Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-05 / 52. szám

1925. március 5. J^YÍKSflDÉK gaftiBBMa——gn—iMBia Bi'iiwnrviM 3 El ne veszítsük piacainkat. Ezt a körülményt kell nyoma tékosan figyelmébe ajánlanunk az illetékes köröknek, főleg a bur­gonyát termelő gazdáknak azzal, hogy burgonyatermelésüket a faj­ták megválasztásával a kereslet igényeinek megfelelően a helyes alapokra fektessék. Ha még egy évig nem tudunk a külföldön meg­felelő étkezési fajokkal megjelen­ni, ugy a még rendelkezésünkre álló piacokat is elveszítjük, kiszo­rít onnét a minden igényeknek megfelelő német, lengyel, cseh és hollandi burgonya. A mult évi termésnek egy jelen­tékeny része még a gazdák birto­kában van, amelynek értékesítése a kereskedelemnek is nagy gon­dot okoz, mert annak belföldön való elhelyezése a legnagyobb ne­hézségekbe ütközik. Egyetlen burgonyát fogyasztó piacunk Budapest is szivesebben fizet rózsáért, Elláért, a sárga husu Industriáért mintegy 2500 koro­nát, mint a Krügerért 1400-at,nem is beszélve a Wohltmanról, ame­lyet már a pesti közönség sem akar vásárolni és jórészt csak a. kenyérgyárak, burgonyazuzók és ipari feldolgozásra használják, mig étkezésnél, hiába, szegény jó Wohltmant B. listára helyezték! Nagy versenyt fejt ki velünk szemben a "Dunástul, ahol is ko­rábban és nagy arányokban kezd­ték meg a burgonyatermelés rege­nerálását. A kedvelt fajtákat te­nyésztik és kifogástalanul válo­gatnak. Előnyösebb helyzetük a fu­var tekintetében is Budapestre avagy a nyugati államok felé. A burgonya jelentősége. Fölöslegesnek tartom a burgo­nya termelésének jelentőségét e helyen kiemelni és rámutatni arra a fontos szerepre, amelyet az ugy élelmezési, mint takarmányozási szempontból betölt. A világhírű Kellner professzor a möckerni kísérleti állomás né­hai vezetője megállapította, hogy egyenlő körülmények között a burgonya kat.. holdanként 1330 a tengeri 810 a rozs 568 az árpa 469 keményitőértéket ad le. Nem mint »qualitats Pflantzea, hanem mint a nagyközönség élel­mezésére szánt növény messze ki­magasló jelentősége van a burgo­nyának, mert nem lép fel speciális igényekkel a gazdával szemben és területegység alapján ez a növény adja a legtöbb keményitőértéket Az emberi és állati szervezetnek elvégre teljességgel mindegy, hogy miben kapja meg az energia ki­fejtéséhez szükséges kalóriameny­nyiséget. Ha'tehát a burgonya ke­ményitőértékét kellőképen bekap­csolnánk a viszonyok által diktált és méltán megillető helyére, akkor az emberi táplálkozás 50 százalé­kát burgonya keményitőértékkel le­hetne és kellene behelyettesíteni. Legfeljebb iz- és zamatanyagok hi­ánya tekintetében emelhetnének igazságos panaszt, de akkor is — az izlés, de nem az emberi szer­vezet. Meg kelt adnunk a burgonya zamatát. A burgonyának ezt a jelentősé­gét a nyugati államok mind be­ismerték már és nekünk, hogy oda gravitálhassunk, meg kell, hogy ad­juk a burgonya zamatját és oly­féleségeket kell termelnünk, ame­lyek e?.en kívánságoknak megfe­lelnek. Ha meg lesz a nyugat által ked­velt ízletes élelmezési burgonya­termelésünk, ugy a kereskedelem megtalálja annak legjobb értékesí­tését. En bizom abban, hogy ez ugy is iészen. Szabolcsmegye haladásvágyó gazdaközönsége mintegy 50 év alatt a vadvizes nádas mocsarak­ból és a kietlen futóhomokból egy virágoskertet varázsolt elő, amely minden kultúrnövényt megterem. Ez a nép Szabolcsmegye g az _' danépe, a burgonya célirányos ter­melése tekintetében is megérti az idők kívánalmait és tudásával, er­nyedetlen szorgalmával át fog tör­ni a mindnyájunkra ránehezedett válságos időkön is. Adja Isten, hogy ugy legyen! | Diadal | Március hó 4 5 szerda osiHdrttttc Henry Sattetlle világhirü drámája után fl botrány társadalmi dráma és a Fekete kapitány izgalmas kalandortörténet. Előadások kezdete 5, 7 és 9. Jön Jön Névtelen vár Jókai Mór regénye és SGARAMOUCHE Városi Szinház Mozgó szenzációja szerdon ós csiittSrtöíkön 7 és 9 r-rakor 11a Freplía a világ egyedüli hasbeszélő nője az ő beszélő és éneklő bábuival ejti bámulatba a közönséget. I az okkult tudományok nagy mestere, csodás mutatványai a lehetetlenséget határolják. Az est szenzációja Misztikus cabinet a még sehol nem látott opiritisztikai mutatvány. Vásári verekedések. Egy nyirpazonyi legény bicskát rántott a rendőrre. Egy érpataki cigány agyon akarta ütni az őt igazoltató detektívet. Nyíregyháza, március 4. Saját tudósítónktól. A hétfői vásár nem maradhatott el a szokásos verekedések nélkül. A pálinkától túlfűtött hangulat még a rendőrhatóság embereit sem kimélte meg s két izben tá­madtak a szolgálatot teljesítő rendőrökre. Az egyik eset a Morgó korcsmában történt. Hájzer Mihály 22 éves nyirpazonyi legény mulatott itt vá­sár után estefelé, egyik cimborá­jával. Italozás közben szóváltás tá­madt közöttük, amely verekedéssé fajult. A nagy' zajra előjött a Vay Ádám-utca végén szolgálatot telje­sítő rendőr és a verekedés abban hagyására, majd igazolásra szólí­totta föl a két legényt. Hájzer Mi­hályt annyira felingerelte a rendőr eljárása, hogy bicskát rántott és az­zal le akarta szúrni a szolgálatot teljesítő rendőrt, akinek csak erős küzdelem után sikerült lefegyverez­nie a rabiátus természetű legényt, akit bekísért a központi kapitány­ságra, ahol megindították ellene a bűnvádi eljárást, hatóság elleni erőszak büntette cimén. A másik eset a Bundi korcsmában történt délután fél 2 óra tájban. Az ivóban nagyon sok vásáros tartózkodott s az egyik asztalnál cigányok ültek, akik a túlfűtött pá­linkás hangulatban verekedni kezd­tek. Épen arra jártak szolgálattelje­sités közben Jakab Endre és Szczi­tovszky Miklós detektívek. Az utób bi a törvény nevében felszólította őket a verekedés abbanhagyására, mire Balog János érpataki cigány egy súlyos tölgyfaszeket ragadott még és azzal akarta fejbesujtani Szczitovszkyt. Jakab detektív azon­ban hirtelen odaugrott és torkon ragadta a cigányt, igy mentvén meg kollégáját egy esetleg végzetes kimenetelű ütéstől. A cigányt ter­mészetesenÉlőállitották a központi kapitányságon, ahol le is tartóz­tatták, miután személyazonosságát kellőképen nem tudta igazolni. — Az eljárás Balog János ellen is hatóság elleni erőszak cimén in­dult meg. Pénzimádók (Tatjána hercepö) Tatjána hercegnő (Pénzimádók) Akinek Szerbia különb mint Magyarország. Nyíregyháza, március 4. Saját Farkas Mátyás siroki (Heves vármegye) születésű és illetőségű amerikai magyar a napokban érke­zett haza Newyorkbol édesanyja látogatására s Nyíregyházán keresz tűi volt átutazóban* Este érkezeti meg s nem lévén pénze, a vasúti állomás várótermében akarta töl­teni az éjszakát, hogy a reggeli vo­nattal tovább utazhasson. Az állomási portás természete­sen a szabályok értelmében nem engedte meg Farkas Mátyásnak i váróteremben való éjszakázást, mi­re az amerikás magyar a forgal­mi irodába ment és az ott szol­gálatot tevő vasúti tisztviselőtőt kért engedélyt arra, hogy a váró­teremben tölthesse az éjszakát. — Az inspekciós tisztviselő azonban szintén megtagadta a kérést az ér­vényben lévő vasúti szabályokra való hivatkozással, mire Farkas in­dulatosan. fakadt ki, s többek kö­zött azt mondotta, hogy »ez Bal­kánország, ahol ilyen ronda veze­tés van, Szerbiában sokkal kü­lönb állapotok uralkodnak.» Az­után a forgalmi tiszt ellen fordult, majd a kormányzóról is tisztelet­lenül nyilatkozott. Az előhívott vasúti rendőrőr­szem igazolásra szólította föl Far­kas Mátyást, majd előállította a központi kapitányságra, ahol más­nap kihallgatták. Farkas a kihall­gatásnál semmire sem emlékezett s Ltas állapotára hivatkozott. Letar­tóztatták és átkísérték a kir. ügyész­ségre, ahol a magyar állam megbe­csülése ellen elkövetett vétség és kormányzósértés cimén indították meg ellene az eljárást . — Szabolcsvármegye nagy fali térképe iskolák vagy intézetek ré­szére kapható az Ujságboltban. Valent Mihály dr. előadást tartott az iparosoknak az első segélynyújtásról. Dr. Valent Mihály városi tiszti orvosnak február hó 28-án az ipa­ros közönség részére tartott szabad előadása a legteljesebb mértékben megfelelt a hozzáfűzött várakozás­nak. Bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy az iparos osztály már foglalkozásánál fogva is a leggyak­rabban van kitéve sérüléseknek, vá­ratlan baleseteknek, ezért szüksé­ges, hogy az első segély nyújtásá­val megismerkedjék. Előadó sorra veszi a különféle sérüléseket, melyeknél első és leg­fontosabb feladat a vérzés meg­szüntetése és a fertőzéstől való megóvás. Hangsúlyozza, hogy a vérzés elállítása különösen súlyo­sabb esetekben egy jelentőségű az életmentéssel. — Behatóan tájékoz­tatja a hallgatóságot, hogy miről ismerhető fel a viszeres és ütő­eres, továbbá a tüdő és gyomor­vérzés. Szemléltető módon mutatja be a vérzés elállítása körül követen­dő különféle eljárást, úgyszintén a fertőtlenítőszerekkel való bánás­módot és a bekötés különféle ne­meit. Kitér az égési sebek fagy ás ese teinek kezelésére. — Részletesen szól a csonttörésről, mely esetben első teendő az eltört tagnak vala­mely szilárd tárgyhoz való rögzíté­se, mely célra megfelelő eszköz hi­ányában egy sétapálca, avagy zsin­dely is megfelel. Megemliti, hogy ha semmiféle eszköz nem áll ren­delkezésre, az eltört végtagot az egészségeshez, a kart a törzshöz erősítjük. Végül szól a fuladásról, melynél a ruházat meglazítása és a légző utakba került szilárd tárgyak el­távolítása után, ha a szívműködés még megállapítható, mesterséges légzés alkalmazandó mindaddig, mig azt természetes légzés nem váltja fel. Egyben gyakorlatilag mutatja be a mesterséges légzés ket módját . Az előadó folyamatos előadásá­val, szaktudásával, különösen a háborúban szerzett tapasztalatai­nak, megfigyeléseinek feltárásával nemcsak lekötötte a hallgatóság fi­gyelmét, de olyan tanulságos és hasznos ismereteket is nyújtott, amelyek maradandóak lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom