Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-23 / 115. szám

1925. május 23. Német rokonszenv — j magyar remény. A német birodalom külügyminisztere beszédet mondott, külpolitikai exposét, mely felé egyforma érdeklődéssel tekinthetnek mind a győztesek, mind a legyőzöttek, mert ez a beszéd Európa közel jövőjére messze kiható események preludiumát jelenti. Stresemann miközben beszámolt Németországnak a Dawes-terv elfogadása következtében betartott jóvátételi fizettségének teljesítéséről", hangsúlyozni kívánta, hogy ez a tény kizárólag a győzők tulhatalmának ereje előtt való kényszerű meghajlást jelent, de semmikép sem jeienti Németországnak belenyugvását, akár abba, hogy felelősségét a világháborúért elismerhesse s emiatt bűntudatot szerezzen, akár abban, hogy belenyugodjon a páriskörüli békék által kijelölt határok véglegességébe. — A német lelkiismeretességgel szemben, mely a vállalt kötelezettségeket állja és betartja, figyelmeztette á nagyhatalmakat, hogy a német birodalom joggal várhatja el, hogy ellenfelei is lelkiismereti kérdést Csinálnak sajái kötelezettségeiknek Németországgal szemben való betartásából. Eboen az erélyben, a szerencsétlen adósságnak ebben a Decsületes törlesztésében s az igazságba vetett hitnek ebben a meggyőződésteljes tudtuladásában felismerhetjük a birodalmi elnökválasztás utáni, csak müanszaiban változott, német külpolitikának azokat az őszinte irányelveit, ame lyek a magyar népben lelkes bizalmat keltenek a majdan elkövetkezendő békerevizió feltétlen érvényrejutása iránt. Stresemann szükségesnek tartotta kinyilatkoztatni, hogy az európai viszonyok javulására gondolni sem lehet addig, amíg a világpolitika mai irányitónak módszerei és beáHitásai fennáílanák, amig előfeltételek és igaa-. ságtalanui alkalmazott megtorlások akadályozzák a pozitív munkát. — Az ellenőrzések a népek önrendelkezési jogával flagráns ellentétben vannak, épannyira, mint a történelmi igazsággal és a földrajzi természetes kialakulással a mesterséségen vont politikai határok. De mindezeknél élénkebben érintenek bennünket Stresemann külügyminiszternek a Magyarországgal változatlanul jónak és hagyományosan bizalmasnak megjelölt viszonyról mondott meleg szavai, amelyekkel rokonszenvét és csodálatát fejezte ki a német birodalom nevében az ország erőteljes munkája s a magyar kormány gazdasági és pénzügyi újjáépítési tervezete irányában, kívánva, hogy ezek sikerrel járjanak. A hatalmas birodalom részéről megnyilatkozó szomszédi érdeklődés és volt szövetségtársi elismerő szó közös utat jelöl meg a két nemzet számára a világpolitikában vívandó legközelebbi küzdelmek útját. Németország ke_ leti határai, Magyarország pedig észak, kelet, dél és nyugat felé kíván és követel igazságos restituciót s ebben a törekvésben mindkét nemzetet csak megerősítheti az egymásfelé nyújtott baráti kéz és közös irányítás. Stresemann beszéde, amennyire benyomást kelt a magyar nemzet minden igaz hazafiasan gondolkozó polgárában, épannyira számot tarthat arra is, hogy' visszhangra találjon a semleges közvélemény és a volt ellenségek társadalmáénak hivatalos tényezőiben is. Szavai a jövő útját jelzik és az európai egyetemes béke megteremtésére szolgáinak helyes utmutatóul . Féríi, női és gyermekharisn?áh legolcsóbb bevásárlási forrása FODOB FERENC és T&RSAI Zrínyi Ilona-uict 5. Pátroliái felboncolták egy 76 éves asszony holttestét bűncselekmény gyanúja miatt. A boncolás megállapította, hogy a hullán látható elváltozások nem erednek bűncselekménytől. Makláriné természetes halállal mult ki. Gyula kir .törvényszéki orvos, dr. Demjén Józset tisztiorvos és megejtették a boncolást. A holttest boncolásáról felvett jegyzőkönyv megállapítja, hogy Özv. Maklári Károlyné 76 éves asszony aggkori kimerülésben halt meg és a hullán látható nyomok nem külső sérülés eredményei és nem olyan természetűek, amelyek halált okozó bűncselekményre engednének következtetni. Igy özv. Makiári Károlyné temetésére a kir. ügyészség megadta az engedélyt. Nyíregyháza, május 22. A Nyirvidék tudósítójától . Nozdroviczky László, a kisvárdai járás főszofgabirája telefonon értesítette a nyiregyházi kir. ügyészséget, hogy Pátrohán özv. Maklári Károlyné elhunyt s a ^hullán külső sérelmi nyomók vannak. Minthogy az elhunyt hozzátartozóival rossz viszonyban volt, bűncselekmény gyanúja látszik fennforogni. A szolgabíró boncolás megejtését kérte. A bejelentésre megjelentek Pátrohán Binder Józset dr. vizsgálóbiró, dr. Kon'thy áz ev. Kossuth főgimnázium énekesei és atlétái Budapesten. Nyíregyháza ,május 22. A Nyirvidék tudósítójától. Ma délelőtt a fél 11 órakor induló vonattal az 'ev. Kossuth főgimnáziumnak mintegy száz növendéke utazott fei a fővárosba hogy a szombaton és vasárnap lefolyó országos ifipsági dalosversenven és a KISOSz áltai rendezett ' országos középiskolai atlétikai verj senyen részt vegyenek. A dalosversenyt a Magyar Jövő rendezi. Ez lesz a negyedik verseny s iskolánk dalosai ezúttal már harmadik izben vesznek részt a versenyen. Eddigi kétszeri Szerep- í lésük alkalmával sikeresen állták meg helyüket s igy, tekintettel Zvrick Viimos tanárnak, aki az énekkart vezeti, lelkes buzgalmára, egészen biztosan számithatunk rá, hogy most is csak sikerrel térnek vissza Nyiregyházára. Ez a csapat hétfőn kirándulást is tesz, megtekintik a történelmi nevezetességű visegrádi romokat. Ezt a csapatot elkísérik még Benigny Andor, Varga László és Máczay Lajos tanárok. A tornászokat Hankovszky Varga Árpád tornatanár kisen fei a versenyre, akik erősen bíznak abban, hogy sulydobásban, gerely és diszkoszvetésben, sőt a stafétaban is respektábilis eredményt, esetleg győzelmet is fognak elérni. A fiuk mindenesetre a jó versenyzőtől megkívánható elhatározással, a győzelemért való versenyzés tudatában mdufnak a pesti útnak s amint erről itthon volt alkalmunk meggyőződni s eredményeiket a többi iskolák által elért s papíron levő eredményekkel összehasonlítani, elmondhatjuk, hogy elhatározásuk nem szerénytelen, a jól végzett munka nyomán fellépő öntudatos elhatározás. | Diadal | Május hó 22, 23, 24, péntek, szombat, vasárnap Ar amerikai „Universal" filmgyár attrakciója A NoijoiŐrtorouü Izgalmas kalandordráma 7 felvonásban. Főszerepben Virginia Vally és Wallace Berry. Ezenkívül a kisérő műsor a | Előadások hétköznap 7 és 9. 1 Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor. HMaH^HnHHEBBHSHQBB szezon ... in. A vidéken is hamar föllendült a lawn-tennisz, ha eleinte nem is a sport, hanem a szórakozás volt a főcél. Nyiregyházán 1892-ben alakult meg az Erdei Lawn-Tennisz Társaság, s báró Feilitsch főispán kezdeményezésére hamarosan megindul az ideális helyen fekvő aszfalt pályákon a játék. Nagy dolog volt éz akkor, hiszen az első magyar tennisz bajnokság csak két évvel később került kiírásra Budapesten. Hajtsuk meg az elismerés lobogóját ez alkalommal is a bátor úttörők előtt, akiknek soraiból legyen szabad, mint az akkori idők legjobb játékosainak nevét felemlítenem a megboldogult dr. Bodnár István, Mikecz Dezső nyug. alispán és dr. Kovách Elek közjegyző nevét, akik bizonyosan ma is büszkeséggel gondolnak vissza a régi szép idők nemes küzdelmeire. A régi gárdából ma már egyedül Rónay Jenő, ez a kiváló all-round sportember, szerepel az aktiv játékosok közt, eklatáns bizonyítékául annak, hogy a szervfc/et frissességét és rugalmasságát mily nagy mértékben elősegíti a céltudatosan űzött tennisz-sport. A NyTVE 1908 tavaszán kezdte ; meg a tennisz-sport kultiválását. Lehetetlen bámulattal nem adóz- ] nunk a minden viszonylatban ideá lis sportember, dr. Garay Kálmán szervezőképessgének és nagyszerű teljesítményének, aki rövid idő alatt úgyszólván néhány fiatal lányt és diákgyereket csoportosítva maga körül, mondhatjuk a semmiből • a legvirágzóbb sportéletet teremtette meg a Bujtoson. Ez a kis tennisz-kolónia, melynek nem egy ifjú tagja valósággal élt-halt kedvenc sportjáért, kizárólag a maga erejére utalva kezdettől fogva a sportszerűség elvét tűzte ki céljául és sikerült js rövid négy év leforgása alatt úgyszólván könyvből tanulva — ami pedig elképzelhetetlenül nehéz feladat — a legmodernebb, tehát a legeredményesebb stílust elsajátítania. Május elejétől késő őszig se széllel, se a nap égető tüzével nem törődve,— a Bujtoson nem ismerték az árnyékot, amely a pálya megvilágítását hátrányosan befolyásolhatta volna — már korán délután kint volt az 5—6 tagból álló »komoly«'*gárda, szigo- 1 ruan szeparálva magukat a csak szórakozásból tenniszezők csoportjáról. Akiben azonban ambíciót és tehetséget fedeztek fel, hamarosan lehetőseget nyújtottak arra, hogy velük játszva fejleszthesse stílusát i €s tudását. Garay Kálmánt a maga szemé- j lyében, amint annak idején elsőran- , gu atléta és vívó volt, first class j tenniszjátékosnak mondhatjuk. E ' sorok írója, aki hosszú ideig férfi páros partnere volt, csak később, a sziget ipályákon összekerülve az ország legjobb játékosaival, tudta eléggé méltányolni és értékelni az remek stilusu amerikai servicát, erős, jól helyezett for- és backhand drive-jét és általában villámgyors és invenciózus játékát. Miután balkezes volt, ez a körülmény egy őt megerto, vele összeszokott partner oldalán fokozott veszélyt jelentett az ellenfelekre nézve. A háború ; után történt események miatt bekö- i Vetkezett távozása mindenesetre ' igen nagy, talán hosszú időre pó- j tolhatatlan veszteséget jelentett a * nyiregyházi tenniszsportra. A jelenlegi helyi viszonyokat: mérlegelve, a helyzet, ha nem is rózsás, de legalább a jövőre némi • biztosítást nyújt. Tagadhatatlanul több pálya ván mint békében, de l két-három soprttelepen szétszórva s \ igy nem csoda, számolva a tennisz iránt való érdeklődés hirtelen fel-1 lendülésével, ••iiogy minden egyes \ pályára sok a jelentkező, de ko- j moly egyszerű játékot csak elvétve í láthatunk .Pedig a városi üzem pálváit ideális fekvésük valósággal | predesztinálják arra, hogy a ten- f nisz-soprt centrumává legyenek. A meglévő három pálya ,ebből is kettő átalakításra váró aszfalt, erre a célra kevésnek bizonyult, csakis uj pályák építése nyújt reményt a fejlődés lehetőségére és a játéknivó emelésére. De ezenkívül föltétlenül szükséges volna, hogy a sportszerűen játszani akaró tagok tenniszklubba tömörüljenek, mihelyt erre a városi üzem pályái elegendőnek bizonyulnak, hogy ezek részére legalább egy tréningpálya áljon rendelkezésre ,melyet kizárólag az erre kijelölt játékosok vehetnek igénybe. A tréningpályán való kijelölés pekíig a debreceni Tiszti Tennisz Egylet jól bevált methódusa szerint ugy történnék, hogy— mondjuk— a_ legerősebb két női és hat férfijátékos használhatja egy hónapig a pályát. Ha pedig a kívülálló tagok közül bárki ezen a pályán óhajt játszani miután vendégjog nonsens, 3 settes matchre hívja ki a bentlévő tagok valamelyiket s a match győztese egy hónapig ott játszhatik tovább. Igy aztán ugy a szenior, mint a ma annyira hiányzó ifjúsági verseinyjátékosók részére megvan az. utánpótlás (Nachwuchs* és a játéktechnika S;jlődésének a lehetősége. Önkéntelenül felmerül a kérdés, van-e egyáltalán szükség championokra ? f Föltétlenül. Nélkiilök,