Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-27 / 118. szám

4 JitüörmÉE 1925. máju

s 27. A kisantant és a békerevizió. Irta: dr. Varga Béia. Az európai politika legizgatóbb problémája ma a békeszerződések revíziójának kérdése. Európa salamennyi állama — győzők és legyőzöttek egyaránt — gazdasági és társadalmi bajokkal küzd, amelyek napról-napra nyomasztóbbak, egyik másik országban már szinte elviselhetetlenek. Európa lejtőre jutott, s a háború előtti nyugodt békés fejlődés lehetőségétől egyre távolodik. De érezteti hatását az európai válság az egész világon. Mennyi önmegtagadás kei lett ahoz, hogy a győztes államok egyikének a büszke Angliának miniszterelnöke, a világpolitika egyik vezérférifa kimondta a nagy igazságot: «Európa békéje akkor szűnt meg, mikor a békeszerződést aláírták.* Ezt az igazságut tudtuk mi abban a pillanatban, amikor reánk kényszeritették a békeokmányt, — hangoztattuk is, felzudult ellene a nemzet tiltakozása, de belénk fojtották a szót. Reánk fogták, hogy békebontók vagyunk, elhittek rólunk minden rágalmat, amit a rabló szomszédaink szórtak reánk a világ közvéleménye előtt. Pedig ha igazság a Lloyd George kijelentése, akkor mi akik ugyan ezt mondtuk évekkei előbb, amit most a nagy angol államférfiú kijelentett, mi nem akartuk megbontani a békét, hanem azt visszaállítani a megbolygatott Középeurópában. Nem csupán érzelmi szempontok vezettek bennünket, amikor elrabolt határainkat követeltük viszsza, de annak a ténynek helyes felismerése, hogy a ledöntött ősi magyar határokon át a Balkán szenny vize fogja elönteni Középeurópát. Borzalmas tények igazolták azóta, hogy Európa szivében tűzfészket teremteni a világtörténelem legnagyobb diplomáciai baklövése volt. A régi erős országhatárok fundamentumai voltak a békének. — Európa erőcsoportjait helyesen egyensúlyozták a régi államkeretek, ezeknek "felbontása egyértelmű volt tehát Középeurópa békéjének felrúgásával. Az uj határok között nyugodt élet, normális gazdasági és politikai viszonyok ki nem fejlődhettek, természetszerű következményként a nyomorúság, az elégedetlenség, a mindennapi kenyér I megszerzésének emberfeletti nehézségei, felborították a lelkek békéjét is. A társadalmi osztályok és politikai csoportok között a kenyerért folytatott harc kiélezte az ellentéteket. Ezeket az utódállamok nagyszerűen tudják gyümölcsöztetni ingadozó hatulmuk ideigóráig való alátámasztására. Ha bepillantunk például a cseh politika kulisszái mögé, meg tudjuk érteni, hogy a Szófiában felrobbant bombák gyujtózsinórját Prágában rántották meg. Csehszlovákia gyűjtő állomása a bolsevizmus agitátorainak, ott menedéket talál minden politikai bandita. Románia korrupt államrendszerében nem tudnak nyugvópontra jutni a nemzetiségi, felekezeti és társadalmi kérdések, az erőszak, jogfosztás, a nem oláhok birtokának elkobzása, a magyarságnak és a szász lakosságnak kiüidözése állami segédlettel történik .Szerbiába elkeseredett har cot viv a horvát nép ősi jogaiért s keserves könnyek közt sírja viszsza a régi jó időket, amikor a magyar szent korona oltalma alatt nemzeti nyelvét, ősi szokásait megőrizhette és szinte több jogot élvezett, mint a született magyar. Az elszakított Burgenland lakosságát a pangermanok karjaiba kergette a trianoni bölcsesség, de állandóan kisért a cseh-jugoszláv korridor veszedelme is, mely az északi Baljkánt a déli Balkánnal akarja összekötni. Ha ez egyszer megvalósulna, ki tudná feltartóztatni a szláv özönvizet, mely Oroszország felől, Lengyelországon és Csehszlovákián át zudul dél felé? Ezeket a perspektívákat ma már felismerték a komoly politikusok, akik sürgetik a revíziót, s ha a kisantant görcsösen ragaszkodik is a mai helyzethez, általános európai érdek gyökeres módosítások aJá venni a békeokmányokat. Érthető, hogy a Magyarországot környező utódállamok kézzel-lábbal tiltakoznak a revízió ellen, mert a helyesen megoldott békerevizió az ő efemer életük pusztulását jelentené. De ha békét, igazi békét akarnak Középeurópában, vissza kell állítani a kipróbált régi erős országhatárokat, visszaadni a természetes életfeltételeket azoknak a nemzeteknek, amelyeknek van államalkotó erejük és képességük. Az igazságos békereviziónak vissza kell adnia Magyarország történelmi határait ! Férfi, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrinyi Ilona-utca 5. Tizennyolc iskola dalversenye a Fővárosi Vigadóban. A nyiregyházi ev. Kossuth főgimnázium a harmadik dijat nyerte. Budapest, május 26. A Nyirvidék tudósitójátói . Évről-évre egyre fokozódó érdeklődés kiséri a Magyar Jövő által rendezett országos középiskolai dalosversenyeket. Ez évben már a negyedik versenyt rendezte meg eddig még nem tapasztalt nagy sikerrel a Magyar Jövő. A vigadó zsúfolásig megtelt a fővárosi élet kiválóságaival, élén nagybányai Horthy Miklósné, a Magyar Jövő fővédőjével, akinek érkezését lelkes tapssal fogadja a közönség. A főméitóságu asszony körül csoportosulnak a bíráló bizottság tagjai s a társadalmi élet előkelő sze- ' replői. Jobbján Auguszta főher- j Cegnő, József főherceg és leánya ülnek. Előttük dus fehér rózsacsokor fekszik, melyeket kis cserkészek nyújtanak "át . A kétnapos verseny lefolyása a következő volt. Két csoportban versenyeztek az ifjak a győzelmi pálmáért. Az első csoportba azok az jjskolák tartoztak, amelyek a Radványi Kálmán szövegére irt és Ábrányi Emil által megzenésített kötött versenydarabot megtanulásra a verseny előtt csak huszonnégy órával kapták kézhez. A második csoportba tariozó énekkarok pedig a Jókai Ábrányi kötött versenydarabot március végével kapták kézhez. Ezenkívül mindkét csoporthoz tartozó énekkar egy szabadon választott darabot is adott elő . Szombaton délután 4 órakor a a II. csoport versenyzői, melyhez az ev. Kossuth főgimnázium is tartozott, sorsolás utján megállapított sörrendben eléneklik a kötött versenydarabot. Ennek végeztével Ábrányi Emil, a kötött versenydarabok zenejének szerzője vezényli a II. csoportbeli énekkarok együttes főbróbáját. Vasárnap reggel az énekkarok a Bazilikában, illetőleg a Kálvintéri ref. templomban tartott istentiszteleten vesznek részt. A reggeli áhítat elvégzése után impozáns menetben vonulnak fel az iskolák a Kossuth Lajos-utcán, Váci utcán át a Vigadóba s megkezdődik az I. csoport versenye a kötött versenydarabok eléneklésével. A főverseny délután fél 5 órakor vette kezdetét, melyet szintén sorsolás előzött meg. Egymásután csendülnek fel a szebbnél-szebb karok s a közönség valósággal ünnepli az ifjú dalosokat. Nem frázis, hanem a valóságnak megfelelő volt a zsűrinek az ítélet kihirdetése alkalmával tett azon kijelentése, hogy nehéz volt az elsőséget megállapítani. Hét óra előtt 5 perccel végződött be a szabadon választott darabok előadása. Ekkor a zsűri tagjai visszavonulnak, hogy ítéletüket meghozzák. A bírálat kihirdetése előtti szünetben a mult évben mintadalárdává avatott székesfehérváriak énekkara és a pécsiek zenekara adnak egy-egy számot . A zenekar elvonulása után az első és második csoport énekkarai együttesen eléneklik a kötött versenydarabokat utána pedig az öszszes isko'iák dalosai, számszerint 720 -an a Magyar Jövő himnuszát éneklik . Az énekeseknek a pódjumról való' elvonulása után egyszerre meg változik a hangulat. A tetszésmoraj elmúlik. Minden szem a pódium felé figyel, következik a verseny legérdekesebb és szívszorongva várt pillanata, az eredmény kihirdetése. A zsűri ítéletét Gyomlav I^szló hirdeti ki. Az első csoport két egyenlő első diját a kaposvári állami főreál és az egri cisztercita főgimnázium nyerte. A második csoportban első a csurgóig ref. reálgimnázium lett. — Ebben ' a csoportban szerepelt a mi főgimnáziumunk is s eredményes szereplésével a III. dijat érdemelte ki . Jókai Irta és a nyíregyházi Maosz Jókai ünnepén előadta: SZOHOR PÁL, Njiregy háza város főjegyzője. II. Jókai kultuszát ápolni s ezt . a : nagy szellemi kincset megmenteni az örökkévalóságnak a magyar nők vannak hivatva, akikről soha el nem ' muló gyönyörű meséket szőtt káprázatos fantáziájával. Jókai hősnői már zsenge ifjú korukban olyan kiváló lelkiképességekről tesznek tanuságöt, melyek bámulatba ejtik az olvasót. A régi jó táblabírák Tarnóczy Irénje oly finom, oly parányi, hogy alig látszik idősebbnek 12 évesnél pedig már — tizenöt éves. De lia első pillantásra gyermeknek néztük is, csakhamar'el kell ismernünk, hogy komoly tiszteletre méltó delnő, akivel okosan kell beszélni és meggondolni, hogy mit mondunk előtte, mert ha balgaságot találunk kiejteni, ő bizonyosan megigazít s ha valamit nem tudunk ő bizonyosan tudni fogja és megmagyarázza. A kedves atyafiak kis Lizájának tizenkét esztendőre olyan éles esze, oly ravasz szemei voltak .mint másnak negyvenre. — Vagy • Világosi Ilonka — a Szerelem bolondjaiban — még csak 14 éves, de első látásra elzongorázza a legnehezebb operapartiturát; mikor táncol ,minden ember őt nézi; a tornában valamennyi fiu társa elől elnyerte a jutalmat; azt hinné róla az ember, hogy a puszta ránézéstől is eltörik s mégis amúgy istenigazá ban meg tudja forgatni a legnehezebb őlombuzogányt; németül, franciául, angolul beszél, elegáns ruháit maga varrja és vasalja. És ott van Rozáli, ez a tizenhat éves gyermek, aki a világ legerkölcstelenebb intézetében, a leánykereskedéssel foglalkozó Sabináb'an tanu. anélkül, ohgy angyali tisztaságához és angyali jókedvéhez a bűnnek még csak fogalma is köze. férkőzhetnék; de vőlegényének, Tatrangi Dávidnak egy szavára otthagyja ezt a helyet, elmegy ápolónőnek a legiszonyúbb pestis betegei közé s olyan bravurokat visz ott véghez, amilyenek még a Jókai-hősnőknél is szokatlanok; azután férjhez megy Dávidhoz s a nászéjszakát és utána a többi hat napot és éjszakát azzal töltik el, hogy Dávid magyarázza Rozáliának a repülésre vonatkozó elméleteket, a gépezet kezelését. Nemde különös jellemek, akik cask Jókai exaltált képzeletében születhettek meg. De mindannyija mégis itt él a magyar földön s amint olvassuk életük történetét, mintha már találkoztunk volna velük valahol jártunkban-kettünkben A Fekete gyémántok Evilája egyszerű tót bányamunkás-lányból párisi dámává, bankámévá és körülrajongott színésznővé lesz, majd pedig a nagy világ előkelő förtelmeitől megundorodva, szűzi tisztasággal megy vissza a kőszénbányába munkáslánynak, hogy aztán egy év múlva Berend Iván felesége legyen. A szemünk nem is tud kísérni útjában egy ilyen hullámzó életpályát, értelmünk sokszor tiltakozik ellene, ha kitudjuk magunkat ragadni abból a bűvkörből, mely Jókai regényeinek olvasása közben ragad hatalmába. Maga Jókai is néha megtorpan egy-egy hősnője lelki világa előtt; Bajazid szultánról szóló novelláájban igy sóhajt fel: Milyen lehet egy szív ábrándvilága, mely az élővilágot még nem ismeri? Minők az álmok, miket egy nő lelke (ébren teremt, ki félig gyermek, félig asszony; félig rabnő, félig királyné; félig lelketlen tárgy, félig angyal ! Soha senki a világirodalomban jobban meg nem határozta a nőhivatását, mint Jókai ezzel a mondatával : férfi sorsa — a nő. Akármelyik regényét vesszük le a polcról s olvassuk hőseinek élettörténetét — a nagy lelki problémák keletkezésénél mindenütt női kezek közbenjárását találjuk. Ilyenkor a férfi jelleme valóban óráról-órára meglepetésszerű túlzásokat mutat fel Berend Iván ,ez a szénbányákat vájkáló különc — 10 év óta lakik a föld alatt s müveit embert azóta aligha látott. Egyszer kapja magát felmegy a fővárosba, magába bolondítja az ország legszebb és leggazdagabb grófkisasszonyát, szellemes felköszöntőivel, élcejvel, adomáival meghódítja és megfélemlíti a főúri társaságot, tizenöt év óta nem táncolt ,de most szépen járja a magyar cotiiIont, három esztendőben egyszer szokott kártyázni, egyszer egy évben bort inn.l s most dőzsölve iszik bort, pezsgőt, abszintot asztal alá issza a legedzettebb lumpokat s ugyanakkor kártyán elnyeri a hivatásos játékosok pénzét, párbajban katonatiszt ellenfelének kilövi szájából a szivart, a fejéről a sapkát, karddal x-et vág az arcára,