével ráüti jellegét minden cselekedetére és gondolatára; pedig az semmi más, mint a bennünk lakó örök jó és örök rossz végtelen harca egymással, mely rémletes szemlélődésről tanúskodik. Schlegel mondja : »Macbeth a más világról lemondva lelke örök jalrát a gonosz kezébe adta : csak annál aggodalmasábban ragaszkodik a fölai élethez; minél nyomorultabb annál irgalmatlanabba Itt van egész Macbeth ! Macbeth csak félig el a való világban, félig képéletben, mely boszorkányokkal holtak árnyaival, véres fejekkel s a jövendő látványaival van tele. Tragédiájában a való s az álomvilág csodás módon hatnak össze, hogy őt mindég mélyebbre és mélyebbre sülyesszék. Ugyanez — más formában — Lady Macbeth tragikufl Diadal mutatja be kizárólagos joggal hétfőn-kedden a legújabb 5 felvonásos !Charlie Chaplin vígjátékot!