Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-24 / 116. szám

1925. május 24. J^YÍKSODÉK ti Hirdetmény. Külföldieknek ' az ország területén való lakhatásáról szóló 1Q03. évi V. tc. végrehajtását a m. kir. belügyminiszter ur 200.000-1925. B. M. sz. rendeletével újból szabályozta. • Ez a rendelet folyó évi junius hó 1-én lép életbe és a közönséget érdeklő főbb rendelkezései a következők: I. 1925. évi junius hó 1-én már az országban tartózkodó, illetőleg lakó külföldiekre vonatkozó intézkedések: Az említett törvény életbelépése óta fennáll az ország minden hely- , ségében a szállásadók azon kötelezettsége, hogy a náluk megszálló külföldiek érkezését és távozását a hatóságnak bejelentsék. Az©k a szállásadók, kik a folyó évi junius hó 1-én náluk megszállva levő külföldieket nem jelentették volna be, kötelesek ezt a bejelentést legkésőbb junius hó végéig megtenni. Azt a szállásadót, aki az eddig elmulasztott bejelentést az előirt időben megteszi, a hatóság eddigi mulasztása miatt nem fogja megbüntetni. Ha a szállásadó ennek a felhívásnak sem tenne eleget, a bejelentést a külföldi tartozik megtenni. —A bejeientést a 111. pont alatt ismertetett módon keli megtenni. Külföldiek számára 1925. évi június hó 1- előtt adott tartózkodási engedélyek lejártukig érvényesek. Ha a külföldi az engedélyezett határidőnél tovább akar ideiglenesen itt tartózkodni, anélkül azonban, 'hogy állandóan itt lakni szándékoznék, köteles tartózkodási engedélyének meghosszabbítását kellő időben kérelmezni. Ha a külföldi állandóan az ország területén lakni szándékozik, köteles ezt a szándékát tartózkodási engedélyének lejártával személyesen és élőszóval "bejeienteni. Lakási szándékukat 1925. évi szeptember hó 1-ig kötelesek bejelenteni azok a külföldiek is (bármily hosszú idő óta laknak az országban), akik a jelentkezési kötelezettség alól fel voltak mentve, vagy akik az eddig érvényes szabályoknak megfelelő lakhatási bizonylatot kaptak. Lakási szándékukat önállóan tartoznak bejéfentenf a 24 éven a'fófi külföldiek közül azok, akik önálló keresettel vagy háztartással bírjak, a 24 éven felüliek pedig kivétel nélkül. Azok a külföldiek, akik a rendeletéletbelépése idején bejelentés, tartózkodási engedély vagy lakhatási 'bizonylat nélkül vannak az ország területen, kötelesek tartózkodási engedély, illetőleg lakhatási bizonylat elnyerése végett legkésőbb folyó évi szeptember l-ig az előbb említett hatóságoknál jelentkezni. Jelentkezésük esetén addigi muFasztásuk miatt' büntetés alá nem esnek, Ha azonban a megszabott időben nem jelentkeznének és mulasztásukat 1925. évi december l-ig sem igazolnák, a hatóság őket nemcsak szigorúan megbünteti, hanem az ország területérői ki is utasítja. II. 1925. évi junius hó 1. után érkező külföldiekre vonatkozó rendelkezések: Az uj szabályzat életbelépése után beutazó és országba való belépésre jogosult külföldi a határ átlépésétől számított 2 (kettő) hónapig külön engedély nélkül tartózkodhatik az ország bármely városában vagy községében és fet^ hivás nélküi nem köteles többé a .rendőrhatóságnál jelentkezni Ha a külföldi két hónapnál tovább akar itt tartózkodni, anéikül azonban, hogy állandóan itt Iákni szándékoznék, köteles kellő időben tartózkodási engedélyért folyamodni; ha pedig állandóan lakni kíván az országban, köteles ezt a szándékát megérkezésétői számított 15 nap alatt, vagy pedig életviszonyainak ilyen irányú megváltozása után azonnal bejelenteni. III. A külföldiek bejelentése. Minden szállásadó vagy megbízottja köteles a nála bármily rövid időre megszálló külföldi érkezését 24 órán belüi, távozását pedig még a távozás megtörténte előtt bejelenteni. A bejelentés megtételéért a külföldi "is felelős. Ha íebát a szállásadó, vagy megbízottja a bejelentést elmulasztaná, ezt a külföldi köteles megtenni. A szállásadó, vagy megbízottja ellen ilyen esetben a rendőrhatóság kiliágási büntető eljárást indít. A bejelentést csakis az előirt mintájú bejelentő-lapokon lehet teljesíteni. A szükséges űrlapok Budapesten bármelyik őrszobában, más városokban a rendőrkapitányságnál kirendeltségnél), községekben pedig a községi (kör; jegyzőnél kaphatók. Az űrlapok hátiapján olvasható «Figyelmeztetés»-nek megfelelően kitöltött bejelentőlapokat az eIőb; bi bekezdésben felsorolt helyeken

: kell beszolgáltatni. A küiföldieK bejelentésének ellenőrzésére fognak szolgálni azok az «Igazolási szelvény»-ek, melyeket a hatósági közegek lebélyegzés után a külföldi és a szállásadószámára visszaadnak. Ezeket a? szelvényeket gondosan meg kell őrizni és a hatósági közegek kívánságára bármikor felmutatni. A külföldi érkezésének bejelentése alkalmával — (ha nem közvetlenül külföldről jött) — az előző szállásáról való távozásának bejelentését igazoló szelvényt, a távozás bejelentése alkafmával pedig az érkezés bejelentését igazoló szelvényt be kefi szolgáltatni. Figyelmeztessék a szállásadók a külföldieket, hogy ha az országból távozni akarnak, a távozásuk bejelentését igazoló szelvényt magukjai vinni és a határellenőrző köz&geknek átadni ei ne mulaszszák, mert ilyen mulasztás miattott őket megbüntetik és esetleg zavartalan utazásukat is megakadályozik. A szállodák, vendéglők és más nyilvános megszállóhelyek tulajdonosai vagy felelős üzletvezetői 1925. évi junius hó 1-től kezdődően tartoznak a náluk tnegszálló külföldieket szállodai bejelentőlapokon bejelenteni, azokról ((Nyilvántartási könyv»-et vezetni és a szükséges nyomtatványokat a rendőrhatóságtói idejében beszerezni. IV. Tartózkodási engedély. Tartózkodási engedélyt csak azoknak a külföldieknek keh kérniök, akik a határátlépéstői számított két hónapnál hosszabb ideig akarnak megszakítás nélkül az országban tartózkodni. Egy hónapnál rövidebb távollét nem számit megszakításnak. Nincs igényök tartózkodási engedélyre azoknak a külföldiéknek, akiknek áflandó itt lakási szándékuk van, vagy akikről ez a szándék életviszonyaik alapján vélelmezhető. A tartózkodási engedélyért olyan időben kell folyamodni, hogy a külföldi tartózkodási jogosultságában megszakítás ne álljon elő. Tartózkodási engedélyért az előirt mintájú űrlapokon, Budapesten a főkapitányság idegenellenörzö osztályán (V., Béla-utca 5. sz.), más városokban a rendőrkapitányságnál, községekben az illetékes járási főszolgabírónál kell folyamodni. Az engedélyt két hónapnál nem hosszabb . időre Budapesten a főkapitányság idegenellenőrző osztálya, az államrendőrség működési területén az illetékes ker. főkapitány, más helyeken a vármegye alispánja, két hónapon tul pedig a belügyminiszter adja. A tartózkodási engedély kérelmezése alkalmával igazolnia kell a külföldinek személyazonosságát, azt, hogy szabályszerűen be van jelentve, továbbá kötelezően kijelenteni, hogy nincs szándékában (állandóan itt lakni s útlevelének és kérelme jogosultságát igazoló okmányainak csatolása mellett előa'dni itt tartózkodásánák indokait. Ha a másodfokú rendőrhatóság a tartózkodási engedéfyt megta- < gadta, a külföldi azért a belügy-, miniszterhez folyamodhatik. Ha ezt nem teszi, vagy kérefmét a belügyminiszter is elutasítja, köteles az országot büntetés és éltoloncolás terhe mellett elhagyni. * A tartózkodási engedélyek díj1 taianok. i V. Lakhatási bizonylat. Külföldiek lakási szándékukat Budapesten a főkapitányság idegeneílenőrző osztályán (V. ker., Béla-utca 5. sz. a.), az állami

5 rendőrség működési területén a rendőrkapitányságnál (kirendeltségnél), más helyeken pedig az il-« letékes járási 'főszolgabírónál" kell hogy bejelentsék. A bejelentés al-J kalmával köteles minden külföldi beszolgáltatni saját, továbbá vele, egy háztartásban élő nejének, valamint 15 éven felüli, de 24-ik életévüket még be nem töltött családtagjainak látogató-jegy nagyságú fényképét 2 2 példányban.' Köteles továbbá igazolni; a) saját és családtagjainak személvazonosságát és állampolgárságát (útlevél); b) erkölcsi előéletét (erkölcsi bizonyítvány;; c) azt, hogy magát és családját. a köz megterhelése nélkül tartósan fenn tudja tartani, (alkalmaztatási bizonyítvány, stb.(; • ; d) hogy sem ó, sem családtagjai' nem szenvednek olyan betegségben, mely állandó itt lakásuk engedélyezését kizárja (hatósági orvosi bizonyítvány); e) hogy a közterhek viselése alól magát sem itt, sem régebbi lakóhelyén ki nem vonta (adóív stb.); f) hogy mióta tartózkodik (lakik) az ország területén megszakítás nélkül, be van jelentve s a külföldiekre előirt szabályoknak megfelel. Azok a külföldiek, akik ezen rendelét életbelépése előtt lakhatási bizonylatot szereztek és azt kicserélés végett bemutatják, továbbá azok, akik igazolják, hogy 1914. évi jarruár elsejét megelőző idő őta megszakítás nélkül az ország 'jelenlegi területén fáknak, a b), cf'és d) ponfokóan előirt igazolás áíói mentesek. A kellő okmányok hiánya nem képezi akadályát a lakási szándék bejelentésének, mert a hatóságok azok beszerzésére megfeielő halasztást fognak engedélyezni. A lakási szándék bejelentése alapján az előirt igazolás után — feltéve, hogy a külföldi az előirt feltételeknek megfelelt és itt fakása az állam érdekeibe nem ütközik — Budapesten a városi" tanács, más helyeken az elsőfokú rendőrhatóság fényképes «Lakhatási bizony!ai»-ot fog kiállítani, ugy a külföldi, mint annak neje és 15— 24 év közötü csafádtagjai számára. A lakhatási bizonylat igazolvány gyanánt szolgái és azt a hatóságok, vagy hatósági' közegek kívánságára bármikor fel kell mutatni. Lakhatási bizonylat nélkül nincs joga a külföldinek arra, hogy áflandóan vagy tartósan az ország területén lakjék. A lakhatási bizonylatok kiállításának és meghosszabbításának dija érvényességük tartama szerint évenként 20 aranykorona; a «viszszavonásig» szóló érvényű 200 aranykorona. A családfő bejelentése alapján a háztartásban élő neje, valamim 15 éven felüli, — de 24. életévüket be nem töltött — önáiló keresettel nem biró családtagjai részére kiadott iakhatási bizonylatok díjmentesek. Az előirt áijat a lakási szándék bejelentése, illetőleg a meghosszabbítás kérelmezése alkalmával kell befizetni. A lakhatási bizonylat megtagadása esetén a hatóság a befizetett összeget visszatéríti. Igazolt szegények, az elszakított területékről menekültek, vagyontalan munkások, cseléd- és munkakönyvvei rendelkező személyek a megállapított dijak felére való mérséklését vagy teljes elengedését kérelmezhetik. * . VI. ' í Külföldiek munkára alkalmazása. Nem szabaa munkára, vagy szolgálatr aalkalmazni olyan külföldit, aki látogatás, üdülés vagy hasonió más címen jött az országiba s akinek útlevelében ezért külképviseleti hatóságaink valamelyike a beutazásra jogosító láttamőzás (visum) Szövegében erre irányúlő tilalmat jegyzett fef. Nem szabad munkára vagy szolgálatra alkalmazni olyan külföldit sem, aki itt tartózkodásának, vagy itt lakásának jogosságát nem tudja kellően igazolni. Minden munkaadó köteles ezen hirdetmény közzététele után azonnal meggyőződést szerezni arról, hogy az alkalmazásában levő külföldinél megvan-e az alkalmazás előbb emiitett előfeltétele és köteles azokat, akiknél ez nincs meg, a tartózkodási, illetve lakási jogosultságnak ezen hirdetményben előirt módon való megszerzésére, utasítani, azokat pedig, akik ennek az utasításnak nem tennének eleget, elbocsátani és a rendőrhatóságnál feljelenteni. Az a munkaadó, aki tíznél több külföldit alkalmaz, tartozik azokról névjegyzéket vezetni s azt a hatóság vagy hatósági közeg kívánságára bármikor felmutatni. VIL Büntető intézkedések. Külföldiek, szállásadók, munkaadók, akik az ismertetett szabályokat megsértik, kihágást követnek el, melyért őket a rendőrhatóság mulasztásuk sufyossága szerint 100 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel, illetőleg 10—100 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssé lés 15 napig terjedhető efzarássaf fogja büntetni, a szabályok ellen vétó külföldieket pedig ezenfelül az ország területéről ki is fogja utasítani. Kelt 'Nyíregyháza, 1925. évi április hó. Kiss Sándor, rendőr főtanácsos. Saját érdekében vágja ki ezt a hirdetést j Ha Pesten olcsó és Úszta szállodában akar lakni keresse Jel a* 4 I UNIÓ SZÁLLODÁT a város központjában. VII., Hársfa-utca 4. Telefon J. 19—75. Rákőczi-ut és ErzsébetkSrut közelében. — Féregmentes kényelmes szobák 35 ezer koronától 70 e

zer koronáig. Ezen hirdetés felmutatója 10 százalék engedményt kap — Újonnan átalakítva. 2344-12